Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-10-17 / 42. szám
Joggal ruházták rá a férfi főszerepet a „Ró meő és Júlia életük alkonyán“ című színdarabban. Haja csak most kezd deresední, fiatalos a tekintete, egyenes a dereka, rugalmas a járása. Szinte el sem hiszem róla, hogy nem makkegészséges. — Gyerekkortól elkísérnek a betegségek — mondja egy kissé szomorkás hangulatban. Ám rögtön visszazökken rórneós szerepébe: — De igyekszem leküzdeni a bajokat. Eddig sikerült — nevet elégedetten. Pedig az utóbbi időben gyakran nélkülözték őt a szín ház látogatói, mérsékelni kellett a film- és a televíziós szerepléseket is. Erős akarattal ki- lábolt a bajból. Mikulás Huba nemzeti művész ismét meggyőző erővel személyesíti meg az erős, energikus férfiakat. Többnyire szimpatikus hősöket játszott és játszik most is. Jánoáík, Wiliam Teil, Karl Moor, Arbenyin, Repnyin és nem utolsósorban Rómeó (igaz u- gyan, hogy csak élete alkonyán); olyan darabok, amelyekre szívesen emlékezik vissza. Hosszú volt az út, míg nemzeti művész lett? Hosszú, de szép. Kysuca szülötte. Onnét indult el, arról a tájról, amelyről oly sok szépet és szomorút íft Jilemnick?. Ahol keményen meg kellett küzdeni a kavicsos földdel a mindennapi kenyérért. Gyermekkorában látta a küszködést. a küzdelmes életet, és tanult a látottakból. A társadalmi feladatokból ts kivette és kiveszi a részét, a SZLKP KB tagjaként érdemes munkát végez. Hogyan jutott el a világot jelentő deszkákra? A szavalás révén. Másodikos elemista volt, amikor őt jelölte ki a tanítónő, hogy egyik ünnepségen elszavalja a „Világra való gyerek vagyok én“ t. Igaz, akkor ezt nem nagyon sikerült bizonyítania. A világravaló legényke ugyanis a szavalást befejezvén lépett egyet előre, s mert a szavalat hevében elfeledte, hogy emelvényen áll, belelépett a semmibe. Zuhanás közben hallotta, miképp csap át a taps általános nevetésbe. — Mégis a szavalásnak köszönhetem, hogy színész lettem, és persze a versekhez soha sem lettem hűtlen. Zengő hangja, megjelenése, kifejezőképessége a szavalásban is segíti. Közvetlenül a felszabadulás után ő is ott volt azok között, akik lelkes igyekezettel kezdték meg az újjáépítést, a színművészet lábra állítását. Elkezdődött a munka. Akkor játszotta el nagy filmszerepelnek jelentős részét. Az utolsó boszorkányban, a Farkasveremben, A küzdelem holnap véget ér-ben, a színpadon pedig Kreon Szophoklész Oidipusz királyában, Mihály az Utolsó akadályban, Viktor Karenyin Tolsztoj darabjában, az Élő holtban, Jerome Rolland darabjában a Játék a szerelemről és halálről-ban, Richard gróf a Tánc a sírás fölött-ben és még hosszan sorolhatnánk azokat a darabokat, amelyekben remek alakításokat nyújtott. — Szívesen és meggyőződéssel segédkeztem és segédkezem kultúránk ápolásában — hangsúlyozza. Eszembe jutottak szavai, amit mint a KB tagja mondott el hivatalos fórumon: „Melyek a szocialista kultúra feladatai ma? A kultúrára, a kultúráltságra való törekvésünk munkánk valamennyi szakaszán. Ebből a tényből fakadnak a feladatok a művészet számára is. Amit ma mindennapi kenyerünkként fogadunk el, jóval több, mint amennyi fiatal korunkban a legmerészebb álmunk volt. Ám hibát követnénk el, ha önelégültségbe ringatnánk magunkat. Az önelégültség az i- génynélküli provincializmus útja, azé a provincializmusé, amely jelenlegi helyzetünkben gúzsba kötné minden törekvésünket... Soha még olyan kultúréhség nem volt, mint amilyen társadalmunkat jellemzi. Ezt az éhséget csillapítani kell, ki kell elégítenünk. Annál is inkább, hiszen ennek komoly