Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-06-20 / 25. szám

! i !1 GOD A MARIKA Szárnyalt a hangja Egyik szép dal a má­ikat követte. — A Csehszlovák Rádlő magyar adására készülök a férjemmel. Egy órás adás, elég mk dalt énekelünk. Máris sorolja a dalokat: ' — A királylány dala a János vitézből, Szi- oill levele, Minden asszony életében jön egy pillanat, Táncolnék a boldogságtól, Van aki vár, Cserebogár, sárga cserebogár, Hajtnási Péter, Lári-fárl. Bíró Marcsa libája, A csi- tári hegyek alatt, Réten, réten, egv finn dal 's. orosz is, és cigánydalok ... Kérdem tőle, hol tanulta a sok szép dalt? — Már édesanyám altatódalokat énekelt a bölcsöm fölött. Akkor persze még nem tanultam pieg, de később gyakran emleget­te anyám, ‘ mit énekelt, hogy elaludjak. Anyám nagyon szeretett énekelni, szép hang- ia van, tőle sok dalt tanultam. Többnyire bölcsődalokkal kezdődik a da los tárház kialakítása. — Diószegen (SládkoviCovoj születtem, onnét Félbe (Tomaäov) költöztünk Otl nőttem fel. Az ilyen kisebb falvacskákban annakidején kevés volt a hangszer, a rádió adásait hallgatták a?emberek. Mi is a rád'.ó révén ismerkedtünk a zenével. Anyám min dig hallgatta a rádiót, kedvelte a szalonze nekarokat, de főképp a cigányzenét, a népi muzsikát. Járóka Lakatos Sándor és Toki Horvét Gyula zenekara volt divatban, a da­lok szövegét együtt énekelte Vörös Sá.rlyal. Hollós Ilonával, a táncdalokat Zárai Mártá­val. Népszerűek voltak a mi énekeseink is, Csík János például, sőt akkoribin gyakran énekelt magyarul Hermely Gabi és Bea Litt mannová Is. Volt kitől tanulni a sok szép dalt, a rá dió jelentős szerepet játszott a zene- és dalkultúra fejlesztésében. — A zene akkoriban már megkezdte hódi tő útját a falun is. Nemcsak a rádió útján ismerkedtem a zenével, szüleimtől kaptam egy gramofont. Nekem vették, de az egész família hallgatta. Meg a fél falu is. Sokat nyúztuk a lemezeket. A gramofont igazi hangszer követte, kaptam egy zongorát. A zongora drága kincs volt falun, szüleim úgy vélték, hogy a zenei nevelés igen fon tos. „Mi nem tanulhattunk zenét, te megta­nulhatsz zongorázni“ — mondta anyám. Mi kor meghozták, szinte alig tudtak elzavarni tőle. Már a tehergépkocsin állva ütögettem a billyentyúket. Ez a íjagy igyekezet persze rövidesen alábbszállt, sőt mi tagadás, a ké­sőbbiek során főzőkanállal kellett „bíztat- gatnia“ édesanyámnak, az Iskolázás sehogy sem ízlett. Csak a táncdalokat játszottam szívesen. A főzőkanál segítségével az alapgyakorla­tok ts sorra kerültek. — Bár 'közel voltunk a fővároshoz, túlsá­gosan nagy lehetőség nálunk sem volt a zene tanulásához. Az újvári elemi iskola zenetanárnője komolyabb munkára fogott. A gimnáziumban is folytattam a zenetanu­lást, ide akkor már nagyon vonzott az ének. Az éneklésben egyre jobb eredményeket ér­tem el, a zongora háttérbe szorult. Édes­apám az újvári dalárdában énekelt, szólót is, így aztán a családi hagyomány is az ének mellett szólt. Érettségi után jelentkeztem a konzervatóriumra. Néhány alkotó versenyen is részt vettem, éneklésben országos díjat nyertem. A verseny után melegen ajánlották, hogy az énekléssel kellene foglalkoznom, azért aztán beiratkoztam a konzervatórium énekszakára) Cernecká tanárnőhöz. Mikor a konzervatóriumot befejeztem, a Slovkon­cert közvetítésével egy éves szerződést kap tam Finnországba. Banyák,.István népi zene karával utaztam ki, aztáp finn, magyar, fen gyei zenekarokkal folytattam a turnét. Mi kor visszajöttem, Budapestre hívtak. Oda is szívesen mentem, — Néhány