Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-09-12 / 37. szám

[fM 7 ÁRAMÜTÉS Részlet Bacsó Péter Áramütés című film jének technikai forgatókönyvéből: „. ,. Va lahol Finnországban. Virág ismeretlen ut cán kószál, érthetetlen feliratokat böngész majd tóparton bolyong. Furcsa vonalú fe hér épületek. Virág ablakon néz be. meg lesi egy Idegen nép életén Egy helyütt esz nek. másutt hallgatnak, megint másutt csó kolóznak. Alkonyodik. A parkban, ahol most jár, alig van ember Elővesz egy tér­képet, böngészi, elindul valamerre, aztán elbizonytalanodik, visszafordul. Eltévedt. Sehol egy ember. Egy tó partján áll ta­nácstalanul. A tóból egyszerre szőke fiú gázol ki, teljesen mezítelen. Ügyet sem vet a lányra. Virág kicsit zavarban van, de a- zért nem kapja el a tekintetét. A fiú ki­jön, törülközni kezd azután felöltözik, Vt rág bátorságot gyűjt, odalép hozzá. Vala­mit kérdez angolul, a fiú csak nevet, nem érti mit akar. Virág magára mutat és azt mondja: — Unkerl. Motoros kis vitorláshajő húz barázdát a tengerben. A fiú és Virág a korlátnál áll, és a vtzet nézik Aztán kagylót esznek . .." Fölösleges lenne lolytaint az idézetet, hi­szen nem nehéz rájönni: a váratlan talál­kozásból nemzetközt szerelem lesz. Virág szerepét Görbe Nóra, a Színművé­szen Főiskola végzős hallgatója játssza. A- lacsony, rövid barna hajú lány. — Nem készültem színésznőnek... in­kább balerina akartam lenni. Négy éves koromtól balettot tanultam, később hege- düórákra jártam. A Balettintézetbe mégsem ' vettek jel, mert gyönge volt a bokám. Népi lánc és művészt torna következett, csak­hogy a balettől ne kelljen elszakadnom. Középiskolás koromban a Pinceszínház tag­ja voltam — színpadi mozgást, helyzetgya­korlatokat és éneket tanultam. Első neki­futásra felvettek a főiskolára. — Melyik tanárától tanult a legtöbbet? — Horoat Istvántól, az osztályfőnököm­től, Gáti Józseftől és nem utolsó sorban Bodrogi Gyulától. A népballadáktól a ka­baré-fellegit dalokig sokféle stílusdal elő­adására tanított meg. A legjobban az tet­szett, hogy mindig visszájátszotta amit csi­náltunk, a jót, a rosszat, s mindezt a szí­nész szemével. — Vizsgaszerepel alapján arra következ­tetek, hogy sokféle skálán mozgatták... — Valóban ... Eljátszottam Adélát a Ber­nardo Alba házában, Tóth Mancit a Lila akácban, Violát a Vtzkeresztben, Mirigyet a Csongor és Tündében, és jópár Csehov- hősnőt. De jó lenne mégegyszer találkoz­ni velük... A női főszerepben GÖRBE NÖRA AMIRŐL RUBENS NEM TUDOTT A világhírű drezdai képtárban egy kü­lönleges Rubens-festmény lúg a fa­lon. Egészen más stílusban van fest­ve mint a többi Rubens-kép. Egy anyóka látható rajta tüzes melegítővel és egy gyer­mek, aki a tüzet fújja A kép sok fejtörést okozott a Rubens-műveket kutató tudósok nak. A rejtélyt Max Rooses belga kutató oldotta meg. Az említett kép nem mint önálló mű keletkezett, hanem egy nagy festménynek a része. 1616-ban festette meg a Mester a Vénusz menedéket keres a bar­langban című festményét. A kép egyik ol­dalán Vénusz és Ámor látható, míg a tná sik oldalon az anyóka és a kisfiú. A ké pet Rubens tölgyfára festette. A rejtély megoldása úgy sikerült, hogy Rooses felfe dezte az eredeti kép másolatát, amelyet Rubens valamelyik tanítványa készített, még amikor a mű egészben volt. Később valaki kivágta az eredetiből a Drezdában látható részt. Igen ám, de hol van az eredeti kép? Ez a rejtély is megoldódott. A hrüsszcli Királyi Szépművészeti Múzeum tulajdoná­Inkey Aliz felvételén Görbe Nóra és Psota Irén az Áramütésben — Eddig két tévéfilmben és egy irodal­mi összeállításban láthattuk. A Nyina nap­lóját már bemutatták, a Meztelenül még dobozban van. — Gelléri Andor Endre írását Esztergá­lyos Károly rendezte, Kozák Andrással ját­szottuk a főszerepet. Egy fiú és egy lány találkozásáról és rövid szerelméről szól a történet, s bár nem happy enddel végződik, mégis olyan költőt volt az egész ... — A „mélyvizet“ minden bizonnyal az Áramütés jelentette, igaz? — Természetesen, Csaknem minden film­kockán ott vagyok ... örülök, hogy én kap­tam meg Virág szerepét, hiszen ez a film rólam is szólhatna. Sok közöttünk a hason­lóság. Félig még kamasz, félig már nő — egyszóval: életszemlélete, magatartásformá­ja egyezik az enyémmel. Szebb filmszerep- ről még csak álmodni sem tudtam volna. Es az ötnapos finnországi forgatásra na:- gyón sokáig fogok még emlékezni. G. Szabó László ban van egy tölgyfára festett Rubens-kép, amelynek a címe Vénusz Vulkán kovács- műhelyében. Az összehasonlítás az említett másolattal azt mutatta, hogy a két kép a- zonos, csak a brüsszeli festményen az a- nyéka helyett a tüzet fújó Vulkán látható. Hosszas kutatással sikerült kimutatni, hogy Vulkán nem Rubens műve, csak na­gyon jó) sikerült utánzat, amelyet utólag ültettek bele a képbe. Eredetileg tehát az anyóka a kisfiúval volt a képen, majd ezt ismeretlen „tettes“ kivágta és a Vulkánnal helyettesítette. Vajon ki volt a tettes és kinek a pa­rancsára cselekedett? Ez valószínűleg mindörökre rejtély marad. Lehet, hogy va­lamilyen gazdag tulajdonosnak nem tetszett a kép az eredeti formában és egy ügyes hamisítóval egy kicsit „kiigazittatta“ a Mester művét. A festmény ugyanis 1857-ig magántulajdonban volt és csak ezután ke­rült a brüsszeli múzeum tulajdonába. A drezdai töredék sorsa mozgalmas volt. 1942-ben a fasiszták levitték a képtárból és 1945-ben, több értékes Tizian-, Canalet­to- és Rembrand-művel együtt egy mészé­getőbe helyezték el. Az őrzésre kirendelt SS-alakulat parancsba kapta, hogy a Vörös Hadsereg közeledtével robbantsák fel a mészégetőt a képekkel együtt. A Vörös Hadsereg azonban olyan gyors ütemben nyomult előre, hogy az SS-legények kere­ket oldottak, anélkül, hogy ezt a vandál parancsot végrehajthatták volna. Kirándulás a XXL századba Amilyen rohamosan közeledik évszáza­dunk és egyszersmind évezredünk vége u- gyanilyen rohamosan fejlődik a technika és tudomány Ma már nem okoz különö­sebb gondot korrekt tudományos alapon „megjósolni", hová jut el az emberiség egy fél évszázad múlva Tegyünk „kirán­dulást" a jövőbe Nézzük meg hogyan néz majd ki egy lakás 201(1 ban. A fiatalabb korosztály személvesen is ellenőrizheti majd, mennyit tévedtek a mat tudósok jós­latukban. Mindent tudó kártyák Szlntétikus papírból készült kts kártyák helyettesítik a kulcscsomókat. A kártyába vésett finom rovások tartalmazzák laká­sunk záriának kódját Elég csak benyomni az ajtón levő résen és az ajtő zajtalanul kinyílik. Rent kellemes rózsaszínbe hajlő fény fogad De hiába keresnénk lámpát vagy csillárt. Az egész mennyezet áraszt ja a fényt, mert speciális luminofor anyag­gal van bevonva. A fény automatikusan szabályozód itt a kinti világossági viszonyok­hoz Igazodva. De természetesen a lakó kí­vánsága szerint Is szabályozható. A lumi­nofor rétege azonban nemcsak világít, ha­nem télen melegít és nyáron hűt. A falak állandó negatív elektromos töltése mega­kadályozza, hogy a por rárakódjon. Nagyon egyszerű a lakás tisztítása. Kü­lönböző spray-el bepermetezzük a függö­nyöket, a bútorhuzatokat és a szőnyegeket. Néhány perc múlva a permet hatására le­válik a por és egyéb szenny. Ezután be­kapcsoljuk a központi elszívóberendezést, ■ amely a falak alsó részein levő nyílásokon elszív minden szennyet és a központi szennytárolóba fújja. Ismeretlen dolog már a szennyes ruha tárolója. Fölöslegessé vált. A ruhát és fe­hérneműt különlegesen finom és lágy szin­tetikus papírból készítik. Néhány napi használat után eldobandó. A bútorok nagy része a falakba épült és kívánságra lenyit­ható vagy ismét visszacsukható. Szakács-robot és termóasztal Ha megéhezik az ember, a főzés sem okoz különös gondot. Főzünk mondjuk egy disznósültet burgonyával. Elég megkeresni a konyha-robot kódkártyái között a meg­felelőt és beledugní a robot vezérlőművé­be. A többi már megy magától. A kiber­netikai csoda kiválasztja magának az élel­miszer-tárolóból a szükséges