Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-07-18 / 29. szám

A felső víztároló olyan mint egy hatalmas félkész sportstadion. Jelenleg hengergépek és szigetelő munkások dolgoznak a víztároló alján Ezerszázötven méter tengerszint feletti magasságban vagyok; a hegynek, amely tulajdonképpen már csak „fél hegy“, Török hegy a neve. Szép kilátás nyílik innen az egész Alacsony-Tátrára. Alat­tam egy 88 méteres mély, csaknem 60 hektár területű „kráter“ tá­tong. Négy évvel ezelőtt itt még erdő volt; két év múlva 1980-ban ezt a medret megtöltik vízzel, s a víz áramot fog termelni. Nagyon sok áramot. JÖVŐNK MERÉSZ ALAKÍTÓI Az átszivattyúzó vízerőmű működési elve Rajz: Számúk A képen három körrel jelöltük meg azokat a részeket, ahol a csövek „belépnek“ a hegybe. A négyzettel megjelölt alagutat, ahol jelenleg el ienőrzési és mérési munkálatok folynak, az erőmű beindítása után be­temetik. Fotó: Zácsek NEM A TÄJ A FONTOS, HANEM AZ ERŐMŰ — Az üt, amelyen felfelé ikapasz kódunk egészen új, már az átszívaty tyúzó vízierőműhöz [ÄVEJ tartozik, két évvel ezelőtt építettük. Figyelje csak tneg az útmenti területek füve­sítését. Hydrovetés — így hívják azt a módszert, amellyel a Tátrai Nem zeti Park tanácsára „eltüntettük“ az útépítés, a tájba egyáltalában nem illő következményeit. Gál István mérnök, Dél-Szlováikiá bői származik, ipolyviski (Vyskovce nad Ipíom). 1974-től, az építkezés kezdetétől a vezetőséghez tartozik. Azt mondja, úgy hatott rá, amikor megmondták, hogy itt fog dolgozni, mintha egy kalapnyi örömöt kapott volna. Harmincöt éves, és a Fekete- Vágón épülő ÁVE olyan jelentőségű számára, mint színész számára egy Hamlet-alakítás. Életmű, lehetőség, amit talán egyetlen fiatal sem sza- lasztana el. — Jelenleg 1800-an dolgoznak az építkezésen, a munkások nagy része a fő kivitelező, a 2ilinai VáhosLavés a prievidzai Banské stavny dolgozói. Van itt négy mérnök társam a főis­koláról és minden új gondolatot, öt­letet sikerült megvalósítanunk az é- pítkezésen. Tudomást szereztünk pél­dául új nagy teljesítményi; külföldi földgépekről. Megkaptuk. Néhányuk olyan hatalmas, hogy csak részekre szedve tudtuk ide felhozni. Megkérem, hogy mutassa be az ÄVE-t olvasóinknak, ecsetelje az e- rőmű jellegzetességeit és jelentősé­gét. — Ügy három évvel ezelőtt ha­raptak itt a földbe először a talaj­maró gépek. Már csak fényképek őr­zik a táj akkori képét... Szerettem idejárni annak ellenére, hogy nem itt születtem. Azt hiszem, a tájjal e gyütt én is megváltoztam — Most már nem szereti? — Most már nem a táj a fontos, hanem az erőmű. MIÉRT VAN SZÜKSÉG AZ AVE-RE? Az áramfogyasztás a nap 24 órájá­ban nem egyenletes, és az áramter melést sajnos nem tudjuk a kilengő sekhez igazítani. Ezenkívül villamos áramot nem tudunk tartalékolni, min' más árut. Ezért az energetikai szak embereik kénytelenek voltak olyan villanyerőműveket „kigondolni“, a melyek szükség szerint bármikor ki és bekapcsolhatók. Ilyenek a gáz- és vízerőművek, a víztárolókban felgyü lemlett vizet akkor eresztik rá a tur­binákra, amikor kezdődik az áram fogyasztás. (Ez viszont lehetetlen az atomerőműveknél, mivel az atommé­cses lángja állandóan ég.) Csakhogy a vízerőművek teljesítményének is határt szab a folyók vízhozama. Az ÁVE-ben a hagyományos vízerő­mű működésének a fordítottja játszó­dik le: ahogy a felgyülemlett víz gra­vitációs erejével áramot