következményei vannak. Az ember társas lény. Ha kulturális igényeit kielégíteni nem tudja, beül a kocsmába. A bennünk lévő társas ösztönt már fiatal korunkban kell kezünkben tartant. Fejlesztenünk kell, hogy szükségletünkké legyen a kultúra ... Könnyű elképzelni, hogy azok, akik létszükségletüknek tartják a kultúrát és nem idejük egyszerű agyonütésével próbálják pótolni a kulturális élményeket testi és, szellemi egészségük rovására, azok jóval nagyobb értékeket alkothatnak a közösség szá- mára, mint a többiek. Meg vagyok győződve a kultúra rendkívüli jelentőségéről, a könyvek, színházak, televízió rendkívüli jelentőségéről kulturális igényeink kielégítésében.“ Tiszteli, becsüli minden nép kultúráját. A kultúrát szolgálja társadalmi megbízatásában, a színház dobogóján, a televízió képernyőjén, a mozik vásznán és olyankor is, amikor a hazai és külföldi költők legszebb alkotásait szavalja el. Amikor arról beszéltünk, hogy a Pallas , könyvkiadó komáromi (Komárnol kiállításán egykori tanítványa, Dráfi Mátyás, Hupka-verseket szavalt és elmondta József Attila Anvám című versét is. Mikulás Huba nemzeti művész egy kis meglepetéssel szolgált: — József Attila gyönyörű versét szívesen elszavaltam volna én is Smrek fordításában, annál is inkább, mert egyszer már Újvárban az egyik közös magyar-szlovák rendezvényen szavaltam. Ha jól emlékszem Major Tamás és még néhány magyarországi színművész is szerepelt velünk. Nos, szaván fogtuk. Megígérte, hogy a legközelebbi könyvkiállításra eljön és szavalni fog. Mi is reméljük, nemcsak a szavalással kapcsolatban, hanem a színházi, televíziós és fllmforgatási munkakörével kapcsolatban is. Maradjon még sokáig Rómeó élete alkonyán. —os KÖNYVESPOLC Most látott napvilágot a nagy cseh költő Vilém Závada VÁLOGATOTT VERSEI-NEK gyűjteménye is. Závada a húszas évek második felében kapcsolódott be az irodalomba. Első köteteiben a háború, az ember sziszifuszi erőfeszítése és szorongása tükröződik, de fogódzóként ott van már a szülőföldhöz való visszatérés is. A Gyalogosan című kötetben a költő elindult az új rend felé. A felszabadulás után kiadott kötetei — A fény városa, Vadvirág, Egy élet és a Küszöbön — költői útjának méltó folytatása és betetőzése. Vilém Závada költői útja az embereikhez vezető út. A költő gyalogosan teszi meg az utat, lépésről lépésre ismerkedik meg életükkel. Nem egyenes, sima út ez, inkább a Beszkidekben és az Ostrava! meddőhányók között vezető göröngyös útra emlékeztet, amely végül is eljut a „csúcsra". A magyar olvasó eddig csak elvétve egyes irodalmi folyóiratokban olvashatta Závada néhány versét, életművéből most először kap kézbe válogatást neves költők tolmácsolásában. A Magyar Népköztársasággal való közös könyvkiadás keretében jelent meg, a 30 év sorozat új darabja, Sarkadi Imre REGÉNYEI. Sarkadi Imre 1948 és 1961 között írt öt regényét tartalmazza a sorozat e legújabb kötete. Annak az írónak öt regényét, aki a felszabadulás után induló prózaíró nemzedékből — korai tragikus halála ellenére — talán a legtöbbet mondott el e nemzedék legbensőbb válságairól, erkölcsi konfliktusairól.