Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-06-27 / 26. szám

Algériai diákok. ALGÉRIÁBÓL 400-an ÉRKEZNEK ARAB FIATALOK a VIT-en bennünket abban, hogy az antiimpe- rialista szolidaritás, a béke és a ba­rátság e nagyszabású ünnepén a mi küldöttségünk is együtt ünnepeljen a világ haladó és demokratikus ifjúsá­gának küldötteivel. A VIT eszméi a mi eszméink is, ml is az antiimpe- rialista szolidaritás erősítéséért, a békéért és a barátságért harcolunk.“ Az Izrael által megszállt arab te­rületek ifjúsága együtt készül a VIT- re a haladó izraeli fiatalokkal, együtt dolgoznak a Nemzeti Előkészítő Bi­zottságban és közös küldöttségben fognak részt venni a havannai VIT- en, az Izraelben működő Demokrácia és Egyenlőség Frontja nevű mozga­lom széles alapjainak megfelelően. Világ Ifjúsága nyomán ♦ A meteorológusok adatai szerint télen plusz 25, nyáron plusz 30 fok az átlaghőmérséklet Kubában. De hát a július és az augusztus ott is nyár, s ilyenkor a 35—38 fok normális­nak számít. i Hogyan bírják? Hogyan viselik el? Kubának nincs szárazföldi határa, körös-körül víz. Egyes adatok szerint a kubai tengerparti strandok összhossza meghaladja a félezer kilométert. Ogy hívják playa, azaz szabadtéri strand. Pálmaligetekkel, a trópusi növényvilág megannyi szépségével. An­nak idején, amikor még a szigetország az amerikai turisták para­dicsoma volt — saját kényelmükre — valóban álomvílágot vará­zsoltak az apró homokszemű tengerparti övezetekre. Borsos belé­pővel, . klubtagsági igazolvánnyal, s a legtöbbjük bejáratánál ott volt a tábla: „Para negros prohíbido“ — négerek számára tilos. A csodapartokon ma az egyszerű kubaiak tízezrei üdülnek. Több­féle üdülési mód dívik arrafelé. Egy részük teljes ellátást kap. Más részük — elsősorban a családok — a mieinkhez hasonló hét­végi házakba költöznek, megkapják a nyersanyagot, és saját ma­guk gazdálkodnak vele. A kisebb kubai üdülők és hétvégi házak tetejének egy részén is gyakran láthatunk hatalmas tartályokat. Az üdülők el sem képzelhetők hintaszékek nélkül. A teraszokon esténként niindnek akad gazdája. S Ilyenkor lihegve, hintázva, az elmaradhatatlan kubai szivarral ütik agyon a trópusi estéket. S akik éppen nem üdülnek, vagy nem jutottak beutalóhoz, azok is a tengerpartra menekülnek a hőség elöl. A többi trópusi ország­hoz hasonlóan Kubán is — szombatokon és vasárnapokon — nap­pal elnéptelenednek a városok és falvak. Az élet este kilenc óra tájt kezdődik, jórészt ilyenkor nyitnak a színházak, a klubok, az ifjúsági körök. Havannában este 11 óra körül van a legnagyobb forgalom. A szocialista Kubában — gazdaságának erősödése révén — újra megnyíltak a korábban — jórészt áruhiány miatt — be­zárt éttermek, bárok, cafetériák. — Az utóbbiak hasonlítanak a mi presszóinkhoz azzal a különbséggel, hogy — elsősorban sarokra épített, nyitott 40—50 méter hosszú bárpultok mellett ülnek a ven­dégek. Isszák a világ talán legjobb rumját, a híres Caneyt, jéggel és szódával. A kubai rumot mintegy 900 féle koktél alapanyagául használják. A mozikon kívül (Havannában 94 filmszínház működik, többsé­gük 2—3 ezer személyes) a legkedveltebb szórakozóhelyek a ka­barék, amelyek általában 11-kor vagy éjfélkor nyitnak. Légkondi­cionált helyiségekben „nem divat“ a nagy fény. A pincér elemlám­pája vagy az asztalokon elhelyezett sápadt fényű lámpák adnak némi tájékozódási pontot. S ha vége a műsornak, a táncolni vágyó közönség ellepi a középre helyezett színpadot. Táncolnak? Nem, több annál. A világon sehol sem tudják úgy Járni a rumbát, a csa- csacsát, a congát. A spanyol folklór keveredik az ősi ritmusokkal, az Indián lágysággal, az utóbbi évtizedek észak-amerikai beüté­seivel. Tartásuk könnyed, rugalmas, teli feszültséggel, az erotika minden szépségével és természetességével. A hosszú aljú tam-tam és csörgődobok ütemére, összefonódás nélkül, a kecses mozdulatok harmóniájával teremtik meg maguk körül a ritmus csodálatos har­móniáját. A kubaiak híres költője, Nicola Guillén írta róluk: „Ogy táncolnak, hogy testük, lelkűk lángol.