szót a hazai szerepléséről is mondhatna. — Három évig a Nová scéna, az Ojszfn- pad énekkarának tagja voltam, aztán ismét külföldre hívtak, Bécsbe, ahol szórakoztató műsorban léptem fel. Oroszul, magyarul,-szlovákul, németül, franciául, angolul, fin nül énekeltem, aszerint, milyen vendégek érkeztek. Ez a külöldí szereplésem nem volt a legszerencsésebb, túl sokat kívántak tő­lünk. Sokkal kellemesebb a visszaemlékezés a budapesti vendégszereplésre. Együtt lép­tem fel Béres Terivel, Szentendrei Klárával, Latabárral, Zentaival, Csajághi Györggyel. Nagyon jól éreztem magam közöttük. Sok kellemes órát töltöttem Budapesten Fóitai Márta, Képesi József, Orsolya Erzsi, Szilvás- si Anna Mária és a már említett művészek társaságában. Nagy szeretettel fogadtak Hel­sinkiben is, a finnek fővárosában. Egyik műsoros estén arra kérték, énekeljek el egy kedves finn dalocskát, a Karjalasztát. Ezt nagyon kedvelik, szinte nemzeti daluk. El­énekeltem a dalt, megtapsoltak a nézők. Addig tapsoltak, míg megismételtem. Utána a színpadon egy csokor gyönyörű 'rózsát nyújtottak át. Kekkonen, a finnek népszerű elnöke küldte, ö is ott ült a nézőtéren. Na­gyon meghatott a figyelmessége. -os A reménység dalai Már harmadszor kíséreltük meg telefonon elérni a Bélák- testvérpárt, de ismét csak egyiküket, Janát találtuk otthon Tőle tudtuk meg, hogy mihelyt egy kis szabad idejük van kimennek a természetbe jó levegőt, szívni, pihenni. Ezenkívül szenvedélyes halászok. Mikor végre nyélbe ütöttük a találkozást, megkérdeztük Lobot, milyen halat szeret, fogni, kicsit vagy nagyot? — Inkább kicsinyeket, de sorozatban — volt a válasz. Bélák Luba együttese Klesniak Marika énekesnővel 14 hangversenyen mutatkozott' be a kelet-szlovákiai közönség nek Az együttes Milan Lasica rendező egész estét betöltő műsorával lép fel: A címé: A jó reménység dalai./ Ez a cí­me annak a filmnek is,, amelyben ez a dal szerepel. A szőve gét Peter Sty lieh írta, zenéjét juraj Bartoviü szerezte. Az ősz szekötő szöveget Michal Bélák bratislavai színész mondja el Milan Lasica tollából került ki két jelenet: Fiú és apa pár­beszéde, az Apa és fiú párbeszéde. Ezenkívül még Peter Pe tiska modern szatirikus versei tarkítják a műsort. Az 1378-as évet Lubo Bélák a sok külföldi turné után ide haza akarja eltölteni. Az együttes. bejárta máy majd egész Európát, s mindenütt nagy közönségsikere volt. Nem egyszei felléptek a televízióban is. A fiatalok, főként a Kilenc dalunk — NaSich dévai — című műsorból ismerik az együttest. Eb ben az adásban hangzott el a kubai VIT tiszteletére szerzetl daluk is: Jő napot Kuba címen. A közeljövőben ez a dal kis lemez formájában kerül a piacra. Ezen a dalon kívül mé? Sladkovic megzenésített Marinája is hanglemezre kerül. Ezt a számot az együttes a nitrai Agrokomplex kiállításán mu­tatta be Az együttes részt vesz a csecsemők névadó ünnep­ségein, amelyeken a kisbabák számára szerzett dalok hang zanak el. Lubo Bélák szerezte a Kis ajándék — MaliékJ dai című dalt is, mellyel hazánkban a 15 milliomodik gyermek világrajöttét ünnepelték. A beszélgetés folyamán egy-két kérdéssel fordultunk az e gyütteshez: — Melyik sikerüknek örültek a legjobban?-r' Szerzőnek érzem magam, r- válaszolt Lubo — tagja va gyök a fiatal zeneszerzők klubjának. A zeneszerzés veszi e: a legtöbb időmet, tehát annak örülök a legjobban, ha vala melyik saját szerzeményű dalom sikert arat. — Minden sikernek örülök — volt Jana válasza, de legna gyobb örömöm a második kislányom — Zuzanka megszületést volt. — Milyen szöveget énekel a legszívesebben? — Leginkább talán a lírai dalokat szeretem. Ezek ülnél nekem a legjobban, — ahogy magunk között mondjuk — testre szabott dalok. Sok számom szövegét Lubo írta. — Kelet-Szlovákia titán a- nyugat szlovákiai városokban tur­néznak. A cseh városokban a Szlovák Kultúra Napjai, alkat mával léptek fel, ahol rajtuk kívül Karol Duchon, Marcele Laiferová, Jana Kociánová, a Collegium musicum és Mariar Varga is fellépett. A valóban kedves fogadtatás után vendéglátóink azzal- bú csúztak tőlünk, hogy szívesen jönnek mifelénk, mert miné: keletebbre kerülnek — annál kedvesebb emberekkel talál koznak. , , ■. D. Muchoví fanoEií -TT 7 Lglt NCh/E t’esűi&km ° £ pilágsztárok gyermekeine sorsa. Sok közülük ügy nő fel, hogy nem is tudja, kt az anyja, legfeljebb egy szép nénire emlékezik, aki időnként meglátogatja, és a- iándékokat visz neki. Titkol­ni kellett a gyermeket, még akkor is, ha törvényes apja volt, mert a művésznő kar­rierjét akadályozta. Brigitte Bardot például évekig feléje sem nézett egyetlen gyermekének, aki első férjétől, Jacques Char- riertöl született. A kisfiút a nagymama és a nagynénik nevelték, és 7 éves volt, ami­kor az édesanyja először hívta meg St. Tropez-t ott­honába. Claudia Cardtnale esete még bonyolultabb. 1958-ban felfedezője, Cristal- di olyan szerződést kötött ve­le, amely valósággal béklyó­ba kötötte magánéletét. Cris- taldi minden lépését ellenő­riztette, és amikor megtud­ta, hogy a színésznő gyer­meket vár, akinek nem ö az apja, átköltöztette Claudiát Rámából Londonba. Itt. hoz­ta világra Patrick nevű fiát. Cristaldi attól léit, ha meg­tudják, hogy Claudia anya, vége a karrierjének, amely úgyszólván még el sem kez­dődött. Csak 1966-ban, ami­kor Cristaldi feleségül vette Claudiát, és Patrlckot örök­be fogadta, vallhatta be a színésznő, hogy gyermeke van. — Az a nyolc év, amikor meg kellett tagadnom fia­mat, aki egyetlen büszkesé­gem, olyan volt, mint a lá- zálom. Egyetlen siker sem tudott kárpótolni azértj.hogy el kellett titkolnom a fia­mat — vallotta be egy inter­júban C. C. Alain Delontól felesége, Nathalie Delon öt évi há­zasság után azért vált el, mert a férje. el akarta tit­kolni törvényes gyermekét. .0 0 0 ' :r Érdekes statisztikát olvas­tunk az amerikaiak családi életéről. A házasságok 1967 Óta .átlagosan már csak két évig tartanak, és minden ha­todik gyermek, házasságon kívül születik. Mind gyak­rabban fordul elő, hogy a házastársak egyike sem ra­gaszkodik közös gyermeké­hez, sőt határozottan eluta- tsítfa a szülői gondoskodás terhét. Kiszámították, hogy az amerikai átlagapa napon­ta sem többet, sem keveseb­bet mint 38 másodpercet foglalkozik a gyermekével. A statisztikát egy Minői- sí szociológus készítette Carter elnök' megbízásából. Adalékul csak ennyit a kö­zelmúltban lezajlott nemzet­közi gyermeknaphoz.. ; (Pl,) J —önre.' S. Dodinak, az ötvenéves férfiúnak már öt büntetés volt a háta mögött, és a nyug­díj még bizony nagyon messze __Nem volt csak egy öltözet ruhája, egy öngyújtója, no meg az ábrándos természete. Az utóbbi szok­tatta rá a kávéházra, ahol a whyskin kívül még a napilapokba is „belemélyedt“. Leg­inkább a hirdetések érdekelték. Több üzem munkaerőt keresett — csakhogy az ő mun­kaereje az utóbbi időben valahogyan csök­kent. Megnézte természetesen az ismerke­dési rovatot is. és nevetett azon, hogy hány >mber fizeti ki szívesen a 30 koronát, csak Hogy legalább nyomtatásban láthassa, mi lyen kilűnö tulajdonságokkal rendelkezik., Dodi is — a minden