Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-01-24 / 4. szám
4 M I Viliam Thurzo, a Szlovák Tudományos Akadémia Rákkutató Intézetének az igazgatója. 1973-ban munkatársaival együtt Klement Gottwald Államdíjat kapott a rákos daganatokat előidéző RNK vírus egyik válfajának felfedezéséért. Világszerte mint a B-77 rákos vírus felfedezőjét tartják számon. Irányító személyisége a hazánkban végzett valamennyi rákkutató kísérletnek, és számos funkciója mellett a szlovákiai Béketanács elnöke, és a Béke-világtanács elnökségi tagja. Képtelenség lenne felsorolni valamennyi kitüntetését és azokat az egyetemeket, amelyek díszdoktorrá avatták. Nem is ez a célunk, hanem Viliam Thurzót mint tudóst és embert bemutatni. „Komáméban születtem, a- pám ott kertészkedett. 1918- ban a románok fel akarták őt akasztani, mert a Vörös Hadsereg katonája volt. Banská Bystricán nőttem fel és tizenhat éves koromban már a Tőkét olvastam — magyarul. Nem nagyon értettem, ennek ellenére kitartóan tanulmányoztam. Diákéveim életem legmozgalmasabb évei voltak: színház, művészet, hajnalba nyúló beszélgetések és viták ... nem is volt ez még oly nagyon régen. Legjobb barátaim közé tartoztak Michal PovaZan és Ladislav Cemicky. Orvostanhallgató társaimmal nagyon keveset barátkoztam, az orvos- tudománynál százszorta Jobban vonzott a művészet, az alkotás. A vizsgáim? Bizony nem tartoztam a szorgalmas diákok közé. Az egyetemen töltött tanulmányi évek száma egyre nőtt, nagy árat fizettem a művészettel kötött titkos egyezségemért. Apám halála után aztán nagyot változott az életem. Kitűnő diák lett belőlem. Természetesen továbbra is kitartottam régi szerelmem, a művészet mellett. A nyári vakációk alatt sokat utazgattam, csak úgy, a saját szakállamra. Szenet lapátoltam egv e- gyiptomi haión, hogy aztán ennek fejében levigyen a Níluson, megmásztam az egyiptomi Mukkatam-hegység egyik falát, jártam Szudánban és ismertem a Földközi-tenger menti országokat. A rák vírusa — felnagyítva Thurzo akadémikus ma is sokat utazik. Legutóbb Svédországban járt. Előzőleg azonban a titkárnője egy szokatlan levelet küldött az uppsalai egyetem címére. Szokatlansá- ga abban rejlett, hogy nem szakmai információkat, hanem Thurző akadémikus fej és gyű rűsujja mértékét tartalmazta. Az uppsalai egyetem ugyanis fennállásának 500. évfordulója alkalmából a világ 92 tudósát dísztoktorrá avatta. Hazánkból egyedül Thurzo akadémikus volt a meghívottak között. Kedvtelései közé tartozik a sport is. Átússza hosszában a poőúvadlói tavat. Halászik; Medvén [Medvedo- vo), a Dunából egy hat kilós pontyot fogott ki. Az ottani halászok azonnal ki is nevez ték őt a szakma mesterének Szeret zenét hallgatni: Vivaldit, Bachot, népdalokat. Kaktuszokat ápol, bélyegeket gyűjt. Munkáját, a rákkutatást nemcsak az orvostudomány, hanem a ma embere általában a legizgalmasabb tudományos területnek tartja. „Négy évvel ezelőtt derűlátóbbak voltunk. Azt hittük, ke-' zünkben a rákgyógyítás titka, hiszen ismertük a rákos daganatokat előidéző vírusok tulajdonságait. Tudtuk, hogy a C- -vírusok magvát a ribonukleinsav (RNS) (nukleinsávaknak a sejtmagban és a sejtplazmában található egyik fajtája), Az élet érdekes ■ ■■ és a dezoxyribonukleinsav (DNS) képezi. Ezeknek döntő feladatuk van a genetikai információk átvitelében, a sejtek öröklődési folyamatában. Sőt, a genetika néhány megrögzött képviselője azt állítja, hogy e- zekben a RNS és DNS savakban van megírva a sorsunk; az, hogy milyen betegségben halunk meg stb. Ez volt a helyzet négy évvel ezelőtt. Nagyon rövid időn belül aztán felborult ez a szép kártyavár. Ugyanis sikerült Izolálnunk a C-vírusok tulajdonságaival egyező tulajdonságú vírusokat, de csodák csodája, ezek nem idéztek elő rákos daganatokat. Ezeket az új vírusokat egészséges, és daganatos szövetből is leválasztottuk, az eredmény azonban így sem változott. Megismételtük a kísérleteket, sokat vitatkoztunk. Például az egér testéből izolált C-vírusok nem szaporodtak az egér testében, viszont a kutyáéban igen. Törvényszerűséget kerestünk — hiába. A rák, a világ leggyakrabban megkérdőjelezett betegsége. Életeket kockáztatunk és áldozunk is érte, az viszont komiszul elsöpör mindent, a- mi útjába kerül.