“ Nem véletlen, hogy az örök nyarú Kubát a ritmus, a muzsika hazájának is nevezik. A vidámság alaptermészetük, a kedvesség az énjükben van, a se­gítőkészség egyéniségük szerves része. A sokféle nemzetből táp­lálkozó, évszázadok alatt kialakult szokásaik számunkra olykor furcsáknak tűnnek. Ha például meghívsz valakit a házadba, nem lepődhetsz meg, hogy kettő helyett öten-hatan is jönnek, mert „az én barátom a te barátod is“. Az Is. csak az ejső időszakban volt szokatlan, hogy a kubai emberek (de ez vonatkozik egész Latín- Amerikára) idöérzéke mulatságosan bizonytalan. Egyszóval a pon­tosság nem a fő erényük. De a lelkesedés annál Inkább. Tempera­mentumukhoz tartozik, hogy érzéseiket, vágyaikat, véleményüket szeretik nagy körítéssel kifejezni. Őszintén és hittel. Országos ün­nepeken a Havannai Forradalom téren tartják meg a nagygyűlé­seket, ahol gyakran egymillió ember is megjelenik. Ilyenkor a te­ret zászlóerdő, feliratrengeteg s a transzparensek ezrei borítják. A környező épületeken pedig 20—25 méter magas feliratok hirde­tik: melyek azok a legfőbb teendők, amelyekre az ország figyel­mét irányítják. HAVANNAI ÉJSZAKÁK Az arab fiatalok többsége kezdet­től felkarolta és saját ügyének te­kintette a' VIT-mozgalom sikeres fej­lődését, eszméinek terjesztését. Az 1947 nyarán megtartott első, prágai VIT éta minden világifjúsági talál­kozón ott voltak az arab országok fiataljainak küldöttei. Tömeges arab részvételről mégis csak az 1950-ben rendezett bécsi VIT óta beszélhetünk, ahol a Prater-stadion lelátója vissz­hangzott az arabul skandált jelsza­vaktól, amelyek a VIT nemes esz­méit és az arab egységet éltették. A XI. VIT-en az eddigieknél is szé­lesebb körű és nagyobb létszámú arab részvételre lehet számítani. Egyiptom és az Arab-(Perzsa) öböl néhány országának kivételével min­den arab országban eredményesen működik a Nemzeti Előkészítő Bizott­ság, mégpedig az esetek nagy több­ségében a legszélesebb nemzeti egy­ség alapján. Tunéziában a Nemzeti Előkészítő Bizottság létrehozása a kiéleződött belpolitikai helyzet miatt továbbra is nagy nehézségekbe ütkö- zik. A legnépesebb küldöttség (400— 500 fő] kétségtelenül Algériából ér­kezik majd Havannába. Az algériai fiatalok lelkesen készülnek a VIT-re, amelyen be akarják mutatni mind­azt, amit hazájuk építésében és az agrárforradalomban, ebben a nagy­szabású ifjúsági akcióban elértek. Az előkészületek szervezője és irányító­ja az Algériai Ifjúsági Országos Szö­vetsége (UNJA), amelynek képvise­lői a VIT Nemzetközi Előkészítő Bi­zottság munkájában is tevékenyen részt vesznek. A széles nemzeti egység jellemzi a Jemeni Népi Demokratikus Köztársa ság VIT-előkészületeit is. Szíriában, Irakban, Libanonban, Bahretnban és Ománban szintén mű­ködik Nemzeti Előkészítő Bizottság Szíriában a Baath Párt Ifjúsági Szer­vezete, Irakban az Iraki Ifjúság Álta­lános Szövetsége a VIT előkészületek felelős gazdája. Ománban most elő­ször alakult Nemzeti Előkészítő bi­zottság. A szudáni fiatalok az illegalitásban alakították meg Nemzeti Előkészítő Bizottságukat, amelybe a haladó if­júsági szervezeteken kívül elküldte képviselőjét számos Ifjúsági klub, kulturális és sportmozgalom is. Iránban a súlyos belpolitikai hely­zet miatt még az illegalitásban sem sikerült létrehozni a Nemzeti Előké­szítő Bizottságot, hiszen a VIT pro­pagandistáira is letartóztatás, üldöz tetős és megtorlás vár. A külföldön tanuló iráni diákok alakítottak egy előkészítő bizottságot, így az iráni fiatalok küldöttsége most is ott lesz a VIT-en, mint legutóbb Berlinben. A palesztin fiatalok készülnek a legne­hezebb feltételek között a XI. Világ­ifjúsági Találkozóra. Mint Hajdar Haj- dar, a Palesztinái Felszabadítás! Szer­vezet képviselője a WAFA palesztin hírügynökség egyik vezetője hangsú­lyozta: „A palesztin fiatalok most is ott lesznek a VIT-en, mert semmi­lyen nehézség sem akadályozhat meg Oran, Algéria második legnagyobb városa.

Next

/
Thumbnails
Contents