Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-11-21 / 47. szám
4 nRMBHS£58K9R'1 VKW*Bi. I mBBSflHH ws, ■BMHBÜ — Milyen órái voltak ma, tanár elvtárs? — Magasépítészeti gyakorlat a negyedévsekkel és ma- gasépítészet-elmélet a harmadikosokkal. A legrosszabb Jegy, amely ma a noteszomba került, hármas volt. Nem volt rossz napom. SETÉNY LAJOS mérnök, tizenöt éves kora öta épít. A művészeket homlokon csókolja a múzsa, őt „megharapta“ az építészet. Ügy kezdte, mint a legtöbben: kifutó fiúként. Ha kellett sörért és tízóraiért szaladt a mestereknek, állandóan a kezük ügyében volt. Később mérnökként is dolgozott a Bratislava! Hydrostavnál az Ipolysági (Sahy) illetve a Losonci (Luőenec) Járási Építővállalatnál. Hat éve magasépítészetet, betont és szilárdságtant tanít a Losonci Element Gottwald Építőipart Szakközép iskolában, Az elsősök osztályfőnöke. — A legnehezebb építészeti szak a pedagógia. Úgy kezdtem tanítani, mint azt pedagógus példaképeimtől Kerekes Jolántól, Géza bácsitól és a többiektől láttam, de mint később kttűnt, baj volt a látószögemmel, Azt hittem minél több feladatot; adok a gyerekeknek, annál többet fognak tudni. Aztán egyre másra gyűltek az ötösök a füzetemben annak ellenére, hogy a rajzó kon csupa egyes díszelgett. A gyerekek tudtak rajzolni, nagyszerűen elvégezték a mechanikus munkát, de nem tudtak olvasni a rajzokból, nem tanultak belőlük, nem értették az egyes feladatok közötti összefüggéseket A félévi blzonyítványosztás előtt aztán az egyik fiú megjegyezte: tanár elvtárs gondolkodnánk mi szívesen, csak arra nincs idő. Szüntelenül rajzolnunk kell... Az Iskola érettségizett diákjainak egy- harmada felsőoktatási Intézményekben folytatja tanulmányait, kétharmada dolgozni megy Szlovákiaszerte mindenütt találkozhatunk velük: előkészítő munkákat végeznek, teherbírást számítanak, méreteznek, anyagszükségletet, költségvetést készítenek! vagy — és ez a leggyakoribb — építésvezetőként működnek. Bárhol Is dolgoznak, felelős munkát végeznek ök felelnek a tervrajz minden pontjának betartásáért, a munka folyamatos megszervezéséért, a munka- védelmi előírások betartásáért stb. — Diákjainknak mielőtt hozzánk jönnek alig van valamilyen tapasztalatuk az építészet terén Itt nálunk látnak életükben először függ ni, vízmértéket, Itt próbálják ki először nehéz-e vagy könnyű egy salakkocka stb. Nagyon mulatságosak ezek az első szakgyakorlati órák, főleg akkor, ha az osztályban sok a lány. Ezt nem rosszallóan mondom, mert egy kis idő elteltével már egyáltalán nem eszerint különböztetjük meg a fiúkat a lányoktól, hogy milyen a hozzáállásuk az építészeti gépekhez, és szerszámokhoz. Az építész olyan ember, akinek a munkája maradandó érték, évekig dicséri alkotóját, A tanárok munkájának ugyan nincsenek Ilyen kézzelfogható eredményei, viszont ők vetik el a nagy tettek magvát a gyermekfejekbe. Sétány Lajos mérnök és tanár Is. — De főleg építész. Természetesnek tartom, hogy a szakközépiskolák fiatal tanárai keresik a kapcsolatot a szakterületek gyakorlati oldalával Is, keresik a szakma életízét, mert csak úgy lehet igazat tanítani, ha az egyes szakmák szépségei mellett a diákoknak megmondjuk a problémákat Is. És az építészetnek Jelenleg épp elég problémája van. A legnagyobb talán a munkaerőhiány. Az építőipari munkák jó vagy rossz minősége is tulajdonképpen erre a hiányra vezethető vissza Az építésvezetők gyakran csak azért is megtűrik a hanyag munkást, mert nincs akit a helyébe állítsa„MEGHARAPTA” AZ ÉPÍTÉSZET ötvenketten ÍT) a 15 millióból ^ CJ nak. Mindamellett az építőipar azon gazdasági