lehet ter­melni, úgy az árammal (szivattyúk működtetése) vizet lehet a magasba nyomatni, az ott levő tárolókba. Te­hát amikor majd a Jaslovské Bohu- nice-i V—1-es atomerőmű az éjjeli órákban „üresen jár“, vagyis feles­legesen termei, akkor ezzel az áram­mal itt a Fekete-Vágón felnyomatják a vizet az ÄVE felső tárolójába és reggel vagy délelőtt, amikor az áram- fogyasztás tetőzik, visszaengedik az alsó tárolóba. A generátor 12 másod­percen belül megkezdi az áramter-, melést. Minden más erőműnek — az atomerőmüvet Is beleszámítva — sok­kal hosszabb időre van szüksége ah­hoz, hogy áramot vigyen a vezeték­be. 2,6 MILLIARD KORONA Több közép európai országban, Franciaországban, Svájcban és Auszt­riában is működnek már átszivattyú­zó erőművek, h szocialista államok közül slső-kéni hazánk vállalkozott'' ilyen mű megépítésére. A beruházás teljes költségvetése 2,6 milliárd ko­rona Az erőmű hét évi működése után téríti vissza ezt az összeget. A felső meder méretei láttán elfo­gott a félelem de most már lassan kezdek hozzászokni a milliókhoz, a hatalmas méretekhez, és már nem lepődöm meg az óriás betonkeverő láttán sem. amelyben óránként 100 köbméter beton készül. A két meder építésénél 4 millió 440 ezer köbmé­ter követ és földet mozgatnak meg a földgépek. Többnyire dolomitos mészkő képez: a hegyet, könnyű ve le dolgozni, ebből építették a he lyenként 80 méter magasságot is el érő gátakat Az építési munkákhoz összesen 410 000 köbméter betont és vasbetont az összekötő csőrendszer páncéljához pedig 10 900 tonna acélt használtak fel. MI TÖRTÉNIK MAJD 1980 DECEMBERÉBEN? Az alsó víztárolót feltöltik a Feke- te-Vág vizével. Körülbelül tíz napig fog tartani, amíg összegyűlik a szük­séges 4,7 millió köbméter víz. Ebből 3,7 millió köbméternyit felszivattyúz­nak a felső víztárolóba. Természete-' sen fokozatosan, az első megtöltés 30 napig is eltart nem úgy, mint a „munkanapi“ feltöltés, amely általá­ban nyolc órát vesz majd igénybe. Közben ugyanis ellenőrizni fogják a meder szigetelését, a töltések szilárd­ságát, a víz nyomását, stb. Innen, a felső mederből ugyanazon az úton, amelyen a vizet felszivattyúzták, fog visszazúdulni a víz a turbinákra. Ha­talmas erővel, amely aztán gépeket hoz mozgásba, fényt; meleget ad. Az elhasználódott víz, miután meg­tette a magáét, visszafolyik az első mederbe, ahonnan pár óra múlva is­mét felszlvattyűzzák. Ez minden; egy­szerű, de ötletes körforgás. A PULZUS.- PERCENKÉNT 660 MEGAVATT Megtekintjük azt a helyet is, ahol majd az egész létesítmény szíve, a generátorok lesznek elhelyezve. Hat kettős blokkból áll, ezeket négyhó­napos időközönként 1980. decembe­rétől kezdve 1982. augusztusáig kell üzembe helyezni. Az erőmű naponta 5,5 órát fog áramot termelni, és 680 megawattos teljesítményével felülmúl­ja az orlíki és dalesicei erőmű tel­jesítményét is. Ennél nagyobb vil­lanyerőmű hazánkban csak a Dunán épülő Gabőíkovo — Nagymaros duz-, zasztó lesz. MUNKAHELY: A HEGY GYOMRA Az építkezésen talán a legérdeke­sebb a vájárok munkája, akik a víz­nek a hegy gyomrán át vezető útját építik. Mint már említettem, a víztároló­kat három, egyenként 3,8 méter át­mérőjű csővezeték köti össze. Ezek az erőmű turbinájától kiindulva 180 méter szakaszt képeznek a hegy lá­báig, majd innen a hegyben folytat ják az útjukat. A két víztároló köz­ti 375 méteres szintkülönbséget egy 600 méter hosszú