Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-11-14 / 46. szám

9 Több éve már, hogy no­vemberben, a csehszlovák- •szovjet barátság hónapjá­ban a szokásosnál is több új szovjet film kerül film színházaink műsorára. Já ték- és dokumentumfilmek, neves és alig Ismert rende­zők alkotásai, kő'.tőlen szé­pek és döbbenetes erejűek. Egy biztos: mindenki meg­találja a kedvére valót. Igor Gosztyev alkotása, a Front a hátországban a kö­zelmúltban bemutatott Front szárnyak nélkül című film folytatása. Az események 1944-ben játszódnak, a Bag- ratylon fedőnevű hadművé- let Idején, amelynek célja Belorusszia felszabadítása. « A szovjet hadsereg egysé­geit mintegy hatszáz kilo­méter választja el Berlintől, amikor Mlinszkij őrnagy ú- jabb parancsot kap: négy­száz, vagonba zárt szovjet hadifoglyot kell kiszabadí­tania a közeli vasútállomá­son. De nem a hagyományos módszerrel! A váratlan raj­taütés ebben az esetben nem Járna eredménnyel. A szigorúan ellenőrzött szerel­vény tíz vagonja ugyanis hadianyagraktár... A fősze­repekben Vjacseszlav Tyl- honovot, Oleg Zsakovot, Jev- genyij Matvejevet és Galina Polszkijt láthatjuk. Harmincas évek... A idnyepropetrovszki fémfel­dolgozó üzem fiatal munká­sa, Leonyíd Brezsnyev bei­ratkozik az esti Iskolába. Aztán kitör a háború... Az archívfelvételek Lengyelor­szág, Csehszlovákia és Ma­gyarország abaditását dokumentálják. A szovjet hadsereg élén: Leonyid Brezsnyev. Így kezdődik A kommunista élete című montázsfilm, amely a múl­tat és a jelent átszőve a jövő felé mutat. Grlgorij Kotovszkij és baj­társai visszaemlékezése a- lapján készült A farkas nyo­mában. Az izgalmas kaland­történet középpontjában egy merész haditerv áll: hogyan sikerül leleplezni a polgár­háború után még Itt-ott buj­káló ellenforradalmárokat. Nehéz dolga van Kotovszkij- nak, a vörösök vezérének, ám egy napon váratlanul szövetségesre talál... A rendező: Valeriu Gazsiu, a főszereplők: Jevgenyij Laza- rév és Anatollj Romasln. Mimlno. Georgij Danyeji­filmszemle Fentről lefelé: Mimino Zahar Derjugin Az idegen Front a hátországban la filmjének főhősét, Vsll- kot hívják Így a barátai. Hogy miért? Az maradjon titok... A film történeté­ről csak annyit: Valiko egy helikopter pilótája. Filmte­kercsektől liszteszsákokig, potyautasoktól háziállatokig mindent és mindenkit szál­lít a gépen. Egy napon a- zonban fogja magát és a tá­voli grúz faluból Moszkvá­ba utazik. Elszállásolás a Rosszija Szállóban, pénz­költés ugyanott, számvetés a bíróságon. De a Sólyom így is célba ér... A fősze­repben Vahtang Klkabidzét, Jelena Proklovát és Jevge- nylj Leonovot láthatjuk. Vaszlltj Suksin, a világhí­rű szovjet író, rendező és színész elbeszélése nyomán született Valerlj Lonszkoj alkotása, Az idegen. Főhőse egy fiatal vidéki tanítónő, aki minden órájára magá­val visz egy kislányt. Nem, nem az 6 gyermeke. Azt Is mondhatnánk, hogy talál­ta... Kedves Ismerősünket láthatjuk majd viszont e filmvásznon. Zsanna Proho- renkőt. a Ballada a kato­náról című film női fősze­replőjét. Donatasz Banionisz, Ana­toli) Szolonylcin és Natatja Fatyejeva keltik életre A rejtélyes rablás főhőseit. Drámai jelenettel Indul a film. Éjszaka van. A külvá­rosi országúton lángokban áll egy személygépkocsi — három emberrel. A csomag­tartóban zsákok. Több mint tízezer rubelnek kellene benne lennie. Legalább ha­mu formájában... A nyo­mozás során ktderül: a bankjegyeknek semmi nyo­muk. Furcsa módon még a repülőtéren „lábuk kelt“. Jevgenyij Matvejev Zahar Derjugin című filmjének cselekménye a Nagy Honvé­dő Háború Idején játszódik. A főhőst először felesége, majd kedvese oldalán lát­hatjuk, később pedig a fron­ton, ahol bátorságáról és elszántságáról bizonyosod­hatunk meg, ákárcsak baj- társai hősi magatartásáról, akik az életüket is felál­dozták a haza szabadságá­ért. A kamaszkör küszöbén álló diákok érzelmi csapon- gásalról és felnőtté válásuk első jeleiről szól a Döntet­len játszma. A filmet Vla­gyimir Mensov rendezte, a tanítónőt Natalja Fatyejeva alakítja. Ünnepélyesen megterített asztal. A sok csemege és 1- nyencfaiat mellett egy tál sült krumpli. Minden év u- gyanazon napján. Hogy a vidéki ház meghívott ven­dégel felidézzék emlékeze­tükben a második világhá­ború Ínséges napjait, ami­kor a házban negyvennyolc éhes száj ülte körül az asz­talt. A sült krumpli iinnnpe jurlj Ujenko