ágak közé tartozik, amelyek rohamosan fejlődnek Gondolok itt főleg az épületek technológiai kivitelezésére Ezzel a fejlődéssel nekünk, mérnököknek is nehéz lépést tartani. Setény mérnök értelmezésében a tanári hivatás nem csak pedagógiai munkát jelent. Számos építkezésen ő tölti be az építésfelügyelő szerepét, az ő nevéhez fűződik például a cinobányai sportstadion lelátójának megtervezése, számos családi ház tervrajzának elkészítése és — egy olyan épület, amelyen ő játszotta „mindenes“ szerepét. Az iskola tőszomszédságábap három évvel ezelőtt megismétlődött építészi pályakezdése: a frissítőhordás, a munkaszervezés, futkározás mesteremberek után — minden. Ez az épület az iskoláé, — két szaktanteremből, két hagyományos tanteremből, két szertárból és egy rajzteremből áll. Legjellemzőbb vonása, hogy mindenki építette. Diákok, tanárok egyaránt. A gyerekek nagyobb lelkesedéssel, a tanárok — ismervén az építészet útvesztőit — már kisebbel. És az épület most beköltözésre kész. Az új rajztermet már birtokukba vették a diákok és annak ellenére, hogy a szaktantermekből még hiányzik a berendezés, Setény mérnökkel nagyon büszkén járunk-kelünk az épületben. — Iskolánk 23 éves, de tulajdonképpeni fejlődése, gazdagodása csak az utóbbi f években kezdődött. A fejlődés, gazdagodás alatt itt főleg az Iskola vagyonára, anya- giaira gondolok. Mert ml emberek közbén bizony nagyon sokban megváltoztunk. — Harmincöt éves, azt lehet mondán! hogy sok mindent elért, amit annak idején elérni akart. Nős, két gyermek édesapja ... ; , — Hát igen. Nyolc évvel ezelőtt a tes- makt utcán mert különben tesmaki vagyok, egy csinos lány oldalba bökte a barátnőjét és azt kérdezte tőle: te, ki az az idétlen alak ott a másik oldalon? Az idétlen alak én voltam, és a csinos kérdező pedig egy év múlva a feleségem lett. ö is pedagógus, úgyhogy két gyermekünk nevelésére ideálisabb feltételeket még elképzelni sem lehetne. De sajnos, a gyermeknevelés állandó feladat, és borzasztóan időigényes. Mi pedig, a modern kor gyermekei imádjuk a rohanást, lassan már nem is tudunk nélküle élni, és még szerencse, hogy a feleségeink higgadtak, ltt-ott „lefékeznek“ bennünket. Setény Lajos találkozásunk elején kérte, hogy ne róla, hanem özvegy édesanyjáról írjunk. — Fél éves voltam, amikor édesapám meghalt. Édesanyám egyedül nevelt engem és két testvéremet. Mondanivalója az enyémnél sokkal súlyosabb, tartalmasabb... Kérése 'számunkra indok vélt. Egyike azoknak az indító okoknak, amelyek miatt Setény Lajos mérnökről írtunk. ZÁCSEK ERZSÉBET 1 A dunaszerdahelyi (Dun. Stre- da) emberek jól ismerik a Sárga kastélyt. Ebben a XVlll. századból származó épületben kapott otthont a Csallóközi Múzeum. A kastély keleti szárnyának egyik boltíves helyiségében egy fekete hajú hölggyel, Tóth Izabellával, a minap végzett okleveles néprajz- kutatóval beszélgetek. Fekete hajú hölgy a Sárga kastélyban Nemcsak a színek játéka megkapó hanem a munkakör, amelyet Izabella,ellát és az egész kastély titokzatos légköre Is. — Mikor határoztad el, hogy népraizos leszel? — Már a gimnázium harmadik osztályában teljes komolysággal készültem a pedagógusi pályára. Magyar-történelem szakos tanárnő szerettem volna lenni. Sajnos, az eszményi tantárgvpárosítási szak nem nyílt meg, ezért egy rokon szak után kellett néznem, így. kötöttem ki a néprajznál. — Befolyásolta-e elhatározásodat, hogy a történelem rokon tudományai közé tartozik a néprajz is? — Talán ez ts megfordult a felemben, de ami döntően a nép- ralz felé sodort az az általános iskolás koromban végzett néprajzi gyűjtés