Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-06-20 / 25. szám

! i

!1

GOD A MARIKA

Szárnyalt a hangja Egyik szép dal a máikat követte.

— A Csehszlovák Rádlő magyar adására készülök a férjemmel. Egy órás adás, elég mk dalt énekelünk.

Máris sorolja a dalokat: '

— A királylány dala a János vitézből, Szi- oill levele, Minden asszony életében jön egy pillanat, Táncolnék a boldogságtól, Van aki vár, Cserebogár, sárga cserebogár, Hajtnási Péter, Lári-fárl. Bíró Marcsa libája, A csi- tári hegyek alatt, Réten, réten, egv finn dal 's. orosz is, és cigánydalok ...

Kérdem tőle, hol tanulta a sok szép dalt?

— Már édesanyám altatódalokat énekelt a bölcsöm fölött. Akkor persze még nem tanultam pieg, de később gyakran emlegette anyám, ‘ mit énekelt, hogy elaludjak. Anyám nagyon szeretett énekelni, szép hang- ia van, tőle sok dalt tanultam.

Többnyire bölcsődalokkal kezdődik a da los tárház kialakítása.

— Diószegen (SládkoviCovoj születtem, onnét Félbe (Tomaäov) költöztünk Otl nőttem fel. Az ilyen kisebb falvacskákban annakidején kevés volt a hangszer, a rádió adásait hallgatták a?emberek. Mi is a rád'.ó révén ismerkedtünk a zenével. Anyám min dig hallgatta a rádiót, kedvelte a szalonze nekarokat, de főképp a cigányzenét, a népi muzsikát. Járóka Lakatos Sándor és Toki Horvét Gyula zenekara volt divatban, a dalok szövegét együtt énekelte Vörös Sá.rlyal. Hollós Ilonával, a táncdalokat Zárai Mártával. Népszerűek voltak a mi énekeseink is, Csík János például, sőt akkoribin gyakran énekelt magyarul Hermely Gabi és Bea Litt mannová Is.

Volt kitől tanulni a sok szép dalt, a rá dió jelentős szerepet játszott a zene- és dalkultúra fejlesztésében.

— A zene akkoriban már megkezdte hódi tő útját a falun is. Nemcsak a rádió útján ismerkedtem a zenével, szüleimtől kaptam egy gramofont. Nekem vették, de az egész família hallgatta. Meg a fél falu is. Sokat nyúztuk a lemezeket. A gramofont igazi hangszer követte, kaptam egy zongorát. A zongora drága kincs volt falun, szüleim úgy vélték, hogy a zenei nevelés igen fon tos. „Mi nem tanulhattunk zenét, te megtanulhatsz zongorázni“ — mondta anyám. Mi kor meghozták, szinte alig tudtak elzavarni tőle. Már a tehergépkocsin állva ütögettem a billyentyúket. Ez a íjagy igyekezet persze rövidesen alábbszállt, sőt mi tagadás, a későbbiek során főzőkanállal kellett „bíztat- gatnia“ édesanyámnak, az Iskolázás sehogy sem ízlett. Csak a táncdalokat játszottam szívesen.

A főzőkanál segítségével az alapgyakorlatok ts sorra kerültek.

— Bár 'közel voltunk a fővároshoz, túlságosan nagy lehetőség nálunk sem volt a zene tanulásához. Az újvári elemi iskola zenetanárnője komolyabb munkára fogott. A gimnáziumban is folytattam a zenetanulást, ide akkor már nagyon vonzott az ének. Az éneklésben egyre jobb eredményeket értem el, a zongora háttérbe szorult. Édesapám az újvári dalárdában énekelt, szólót is, így aztán a családi hagyomány is az ének mellett szólt. Érettségi után jelentkeztem a konzervatóriumra. Néhány alkotó versenyen is részt vettem, éneklésben országos díjat nyertem. A verseny után melegen ajánlották, hogy az énekléssel kellene foglalkoznom, azért aztán beiratkoztam a konzervatórium énekszakára) Cernecká tanárnőhöz. Mikor a konzervatóriumot befejeztem, a Slovkoncert közvetítésével egy éves szerződést kap tam Finnországba. Banyák,.István népi zene karával utaztam ki, aztáp finn, magyar, fen gyei zenekarokkal folytattam a turnét. Mi kor visszajöttem, Budapestre hívtak. Oda is szívesen mentem,

— Néhány szót a hazai szerepléséről is mondhatna.