“ Hogyan történik egy sejt el- rákosodása? A rákos daganatokat előidéző vírus olyan, mint egy szöges dróttal körültekert golyó, A nyúlványaival keresi a kapcsolatot a test többi sejtjével, és ha megtalálja, „leveti“ a szöges ruhát és behatol a sejtbe, miút annak RNS-savja. A sejtben rendkívül összetett folyamat, „forradalom“ játszódik le. A vírus behatol a sejtmagba és átveszi annak Irányítását. Ezzel tulajdonképpen megkezdődik a támadás a mit sem sejtő szervezet ellen. A testben ez a folyamat 16 óra alatt megy végbe, de már a behatolást követő hatodik, hetedik órában észlelhető, hogy a sejt teljesíti a vírus utasításait. A rákos sejtek az általános hiedelemmel ellentétben nem valami beteges, elnyomott sejtek. Sőt nagyon is életképesek, és sokkal élénkebbek, mint a- zok az egészséges sejtek, amelyekből létrejöttek. Ml mindent művelnek a testben? Különleges váladékot bacsátanak ki, behatolnak az erekbe és ke- resztül-kasul bejárják a szervezetet, míg az egészséges sejtek nem mozdulnak a helyükről. Gyorsan szaporodnak és pusztítják az egészséges sejteket. „Valamit a gyógymódról, de előrebocsátom, egyenlőtlen harc ez. Betegeinket steril környezetben tartjuk. Hatékony antibiotikumokkal kezeljük ő- ket, különlegesen sterilizált vért kapnak... Sajnos gyakran minden erőfeszítésünk hiábavaló. A rákos daganatok sejtjeinek 90 százaléka hatás talanítható cítostatikus (sejt- osztódást gátló) gyógyszerek kel, de a 10 százalékuk ellenáll a gyógyszereknek, a sugárzásnak, az antibiotikumoknak — átvészel mindent. Legnagyobb ellenségünk a daganatok egyenlőtlen, heterogén ősz szetétele. És az emberi szervezet mintha nem Is nagyon akarná segíteni a munkánk ban... Ugyanis, amikor az e- gészséges sejtek ellenálló érzé kel „észreveszik“ a rákos daganatot, már késő. Klinikailag a daganat csak akkor észlelhető, ha az már legalább 1 köbcentiméter nagyságú. És akkor a daganatban már a rákos sejtek harmincadik generációja él és 12 milliárdra tehető a számuk. Még az ilyen daganat is gyógyítható a klasz- szikus gyógymódok valamelyikével, ha a szervezet különlegesen ellenálló. Ugyanis egy rákos sejt elpusztításához körülbelül 200 hatékony ellenál lóképes sejt szükséges.“ Mi a véleménye a mai fiatalokról? Lehet-e beszélni generációs problémáról ott, ahol fiatalok és öregek élnek és dolgoznak egymás mellett? „Nem, sem a munkahelyemen, se otthon ilyesmit nem tapasztaltam. Sok minden e- szembe juttatja a koromat, többek között az is, hogy Szlovákiában egyike vagyok a legrégebben működő igazgatóknak. Az élet azonban azokat szereti, akik lépést tudnak tartani vele, és úgy gondolkodnak, a- hogy a jelenkor megkívánja. Az ehhez vezető legbiztonságosabb út az állandó együttlét a fiatalokkal. Nem szégyellem magam azért, hogy nem tudok mindent. A tudomány képtelen kiismerni magát az információk tömkelegében, ezért szeretem, sőt el is várom fiatal kollégáimtól, hogy tájékoztassanak minden újról, ami körülöttünk történik. Ezáltal köze lebb kerülök hozzájuk, ismerkedem életfilozófiájukkal. Nincs jogunk azt követelni a fiataloktól, hogy úgy gondolkozzanak, ahogy mi, mert az egyenlő lenne az egy helyben topogással. Nincs jogunk hazudni nekik, vagy elhallgatni előttük bizonyos dolgokat, és állandóan leckéztetni őket. — Tudjuk, hogy meleg baráti kapcsolatok fűzik a magyarországi