Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-08-22 / 34. szám

IIj vonalú ingruhák A klasszikus ingruhára csak egyik-másik modell gallérja emlékeztet, különben szertelenül bővek, merész szabásúak, mint a legújabb divaté ruhák általában. Anyaguk pamut — vagy vékony gyap- jújersey. Az a fontos, hogy lágy esésű anyag le-* gyen, hogy az övvel összefogott bőség szép rán= cokat vessen. Kihasználva azt, hogy a mostani jerseyruhák bő szabásúak, blúzt, pulóvert vehetünk alájuk. Még melegebbé tehetők vállkendővel, kö- tött mellénnyel és természetesen hosszúnadrággal, csizmával. A Nők Lapja nyomán \ Kiszáradt növények gyógyítása A nyári melegben gyakori, hogy hosz- szabb távollétünk alatt vagy más okból bekövetkező vízhiánytól meglankad egyik vagy másik növényünk. Az ilyeneket sok esetben szinte feltűnő károsodás nélkül megmenthetjük, ha haladéktalanul gondos­kodunk kielégítő vízellátásukról. Ehhez azonban a legritkább esetben ele­gendő, hogy bőségesen megöntözzük a földjüket. A kiszáradás következtében ugyanis a föld és a tartóedény fala között, esetenként a földben másutt is kisebb-na- gyobb hézagok keletkeznek, amelyeken at lefolyik a bőven adott öntözővíz anélkül, hogy a föld átnedvesedne. A legegyszerűb­ben úgy nedvesíthető át a kiszáradt föld kellő mértékben, ha a növényt a cseréppel együtt tálba vagy vödörbe állítjuk, amiben annyi kézmeleg víz van, hogy a tartó­edényt a háromnegyedéig ellepje. A víz így behatol a cserép előzetesen gondosan ki­tisztított alsó vízvezető nyílásán át a föld be, s kisebb mértékben még az anyagból készült tartóedények pórusos cserépfalán keresztül is. Ezáltal alulról felfelé fokoza tosan átnedvesíti a gyökérlabdát. Ennél is gyorsabb lehet az átnyirkoso- dás, ha kiemeljük a cserepéből a növényt, és közvetlenül vízbe állítjuk a gyökérlab­dáját. Ezzel a módszerrel az egyszeri ki­száradásuk után különösen nehezen átned­vesedő tőzegés közegben lévő növények gyökérlabdája is sikeresen „kikezelhető“. (A gyökérlabdát szétesésének elkerülése végett a vízbeállítás előtt szitaszövetdarab- bal körülburkoljuk. Vannak nagy méretű növények, amelye­ket nem tudunk megemelni és vízbe állíta­ni. Esetleges kiszáradásukkor, vagy csak a földlabdájuk alsó felének kiszáradása ese­tén, ami még a rendszeres, de kis vízada- gú öntözésüknél sem ritka, kezelésre szo­rulnak. Mélyítsünk lyukakat a földjükbe ujj­nyi vastag fémcsővel vagy huzaldarabbal, egymástól kis arasznyi távolságokra a gyö­kérlabdájuk alsó harmadáig. Ezeket annyi­szor töltsük fel vízzel, ahányszor csak gyorsan elszivárog belőlük a nedvesség. Hasonlóképpen gyorsítható meg a víz be- szívódása azoknál a növényeinknél is, a- melyek felső földrétege annyira megkemé­nyedett, hogy alig vagy egyáltalán nem ké­pes beszívódni rajta az öntözővíz. A vlsz- szamaradó nyílásokat meg kell szüntetni friss földdel vagy más közeggel kitöltve, ami a légcserét segíti, de meggátolja a gyors párologtatást, vízvesztést. A teljesen átnyirkosodott földlabdájú nö­vények vízellátása a továbbiakban már kü­lönösebb beavatkozás nélkül megoldható folyamatos, gondos öntözésükkel, az ellen­kező végletet, a túlöntözés hibáját Is ke­rülve. NYÁRI FRISSÍTŐ KOZMETIKA Hogyan tegyük elviselhetőbbé a nyári hőséget, mit kell tennünk, hogy egész napon át frissek le­gyünk, és könnyedén végezzük a napi munkán­kat? íme néhány hasznos tanács, amely ehhez hozzásegít. Zuhanyozás után csak „nagyjából“ törüljük le, bőrünkről a vizet. A maradék víz párolgása köz­ben nagyszerűen frissít. Ne zuhanyozzunk hideg vízzel, hanem langyos­sal mossuk le magunkat, mert a hideg