— Három évig a Nová scéna, az Ojszfn- pad énekkarának tagja voltam, aztán ismét külföldre hívtak, Bécsbe, ahol szórakoztató műsorban léptem fel. Oroszul, magyarul,-szlovákul, németül, franciául, angolul, fin nül énekeltem, aszerint, milyen vendégek érkeztek. Ez a külöldí szereplésem nem volt

a legszerencsésebb, túl sokat kívántak tőlünk. Sokkal kellemesebb a visszaemlékezés a budapesti vendégszereplésre. Együtt léptem fel Béres Terivel, Szentendrei Klárával, Latabárral, Zentaival, Csajághi Györggyel. Nagyon jól éreztem magam közöttük. Sok kellemes órát töltöttem Budapesten Fóitai Márta, Képesi József, Orsolya Erzsi, Szilvás- si Anna Mária és a már említett művészek társaságában. Nagy szeretettel fogadtak Helsinkiben is, a finnek fővárosában. Egyik műsoros estén arra kérték, énekeljek el egy kedves finn dalocskát, a Karjalasztát. Ezt nagyon kedvelik, szinte nemzeti daluk. Elénekeltem a dalt, megtapsoltak a nézők. Addig tapsoltak, míg megismételtem. Utána a színpadon egy csokor gyönyörű 'rózsát nyújtottak át. Kekkonen, a finnek népszerű elnöke küldte, ö is ott ült a nézőtéren. Nagyon meghatott a figyelmessége. -os

A reménység dalai

Már harmadszor kíséreltük meg telefonon elérni a Bélák- testvérpárt, de ismét csak egyiküket, Janát találtuk otthon Tőle tudtuk meg, hogy mihelyt egy kis szabad idejük van kimennek a természetbe jó levegőt, szívni, pihenni. Ezenkívül szenvedélyes halászok.

Mikor végre nyélbe ütöttük a találkozást, megkérdeztük Lobot, milyen halat szeret, fogni, kicsit vagy nagyot?

— Inkább kicsinyeket, de sorozatban — volt a válasz.

Bélák Luba együttese Klesniak Marika énekesnővel 14

hangversenyen mutatkozott' be a kelet-szlovákiai közönség nek Az együttes Milan Lasica rendező egész estét betöltő műsorával lép fel: A címé: A jó reménység dalai./ Ez a címe annak a filmnek is,, amelyben ez a dal szerepel. A szőve gét Peter Sty lieh írta, zenéjét juraj Bartoviü szerezte. Az ősz szekötő szöveget Michal Bélák bratislavai színész mondja el Milan Lasica tollából került ki két jelenet: Fiú és apa párbeszéde, az Apa és fiú párbeszéde. Ezenkívül még Peter Pe tiska modern szatirikus versei tarkítják a műsort.

Az 1378-as évet Lubo Bélák a sok külföldi turné után ide haza akarja eltölteni. Az együttes. bejárta máy majd egész Európát, s mindenütt nagy közönségsikere volt. Nem egyszei felléptek a televízióban is. A fiatalok, főként a Kilenc dalunk — NaSich dévai — című műsorból ismerik az együttest. Eb ben az adásban hangzott el a kubai VIT tiszteletére szerzetl daluk is: Jő napot Kuba címen. A közeljövőben ez a dal kis lemez formájában kerül a piacra. Ezen a dalon kívül mé? Sladkovic megzenésített Marinája is hanglemezre kerül. Ezt a számot az együttes a nitrai Agrokomplex kiállításán mutatta be Az együttes részt vesz a csecsemők névadó ünnepségein, amelyeken a kisbabák számára szerzett dalok hang zanak el. Lubo Bélák szerezte a Kis ajándék — MaliékJ dai című dalt is, mellyel hazánkban a 15 milliomodik gyermek világrajöttét ünnepelték.

A beszélgetés folyamán egy-két kérdéssel fordultunk az e

gyütteshez:

— Melyik sikerüknek örültek a legjobban?-r' Szerzőnek érzem magam, r- válaszolt Lubo — tagja va gyök a fiatal zeneszerzők klubjának. A zeneszerzés veszi e: a legtöbb időmet, tehát annak örülök a legjobban, ha vala melyik saját szerzeményű dalom sikert arat.

— Minden sikernek örülök — volt Jana válasza, de legna gyobb örömöm a második kislányom — Zuzanka megszületést volt.

