Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-07-18 / 29. szám
XXVII ÉVFOLYAM 1978 július 18. ARA 1.— koron« KÉTSZER IS ALÁHÚZZUK A hajótöröttek a legnagyobb kincsként őrizték, a nadrágfel- haj tóban vagy a szoknya ráncaiban megbújt egyetlen szem búzát. Tavasszal aztán elvetették és a második évben feltéve, hogy az időjárás „jó kedvében volt“, már 90, esetleg 200 búzaszemet csépeltek ki a kalászokból. Közülünk sokan, főleg a városokban élők, nem is tudnak elképzelni egyetlen búzaszemet, csak egy gabonaszárító- nyit, vagy egy teherautónyit, mert a tévében is csak azt szoktuk látni, ahogy a kombájn deréknyi vastag csövéből ömlik a gabona, és a raktárakban szemtengerré válik. Egyetlen búzaszem 48—60 milligrammot nyom, és 55—75 százalék keményítőt, 8—14 százalék fehérjét, 1,3—2 százalék zsiradékot, továbbá egy kevés vizet, ásványi sókat A, B, C, D és E-vitaminokat tartalmaz. Egyetlen búzakalászban attól függően, milyen - fajtáról van szó, általában 30—40 szem található. A legolcsóbb péksütemény, a kifli elkészítéséhez kb. 700 búzaszemet szükséges finom lisztté őrölni. Ehhez képest egy búzaszem valóban kicsiség. Kicsiség? Hazánkban az idén több mint 10 millió tonna gabonát kell betakarítani. Ez nagyon nagy mennyiség, és ebből nemcsak a mi asztalunkra, hanem a többi élőlény — szarvasmarha, sertés, baromfi — „asztalára“ is kell, hogy kerüljön, mert az ellenkezőjének csak mi látnánk a kárát. Szeretünk nagyokat enni, szeretünk ésszerűtlenül táplálkozni. Egy fő évi liszt- szükséglete hazánkban 150 kg, ezenkívül, fejenként 80 kg hilts'' is elfogyasztunk, és ha figyelembe vesszük, hogy 1 kg sertéshús előállításához 3,81 kg, 1 kg marhahús előállításához pedig 3 kg gabona szükséges,- akkor azt hiszem már sokkal érthetőbb, miért húzzuk alá kétszer is, hogy minden búza szemért kár. Zdcsek Erzsébet A napokban Karlovy Varyban megrendezett XXI. nemzetközi filmfesztiválon a nemzetközi zsűri a kővetkező filmeknek ítélte oda a díjakat: A fesztivál nagydíját az Egy forró nyár árnyéka című csehszlovák és az A fekete fülű, fehér Bim című szovjet film nyerte el. A zsűri külön- díját a Falusi történet (indiai) és az Egy szoktatás története (algériai) film kapta. Az öt fődíjat a zsűri a 'következő filmeknek ítélte oda: Veri az ördög a feleségét (magyar), Szökés (NDK), Mi (norvég), A tengerész visszatér (angol), Az ír férfi (ausztrál). A Lidice rózsái díjat a Stadion-akció című jugoszláv film kapta. A férfialakítás díjával Guliamo Gemma olasz és Peter Faber holland színészt tüntették ki. A legjobb női alakításért Marisul spanyol és Marie- José Nat francia színésznő kapott díjat. A XXI. nemzetközi filmfesztiválról bővebben lapunk 8. oldalán olvashatnak, kiküldött munkatársunk, Zolczer János tollából