Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-09-19 / 38. szám

TOLSZTOJ nyitrai orvosáról Szeptember hava, sőt az egész év a nagy orosz realista író, Lev Nyikolajevics Tolsz toj emlékének jegyében zajlik Ez természetes is, hiszen a vi­lághírű író 1828. szeptember 9 én, tehát százötven éve szüle tett. Ilyenkor nemcsak maga az író kerül az érdeklődés homlokterébe, hanem minden olyan vonatkozás, amely az író­val összefügg. Hadd mutassam hát be ebből az alkalomból az író nyitrai orvosát. Nyitrai or­vos? — csodálkozhat el az ol­vasó, hisz köztudomású dolog, hogy az író kezelőorvosa és ba rátja a rázom hero ki dr. Dusán Makovickf volt, a békeharcos, akit később a cári rendőrség letartóztatott és aki három é- vet töltött a cár börtöneiben Makovick^ Jasznaia Poliana-i tartózkodásáról a Slovenské po hlady számolt be. Nos, dr. Du San MekovicUy csak t9G4-ben került Tolsztojhoz, előző házi­orvosa többek közt — s erről aránylag kevesen tudnak — Nyitra megye szülötte, dr. Vra- gassy Vilmos volt. De hát ki volt ez a dr. Vra gassy Vilmos? Valaha Prasice községben élt a Vragassy csa­lád, melynek hírét a faluban ma már csak legfeljebb a te­mető régi sírkőfeliratai őrzik. Itt született Tolsztoj orvosa is Orvosi tanulmányait Becsben Párizsban és Londonban végez te. Afféle világfi volt már tő iskolás korában is, de tanárai elismerték tudását. Tanulmá­nyai során megismerkedett Mu­rakor orosz herceggel, aki ma gával vitte Pétervárra, ekkor ismerkedett meg először az orosz földdel, amelyet megsze retett. Becsben telepedett le, mint gyakorló orvos. Kitűnő belgyó­gyász volt, csakhamar hírne­vet szerzett magának. Udvari orvosa lett Ferenc Ferdinánd- nak és az elismerés jeléül őt választották meg az első bé­csi önkéntes mentőegyesület el­nökévé. Ausztriai tartózkodása során kötött barátságot Hans Makart híres festővel (1840 — 1884), aki rávette őt egy na gyobb útra. Három évig hajó káztak nemcsak Európában, ha nem az afrikai kontinensen is Vragassy társaságot kedvelő ember volt, Monte Carlói útja során megnyerte a galamblövő ✓ világbajnokságot. Visszatértük után belesodródott a ferenc-jó- zsefi udvari életbe, ennek lé­haságától azonban csakhamar megundorodott, és szakítani a kart a bécsi élettel. Kapóra jött neki a nagy orosz író ajánlata — aki nem tudni miért, talán jó szakemberi híre miatt — meghívta Jasznaja Poljanába Nem sikerült pontosan megái lapítani mikor. Azt sem tudjuk pontosan, mennyi ideig volt ne író kezelőorvosa, pedig jóma­gam személyesen is beszéltem vele. Nem lehetett azonban hosszú ideig. Dr. Faith Fülöp a Híres nyitraiakban ezt írta róla: „nem fértek meg egymás­sal, állandó volt a vita köztük. Az aszkéta Tolsztoj rideg elvei nem egyezhettek a bécsi sza­lonokban nevelkedett világfi felfogásával, útjaik Szétváltak.“ Pedig azért menekült az orosz pusztába és magányba, mert megúnta a feudális-kapitalista Bécs léha üres életét! Vragassy hazatért Prasicébe, de nem maradt sokáig, mert a Topoféany melletti Tavarnok (Tovarníky) falu földbirtokosa, Haupt-Stummer báró hívta meg családi orvosának. Ez valószí­nűleg bécsi barátja. Hans Ma­kart ajánlatára történt, aki Stummer bárónak is jóbarátja volt, a báró kastélvának falát annakidején sok Makart kép diszítette. A báró felső-bodoki (Horné Obdokovce) kastélyában élt — sok Makart kép között — ugyanott, ahol előzőleg ba­rátja, Hans Makart töltött hó­napokat. Aztán Baworszky len gyei báró hívta meg kastélyá ba, mely Oroszka (Pohronskf Ruskov) községben volt, innen ment nyugdíjba, és 19?R-ban Nv-trára költözött fin már mint öreg embert láttam először. Elegáns öreeúr volt, de az agya már gyöngén működött. A mai Zobor kávé­ház helyén állott valaha a Schiller kávéház, ennek vasosz Ionos terasza is volt Itt voll mindennapos vendég Tolsztoj orvosa. Kissé eszelcr volt már mert arról volt híres, hogy vé kony felöltőiében a leenaevnbb hidegben is kinn ült, mikor mh a kávébág meieeét kereste Mikor egyszer megszólítottam hogy beszélien valamit a Tolsz­tojjal együtt töltött időkről csak akadozva válaszolt: Tolsz­toj? Nagy ember volt. nagyon nagy. Többet nem sikerült ki­csikarnom belőle A szomszéd asztalnál figye!m°ztPttek, hogv ez is sok. mert általában már semmire sem emlékezik. 