volt. — Beszélj erről bővebben! — Az általános Iskola és a gimnázium valamennyi osztályát Szen- cen fSenecl végeztem. Nyolcadik osztályba jártam, amikor Polák Margitka szenei könyvtárosnő kézdeményezésére olvasókört alakítottunk. Mindenféle könyveket böngésztünk elbeszélgettünk tartalmukról. Később áttértünk különféle tárgyak gyűjtésére. Sok korsót, könyvet, háztartási kellé két és más tárgyakat hordtunk össze, amelyekből kis kiállítást rendeztünk a régi könyvtár egyik helyiségében. Aztán Csuka' Gyulá- nénak, a helybeli általános iskola tanítónőjének javaslatára paraszt- bútorok gyűjtésébe keztünk. Egy régebbi Szenczt Molnár Albert- napok műsorának részeként a látogatók is megtekinthették parasztkonyhánk és parasztszobánk szép darabjait. — Tehát ez az iskolai élmény vált döntő motívummá amikor a Bratislavai Komenskf Egyetem Néprajzi Karára jelentkeztél? — Igen, s elhatározásomat nem is bántam meg. — Mikor végeztél először nép rajzi jellegű gyűjtőmunkát önállóan? — Egyetemi éveim alatt a komáromi ÍKomárno) járásban gyűjtöttem anyagot szakdolgozatom hoz, amelyet a népi gyógymódokról írtam Zárójelbe teheted, hogy ezt a munkát szeretném folytatni a Csilizközben Is. Legizgalmasabb gyűjtéseim azonban Medvesalján voltak. Akkor voltam először hosz- szabb Ideig egyedül távol Az ott eltöltött két hét alatt megismertem a medvesalji emeberek jóságát, szívélyességét. Sokukkal a mai napig is levelezek. Ötvenketten a 15 millióból — Hogyan fogalmaznád meg tömören munkád tárgyát? — A néprajz a népek életmódjával és műveltségével foglalkozik. Főként olyan dolgok után kutat, amelyeket nem rögzítettek írásban: tehát a nép körében használt, használatos tárgyak, de a népköltészet, népzene, néphit, sőt a népi tánc is tárgykörébe tartozik — Min dolgozol jelenleg? — Leltározom és szakmai ku tatásokat végzek a Csallóközben. — Szenei diákéveid alatt nagy irodalomharát hírében állottál. Gyakran tértél vissza egy-egy szavalóversenyről győztesen. El-e még benned a szép szó utáni vágy? — Egyetemi éveim alatt figyelmem csaknem teljesen a néprajzi irodalomra korlátozódott. Még este elalvás előtt is néprajzot lapozgattam. Most úgy érzem, hogy hiányoznak a szépirodalmi müvek, a lemaradást Igyekszem be pótolni. — Mátyusföldi vagy, Boldogfán (Boldog) élted le gyermekkoro dat. Szólj most szűkebb szülőföldedről. — Nagyon szeretem Boldogfát amely a közelmúltban Püspöki Nagy Péter történész kutatásai, ré vén országos hfrnévre tett szert A falu templomának egyik falán római kori feliratot találtak, a melynek titkát a neves történész fejtette meg. Többek között ez is bizonyítja falunk ősi mivoltál Szakmai szempontból nem lenne haszontalan például az egykor: boldogfai foglalkozásokat felku tatni. — Váltsunk témát, beszéljünk most egy keveset önmagadról. Milyen terveid vannak? — Nagyon sok tervem van, a magánéletem is bizonyára nagyot változik a közeljövőben; esetleg férjhez tnegyek . . . — S mi lesz a szakmáddal? — Ha megszületnek a gyerekek egy időre félreteszem de később * mindenképpen folytatom a nép rajzkutatást — Kedvenc virágaid? — A nefelejcs és a Dimpimpáré — Szeretsz-e főzni? — Sajnos tanulmányi éveim alatt időből nem futotta a főzésre de azért egyszer kétszer már megpróbáltam, s az elkészített ételnek — állítólag ■— ió íze volt ■ — Szoktál e álmodni? — Álmodni igen álmodozni I nem. Nincsenek világmegváltó j terveim S bár egyelőre még nem találom a helyem, remélem hogy jjl az úi életformára mielőbb áitárek és terveim nagvrészét valóra vált- | hatom S Kén és szövee- Balajti Árpád aOBSZSf A SARCA KASTÉLY fij LAKÚJA
