Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-11-14 / 46. szám

DUSLOVÁROS É vente 550 000 tonna ammónia, hazánk mű­trágyaszükségletének 60 százaléka, ecetsav-kó- szltmények, festékipari a- lapanyagok készülnek a gyárban. Mindez 6000 em­bert foglalkoztat, és szük­ségleteink pár év múlva annyira megnőnek, hogy 1080-ban már több mint 8000-en fognak dolgozni a Duslóban. A gyár dolgozóinak átlag- életkora 35 év, 1500-an ti­zennyolc éven aluliak (többségük szakmunkásta­nuló). A fiatalok fokozatosan, lé­pésről lépésre küzdötték ki maguknak a megbecsülést az Idősebbeknél. Legerősebb fegyverük a lendület, a min­den akadályt legyőző fiata­los hév volt. Tavaly 16 000 órát dolgoztak a gyárban munkaidejükön kívül — in­gyen. Ha égett a havi terv, akkor a gyár pártszerveze­tének az elnöke rendszerint az irodájával szembeni aj­tón kopogott be, amelyen ez olvasható: a SZISZ üzemi bizottsága. A fiatalok nem válogatósak, azt a munkát Is elvégzik, amelytől a töb­biek húzódoznak, mert vagy nagyon piszkos, vagy a te­herbírásukat felülmúló, ö- setleg nem a legjobban fi­zetett munkáról vans szó. Borka Frantiiek SZISZ-el- nökkel a fiatalok csaknem 1600 tagot számláló család­járól beszélgetünk. — Évente üzemi szinten szakmai rátermettségi ve­télkedőket rendezünk. Ezek a gyárban nagyon népszerű­ek, hiszen az első három helyezett automatikusan to­vábbjut az R—7-es fizetési kategóriába, ezenkívül mind­hárman pénzjutalmat Is kapnak. Más területen — például a vezetők kinevező sénél is figyelembe vesz- szük a fiatalok tevékenysé­gét. Például a karbamíd­gyártó részleg egyik veze­tőjét az Igazgató elvtárs egy SZISZ-gyűlésen nevezte ki. Jó leírni, hogy ebből a gyárból nem futnak a fia­talok. Van munkaerőmoz­gás, de egészségesnek ne­vezhető: 1—1,5 százalékos. Az elmenők negyedrésze, de talán még ennél Is ke­vesebb — fiatal. Ez a ke­vés általában egészségi o- kok miatt hagyja ott a gyá­rat. M it nyújt a Duslo an­nak a fiatalnak, aki­vel 15 éves korában iparitanuló-szerződőst köt? Az ilyen fiú vagy leány három vagy négy éven át — attól függően, hogy é- rettségiznl akar-e vagy sem — egy modern kilenceme- letes diákotthon lakója lesz. Az iskola, amelyben tanul, az égvilágon mindennel fel­szerelt, sőt jövőre átadják a hozzá tartozó fedett atlé­tikai pályát és uszodát is. A szakmunkástanulók két éven át ingyenes ellátásban részesülnek. Azok, akik fő­iskolán folytatják tanulmá­nyaikat, 800—1000 koronás ösztöndíjat kapnak a Dus- 1 ótól. A gyár szociális program­ja komplex — a bölcsődés- korú gyermekektől egészen a fiatal házasok lakásgond­jának megoldásáig terjed. A Duslónak ezer férőhelyes munkásszállója van. Kétá gyas szobákkal. Lakásépítő si programja szerint a ha­todik ötéves tervidőszak vé­géig 1500 vállalati, Illetve szövetkezeti lakás lesz a tu­lajdonában. Pihenés. Ez annyira sok­rétű, hogy azt egyszerűen lehetetlen leírni, mert a szaunától kezdve a modern fedett tekepályáig Vágsely- lyén (Sala) minden megta­lálható. Az, hogy a gyárhoz egy modern művelődési kőz­Mi jellemzi a modern várost? Tekintet nélkül a