1931! Ben halt meg Nyitrán, 8(1 éves korában. Kár, hogy nem írta meg emlékiratait, mint később dr. Dusán Makovickf tette! Mártonvölgyi László KOVÁCS MAGDA ELSŐ ÖNÁLLÓ KÖNYVÉRŐL OLVASÓ V. Mindig akad egy csillagbognár „A csillagok valóban mozdulatlanok voltak, tágra nyílt szemmel néztek le ránk. Megilletődötten elhallgattam hát én is, de csak egy pillanatra.“ — Édesapám — kiálltottam rémül­ten —, a Göncölszekér csak hat csil­lagból áll. — Persze hogy hatból, mert a he­tediket itt tartom a tenyeremben. És valóban, nyitott tenyerén, me­lyet elém nyújtott, ott ragyogott a hetedik csillag. — Nem lesz ebből baj? — suttog­tam. — De nem ám — nevetett édes­apám. — Nagyon megkopott már az abroncsa, rászorul egy kis javításra.“ Az idézett részlet Kovács Magda első önálló könyvének egyik kis el­beszéléséből, az „En, a csillagbognár“ című írásból való. A cím egyúttal az 1946-ban, Lőkösön (Gömörországj született szerző első önálló kötetének megnevezése is. Kovács Magda a „Fekete szél“ c. antológia legtehetségesebb írójának számit, ritkán ír. de annál emlékeze­tesebb sorokat vet papírra. Elbeszé­léseinek, történeteinek örülnek az olvasók: Kovács Magda született te­hetség, ami a próza műfajában any- nyit jelent, mint: eredetig jó stílusú, lebilincselően fogalmazó, jól szerkesz­tő, stb. Nem tudom, ki mondta, vagy írta először, hogy a huszadik század a költők százada a magyar irodalom­ban. Nem vitás, hogy a magyar köl­tészet rendkívül gazdag 1900 Óta Is, hogy Ady Endre, józsef Attila, Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső, Babits Mi­hály, Nagy László európai formátumú alkotó. Nincs miért szégyenkezniük a prózaíróknak sem. Németh László — és ez nemcsak az én véleményem — világviszonylatban ts a legjobbak kö­zé tartozik, az „Iszony“-hoz hasonló remekmű nem került ki a Nobel-díja- sok zömének tolla alól sem. És hol van még Krúdy Gyula, Móricz Zsig- mond, prózát ts mesterien papírra ál­modó Kosztolányi vagy Illyés, s az élők közül az erdélyi Sütő András? Ezek közé a mesterek közé kér most bebocsátást Kovács Magda. Első könyve ígéretes rajt, ezt' elsősorban mint olvasó mondom, de jól tudom, milyen nehéz a második, a harmadik és a további művekben megmi'üdm azon a kezdeti szinten, amely jobbá­ra nem is annyira a tudatosság, mint inkább az ösztönök kirajzásának kö­szönhető. Mindenesetre remek dolog, hogy mindig születik valaki, aki észreveszi, hogy meg kell pántolni a Göncölsze­kér valamelyik kerekét. És az még jobb, hogy titkába az édesapja beavatja gyermekét: legyen a műnek folytatója. A gyermek — mindnyájunk örömére — kifecsegi a titkot, de ezért nem lehet rá meg­haragudni. Nagyon érdekelne, milyenek lesz­nek a harminckét íves írónő új köny­vei? Vajon az ég után a Földön is szétpillant majd, és felfedezi, hogyan lehetne jobbá tenni a világot? Fölfe- dezt-e az atomkorszak aránytalansá­gait? Meghallja-e, hol nyikorognak a földi gépezet kerekei? Stílusa, hangulatteremtő és szer­kesztési készsége máris van. A többi tálán nem is mesterség kérdése. jA könyv a Madách kiadó új ter­méke. Védőboritójál — Dúdor István rajzának jelhasználásával — Varga Lajos tervezte. BATTA György A VON4 7 MEGY TOVÁBB Őket már nem kell bemutatni, s nemcsak az Oj Ifjúság olvasói ismerik őket, külföl­dön ők (és a Omega) a legsikeresebb, leg­ismertebb magyar rock-csoport. Igen, a Lo- comotív GT-ről van szó... . — Mielőtt az LGT-röl szólnánk: két vagy három évvel ezelőtt úgy nyilatkoztál, hogy nem szereted az újságírókat... Megmonda­nád miért haragszol rájuk? — Nem haragszom. Csak a halandzsáié, felelőtlen és hozzá nem értő újságírókat nem szeretem, az üres, tartalmatlan locso gást, és persze nemcsak újságíróban nem szeretem az ilyen embereket... — Ma már az alapitó tagok közül egye dűl te játszol az LGT-ben. Hogyan befolyá­solta az LGT zenéjét, sikereit a tagok gya kori cserélődése? — kérdem Presser Gá­bortól, az együttes vezetőjétől. — Sohasem követtünk már kialakult vagy divatos stílust. Zeneileg minden cse­re előnyére vált az LGT-nek. A mostani fel­állítás (Somló Tamás, Karácsony János, Sol­ti János, Presser Gábor) zenéjében nem ér­zek semmiféle visszaesést. Sőtl... — Egy-egy tag váratlan „kiesése“ azért mégsem lehet zökkenőmentes, különösen nem egy külföldi turnén ... — Berta disszidálása közrejátszott abban, hogy amerikai bemutatkozásunk nem Járt olyan sikerrel, amilyen egyébként elérhető, s úgy érzem Jogos, megérdemelt Is lett vol­na. Az együttes életének fontos, Jelentős állomásán hagyta cserben a bandát... Laux távozását méginkább megsínylettük... ö amolyan menedzser is volt... Például mind­máig csak úgy tudunk koncertezni, hogy a felszerelés egy részét az Omegától kölcsö­nözzük ... összegezésként egy dalunk szö­vege szól erről: „a vonat ment tovább, csak zökkent, meg sem állt.“ — Omega! 1971-ben te és Laux az LGT alapításával az Omegát hagytátok el, s ezt kezdetben meg Is sínylette az Omega zené­je is. Utána sokáig számos szóbeszéd ke­ringett a két csoport ellenségeskedéséről és ezekhez egyik-másik nyilatkozatotok is alapul szolgálhatott. Most az Omega segít •kölcsönzéssel!? — Nincs ebben semmi csodálatos, elvég­re „azért mi jóbarátok vagyunk ...“ — Dalaitoknak mindig jellemzője a szö- vegcentrlkusság, az igényes, tartalmas, oly­kor költői gondolatokat hordozó szöveg. A Presser -- Adamis szerzőpáros már-már el­választhatatlannak tűnt, legújabban viszont Adamis Anna már nem az LGT-nek ír ... — A legjobb szövegű, ha úgy tetszik, leginkább szövegcentrikus nagylemezünk a Zene (Mindenki másként csinálja) volt. Már itt sem Adamis a szerzőtárs ... — S a most készülő nagylemezeteknél? — Ugyanaz a csapat készíti, mint az elő­zőt... — Ez mikor jelenik meg? — Ha Igaz, akkor novemberben kerül a boltokba. — Legközelebbi terveitek? — Szeptemberben Lengyelországban tur­nézunk, aztán majd még nem tudjuk mi lesz. — Tavaly jelentős zeneszerzői elismerés­ben volt részed, Erkel-díjat kaptál. Rangos díjjal Jutalmazták Koncz Zsuzsát és leg­utóbb a Fonográf együttest is. Ez a könnyű­zene nagykorűsítását jelenti Magyarorszá­gon (is)? — Ez a zene (sem) a díjaktól lett „nagy­korú“, de valóban nagykorúságát Is bizo­nyítják ezek a díjak, amennyiben csak fel­nőtt, nagykorú műfaj képes méltó társadal­mi és hivatalos elismerést kivívni magá­nak ... — Presser Gábor mint színházi zeneszer­ző is ismert. A Déry-regényből készült Kép­zelt riport... tucatnyi ország színházinak műsorán szerepel vagy szerepelt, hazánk­ban Is sikert aratott. A Harmincéves vagyok hasonló sikereket ért meg, s a nemrégiben bemutatott, Fejes Endre regényéből írt 16- estét nyár, jóestét szerelem címűt legsike­rültebb színházi munkádnak mondják. Min dolgozol jelenleg? — Jelenleg nincs színházi munkám. — Nyilatkozatokban többször beszéltél egy opera tervéről. — Ja...! A rock-operai Dolgozgatok raj­ta, nem adtam fel, érlelem ... 1980 végéig szeretnék elkészülni vele. — De addig sok jó, őszinte dalt az LGT-vel...! PALHAZY Jázsef A szerző felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents