Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-07-11 / 28. szám
A z állandóan fedetlen arcbőrre a legkülönbözőbb hasznos és káros ingerek hatnak. Az Időjárás, a foglalkozás, a szórakozás és a sport, mind hatással »an bőrünkre. Ezért Igen lényeges, hogy a káros behatások ellen jó előre megvédjük az arcbőrt, ugyanakkor azonban kívánatos, hogy a hasznos Ingerek megfelelő mennyiségben érjék és eddzék a bőrt. Napozás. A napsugár — ésszerű meny- nyiségben — az életfolyamatokat élénkíti, igen fontos biológiai hatásokat vált ki, és alapjában véve szükséges a szervezet részére. Ugyanakkor a napsugártól elszokott bőrre a napsugár óriási energiája veszélyes, és kellemetlen hatásokat válthat ki. A túlzásba vitt napozás bőrgyulladást okoz, különösen akkor, ha a megszokás és a fényvédő bőrfesték többlet még nem alakult ki. Különösen a szőke hajú, világos bőrű személyek érzékenyek a napra. A napozást rendkívül 6- vatosan kell elkezdeni. Az egészség érdekében napoztatní kell a bőrünket, de a leghelyesebb kora tavasszal elkezdeni. Általában azonban a szabadság idején vagy a kora nyári víkend alatt szoktak az emberek, sajnos gyakran túlzásba es ve napozni. Eleinte néhány napon keresztül rend kívül óvatosnak kell lenni. Eleinte csak kora reggel vagy késő délután, később pedig a dőli időkben csak Fél három negyed órára szabad kimenni a napra Néhány napos óvatosság védelmet nyújt a fájdalmas lesülés kellemetlenségei ellen. A napozás általában szárítja a bőrt. különösen ha fürdőzéssel kötjük egybe. Ezért a napozásnál minden körülmények között valamilyen zsiradékot kell használni. A zsiradékok legnagyobb része valamennyire fényvédő hatású is. A legegyszerűbb a parafinolaj, az érzékenyebb bőrűek használhatnak egy rész ricinus— és két rész napraforgó—(ét) olajból készült keveréket. Általában a kozmetikai ipar minden napolaja és napozókrémé használható. Igen kellemes az úgynevezett napemulzió tejszerű folyadék. Ez nem tapad, nem piszkít, viszont a víz könnyen lemossa, ezért fürdés után ismét be kell kenni vele a bőrt. Az úgynevezett bergamottolajos napozókrémek csak annyi bergamottolajat tartalmaznak, amennyi nem ártalmas. Igaz ugyan, hogy a bergamottolaj fokozatosan barnít, de annyira fokozza a napsugarak gyulladást okozó hatását, hogy súlyos égéseket és évekig tartó barnás májfoltokat is o- kozhat. Ezért a tiszta bergamattolaj használata szigorúan tilos. Az érzékeny bőrűek helyesen teszik, ha eleinte fényvédő, tehát a napsugarak hatását lényegesen gyengítő krémeket használnak. Ha minden óvatosság ellenére az égés bekövetkezett, akkor az enyhén viszkető pírt vékony olajréteggel, esetleg hintőporral csillapítsuk. Súlyosabb gyulladás esetén az ötpercenként váltott kamillateás borogatás igen jó fájdalomcsillapító és hűsítő hatású. A borogatások között pedig nyugtató krémet alkalmazzunk. Nagyobb hólyagok, láz, rossz közérzet esetén orvoshoz kell fordulni. ■ Nem gyújtasz rá? Előbb-u- tóbb minden fiatalnak felteszik ezt a kérdést az ismerősei, iskolatársai vagy barátai, ezért elsősorban nekik szólnak a soraim, hogy mielőtt elfogadják vagy visszautasítják a kínálást tájékozódjanak a következők ről. Honnan is származik az élvezeti cikkek közül a legelter jedtebb, a dohány, miként ke rült Európába, milyen hatássá' van a szervezetünkre stb Amerikából került Európát). Kolumbusz Kristóf első útja u tán Amerika őslakói „tahago“ nak nevezték. 1560 ban Fran ciaország portugáliai követe Jean Nicol Párizsba küldött ta bago-magvakat, amiért a hálát franciák a növényt Nicotiana tabacumnak nevezték el. Eleinte fájdalomcsillapítónak használták, mit sem sejtve, hogy a csodagyógyszer csakha mar élvezeti cikké válik. A dohánynál akárcsak az al koholná) fennáll a hozzászokás veszélye: a dohányzó szenvedés Ivének rabjává válik, és mit sem törődve egészségi állapotával s egyéb tényezőkkel, ügy érzi képtelen a szenvedélyéről lemondani. A dohány hatóanyaga a ni kotin, mely közismerten erős méreg (10 g. dohányból szerzett kivonat már halálos!) Az első cigaretta, szivar vág, pipa elszívása némely egyén nél rosszullétel okoz. Akút ni kotinmérgezés aránylag ritkán fordul elő, annál gyakoribb viszont a krónikus nikntinmérge zés amelyet napi 10—15 cigaretta elszívása is előidézhet Tünetei a szív táján érezhető nyomás és fájdalom, szívdohr gás báeyadtsáe, álmatlanján, különböző emésztési zavarok, köhögés stb. A dohányzás hátrányosan befolyásolja a fogkő lerakódását és a fogzománc színezetét. A dohány nemcsak nikotint tartalmaz, hanem kátrányszármazékokat is, ezek pe dig rákkeltő hatásúak. Statisztikailag bebizonyított tény, hogy a tüdőrák sokkalta töbh dohányost sújt, mint nemdobá nyost. Tehát nem dohányozni any- nyit jelent, mint tovább élni! Mindazok, akik a dohányzás szenvedélyének a rabjai és úgy érzik, nincs elég lelki erejük, hogy erről az élvezetről lemondjanak. legalább annyit te gyenek meg az egészségük érdekében, hogy ne szívjanak sohasem' éhgyomorra, ne szívjanak filter nélküli cigarettát, ne szívják el a cigaretta u tolsft egy harmadát. A dohányzás kártékony hatása különösképpen az ifjúságot (a 18 éven aluliakat) és a terhes asszonyok méhében fejlődő magzatot veszélyezteti, de ártalmas bárki számára. ,A dohányzás eleinte nem biológiai szükséglet, különbőz? tényezők mint pl. az ntánzásl vágy szokta kiváltani és csak később válik biológiai szükség letté. Vannak akik azt állítják, hogy ők a dohányzást bármikor abba tudják hagyni, mások ellenben azt állítják, hogy képtelenek önként lemondani a szenvedélyükről Ezeknek az) ajánlom, forduljanak bizalommal az orvosukhoz, aki megfelelő gyógyszeres beavatkozással és hatásos pszichoterápiá va! segíti áthidalni az „elvonó kúra“ első, legnehezebb szaka szét. RNDr. Ph. Mr. Kálny Józsefní ■üEaSBSBHSÖpsmm Ezermester KERÍTÉS BETONBÓL A dlszkerítést két sor téglaalapra, tég iá-oszlopok közé, beton elemekből rakjuk. Az elemeket sablonban készítsük. A sablon alapja és kerete 1 colos simára gya lult deszka. A keret két szembenéző sarkát csapolássál, esetleg' szegekkel vagy facsavarokkal kapcsoljuk össze. A harmadik sarkot csuklópánt fogja, össze, a negyedikre tegyünk két - két — egymás alá kerülő — szemescsavart (l.ábra). A sablon középső fakockájába és a négy L alakú betét aljába rögzítsünk facsapokat, az alsó deszkaalapra pedig • készítsünk furatokat, amelyekbe beilleszkednek majd a facsapok. A betonelemek készítésekor először tegyük helyre a fabetéteket, a sablont zárjuk össze és rög zítsük a szemescsavarokba dugott szeg gél, facsappal. Töltsük ki a sablont 300 as cementből kevert, apró kavlcsú betonnal. Ha már félig megkötött a beton, nyissuk szét a keretet, vegyük ki a fabetéteket, s kezdődhet a következő elem „gyártása“. Ha elkészültünk a szükséges mennyiségű betonelemmel, hozzáfoghatunk a kerítés felépítéséhez. Lehetőleg . kő vagy betonalapra fektessünk le kötésben két sor téglát, s „húzzuk fel“ az oszlopokat. A betonelemeket cementes habarcsba rakjuk, hogy a kötésük jobb legyen. A kerítés nagyobb szilárdsága végett „kapcsoljuk “ az elemeket a téglaoszlopokhoz. Az elemsorok felső síkja fölé üssünk az oszlopokba U alakban meghajlított huzaldarabokat, s húzzuk rajtuk át — az oszlopok közé — az elemsorra fekvő huzalt, az már elegendő szilárdságot biztosít (2. ábra). Felrakás közben a második sörtől kezdve már használhatjuk a sztntézőt és a függőónt, mert az egyenetlenül rakott elemek esztétikailag rosszul hatnak, s a ki-vagy befelé dűlő kerítés balesetveszélyes, élettartalma Is rövidebb. Az elemek közötti fugáikat töltsük ki elütő színű habarccsal, s gondosan dolgozzuk simára. A megfelelő magasság elérése u- tán az elemeket és az oszlopok tetejét fedjük be betonlapokkal. A lapok felrakásakor ne sajnáljuk a jő cementes habarcsot, mert később leeshet a lap. A betonból készített díszkerítés szép Is, tartós Is. Természetesen más mintázatú elemek is készíthetők, ha megfelelően alakítjuk a sablont. A térelválasztóként használt elemkerítés díszítő hatását fokozza a hozzá Illő futónövény. A ház körüli tevékenység újabb, kedvelt és kimeríthetetlen variációit tárja elénk a kert. A magyar és az idegen konyha harca A XVII. század második felé- len már idegen főzési mód, a lémet és francia konyha ha- ésa kezd szórványosan érvé jyesülni hazánkban. Szakácsmestereink ugyan nem zárkóznak el teljesen más nemzetek adataink csak a XV. század végétől vannak róla, amikor a paprika Spanyolországban felbukkan. A XVI. században már Európa egyéb országaiban is elterjedt. Egy 1586-ban megjelent füvészkönyv megjegyzi, hogy a paprikát Spanyolországban bors helyett használják. Tóth Béla Magyar ritkaságok című művében, mely külön fejezetet szentel a paprikának, azt állítja, hogy hazat irodalmunkban legelőször Szenczl Molnár Albert szótárának 1604-1 kiadásában fordul elő török bors, „piper Indicium“ néven. Az e 1775-ben megjelent Új füves és virágos magyar kert c. művében szerepel először a paprika mai nevén. August Ellovich Berlinben 1831- ben kiadott művében a „Die Ungarn wie sie sind“ magyarországi útjáról beszámolva már szakácsművészeti remekeitől, de vagy a magyar ízlésnek megfelelően alakították át az Idegen ételeket vagy odaírták az étel elkészítésének leírása mellé, hogy „német módon“ vagy „olasz formán“, „lengyel módon.“ Bebek György az erdélyi fejedelmi udvar szakácskönyvé nek írója Is megkülönbözteti az idegen főzésmödot a hazaitól. Néhány külföldi módon készült' étel elkészítéséről kimondottan elítélően nyilatkozik. Többek között azt írja: „Németországban az öreg ludakat az levelekben szokták megfőzni, megfőzhetik egyébbel is, úgymint borsóval, káposztával, de mi azokból nem szoktunk élni, díszteleneknek is tetszik az nekünk, mert eleinktől sem lát tűk, hogy éltek volna vele!“ Fennmaradt adatok tanúsít ják, hogy Bebek György külföldön Is járt, Németországban, Lengyelországban, a Havas-Alföld ön, Moldvában és Csehországban. Huzamosabb ideig tartózkodott Prágában és más fejedelmi udvarokban is megfordult. Tehát a „Szakácstudomány“ c. értekezés, szaktörténelmi dokumentum szerzője világot látott magyar szakács volt. Ebben az időben Bethlen Gábor özvegye külön német konyhát tartott. Később Apor István gróf egy híres német szakácsot alkalmazott az Erdélyben élő németek kedvéért. A szakácsok többsége azonban magyar volt és magyar mödon főzött úgy, ahogy a régi mestereitől tanulta. Altorjal Apor Péter „Metamorphosis Trans- sylvanie“ c. munkájában képet ad a magyar ételekről. Többek között Ilyen ételeket említ mű vében: „Tormával disznóláb, káposzta tehénhússal, tehénhűs rizskásával, tyűk sütve fokhagymával, tehén- vagy disz- nőhús kaszáslével, jő borsosán.“ Ezeket az ételeket tartották a magyar gyomorhoz legjobban illőnek. A PAPRIKA PÄLYAFUTASA A paprikát a régi magyar konyhán nem Ismerték. Hiteles borsot Magyarországon paprikának nevezik és a magyaroknak legkedvesebb fűszerszáma. Hihetetlen, milyen mennyiséget tesznek nemzeti ételeikbe, a- milyen a gulyáshús (apróra vágott marhahús paprikáslével). Az erre nem szokott ínyre ez a gulyáshús úgy hat, mint az Izzó parázs, vagy még rosz- szabbull“ Alföldi Flatt Károly, kiváló növényhistőrikusunk megállapítja, hogy a paprika a török hódoltság Idején került hozzánk, valamint, hogy mint paraszti