— Milyen szöveget énekel a legszívesebben?

— Leginkább talán a lírai dalokat szeretem. Ezek ülnél nekem a legjobban, — ahogy magunk között mondjuk — testre szabott dalok. Sok számom szövegét Lubo írta.

— Kelet-Szlovákia titán a- nyugat szlovákiai városokban turnéznak. A cseh városokban a Szlovák Kultúra Napjai, alkat mával léptek fel, ahol rajtuk kívül Karol Duchon, Marcele Laiferová, Jana Kociánová, a Collegium musicum és Mariar Varga is fellépett.

A valóban kedves fogadtatás után vendéglátóink azzal- bú csúztak tőlünk, hogy szívesen jönnek mifelénk, mert miné: keletebbre kerülnek — annál kedvesebb emberekkel talál

koznak. , , ■.

D. Muchoví

fanoEií -TT

7

Lglt

NCh/E t’esűi&km °

£

pilágsztárok gyermekeine sorsa. Sok közülük ügy nő fel, hogy nem is tudja, kt az anyja, legfeljebb egy szép nénire emlékezik, aki időnként meglátogatja, és a- iándékokat visz neki. Titkolni kellett a gyermeket, még akkor is, ha törvényes apja volt, mert a művésznő karrierjét akadályozta.

Brigitte Bardot például évekig feléje sem nézett egyetlen gyermekének, aki első férjétől, Jacques Char- riertöl született. A kisfiút a nagymama és a nagynénik nevelték, és 7 éves volt, amikor az édesanyja először hívta meg St. Tropez-t otthonába. Claudia Cardtnale esete még bonyolultabb. 1958-ban felfedezője, Cristal- di olyan szerződést kötött vele, amely valósággal béklyóba kötötte magánéletét. Cris- taldi minden lépését ellenőriztette, és amikor megtudta, hogy a színésznő gyermeket vár, akinek nem ö az apja, átköltöztette Claudiát Rámából Londonba. Itt. hozta világra Patrick nevű fiát. Cristaldi attól léit, ha megtudják, hogy Claudia anya, vége a karrierjének, amely úgyszólván még el sem kezdődött. Csak 1966-ban, amikor Cristaldi feleségül vette Claudiát, és Patrlckot örökbe fogadta, vallhatta be a színésznő, hogy gyermeke van.

— Az a nyolc év, amikor meg kellett tagadnom fiamat, aki egyetlen büszkeségem, olyan volt, mint a lá- zálom. Egyetlen siker sem tudott kárpótolni azértj.hogy el kellett titkolnom a fiamat — vallotta be egy interjúban C. C.

Alain Delontól felesége, Nathalie Delon öt évi házasság után azért vált el, mert a férje. el akarta titkolni törvényes gyermekét.

.0 0 0 ' :r

Érdekes statisztikát olvastunk az amerikaiak családi életéről. A házasságok 1967 Óta .átlagosan már csak két évig tartanak, és minden hatodik gyermek, házasságon kívül születik. Mind gyakrabban fordul elő, hogy a házastársak egyike sem ragaszkodik közös gyermekéhez, sőt határozottan eluta- tsítfa a szülői gondoskodás terhét. Kiszámították, hogy az amerikai átlagapa naponta sem többet, sem kevesebbet mint 38 másodpercet foglalkozik a gyermekével.

A statisztikát egy Minői- sí szociológus készítette Carter elnök' megbízásából. Adalékul csak ennyit a közelmúltban lezajlott nemzetközi gyermeknaphoz.. ;

(Pl,)

J

—önre.'

S. Dodinak, az ötvenéves férfiúnak már öt büntetés volt a háta mögött, és a nyugdíj még bizony nagyon messze

__Nem volt

csak egy öltözet ruhája, egy öngyújtója, no meg az ábrándos természete. Az utóbbi szoktatta rá a kávéházra, ahol a whyskin kívül még a napilapokba is „belemélyedt“. Leginkább a hirdetések érdekelték. Több üzem munkaerőt keresett — csakhogy az ő munkaereje az utóbbi időben valahogyan csökkent. Megnézte természetesen az ismerkedési rovatot is. és nevetett azon, hogy hány >mber fizeti ki szívesen a 30 koronát, csak Hogy legalább nyomtatásban láthassa, mi lyen kilűnö tulajdonságokkal rendelkezik.,

Dodi is — a minden hájjal megkent bűnöző, szakszerű kifejezéssel élve visszaeső bűnöző — azon gondolkodott, hogy hirdetés útján talán szerencsét próbálhatna, bevágódhatna valamilyen özvegynél. Hiszen mindig erről ábrándozott ..

Megakadt a szeme a „Kis kohold“ jelige lú hirdetésen. A kis kohold főiskolát végzett partner keres. Saját lakással rendelkezők előnyben! Dodi elgondolkodott és úgy érezte, hogy nála minden feltétel adott.

„Főiskolája“ van — hiszen a közbiztonsági szerveknél fekvő jegyzőkönyvek tulajdonképpen tankönyvei annak, hogyan lehet könnyedén bejutni elzárt helyiségekbe, és hogyan kell elkerülni, hogy az ember olyan helyiségbe kerüljön, amelyből már nincs kiút. Autót az ember kölcsön vehet az utcán — hiszen tulajdonképpen ezzel kezdte a pályafutását.

Egy szó, mint száz — válaszolt a hirdetésre. Szívesen fogadták. A „kis kohold“ egy javakorabeli asszony volt, kékes színárnyalatú hajjal, akivel Dodi azonnal szót értett, mert szintén ábrándos természet volt. Egy restiben edényi mosogatott ás arról álmodozott, hogy milyen gyönyörű is lenne, hacsak végre egyszer a bárpult mögött állhatna és kemény férfiaknak mérhetné az italt. A bár sötétjében, italozás közben a férfiak nem nagyon veszik észre, hogy szemében már nincs az a fiatalos szikra, és az alakját is eltakarja a pult.

Dodi alaposan szemügyre vette az Eliíka névre hallgató asszonyt, és úgy találta, hogy a valóság ugyan kissé távol esik az álmaitól, akárcsak Eliáka álma a bárpult

mögötti szerepléstől. Egyszóval több dolog arról tanúskodik, hogy Eliáka látóköre eléggé korlátolt. Viszont Dodinak nincs sok ideje. Ugródeszkának kell, tekintenie a dolgot.

Elnevezte a „kis koboldot“ Dulcineának, divatos ruhákba öltöztette, amelyet egy külvárosi üzletben szerzett be, de mivel éjfél után már nem volt ott a boltvezető, fizetni nem tudott neki. Magyar szalámit, csabai kolbászt is szerzett mellé, no meg pár konyakot is...

Dulcinea tehát elindult újabb foglalkozása felé. A bár kellemes sötétje eltakarta a hibákat, pótolta azt a bizonyos ragyogást... No meg ha valaki hivatalos kiküldetésben jár, nincs ideje hosszú tanulmányokat folytatni.

Dulcinea tehát olyan férfiakkal kezdett ki, akik csak rövid ideig tartózkodtak a fővárosban, és nem akarták a drága időt alvásra fecsérelni.

K. Josef esete robbantotta ki a dolgot. Hagyta, hogy Dulcinea elcsábítsa, és felment a lakására. Nem habozott akkor sem, amikor az asztalnál ülve egy-két pohár fenekére nézett. Nem is nagyon védekezett, amikor Dodi szép nyugalmasan késsel közeledett feléje és a pénzét követelte. K. Josef léleknyugalommal öt darab ezrest helyezett az asztalra. Ezt követően őt kidobták. Mivel K. Josefnek már amúgyis felbomlott a házassága nem ijedt meg Dodi fenyegetőzéseitől, miszerint, ha eljárna a szája, mindent elmond a családjának, meg a mun kahelyén is bemártja, és jelentette a dől got a közbiztonsági szerveknek. Dodit, a rend őrei legmélyebb álmából zavarták fel Dulcinea még a kádban ült, valamit hirte len magára kellett kapnia, az öt ezres pe dig még az asztalon hévert.

Dodi szemrehányást tett Dulcineának: „Megmondtam, csak olyanokkal kezdj ki akiknek jó hírük van, nem ilyen csirkefogó val, aki nem törődik a családjával sem..

De mikor úgy ellágyult, és csak .irt, hogy üres a szíve, amelyen annyi sebet ejtettek — magyarázkodott Dulcinea.

— Ezek a legrosszabbak — volt Dodi tö mör véleménye.

Dodira három évet, Dulcineára egy évei szabott ki a bíróság.

Foi-iifti-tt-! > ' Gi.