fontossági sor­rendre: a célszerű építészeti technika, modern, közúti hálózat, korszerű is­kola-komplexumok, szabadidő-köz­pontok, és az egyre aktuálisabbá váló bőséges zöldterületek. Az utóbbi kivé- ' telével valamennyi ismertetőjel meg­található egy dél-szlovákiai városban, amely mégsem város, csupán, gyár: Duslo. Arculatára a húsz évvel ezelőtti szükségleteink, Szlovákia vegyipará­nak erőteljes fejlesztése nyomta rá a bélyegét. A gyár azóta legalább annyit fejlődött, mint maga a vegyipar. Stefan Urban mérnök, a gyár igazgatója pont is tartozik, az már szinte természetes. A dolgozók feie — tehát 3000 ember — évente szak­szervezett üdülésen vesz részt. Ötszázan a Duslo Fe­kete-tengerparti üdülőjében pihenhetnek, a gyár belföl­di, egész éven ét üzemelő rekreációs központjairól már nem Is beszélve. A Duslo az orrfacsaró Illatok és az újítók gyára. A fiatalok az Idén 47 újí­tási javaslatot terjesztettek a gyár vezetősége elé, kö­zülük harmincnégyet már meg Is valósítottak. Számos szabadalom fűződik a Dus­lo dolgozóinak a nevéhez. Mi ennek a titka? Talán az. hogy a vegyi­par, különösen a műtrágya- ipar a forradalmasító Ipar­ágak közé tartozik. Forra­dalmasító tulajdonsága a mezőgazdaságra hat vissza, hiszen köztudott, hogy a termőföld agrotechnikai le­hetőségei kimerültek és az időjárást nem számítva csakis az emberen múlik a termés mennyisége és minő­sége. Ezért a gyár fejlesz­tési részlegén állandóan új. és új összetételű műtrá­gyákkal kísérleteznek. A vegyészek mellett mű­szakiak is dolgoznak a Dus­lóban, sőt azt mondanám, hogy ők vannak túlsúlyban. Ezért sok olyan javaslat születik, amelyet a gépgyár­tásban Is bevezettek. Felsorolásomat talán egy különösen közismert névvel, LenőéS mérnök nevével folytatom, akinek újításait már kétszer is díjazták a fiatalok műszaki alkotóver­senyének moszkvai kiállítá­sán. A Duslo fejlődését, mint minden már gyár fejlődését Is az emberek vitték előre. A SZISZ-esekről a gyár­ban mindenki tud. A fiatalokra Jellemző, frissítőként ható munkafor­mákkal vesznek részt a Duslo gazdasági életében. Az ifjúsági fényszőrőmozga- lomnak külön története van. A gyár igazgatója Stefan Urban mérnök, ezt a követ­kezőképp mesélte el: — Tavaly a gyár vezetői közül is sokan gúnyolódtak, amikor a műhelyekben vagy a gyárudvaron megjelent a SZISZ-esek fényképésze két- -három fiú vagy lány kísé­retében. Most már senki sem veszi tréfának a dol­got, sőt, mint hallottam, i- gyekeznek lefizetni őket... A fényszórások könyörte­lenül mindent lencsevégre kaptak. A gyárudvaron fe­lejtett emelödarut, a senki­nek sem hiányzó alkatré­szeket, az elzárhatatlan víz­csapokat, és az éjjel-nappal világító égőket. A fényké­pek megfelelő méretre fel­nagyítva aztán a faliújsá­gon kürtölték világgá, a tettesek nevét. Jő magasan, nehogy az esetleges szem­besítésre a szegény, maga­tehetetlen fénykép fizessen rá. Ez a mozgalom mint az Igazgató is mondotta, a munkahelyi rend és fegye­lem erős ösztönzője. Duslo. Húsz évvel ezelőtt teljesen Ismeretlenül csen­gett ez a szó. Azóta meg­szoktuk. Megszokták