nyersanyago­kat, megfelelően előkészíti és továbbítja a mikrohullámos „tűzhelybe“. Nyolc-tíz perc múlva jelzi a robot, hogy az étel el­készült. Hogy nem volt még Időnk ezalatt meginni az aperitívet? Sebaj. Az ételt a termó-asztalra helyezzük. Ennek lapja fű­tött, mégpedig úgy, hogy a közepe a leg­melegebb és a széle mindig alacsonyabb hőmérsékletű. Az asztallapra állított étel bármennyi ideig meleg marad. Persze ha nyáron hűsítőket, vagy fagylaltot fogyasz­tunk, az asztal lapja egy gombnyomásra hűtőberendezéssé alakítható át. Az ebéd utáni mosogatás? Ilyen nincs. A műanyag- edények és az evőeszközök egyszeri hasz­nálatra készülnek. Használat után eldo- bandók. Az elfogyasztott ebéd után jól esik egy kávé? Tessékl Milyet parancsol. Erő­sebbet vagy talán félti a szívét? Tejjel, tej­színnel? Megkeressük a megfelelő kódkár­tyát, és néhány perc múlva kész a kávé. Szeretne megfürödni? Tessék, itt a „für­dőszoba“. Persze semmi köze a mai fürdő­szobához. Egy nagy gombához hasonlító, megnyomja a gombot és a többit már el­végzi a fürdőcsoda. Először számtalan ap­ró vízsugár halmaza veszi célba a testét, majd kellemes Illatú fürdőhabot szöktet, ismét víz, egy ultrahangos generátor meg­masszírozza Izmait, majd kellemes meleg légsugár megszárítja. A cápa óriási üzleti sikere után — 1975-ben 9 millió dolláros költséggel készült film jövedelme elérte a be- fektetés harmincszorosát — felszökött nyu­gaton a szörnyfilmek árfolyama. Az úszó dollá*bányát továbbiak követték: az Orca. a gyilkos bálna, A gyilkos cápa támadása és még sok tengert szörny a nyugati film­biznisz szennyvizében. De nemcsak a vízben hódított a szörnye- tegkultusz, hanem a szárazföldön Is. Nem kisebb sokkot és kasszasikert váltott ki a Yeti, A sziszegő kobra, a Grizzly vagy A tűzbogár. Harvey Flaxman, a Grizzly pro­ducere szerint „az iszonyat és a borzalom a moziban a legjobb élvezet“ /fene az íz­lését!. No, de ha pénzről van szó, nem csoda, hogy a filmrendezők és a producerek nem riadnak vissza semmitől. Nem átallották a vérengző farkas tulajdonságaival felruház­ni az ember leghűségesebb barátjának tar­tott kutyákat A gyilkos kutyák című pro­dukcióban. A csaholó pokol után jöttek az óriáshangyák és az Óriáspókok a Pánik a Sierra Novában című filmben. A rémfilmek útjai egyelőre kifürkészhe tetlenek. Az Egyesült Államokban és Mexi kőbán már hat olyan filmet készítenek, a melyben egészen apró, eddig ártalmatlan nak ismert rovarok művelnek egészen bor zalmas dolgokat. Az egyik hollywoodi pro­ducer azt jósolja, hogy a méhek a jövő gonosztevői. Így Irwin Allen A hurrikán, és a Lángoló pokol után már meg ts kezdte egy vérfa­gyasztó zümmögö-film forgatását. Hónapo­kig készült a Halálos raj című film felvé­teleire. Szaktanácsadóként egy német mé­hészt hívott meg. Manfred Hesper gondos­kodott a fullánkos főszereplők idomításá- ról. Német alapossággal látott a munkához. Gázzal elkábította a méheket, és „kiope­rálta“ fullánkjukat. Piszltcsáré munka volt, nyolc lánnyal hat hétig dolgozott egy méh­család ártalmatlanná tételén, de neki meg­érte. „Kollégája“, David Brown ezzel szem­ben a ragadozó halak „megdolgozásában“ járatos. A cápa sikere után a producer nem akarta elszalasztani az alkalmat, hogy tovább növelje jövedelmét. A forgatáshoz csupán a légnyomással működő tengeri ra­gadozó megszerkesztésére 125 000 dollárt költött. Ennek köszönhető, hogy ez a cápa 1 nem olyan merev, mint elődje, és sokkal 0 elegánsabb. Simán úszik, rettenetes száját ) ügyesen tudja nyitogatnl. Más szempontból is különbözik az előző­től. Az első cápa mindent megzabált, ami az útjába került. A cápa U. ezzel szemben már majdnem ínyenc. Jeannot Szwarcz ren­dező szerint: „Ez a szörny kizárólag „ropo­gós“ tinédzsereket fal fel.“ A filmesek szerint minél szebb az áldo­zat, annál nagyobb a borzapály és a kö­zönségsiker. És ezekután mondják mén. hogy egy cápának nem finomul az ízlése. (Pi) Készül a folytatásos regény

Next

/
Thumbnails
Contents