Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-10-24 / 43. szám
KlZZZlZS Székely lános, az Oscar-díjas forgató- könyvírő regénye, a Kísértés 1947-ben jelent meg először, A könyv azóta jó néhány kiadást megért; a világ számos nyelvére lefordították. A Kísértés első kötete volt egy készülő trilógiának, a- mit az fró súlyos betegsége miatt nem tudott befejezni, A regény főhősét, Rózsa Béláit saját magáról mintázta az író, így a film a- nyagának hiteléhez nem fér kétség. Annak ellenére, hogy Székely iános csak azt vetette papírra, amit átélt, művének komoly hibái vannak. Ha a cselekményhez szorosan kapcsolódó lelkiállapotok leírását magasabb Irodalmi szintre emelte volna, Esztergályos Károly alkotása Is jobban sikerül. A szereplők közül ugyanis csak ketten élnek önálló életet. A főhős és a külvárosi rosszlány. A többiek csak megjelennek gyorsan kapcsolatot teremtenek a fiúval és még gyorsabban eltűnnek. A film a proletárkörnyezet és az elő kelő szállodai világ összehasonlításán a lapszik — Ismert eredménnyel. S akin ez lemérhető: Rózsa Béla, a húszéves proligyerek, aki boyként dolgozik egy luxusszállodában. Itt érik őt a „kísér tések“ is. A gyönyörű és előkelő kellemes asszony könnyűszerrel magához láncolja, s amikor a fiú már egyedül csak az övé, durván félretaszítja. Ezzel azonban nemcsak a nagy szerelmi kaland ér véget — ha egyáltalán annak nevezhető ez a furcsa kapcsolat — hanem a biztos kereseti forrás is kiapad, amiből a fiú anyját is ellátta, aki űrt házaknál mosással kereste kenyerét. A könyv utolsó oldalain Rózsa Béla elhatározza: kimegy Amerikába, hogy emberibb életet élhessen, a film történelmi korrekciója alapján viszont a munkásosztály soraiba lép. A fiút Hegedűs D. Géza keltette életre. Megaláztatás és önmaga iránti vad undor, ágaskodó indulat és kemény elhatározás izott játékából. Az( is mondhatnám, ezt a szerepet neki írták. A film másik élő figurája Kiss Marié. A- hogy álmosan, összetörve „valakire“ várt a hajnali ködben, s ahogy az ö- reg bérház emeleti korlátjának dőlve faggatta titkairól a fiút — azt nyugodtan nevezhetjük színészi bravúrnak. Könnyebb dolga volt a lengyel Anna N ehr ebe okának, a kegyelmes asszony szerepében, hiszen csak szépnek kellett lennie; de Bodnár Erikának sem jelenthetett nehézséget a proletárasszony figurája. Ennek ellenére mindketten hiteles alakítást nyújtottak — egy nem éppen jól sikerült filmben. NAPSZÜRÄS Kiszáradt fák, beszennyezet folyóvizek, tarka szemétdombok... Az utóbbi időben mintha egyre többet beszélnénk az iparosításnak erről az oldaláról. A társadalmi fejlődés, ugyanúgy, mint a környezet védelme — közügy. De gondolnak erre azok is, akik felelősséggel (vagy anélkül) olyan közügyekről hoznak határozatot, mint például arról: hol a legmegfelelőbb gyárat építeni? Irina Aktaseva és Hriszto Piszkon alkotása, a Napszúrás azt bizonyítja: néha bizony nem azok döntenek, illetve dönthetnek az Ilyen kérdésekben, akik a leginkább tisztában vannak az ökológiával, vagyis a környezettannal. A film cselekménye egy ökológiai intézetben játszódik. Radev professzor, az intézet igazgatója komoly összeütközésbe kerül feletteseivel. Ö ugyanis csak azt a tudományt ismeri el, amely értékeket teremt, nem pedig értékeket pusztít. Ezért tiltakozik a majdani gyár felépítése ellen, niszen munkatársaival együtt az a véleménye: még a gyártási technológia is veszélyeztetni fogja a környezetet. Csupán Dragiev képez kivételt, a karrierista igazgatóhelyettes. Neki más a nézete. Már csak azért is, mivel magasabb beosztású barátja Is azt állítja: az intézet semmiképpen sem gátolhatja az ország iparosítását. Radev professzor tudományos érvet ezek után