rákkutatókhoz. Ez nemcsak annak tudható be, hogy szakmabeliek, hanem annak is, hogy nagyszerűen beszél magyarul... „Nyíregyházán kezdtem iskolába járni, az apám Ott volt bérelszámoló és egyúttal kertész is. Intézetünk már évek óta együttműködik a Budapesti Állami Rákkutató Intézettel, főleg a rákos-daganatok kemoterápiája (vérrel történő kezelés] terén. Gyakran emlegetik a nevem a magyarországi on- kovirológia megalapításával kapcsolatban. Az úgy történt, hogy 1966-ban Tokióban egy nemzetközi szinpőziumon egy kicsit összejöttem a közismert magyar patológussal Kellner professzorral. Róla mindenki tudta, hogy az onkovirológia nagy ellensége. Vitánk egy í- gérettel zárult; Kellner professzor megígérte, hogy egy é- ven belül Budapesten nemzetközi szinten is elmondhatom véleményem a rákkutatás jövőjéről. Így is történt. A konferencia elnökségi tagjaként akkor az én szerény magyar tu dósommal nyilatkoztam a budapesti rádiónak és képzeljék el, hogy, hogy nem, akkor, 1967. novemberében én lettem a rádió novemberi sztárja. Engem azonban nem ez, hanem a híradástechnikai szakembe rek művészete ejtett ámulatba, akik az én gyatra hebegésemből egész tűrhető beszédet hoztak ki. Thurzo akadémikus végtelenül szerény, pedig munkája, kutatásainak eredménye két ember életét is kitennék. Hatvanöt éves, két fia és négy unokája van. Életkedve, humora olyan, mint egy húszévesé. „Az élet érdekes és megéri, hogy feltárjuk titkait“. Monika Dohnányová Zácsek Erzsébet Nincs igaza a tankönyvnek Másfél évvel ezelőtt Losoncon (Luéenec) egy forró augusztusi nap ott fedeztem fel diákokat, ahol — szünidő lévén — a legkevésbé véltem volna: a Klement Gottwald Építőipari Iskola udvarán. Nem napoztak. Keményen dolgoztak és lelkesen újságolták, hogy az épület, amelyen dolgoznak, az övék, ők építik, és még ők is használni fogják, hiszen egy év múlva megnyílnak az új épület tantermei. El kell mondanom, hogy az új épület csupán a régi iskolaépület kibővítése, meg- toldása. A diákok és a tanárok is már ráúntak a túlzsúfolt iskolaépületre, és mivel egy hatalmas udvar is tartozik hozzá, elhatározták, hogy egy túlságosan költséges új iskolaépület helyett „megtoldják“ a régit. Hogy így döntöttek annak nagyon sok oka volt, de ez most nem fontos. A tanárok elkészítették a „toldalék" tervrajzait, a tanulók a markukba köptek, és megkezdődött a nagy munka. Mindenki lelkesen hordta a téglát, kezelte a habarcs- keverőt stb. A diákok elméleti tudásukat tették mérlegre az építészeti munkáknál. Nem szóltam eddig az építkezés fő kivitelezőjéről a Losonci Járási Építkezési Vállalatról, hiszen nyilvánvaló, hogy ha a munkák nagy részét a diákok el ts végezték, az igényesebbjét szakemberekre kellett bízni. A JÉV el is vállalta a „felügyelő“ és irányító szerepét az épületen. Amikor aztán a diákok befejeztek minden olyan munkát, amire erejükből és tudásukból futotta, az iskola Igazgatója figyelmeztette a JÉV illetékes dolgozóit, hogy jöhetnek a kőművesek vakolni. Kitérő választ kapott: ma még nem, de holnap biztosan. A holnaptól egy hét, a hétből hónap, a hónapból egy év lett. Tavaly karácsony előtt aztán megjelent három kőműves az iskola l- gazgatójánál és — elkezdték a munkát. Felolvasztották a befagyott homokot, majd elmentek ebédelni, mire visszajöttek a homok ismét befagyott... Hiába, nehéz a kőműves élete télen. Különösen ha azt is be kell hoznia, amit valaki nem végzett el helyette nyáron. Nem tudom, mennyit késik a JÉV az épület átadásával. Az iskola türelmes, a jövő építészeti szakemberei saját bőrükön érzik az építőipar problémáit, és osztályuk ablakaiból figyelik meddig is tart a gyakorlatban egy 6x2,70 méteres falfelület bevakolásai- Gyakran csóválják a fejüket: nincs t- gaza a tankönyvnek... Zácsek Erzsébet t