- Miként Bot Sándor, a Viharban című regény hőse, a forró, merész kamaszkor után rögtön a csalódások és a kiábrándultság öregkorába lépett. Oszlopos Simeon, akinek felmondtak a hivatalában, és a szerelme is elhagyta, filozófiát és élettervet épít a csalódottságra, elhatározván, hogy a világ haladásának megfelelően a rossz szolgálatába áll, a rossz forradalmára, lesz. Tanyasi dúvad hősét, ösztönei és sértett osztálygőgje ragadják a rossz irányába. A Bolond és szörnyeteg arról szól, hogy valaki szinte mellékesen, a kényelmes és cinikus ember nyugalmával is elkövethet gyilkosságot. A gyáva pedig arra éb- részt rá, hogy annak, aki pénzhez és luxushoz szokott, és fél a munkás, szegényes hétköznapi élettől, még egy szerelem sem tud elég erőt adni az újrakezdéshez, a rosszal való szakításhoz. A szerelem, a gyávaság, az újrakezdés, a csömör, a hirtelen fellángolás és a cinikus érdekharc motívumai úgy ölelkeznek ebben az öt, különböző környezetben, társadalmi rétegben játszódó regényben, hogy szinté összeolvadnak, mint ' egy nagy társadalmi regény különböző szálai. A legnépszerűbb és legeredményesebb magyar rock- együttes az Omega. Nemcsak hazájukban, hanem messze a határaikon túl ismertek. 1971-től változatlan összeállításban játszanak. Benkő László a billentyűshangszerek, a Moog szintetizátor és a mellotron kezelője, Mihály Tamás basszusgitáros, Molnár György hangszere a szólógitár, Debreceni Ferenc a dobos, Kóbor János az együttes énekese. Első rádiófelvételük 1967 ben készült el. Ebben az évben szerepeltek először külföldön, Lengyelországban. E- zek voltak az első sikerek, de erről már Kóbor János beszél: — Az első sikerek még az Omega előző korszakába nyúlnak vissza. 1968-ban otthon megjelent első nagylemezünk, ekkor történtek kiemelkedő események életünkben. A londoni Decca lemezcég készített velünk egy angol nyelvű nagylemezt és vendégszereplésen voltunk Angliában. Milyen volt az Omega további útja? — Ekkor már több meghívást kaptunk a szocialista és más európai országokból. Nemcsak turnéztunk, hanem külföldi fesztiválokon is szerepeltünk. így részt vettünk az 1969-es tokiói nemzetközi dalfesztiválon, ahol a Gyöngyhajú lány című kompozícióért harmadik díjat kaptunk. A Palma de Mallorca-i fesztiválon szintén az egyik fődíj az Omegáé lett. Közben megjelent második albumunk, a Tízezer lépés. Ügy tűnik ez a lemez sikeres volt, hiszen több mint 140 ezer példány fogyott el belőle. 1970-ben nagyon jelentős meghívást kaptunk az NSZK-ba, ahol Münchenben a „Blow up“ (Nagyítás) filmsikerről elnevezett koncertteremben közösen léptünk fel az abban az Időben nagyon népszerű Uriah Heep együttessel. Ebben a koncertteremben már megfordult szinte minden egyes világsztár. Mi is örültünk ennek a meghívásnak. 1971 az Omega életében a változás éve lett. Az együttesből kivált Presser Gábor orgonista és Laux József dobos. Hogy sikerült mindezt pótolni? — Első látásra úgy tűnt, súlyos csapás lesz az együttes számára. Ugyanis az említett két tag kiválása utáni héten Csehszlovákiába kellett utaznunk egy nagy turnéra. Benkő Laci az orgonához ült, a dobok mögé a Bergendy-ből „kikölcsönöztük“ Debreceni Ferit. A turné sikeresnek bi bonyult, annyira, hogy hazatérés után Ferit azonnal átigazoltuk az Omegába. Hát így sikerült pótolni a veszteséget. Ezt a turnét egy NDK és lengyel körút követte Az új összetételben megjelent első nagylemezünk Élő Omega címmel. Ügy tudom gyakran szerepeltek az NSZK-ban? — Igen, nagyon sokat utazunk az NSZK-ba, lemezfelvé telre, koncertekre vagy pedig tévészereplésekre. Olyan sportcsarnokokban lépünk fel, amelyeknek befogadóképessége 10—15 ezer között mozog, sőt még vannak nagyobbak is. Különböző rock-fesztiválokat rendeznek az NSZK-ban. Melyik neves együttesekkel sikerült fellépni? — Például meghívnak hat kiváló rock-együttest. Két színpad van. Míg az egyik banda játszik, addig a másik OMEGA szerel a szomszéd színpadon. Az ilyen közös koncertek alkalmával sikerült közösen játszani a világ legnépszerűbb együtteseivel, mint a Rolling Stones, a Supertramp, a Fo cus, a Manfred Man, a Golden Earring együttessel és még sorolhatnám tovább. Annak idején nem siket ült se látni, sem pedig közösen fellépni a DEEP PURPLÉ el. Jelenleg szeretnénk közösen fellépni a PINK FLOYD-dal. Mi minden előzte meg a nyugatnémet együttműködést? — 1968-tól kezdve többször neveztünk be különböző nemzetközi fesztiválokra. Második, harmadik, vagy külön- díjakkal jutalmazták dalainkat. Nagyon sokfelé jártunk. Bejártuk már Kelet-, Közép- és Nyugat-Európát. Európán kívül csak Japánban szerepeltünk. Ezek voltak azok, amelyek megalapozták a külföldi cégek érdeklődését. Egészen 1973-ig kellett várni, míg kedvező ajánlatot kaptunk a frankfurti központtal rendelkező BELAPHONE lemezkiadótól, amit érdemes volt elfogadni. Hány lemezetek jelent meg a Belaphone-nál? — Eddig összesen nyolc angol nyelvű nagylemezünk látott napvilágot. Az igazi átütő sikert a Timerobber (Időrabló) lemezünk aratta, ebből fogyott el a legtöbb példány. A most megjelent Skyrower, amely otthon a Csillagok útján címmel került forgalomba, valószínűleg túlszárnyalja az előző „LP“ példányszámát is. Itt jegyzem meg, hogy az ez évi nyári Ómega-turné tetőpontja az augusztus végi (aug. 26., 27.) kisstadioni duplakoncert volt. A koncert nagyon jelentős volt az együttes számára is, mivel ezen a koncerten vették át a Be- laphone aranylemezét a Timerobber LP-ért. Az aranylemez 250 ezer eladott példányszámot jelent. Ehhez a sikerhez mi is gratulálunk. Ilyen sikert eddig még egyetlen magyar együttes sem ért el. Maga a koncert is élmény volt, hisz olyan fénytechnikát mutattak be, amelyet eddig a magyar rock-koncerteken senki sem használt, az ún. lézer-ágyút. A koncert szerves része volt, amikor az új nagylemezükről a Léna — Orosz tél című kompozícióját játszották. Előadás közben a kép a füstfelhőben játszó Omegára hullott. A résztvevők számára ez felejthetetlen élményt jelentett. — Hogyan készül nálatok egy nagylemez? — Mindenkinek van valamilyen ötlete, ha jó akkor azt meg is valósítjuk. A próbák alkalmával mindig csiszoljuk a szerzeményt, míg kialakul a végső kép. Ezt a hangszerelés, majd a próba követi, míg létrejön a végleges szerzemény teljes változata. Amikor új nagylemezt készítünk, kb. két nagylemezre való zenei anyag van kéznél, ebből válogatjuk ki azt, ami majd a lemezre kerül. Az elmúlt évben Csehszlovákiában két alkalommal is jártatok. Egyszer a Bratislavai Lírán, később pedig Érsekújváron (Nővé Zámky). Mi történt azóta az Omegában? — Azóta felléptünk Romániában, Jugoszláviában és egy nagy Nyugat-Európa-i turnén vettünk részt, ahol kb. 50 koncertünk volt, az NSZK-ban, Svájcban, Hollandiában. Otthon két magyar turné is volt, egy tavaszi országos és a már hagyományos nyári turné. Várható, hogy a közeljövőben Csehszlovákiába utaztok? — Minden meghívást szívesen veszünk. Nem tudjuk, hogy milyen a megállapodás a Slovkoncert és az Inter- koncert között. Most is úgy volt az augusztusi kisstadioni koncert előtt, hogy a bratislavai Modus-szal közösen lépünk fel. Nem tudjuk, miért nem valósult meg a terv, de reméljük, hogy hamarosan ellátogatunk Csehszlovákiába is. Ebben az évben jelenik meg az Omega 9,10 dupla-album? — Erre a kérdésre nehéz válaszolni. Az igaz, hogy a dupla-lemez megjelenése erre az évre volt tervezve. Valószínűleg csak a jövő év elején lesz kapható az új lemez. Mi vár az Omegára ebben az évben? — Most októberben egy nagy nyugat-európai turnéra utazunk. Beszélgetett: Bogdány Géza I i ROMEO MARADT 1