hiábavalónak, értelmetlennek tűnnek (Elődjét is azért küldték idő előtt nyug díjba, mert nem akart kompromisszumba kerülni önmagával.) Dragiev tehát pártfogóra talált, és ezek után nyíltan fellépett az igazgató ellen. Hamis vádak, féiremagyarázott kijelentések, tartalmatlan érvek — és közvetlen felettese vesztesen kerül ki az összetűzésből. Reményét veszti s furcsa módon a családjától is eltávolodik. „Ha tudós, ne legyen igazgató" — vélekedik róla Lazarev, a miniszter. Mert az építkezést jőváhaggyák, Dragiev pedig igazgató lesz. A film alkotóit a környezetvédelem kérdéseinél azt hiszem, sokkal jobban folalkoztatta az emberi kapcsolatok és magatartásformák felülvizsgálása, idő szerű téma... És mi nem tudnánk egy hasonlóan aktuális problémáról filmet készíteni? ... (Jszintéu és bátran. Nyílt kérdésekkel és egyértelmű válaszokkal. Úgy, mint ahogy a bolgárok tették. A Napszúrásban ugyanis voltak olyan párbeszédek és jelenetek, amelyekben (egy kis önkritikával) sokan magukra ismerhetnének. A film forgatókönyve színmű alapján készült, sajnos ez érezhető Is az alkotáson. Ennek ellenére kitűnő színészi a- lakításokat láthatunk. Armen Dzsígar- hanjan, Iszhak Find, Katja Paszkálévá játéka még a gyengébb részeket is feledtetni tudta. G. Szabó László Bizonyára több olvasónk emlékszik még a Vándorlás a hosszú úton című slágerre, a Gernini együttes előadásában. Azóta már néhány év eltelt, és több más Gemini sláger született. Ilyenek a Repülő zenekar, a Ne add fel, a Ne felejts emlékezni arra, a Ha eladod a szíved, stb Most kicsit közelebbről bemutatjuk őket. A Gemini még 1967 ben alakult. Az akkori, az induló zenekarból már csak ketten vannak — Várszegi Gábor gitáros és Bardóczi Gyula dobos. Az 1972-73-as időszakban több változásra került sor. ekkor több zenész kicserélődött. A Geminlbe igazolta magát Baranszky László szólógitáros és Markó András, a billentyűshangszerek mestere. Az együttes basszusgitárosa és szövegírója Heilig Gábor, énekese Papp Imre. Kezdetben csak budapesti klubokban léptek fel. Az első külföldi sike- rek Lengyelországhoz, Csehszlovákiához és Jugoszláviához kötődnek. Énekeltek egy bécsi és egy belgrádi dal- fesztiválon, 1969-ben Magyarországon a Tremeloes együttessel koncerteztek. Ma már számos sikeres külföldi fellépés van mögöttük, az NDK ban, Szovjetunióban, Bulgáriában az NSZK-ban, Ausztriában és sok más országban szerepeltek. Énekeltek a Barátság melódiái című versenyben is. A lengyel és a német televízió könnyűzenei műsoraiban gyakran szerepelnek Eddig húsz kislemezük és nagylemezük jelent meg. A legsikeresebb lemezük a Néked csak egy idegen volt, amely sokáig vezette a slágerlistát. Első nagylemezüket eddigi sikeres számaikból állították össze. Idei terveikről, munkájukról Papp Imre ezt mondta: Az év elején a Szovjetunióban voltunk turnén, majd a dél-amerikai Emanuel együttes néhány itthoni fellépésén és lengyelországi turnén vettünk részt. Elkészítettük második nagylemezünket. Ez a lemez nagyon fontos, mivel mindenki a második lemeztől vár a legtöbbet. Mindig a második LP a legfontosabb zenei szempontból, ekkor az együttes tagjai zeneileg már kikristályosodnak, ekkor nyújthatják a legjobb teljesítményt. Ezen a lemezen mindenki külön-külön megmutathatja képességeit. A lemez először Londonban jelenik meg angol nyelven, később Itthon magyar szöveggel kerül a piacra. Idei tervünkben szerepel egy svédországi koncertsorozat és még egy szovjetunióbeli turné. Ha mindez sikerül, akkor nagyon boldogok leszünk. — bogdány — JÜIIUS NEMÜK A FIATALOK VÁROSÁRÓL Dunamentí fővárosunk utcáin ezekben a napokban lépten-nyomon belebotlunk Neműik nemzeti művész alkotásába, a Bratislavai Zenei ünnepség plakátjába. Színekben pompázva tárul elénk fővárosunk Duna parti panorámája, az ódon-fiatal főváros különleges megoldásban, művészi szemmel látott és rögzített ábrázolásban. A vár, a slavíni emlékmű, jellegzetes tornyok, épületek, a kép alján a kéklő Duna. Fiatalos szépségben az öreg város. Fiatalnak igyekezett megörökíteni az öreg várost a fiatalos tekintetű, szarkalábas szemű művész. , ,. ., ,f— A fiatalok városa ez a. város — mondja meggyőzően július Nemeik festőművész. — Fiatalos azért is, mert sok benne a fiatal, Fiatal főváros és mint főváros ide összpontosítja a főiskolásokat és a többi diákot, az ország fiataljainak gyönyörű csokrát. Nemcsak Szlovákiából, hanem az egész köztársaságból, hiszen városunkban igen sok csehországi fiatal jár főiskolára, együtt tanulnak, együtt dolgoznak a mi fiataljainkkal. joggal mondjuk tehát az ősi várost a fiatalok városának. Saját városának tekinti a fővárost a művész, úgy beszél róla, mintha itt született volna a Duna partján, úgy szól róla, olyan szeretettel, olyan lelkesen, mintha az öreg Duna fölött látta volna meg először a kék eget. — Nem itt születtem, az Eperjes (PreSov) melletti Sansská Porubában láttam meg a napvilágot, de 1955- ben ide jöttem a Duna mellé. Egy emberöltőt töltött el az ősi vár árnyékában, úgy megszerette a patinás egykori koronázó várost feltúrt utcáival, lebontott belvárosával és egyéb hiányosságaival együtl, hogy szinte már bennszülöttnek számíl. — Szeretem és csodálom a várost. Mint művész min dig szerettem a szépet. Ezért szeretem a várost, meg azért is, mert a fiataloké. Nincsen szebb a fiatalság nál, szépek a kisgyerekek, a fejlődő lányok és ifjak, mindegyikükben van valami báj, valami meghatóan szép. S lám a fiatalok közül mégiscsak kevesen ismerik a fiatalság értékét. A fiatalság, a fiatal kor az, amiből el kell indulni Minél korábban tudatosítják ezt a fiatalok, annál jobb. mert nem tévednek el, nem bolyonganak tévutakra S ha ez így történik, ezt nevezzük boldogságnak. Fővá rosunk a boldog fiatalok városa Ilyennek látja, ilyennek ábrázolta a várost július Nemeik nemzeti művész. Meggyőző erővel, hittel és szeretettel mondja el mindezt a sokat látott, sokat ta pasztáit művész, aki már küszöbén áll hetvenedik évé nek. Barátságosan csillog a kék szeme, az a szem, a mely immár két emberöltőn át néz kutatóan a világba, keresve a jót. a szépet, az emberit. — Egyik első látogatásom alkalmával a Duna partján sétálgatva azt mondtam egyik jóbarátomnak: ha ebben a városban nem lenne más egyéb, csupán a Du- na-part, akkor is a festők vásznára kívánkoznék, olyan szép. Szeretem a hömpölygő Dunát, szeretek belenézni vizébe, ez a legnagyobb, leghatalmasabb folyőnk maga biztosan halad útján, erős a sodrása, nem lehet visz- szatéríteni. Szeretem a Dunát, mert hatalmas, lenyűgöző, mert kiegyensúlyozott, a maga útját járja, ilyennek kellene lennie az embernek is. Kedvelem a Duna-ágakat a kis öblöket, a csendes holtágakat, a bozótos parikokat. Mindezt mindenkinek magának kell felfedeznie. Felf edezni a szépet, a szemet gyönyörköd tetőt. Keletről jöttem. Éltem a keleti nagyvárosokban is, ott is sok szépet láthat az ember, s lám mikor megláttam a Kis- Kárpátok tövében Duna menti fővárosunkat, lankáival, szőlőkertjeivel, magamba elrebegtem: Gyönyörű városi Nemcsak megcsodálta, meg is örökítette. Gobelin- vázlatán, falifcárpitján. Ügy örökítette meg július Nemeik, hogy sokan megcsodálják művét. — Előbb egy 190x340 centiméter nagyságú képet festettem, e kép alapján készült el a gobelin. Erről a gobelinről készült a Bratislavai Zenei Ünnepség plakátja. Örülök, hogy tetszik az embereknek. — os — GEMINI