fűszert, lenézték, -ezért soha le nem írták és lassan, lopakodva terjedt el és került végül az urak konyhájára is. A paprikát az eddigi kutatások szerint Kolumbus hozta be Európába.. Spanyolországban meghonosodott, később a törökök nyugati irányú térhódításaik i- dején magukkal hozták és tovább terjesztették. Török basák kapáltatták, neveltették a meghódított magyar földön. Bizonnyal ízlett nyers állapotában és ételbe főzve is a csípős ízű ételeket különben is kedvelő magyaroknak. A paprika térhódításával a régi fűszerek használata háttérbe szorult, majd közülük igen soké feledésbe merült (sáfrány, gyömbér, bazsalikom.) A FRANCIA HATÄS Mária Terézia és II. József Idején a bécsi udvar konyhája teljesen francia volt. Ez természetesen befolyásolta az udvarban élő magyar, lengyel és cseh arisztokrácia étkezését is. A XIX. század második felében fejlődött ki nálunk a vendéglői konyha, melyre különösen nagy hatást gyakorolt az udvarnak és a Nemzeti Kaszinóba tömörült mágnásvilágnak a francia és olasz konyha felé hajlő ízlése. A francia konyha hatásait gyorsan átvették a polgári vendéglők Is. Ezeknek a befolyásoknak az lett a következménye, hogy a magyar konyha veszített ugyan ősi jellegzetességéből, mégis megtartotta eredetiségét, hozzáidomult a nemzetközt ízléshez és világszerte elismert hírnévre tett szert. LEVESEK ÉS LEVESBEVALÖK A magyaros konyha lpdvelői a főétkezéseket el sem tudják képzelni leves nélkül. A leves ízanyagokban gazdag és javítja az étvágyat. Leveseinket általában rántással vagy habarással sűrítjük. Az alapanyag jellegének megfelelően használunk világosabb vagy barnábbra pirított rántást vagy habarást. Sűrítés nélküli leveseket is készítünk. Ilyenkor az alapanyagokon kívül betéteket teszünk a levesbe. Néhány leves főételként is asztalunkra kerülhet. Ezeket második fogásként kirdós tésztának kell követnie. A szegedi halászlé után tepertős túrós csuszával, újházi tyúkleves után rakott palacsintával, az orjaleves után sonkás kockával folytatódhat az étkezés. A húsleves nem magyar eredetű. A franciák pof en fen je, petit marmitje, vagy bouiilonja megelőzte a régi magyar mesterek tehénhúsból készült leveseit, melyeket kenyérszeletek- kei, különféle növényi anyagokkal, tésztafélékkel adtak asztalra. Az étrendek összeállításánál fontos a levesek helyes megválasztása. Nehezebb, tartalmasabb ebédet mindig könnyebb levesse] vezessük be, a könnyebb ételekből összeválogatott étrendet pedig táplálóbbal. A levesek kedvelői azt tartják, hogy a jő leves az ebéd legfontosabb része. Ha a leves rosz- szul sikerült, elrontja az egész ebédet. Ezért arra törekedjünk, hogy leveseink ízeik összhangjával, illatukkal; zama- tukkal necsak az étvágyat keltsék fel, hanem fogyasztásuk örömet is szerezzen. Levesbetétnek használhatunk finom metéltet vagy kockatésztát, csurgatott tésztát, palacsintametéltet, daragaluskát, szárnyas galuskát, zsemlegom i not, májgaluskát vagy májgombócot. (folytatjuk) A Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának lapja • Kiadja a Smena kiadóvállalat • Szerkesztőség és adminisztráció 897 14 Bratislava Praíská 11. Telefon 468 19 /• Főszerkesztő dr. STRASSER György. • A főszerkesztő helyettese CSIKMAK Imre • Nyomja a Západoslnvenské tla ftiarne 897 20 Bratislava. DnkliaUska 39 • Előfizetési díj egész évre 52, — Kés, fé) évre 26,— Kés • Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizethető minden postahivatalnál vagy kézbesítőnél • Kéziratokat nenj őrzőnk meg és nem küldünk vissza • A lap külföldre a PNS Ostredná expedíció i dovoz Haőe 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. ö. 48 útján rendelhető meg • Engedélyezve: SÜTI 13/1. Index: 49 802 SZÁMBA VESZEK EGY KIS CIGARETTÁT ÉS MAGAM ELÉ FfHOM A FÜSTÖT