alkotása, amely megtörtént események a- lapján készült, hogy emlé­keztessen bennünket az ott­honra és a pótolhatatlan a- nyai szeretetre. G. Saabé László VIGYÁZZUNK AZ ANGYALOKRA Országszerte és az ország határain túl is nagy si­kerrel játsszák ján Soloviő érdemes művész trilógiáját, a Meridiánt, az Ezüst jaguárt és az Aranyesőt. A ne­ves drámaíró új darabot Irt Vigyázzunk az angyalokra címmel. Mint az eddigiekben, ebben az új darabban U szóhoz jutnak a fiatalok. — Üj darabomban céltudatosan törekedtem arra, hogy egy 'kicsit Ismét előbbre jussak legfőbb igyekezetemben mármint abban, hogy főképp a jelenkori ember belső profilját ábrázolhassam a lehető leghívebben. Előző darabjaimban, a trilógiámban Is, a főszerepet apa és fia játszatta, tehát a konfliktus nemzedékek között játszódik le. Öj darabomban csaknem valamennyi sze­replő fiatal, Illetve középkorú. A Vigyázzunk az an­gyalokra főszerepe egy fiatal nőé, egy fiatal főiskolás lányé, aki tanulmányainak befejeztével elfoglalja első munkahelyét valahol a fővárostól messze, a többi kul- túrközponttöl Is távol, ahol az élet adta problémák középpontjába kerül. Igyekszik ugyan megoldani eze­ket, de ez nem mindig sikerül úgy, ahogy azt az ts- kolal évek során elképzelte. Az élet nem tankönyv, munkahelyén bánni kell tudni az emberekkel. Hogy mennyire sikerült ábrázolnom a belső profilt, azt majd az előadások mutatják meg. Remélem előző sikereim után nem okozok csalódást ezzel a darabommal sem. Fiataloknak fiatalokról Írja darabjait Ján Soloviß. Szoros kapcsolatot tart velük, soha nem tér ki kérdé­seik elől. — A közelmúltban Handlovában volt vitadélutánúnk. A résztvevők jobbára fiatalok voltak. Trilógiámat vi­tattuk meg. A vita résztvevőinek zöme a televízióból ismert darabjaimat. A felszólalók közül különösen az egyik 20 év körüli fiatalember lepett meg. Felállt és azt kérdezte tőlem, valóban azt hiszem e, hogy az em­berek jobbak lesznek azzal, hogy nmgtekintlk darab- Jáímat és a darabok megtekintése után egész egy­szerűen elutasítják a megvesztegetést, a protekciót, a karrierizmust, amit igyekszem pellengérre állítani va­lamennyi darabomban. Elég hosszan tárgyaltunk erről a kérdésről. Abban egyet értettünk, hogy az írónak jo­ga van, sőt kötelessége is írni mindarról, ami érdekli őt és ami hatással van rá, még akkor is, ha tudatá­ban van, hogy alkotásával nem érhet el óriási válto­zást a nézők gondolkodásában, azt azonban minden e- setre befolyásolhatja. Lev Nyikoiajevícs Tolsztoj sem azért irta a Háború és békét, mert meg volt róla győ­ződve, hogy ha szemléltetően ábrázolja a háború bor­zalmait, az emereknek végképp etmegy a kedvük elesni a csatatéren. Sőt, amikor már megírta világhírű regé­nyét, akkor tört ki az első világháború. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kár volt megírni a regényt. Va­lahogy ilyen az összefüggés az élet és az irodalom között. Egy másik ilyen találkozón azt Is megkérdezték tőlem, vajon hasznos időtöltésnek tartom e a darab- (rá6t és nem találok-e valami okosabbat, mint azt, hogy mindenféle kérdéseket tesznek fel és nekem válaszol­nom kell a kérdésekre, ha tetszik, ha nem. Azt vála­szoltam, hogy hasznosabban is ellökhetném az időmet, de azért úgy érzem, hogy ezekre a kölcsönös beszél­getésekre szükség van; ők jobban megismerik az én véleményemet, én pedig tanulok tőlük, megismerem ér­deklődési körüket és nézeteiket. Megkérdeztem ján Soiovlőtól azt is, vajon az új da­rabjában nagyobb teret biztnsft-e a női szereplőknek, hiszen köztudomású, hogy a színdarabírők többnyire elég mostohán bánnak a női szerepekkel. —■ Mint már említettem, a durab főszereplője egy fiatal főiskolás lány, aki kikerülve az iskolapadból, szembetalálja magát az élet problémáival. Nos. ebben a darabban első ízben adtam a főszerepet nőt szerep­lőnek. A dráma terén már ősidők óta kisebb szerepet kaptak a nők. az igazi nagy szerepeket férfiakkal ját­szatják a darabírők. Ezen fokozatosan és Igen nagy fe­lelősséggel változtatnunk kell, hogy a nők arányosan kapjanak szerepet a színpadon is épp úgy, mint ahogy az életben már megkapták. Ez az utolsó darabom ta­lán abban ts különleges, hogy nincsenek benne koro­sabb személyek. A dráma a fiatalabb nemzedék körei­ben játszódik le, ezért remélem, hogy a fiatalok tet­széssel fogadják. —o*—

Next

/
Thumbnails
Contents