rézsútosan emelke­dő szakaszban küzdik le. A felső víztárolóba egy 48 méter magas kü­lönleges zsilipzáron át fog ömlení a víz. A víztárolók napi szintjének in­gadozása eléri a 25 métert is. Pél­dául az alsó víztároló szintje az e- rőmű 5,5 órás üzemeltetése alatt 7.5 méterrel emelkedik. A víz visszaszi- vattyúzása 8 órát vesz Igénybe, a hat szivattyú másodpercenként 132 köb­méter vizet képes továbbítani a fel­ső víztárolóba. AZ EMBERT ÁLLANDÓAN FOGLAL­KOZTATJA A JÖVŰJE A Fekete-Vágón épülő erőmű, egy nagyon merész, jövőbe tekintő terv megvalósulása. Megépítői építészeti és műszaki főiskoláink végzettjei: Mládenek Rudolf, Vacina Zdenek, Űr­ödnek Miloé és nem utolsó sorban Gál István vállalták. Nem, egyálta­lán nem hírességek, fiatal emberek, de könnyen meglehet, hogy 10—15 év múlva, ők lesznek egy újabb, bá­tor ötlet szerzői. Zácsek Erzsébet yta s CSAK az a fontos, HOGY VAN? Egy ország műszaki fej.- lettségét ma már nem a sze­mélyautó, hanem az ország iparában, mezőgazdaságá­ban • és minden más ágában működő számítógépek száma jelenti. Ezt nem én találtam ki, hanem egy beszélgetős al­kalmával mondta az oravai Tesla-gyár 34 éves igazga­tóhelyettese, Ferdinánd Bu- la mérnök. Van hazai, saját gyártmá-. nyű számítógépünk, az RPP- 16. Gazdasági és műszaki szakembereink, akiknek a munkáját segíti, tudnak ró­la. Nem is az érdeklődés­sel, a számítógépek iránti bizalommal van a baj, ha-: nem azok sorsával. Ugyanis, ahogy az RRP—16-os el­hagyja a gyár kapuit, sor­sa bizonytalannál válik. A vállalat kifizeti az árát, a- mi igazán nem kevés, 3,5 millió korona, és azt hiszi, ezzel eleget tett a tudomá­nyos-műszaki forradalom minden követelményének. Aztán, amikor a gép megér­kezik, egyszeriben nincs ho, vá tenni. Később jelentke­zik a további probléma: ml is legyen ezzel a csodabo­gárral? Szegény RPP-t ügy kezelik, mint egy leprás be­teget, mindenkinek az útjá­ban nanf leginkább azoknak, akiknek az egyhavi munká­ját egy szempillantás alatt elvégzi. Egy számítógép több komplex feladat ellátására képes: pl. a kufimi TOS-ban egy integrált termelési rész­leget irányít teljesen önál­lóan', a lanSkromi Tes­lában az ellenállások gyárfásának a „főnöke“, a novpkyi hőerőműben a tájé­koztató rendszert irányítja. Es' folytathatnám még to­vább. De /iii legyen a számító­géppel olyan gyárban, ahol nincs, aki kezelje,. ha a gyárnak nincs egyetlen programátora, egyetlen szá­mítógéphez értő szakembe­re sem. Az RPP-16-os 14 000 al­katrészből áll, s bonyolul­tabb g működése, mint az embert ágyé, Értent kell hozzá, kör ült ékint ési igényel már az elhelyezése i$ /lég­kondicionált helyiség). — Nem akkor örülünk, a- mikor megvásárolnak tö­lünk egy számítógépet, ha­nem akkor, ha jön a levél és megelégedést olvasunk ki belőle — mondja Buta mér­nök. Sok vállálat kifizeti a 3.5 milliót, de képtelen szak­embert biztosítani a géphez: ugyanis a vállalat „pénzü­gyesei“ azonnal a fejükhöz kapnak, mert egy progra- mátor esetleg havonta 1800 koronájába kerülne a válla­latnak. Hogy mibe kerül munka nélkül hagyni egy számítógépet, arra a „spó­rolós“ pénzügyesek nem gondolnak. Kár, mert a jó gazda mindig előre számol, és már tegnap tudta, hogy mikor térül meg a ma be­fektetett pénze. Egy ország műszaki fej­lettségét a számítógépek száma szabja meg. A műkö­dő s nem a porosodó szá­mítógépeké. Zácsek Erzsébet 4

Next

/
Thumbnails
Contents