a mezőgazda­sági dolgozók, hiszen ennek a gyárnak nem kis része van abban, hogy a szövet­kezetek mezőgazdasági ter­melési rekordjai ápp a Dús- lo-műtrágyák révén nagyon rövid1 eietflek. Megszokták a vegyipar többi ágazatában dolgozók is, akik számos termékük alapanyagát a Dnslátől kap­ják. Közvetve vagy közvetle­nül valamennyiünkért léte­zik és termel ez a gyár, a- melyat bátran nevezhetünk városnak. Zácsek Erzsébet lányom egy szeptembert napon szomorúan tárt haza az iskolából: hiába várták píoniroezetöjilket, nem főtt el a megbeszélt időpontban. — Holnap biztosan nehéz napja lesz az iskolában, ta­nulnia kell — vigasztaltam a szomorú szőke fejecskét. — Nem tanul. A házunk előtt találkoztam vele. Azt mondta, hogy valamilyen gyűlésen volt, meg azt ts, hogy mondjam meg a töb­bieknek. Aztán úgy látszott, hogy csakhamar mindeni megbo- csájtatott a gyerekeknél l- gazolatlanul hiányzott pto- ntrvezetönek, mert egy dél­után Andrea bejelentette, hogy egy hét múlva sza- lonnázni mennek az erdőbe. Zolival, a pionírvezetővel. Mit mondjak: lányom fel­iordította az egész udvart, sülőpálcát keresve és telje­sen odavolt, amikor a hen­tes bejelentette nekt, hogy nincs szalonnája, jöjjön el a fövő héten, akár fel Is szeleteli neki. Es elfőtt a nagy nap. Minden szépen becsomagol­va a kenyérzsákban lapult, a szalonna, a hagyma, a ke­nyér, az üveg citromostea, csak Andrea forgolódott az ágyában az izgalomtól. Reg­gel szemerkélt az eső, és én lelkem mélyén sejtettem, hogy a szalonnasütésből semmt sem lesz. Jgy Is történt. Csakhogy a gyermekek i- mádta pionírvezető ismét másutt gyűlésezett... A gyerekek átázva jöttek ha* za, másfél /// órát vártak rá hiába az iskola előtt. imádott pionírvezető. I- gén, imádott. Nagyon szere­tik őt, mert ha eljön kö­zéjük, akkor az valóban ün­nep: mindig hoz magával valamilyen érdekes játékot vagy ha mást nem, akkor egy ötletet, és a pionírszoba egyszeriben átalakul a gye­rekek legmelegebb otthoná­vá, ahol azt csinálnak, ami­hez éppen kedvük van, de mégsem egészen, hiszen ott van Zoli, a „felnőtt“, aki csak úgy tesz, hogy sem­mit sem lát. Velük együtt fújja a gyermekdalokat, gi­tározni tanítja a fiúkat, sakkozni a lányokat. Ha velük van, ha nincs valamilyen gyűlése. De Zoli valóban gyűlése- zik. Kisült, hogy lányom ked­vence azonkívül, hogy pto- nlrvezető, középiskolás lé­vén, tagja iskolája SZISZ- ■vezetőségének, öt bízták meg a SZISZ sporttevé­kenységének irányításával. Sportfelelős és pionirve- zetö. A kettő összeegyeztethető funkció, mindkettő nagyon fontos, de melyik a fonto­sabb? Igazolná-e Zoli hi­ányzását a SZISZ vezetősé­gi gyűlésén az, hogy a gye­rekeivel van, az, hogy pto- nirmunkát, egy időigényes és nagyon jelentős munkát végez? Igazolni kellene. Sajnos. nem így van. A pionirmun- kát csak az tudja kellő­képp megbecsülni, akt dol­gozik vagy dolgozott gyer­mekekkel. Zoli helyében úgy intézném, hogy a gyereke­ket még véletlenül sem hívnám össze arra a napra, amikor várható a SZISZ-ve- zetöség ülése. Zácsek Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents