Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-06-20 / 25. szám
Anyaság (Tus) — Gyermekkorom óta nagyon sokat rajzolgattam, festegettem és íarlcskáltam — mondja bevezetőben magáról Csótó László. — Természetesen akkor, mindezt csu pán játékból, szórakozásból. Iskoláit szülőfalujában Iványl ban, Rimaszécsen majd Tornálján (Safárlkovo) és Nltrán a Pedagó; giai fakultáson végezte, ahol raj zot, Illetve matematikát tanult. Az utóbbival ma már — legalábbis jelenleg — nem foglalkozik, u gyanis lehetősége nyílt arra, hogy csupán a képzőművészetnek éljen, amit mindennél Jobban szeret. A lehetőséget új munkaköre biztosi tóttá, amikorls 1977 szeptemberé ben a királyhelmeci Művészeti Népiskola mellett megnyílt a kép zőmOvészet! tagozat, melynek ve zetésével őt bízták meg. Talán nem is kezelhetjük any nyíra ismeretlenként, hiszen több csoportos, illetve önálló kiállttá son részt vett munkáival. A ':ez deti, kisebb nagyobb Sikerek még Jobban megszerettették vele a képzőművészetet, és arra ösztönözték hogy még- többet .dolgoz zon, még nagyobb , fegyelemmel - ás nem utolsó sorban — még na gyobb önbírálattal. Már főiskolás éveiben, harmadikosként további négy' társával együtt kiállította munkált a Komáromi Dunamentl Múzeumban Ehhez hasonló eddig még nem fordult elő, hogy „nemvégzős“ diákok művelt kiállítsák. Ez az öttagú csoport, melynek ő is tag ja volt, Forrás név alatt szerepelt. Évfolyamtársai, névszerint Neizer László, Jakubík László, Ferenc Eszter, valamint Nagyferenc Katalin a főiskola elvégzése után szétszóródtak. A fiúk azonban ma is leveleznek egymással és a jövőben Is szeretnének közös kiállításokat rendezni, és természete sen önállókat is, amint ezt Csó tó László tette a közelmúltban. Királyhelmec (Kráf. Chlmec) u tán Nagykaposon (Vei. KapuSany) is bemutatta munkáit. A már említett komárnói tárla ton kívül Dunaszerdahelyen (Dun Streda), Tornaiján (Safárikovo) és Rimaszombatban (Rim. Sobota) Is volt kiállítása. A továbbiakban elmondta, hogy nem követ egy bizonyos képzőmű vészét! irányzatot és éppen ezért technikája Is sokrétűbb. Érzése szerint a festészet és a kisplasztika felel meg leginkább sajátos ki fejezési módjának. Újdonságkénl említhetjük sajátos szuroktechni káját, amely a maga nemében e- gyedülállő, és ezldeig tudomása szerint senki sem próbálkozott hasonlóval. Összetett technikával és formalehetőségekkel igyekszik érzékeltetni mindazt, ami lélektanilag hatott rá. Munkál sajátos módon tükrözik a népművészet, a költészet és a képzőművészet kö zös vonásait. Elmondja, hogy jelenleg a vílágbéke tematikája és a népművészet technikája foglal kóztat ja. — Nagyon közel áll hozzám a naiv művészet, melyet fölöttébb tisztelek és becsülök, mivel men tes a különböző Irányzatoktól, kül ső behatásoktól. Nemcsak pedagógus Megtudjuk azt is, hogy a.színek és vonalak ritmikus lüktetése nemcsak az emberi közösségek é letkőrülményeit jelentik számára, hanem a térben és Időben érzékelhető végtelen egyensúlyt Is e vokálják. — Célom — folytatja tovább — a népművészetet és a költészetet alapul véve, saját látásmódom mai olyan alkotásokat létrehozni, amelyek kortársaim egyetemes ér vényű gondolatait, érzelmeit vagy pillanatnyi hangulatát rögzítik. Nem találod túl összetettnek és elvontnak a mai képzőművészetet? Habozás nélkül válaszol. — Amíg nem lépjük túl a megengedett határt, addig mindenal kotás hiteles. Ez annyit jelent, csak addig szabad mennünk, míg az alkotás nem válik érthetetlen né. Ezt a nagyon fontos követel ményt jómagam is fölöttébb tisz teleiben tartom. Ellenkező eset ben az alkotás elveszti művészi tartalmát és hitelességét. Ennek pedig nem szabad megtörténnie. Ezért nem ragaszkodik Csötó László a különböző irányzatokhoz, hanem sajátos kifejezésmóddal i- gyekszik hozzáférhetőt és érthe tőt alkotni. Erre tanítja növendő keit Is, bár nem korlátozza a gyermekek dús fantáziáját, sem technikáját, htszen ezek — amint mondja — egy bizonyos Idő eltel tével maguktól kialakulnak és ál landösulnak. örömök, gondok? — Jut az egyikből is, másikből Is. Az Igazgatóság behatóan tá mogat. ígéretei kaptam egv mű teremre Is, ami szinte alapja a nyugodt munkának, lelenleg még improvizálnunk kell, mivel helyiséggondokkal küszködünk. Néha zongoraszó mellett dolgozunk, a mi bennünket nem Is zavar, viszont a zenét * gyakorló gyerme kéknél már fordított a helyzet. Gondunk még a kellő mennyisé gű festék, illetve festőállvány be szerzése. De remélem, hogy foko zatosan minden rendbe jön Hí szén a festőéllványok elkészítése nem is olyan Igényes munka. — Mit mondanál befejezésül? — Ifjú pedagógus lévén, vágyam egy művészethez értő, mű vészettel foglalkozó, és ha kell, ezt hivatásként Is vállaló új nem zedék felnevelése, melyre egykor majd büszkék lehetünk. Varga Lászlá Díszes szarv NEZVAL Manón Lescautjával zárult az idei Színházi május E. F. Burian, a neves kommunista színházi rendező és szerző 1939. november 9 én levélben kérte fel Vítézslav Nezval haladó szellemű cseh írót, hogy versben dramatizálja meg Prévost Manón Lescautját. — Tetszik nekem ez az ötlet és a Manón már régi szerelmem. Boldog lennék, ha ezt a témát a te verseiddel és az én zenémmel — megrendezhetném. Nezval eleget tett kérésének és MarcefPré- vost híres regényét valóban versben dramatizálta. Így szü letett meg az új cseh drámairodalom egyik gyöngye. Ne zval Manón Lescautja. Ezzel vendégszerepelt a VJ. nitrai Színházi májuson az Uherské Hradisté-l Slovácké divadlo. Már hatodik éve lép nek fel ezen a rendezvényen és mindig nagy érdeklődés előzi meg szereplésüket. Az idén is szerencsés volt a választásuk, mart Manón Lescaut már régen nem szerepelt a szlovák színpadok műsorán, s mint a rendező elmondta, Nltrán mindössze hatodszor játszották. A Manont Nitrán nagy érdeklődéssel várták, htszen kit ne érdekelt volna a kacér francia lány, aki könnyüvérű sége mellett mégis Des Grieux lovagot szerette csak, s az ő. karjaiban is halt meg. A regényben hajön deportálták és Das Grieux a máltai lovagrend szerzetesi csuháját hagy t,a el miatta. Képzeljük ehhez a szívhez szőlő történethez Nezval pompás verseit, a szép zenét, no meg Karel Neu bauer kitűnő rendezését és máris megértjük, miért ara tott a nitrát színházi május záróelőadása olyan fergete ges sikert. A rendező nagyszerűen állította szembe Manón élni akarását a komor egyházi zenével, amely az egész darabot végigkísérte. Az utolsó előadáson a nitrai Bábszínház és a Színházi május rendezősége hatalmas szegfűcsokorral köszönte meg a színvonalas előadást. A közönségtől Adela Gáborová, nit ral színésznő búcsúzott, megköszönve támogatásukat. Kü lön kiemelte a városi nemzett bizottság alelnökének ing. Pavol Domslámak a segítségét, aki Igen nagymértékben járult hozzá az idei Színházi május Sikeres mérlegéhez. Mártonvölgyi László D éry Tibor Talpslmoga tóját játszolták a Színművészeti Főiskola végzős hallgatói. A rendező úgy Indította a darabot, hogy az elején minden szereplő bemutatkozott. Amikor Hernádi juditra került a sor, már sejteni lehetett: a magas karcsú lány lesz az előadás legkellemesebb színfoltja. Nagy sötét szemével, vonzó külsejével hívta fel magára a figyelmet. Baba vagyok. Csak ennyit mondott, és a nézőtéren kitört a taps. Szerencsés kezdőnek tartja magát. Gyermekkorától színésznő akart lenni. Másra nem Is gondolt. Pedig annak idején jóformán semmit sem tudott a színházról. A filmről valamivel többet. Középiskolás volt, amikor ; eljátszotta Sára Sándor Holnap lesz fácán című alkotásának egyik szerepét. Most repes a szíve a boldogságtól. júniusban kézhez veszi a diplomáját, és szeptembertől már a Vígszínház tagja. Itt játszotta el nagy sikerrel a jó estét nyár, jó estét szerelem fodrászlányát, aki mesebeli hercegről álmodozik, Dejarinát, a Mirandolina öntelt színésznőjét, Candy Starrt, aki a Kakukkfészekben beszökik a barátjához az elmegyógvintézetbe, és az Üvegcipő Violáját. — Főiskolai tanárai közül kitől tanult a legtöbbet? — Várkonyl Zoltántól. Ö ugyanis egy két mondattal olyan instrukciót tudott adni, ami mindennel felért. Ka rinthy Dunakanyarét próbál tűk, amikor bejött megnézni bennünket. Ez egy pohár fe ketekávé, amit ti csináltok, mondta, holott egy pohár jégbehűtött citromos vfznek kellene lenni. Frissnek, humorosnak. — Harmadéves vizsgadarabjára, Natalja Ginzburg Paróka című innnodrámájá- ra gondolom, sokáig fog még emlékezni... — Remélem pár év múlva újra eljátszhatom majd ezt a húszéves nőt, mert nagyon közel éreztem magamhoz Lóg a világ közepén, fogalma sincs, merre menjen, nem tudja, mihez kezdminden kritikus felsőfokon írt. — Ezek után ugye, el sem .Jiiszi,.mennyire féltem a sze reptől. Pedig valóban rész kettem, amikor Rienzi Má riaként a felvevögép elé áll tam. Később aztán, hála a jelmeztervezőnek, sikerült teljesen feloldódnom, mert a századforduló sajátos atmoszféráját felidéző ruhák közelebb hozták hozzám a figurát. .Scháffer Judit u gyanis egy varázslatos boszorkány. Olyan kosztümöket tervezet! számomra, hogy a forgatás idején teljesen más világban éreztem magamat. Tudom, a ruha sosem beszél a színész helyett, de hozzá segíti a figura még tökéle tesebb jellemzéséhez. Mert a maszk, a jelmez ugyanúgy eszközül szolgálhat a színészi munkához, mint aho gyan eszköz a színész teste is. — Az olasz nevű Rienzi Mária a nagyváradi orfeum csillaga volt. Ady tőle kapta a „halálos csókot“, és hozzá írta Az én menyasszo nyom című versét. Úgy tu dom, a filmben el is énekelte ezt a költeményt. — Igen. Egy hosszú, mély tűző bársony ruhában, ame lyet leheletfinom csipke és nagy piros virágok díszítettek. — Azok a csudálatos ka lapok nem gátolták a játék ban? — Dehogyis nem. Főleg amikor azt a jelenetet vet tűk fel, hogy Ady elutaz!' Nagyváradról, s nekem fúr nőm kellett a vonat után A negyven centiméter ma gas kalappal a fejemen úgv nekiiramodtam a futásnak, hogy lerepült a fejemről, és levert két lámpabúrát. Szerencsére volt tartaték, Így nem kellett sokáig várni, hogy élőről kezdhessük az egészet. — Bizonyára ez lesz az utolsó szabad nyara.. Mivel fogja tölteni? — Már tudom, hogy nem lesz szabad Szinetár Miklós kéri fel az Erőd című film női ffiszPieoére. G Szabó László Markovics Ferenc .. felvélele jen ... mégis van benne valami megragadó. — Első kiemelkedő főszerepét a Ki látott engem című filmben kapta. Révész György Advró! szóló alkotó sa ugyan nem kavart vitá kát, az öa játékáról viszont ADY MENYASSZONYA Bemutatjuk Hernádi Juditot A