víz a szer­vezetet hőtermelésre ösztönzi, a külső és belső hő­mérséklet kiegyenlítése miatt. Furcsa, de igaz: a legjobb üdítő ital a víz. Le­hetőleg kerüljük az édes szörpöket, mert azok nö­velik a vér cukortartalmát, felpuffasztó hatásúak, és a melegben szédülést okozhatnak. Ajánlatos naponta 6—8 pohár tiszta, nem túl hi­deg vizet lassú kortyokban elfogyasztani. Ha nem iszunk elég vizet, könnyen fáradékonyak leszünk. Nyáron jóval sósabban kell elkészíteni az ételt, mert szervezetünk fokozottabb izzadása következ­tében több sőt veszít, mint egyébként. Ha elviselhetetlennek tűnik a forróság, ne hűt- $ük magunkat legyezéssel, mert azzal csak ellen­kező hatást érünk el. Ehelyett helyezzük magun­kat nyugalomba egy kis időre, pihenjünk le ár­nyékos helyen. Próbáljunk uralkodni indulatainkon, az ideges­ség hőhullámot termel. Ne takarékoskodjunk a kölnivízzel, mert az a nap bármely szakában felüdít. Könnyű, virágillaté illatszert használjunk. ROVARCSÍPÉS Természetjáró olvasóinkat néha váratlan, előre nem látható támadás érheti az élővilág egyes kép­viselőinek részéről. Nem árt, ha erre valamennyi­re fel vagyunk készülve, és nem veszítjük el a lélekjelenlétünket. A veszélyesebb rovarfajták sze­rencsére nálunk nem honosak, vagy ha igen, em­ber által ritkán megközelíthető helyen tanyáznak. Annál gyakoribb azonban, különösen napjainkban a szúnyogcsípés, mérges hangyafajták csípése és az igen elterjedt vadlégy, a bögöly szúrása. A tő­lük származó csípések azonban a kellemetlensé­gen, fájdalmon, ijedelmen, pirosságon és viszke- tegségen kívül ritkán okoznak komolyabb bajt. Hogy a szúrás helye az önkéntelen vakaródzás ne fertőződjön, ajánlatos a piros foltocskákat napjá­ban többször alkoholos vattával átdörzsölni. Ve­szélyes a rovarcsípés a szájban, garatban, különö­sen a méhszúrás. A méhcsípés akkor veszélyezteti az életet, ha a méreg közvetlenül a véredénybe jut. Ilyenkor a helyi tünetekhez rossz közérzet, látási zavarok, hányinger, hányás és hidegrázás társul, súlyos esetekben túlérzékenységi sokk fej­lődik ki. Ha a szúrások az egyént a száján, a garatüreg­ben vagy a gégefedőn érik, nagyfokú vlzenyőt o- kozhatnak, ami fulladás veszélyével jár. Ilyenkor a vizenyő a laza kötőszöveti elemekben egyszer­re növekszik, a betegnél fokozódó légszomj je­lentkezik, majd „fuldokló légzés“, s a végén sza­pora, alig tapintható érverés észlelhető. Veszélyes az is, ha az embert egyszerre sok (40—60) méh­szúrás éri. Ilyen esetekben kötelező minél előbb orvoshoz fordulni, részünkről az elsődleges tenni­való a következő: a szúrás folyamán letört méh= fúllánk csonkját lehetőleg csipesszel kihúzni, a szúrás helyét kiszívni, majd szódabikarbónís vagy cigarettahamus vízzel enyhén megtörölni. A szünyogcsípésre viszketéses kiütéssel reagáló egyének helyileg antihisztamlnikumos kenőcsöt használhatnak. 1: , ■! • ■ L " -> A Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának lapja ^ Kiadja a Smena Kiadóvállalat + Szerkesztőség és adminisztráció 89714 Bra­tislava, Prazská 11. Telefon 488 19 ^ Főszerkesztő dr. Strasser György + A főszerkesztő helyettese Csikmák Imre ^ Nyomja o Západoslovenské (latiamé 897 20 Bratislava Duklianská 39 ^ EL? 'z lesi díj egész évre 52,— Kős, fél évre 26.— KCs + Terjeszti a Posta Hírlapsznleálata. Elő­fizethető minden postahivatalnál vagy kézbesítőnél t Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza %, A lap külföldre a PNS Gstredná expedíció a dovoz tlaöe 88419 Bratislava, Gottwalduvo nám. ő. > útján rendelhető meg + Engedélyezve: SÜTI 13/1. Index: 49 802

Next

/
Thumbnails
Contents