hájjal megkent bű­nöző, szakszerű kifejezéssel élve visszaeső bűnöző — azon gondolkodott, hogy hirde­tés útján talán szerencsét próbálhatna, be­vágódhatna valamilyen özvegynél. Hiszen mindig erről ábrándozott .. Megakadt a szeme a „Kis kohold“ jelige lú hirdetésen. A kis kohold főiskolát vég­zett partner keres. Saját lakással rendelke­zők előnyben! Dodi elgondolkodott és úgy érezte, hogy nála minden feltétel adott. „Főiskolája“ van — hiszen a közbiztonsá­gi szerveknél fekvő jegyzőkönyvek tulajdon­képpen tankönyvei annak, hogyan lehet könnyedén bejutni elzárt helyiségekbe, és hogyan kell elkerülni, hogy az ember olyan helyiségbe kerüljön, amelyből már nincs kiút. Autót az ember kölcsön vehet az utcán — hiszen tulajdonképpen ezzel kezdte a pá­lyafutását. Egy szó, mint száz — válaszolt a hirde­tésre. Szívesen fogadták. A „kis kohold“ egy javakorabeli asszony volt, kékes szín­árnyalatú hajjal, akivel Dodi azonnal szót értett, mert szintén ábrándos természet volt. Egy restiben edényi mosogatott ás ar­ról álmodozott, hogy milyen gyönyörű is lenne, hacsak végre egyszer a bárpult mö­gött állhatna és kemény férfiaknak mérhet­né az italt. A bár sötétjében, italozás köz­ben a férfiak nem nagyon veszik észre, hogy szemében már nincs az a fiatalos szik­ra, és az alakját is eltakarja a pult. Dodi alaposan szemügyre vette az Eliíka névre hallgató asszonyt, és úgy találta, hogy a valóság ugyan kissé távol esik az álmaitól, akárcsak Eliáka álma a bárpult mögötti szerepléstől. Egyszóval több dolog arról tanúskodik, hogy Eliáka látóköre eléggé korlátolt. Viszont Dodinak nincs sok ideje. Ugródeszkának kell, tekintenie a dol­got. Elnevezte a „kis koboldot“ Dulcineának, divatos ruhákba öltöztette, amelyet egy kül­városi üzletben szerzett be, de mivel éjfél után már nem volt ott a boltvezető, fizetni nem tudott neki. Magyar szalámit, csabai kolbászt is szerzett mellé, no meg pár ko­nyakot is... Dulcinea tehát elindult újabb foglalkozá­sa felé. A bár kellemes sötétje eltakarta a hibákat, pótolta azt a bizonyos ragyogást... No meg ha valaki hivatalos kiküldetésben jár, nincs ideje hosszú tanulmányokat foly­tatni. Dulcinea tehát olyan férfiakkal kezdett ki, akik csak rövid ideig tartózkodtak a fő­városban, és nem akarták a drága időt al­vásra fecsérelni. K. Josef esete robbantotta ki a dolgot. Hagyta, hogy Dulcinea elcsábítsa, és fel­ment a lakására. Nem habozott akkor sem, amikor az asztalnál ülve egy-két pohár fe­nekére nézett. Nem is nagyon védekezett, amikor Dodi szép nyugalmasan késsel kö­zeledett feléje és a pénzét követelte. K. Jo­sef léleknyugalommal öt darab ezrest he­lyezett az asztalra. Ezt követően őt kidob­ták. Mivel K. Josefnek már amúgyis felbom­lott a házassága nem ijedt meg Dodi fenye­getőzéseitől, miszerint, ha eljárna a szája, mindent elmond a családjának, meg a mun kahelyén is bemártja, és jelentette a dől got a közbiztonsági szerveknek. Dodit, a rend őrei legmélyebb álmából zavarták fel Dulcinea még a kádban ült, valamit hirte len magára kellett kapnia, az öt ezres pe dig még az asztalon hévert. Dodi szemrehányást tett Dulcineának: „Megmondtam, csak olyanokkal kezdj ki akiknek jó hírük van, nem ilyen csirkefogó val, aki nem törődik a családjával sem.. De mikor úgy ellágyult, és csak .irt, hogy üres a szíve, amelyen annyi sebet ejtettek — magyarázkodott Dulcinea. — Ezek a legrosszabbak — volt Dodi tö mör véleménye. Dodira három évet, Dulcineára egy évei szabott ki a bíróság. Foi-iifti-tt-! > ' Gi.

Next

/
Thumbnails
Contents