Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-06-06 / 23. szám

LEGYÜNK IGÉNYESEK A MINDENNAPI MUNKÁBAN Bratislavában kétnapos ülést tartott a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága. A tanácskozás napirendjén szerepelt a CSKP KB 11. ülése határozatainak a szlovákiai SZISZ-szervezetek munkájára való lebontása, az eredmények kiértékelése és az ifjúsági szövetség középiskolai szervezetei feladatainak kitűzése, a SZISZ II. kongresszusa határozatai alapján. Bevezető beszédet mondott Michal Zozul'ák, az SZLKP KB titkárságának tagja, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke. Az első napi tanácskozáson hangzott el Anna Krausovának, a SZISZ SZKB titkárának beszámolója, a SZISZ középiskolai szervezeteinek feladatairól. Mindkét beszédet az alábbiakban közöljük. M.Zozul’áknak, az SZLKP KB Titkársága tagja nak és a SZISZ SZKB elnökének a SZISZ SZKB ülésén mondott beszédéből A. KRAUSOVÁNAK, A SZISZ SZKB TITKÁRINAK BESZÁMOLÖjÁBÖL TEVÉKENYSÉGÜNK LEGYEN VONZÓ ÉS TERMÉSZETES N em egész háromnegyed év­vel ezelőtt tartotta meg ta­nácskozását a SZISZ II. kongresszusa és az SZSZK SZISZ kongresszusa. A kongresszusok kiáltványai és határozatai olyan tennivalókat Jelöltek meg, ame lyeket szövetségünk és a pionír szervezet most fokozatosan telje­sít. A SZISZ KB jóváhagyta a SZISZ és a SZISZ Pionírszervezete 1978-as munkatervét, majd ezt a dokumentumot szerveink és szer­vezeteink saját körülményeiknek megfelelően lebontották. Tudató sítjuk, hogy a CSKP KB 11. plé numa és az SZLKP KB plénuma határozatainak értelmében szövet ségünk, alapszervezeteink és tag jainlk figyelmét egyes fontos kér­dések megoldására kell összpon­tosítanunk. Ez mind a társadalmi feladatok, mind pedig a szerveze tünk előtt állő feladatok végre­hajtását Illetően érvényes. Röviden szólva: továbbra Is a CSKP XV. kongresszusa határoza tainaik aktív végrehajtásán kell munkálkodnunk. Arról van szó, hogy a SZISZ tagsága a többi fia­tal kommunistával vállvetve kap­csolódjék be a feladatok teljesíté­sébe, úgy, ahogy a CSKP KB 11. plénumának és az SZLKP KB plé­numának határozata megköveteli. Arról van sző, hogy szövetségünk országépítésben való részvétele ál­landóan fokozódjék, hogy növe­kedjék a SZISZ-nek a népgazdasá­gi feladatok végrehajtásáért ér­zett felelőssége úgy, ahogy a CSKP XV. kongresszusának hatá­rozatai megkívánják. Az Ifjúság­nak még nagyobb figyelmet kell fordítania a tudományos-technikai fejlesztéshez való konkrét hozzá­járulásra. Fejlesszük tovább és népszerűsítsük a ZENIT-mozgal- mat, és eközben ne csak az ak­ciók számának növelésére, az újí­tási javaslatok és a versenyek­ben résztvevő fiatalok számának fokozására törekedjünk. NYÚJTSUNK KONKRÉT SEGÍTSÉGET Noha a SZISZ-kongresszus az újító mozgalom fejlesztését felada­taink közé sorolta, bizonyos terü­leteken — pl. a lvoví és a sza- ratovl mozgalom adta lehetőségek gyakorlati érvényesítésében — még nem léhetünk elégedettek az elért színvonallal. Az „ŰJ techni­kával jobban, olcsóbban és töb­bet“, „A jó és becsületes szolgál­tatásokért és elárusításért“, moz­galomról, a Zlobin-mődszerről u- gyanezt mondhatjuk el. Az Ifjúsá­gi kollektívák létrehozásához ha­tékonyabb szervezési, műszaki és személyi feltételeket kell terem­teni, hogy a haladó munkamód­szerek minél jobban érvényesül­hessenek. E tekintetben súlyos a- désságai vannak a propagandate­vékenységnek. Különösen a Mar- 'tini Túród Gépgyárban elindult mozgalom népszerűsítéséért kel­lene többet tenni. E mozgalom — és a többi kezdeményezés — nép­szerűsítésében a kerületeknek és az SZKB-nak nemcsak a szüksé­gesség hangsúlyozására kell kor­látozniuk propagandatevékenysé­güket, hanem a módszerek konk­rét Ismertetéséhez Is hozzá kell fogniuk. Szövetségünk szervei részt vállaltak a hatékonyság- és minőség-irányítás komplex kísér­letének megvalósításából. Az SZSZK-ban ez három termelésí- -gazdaságl egységet érint. Tehát fontos feladat a kísérlet lényegé­nek az Ifjúság körében való nép­szerűsítése, ismertetése. Sokat te­het a SZISZ a kísérlet gyakorlati érvényesítéséért. Egyre fokozottabban kell töre­kednünk a fiatal munkások, mű­szakiak és mérnökök tudományos -technikai fejlesztésében való akti vizálására. A SZISZ minden irá nyitást szintjén döntő szerepük van e tekintetben az Ifjúság] Fényszóró mozgalom szervezőinek. E mozgalom váljék a műszaki fej­lődés megvalősításának iskolájává. Az Ifjúsági Fényszóró mozgalom törzskarai és őrsei a munkaidő jobb kihasználására, a műszak- -izám növelésére, a gazdasági ha­tékonyság fejlesztésére, a haté­kony fűtőanyag- és energiagazdál kodás megvalósítására összponto sítsanak és törekedjenek az álló eszközök minél jobb kihasználá­sával. Az Ifjúsági Fényszóró moz galom fokozottabb aktivitásának különösen az építőiparban, a köz lekedésben, az energiaiparban és a szolgáltatásokban kell megnvtl vénuinia. A CSKP KB 11. plénuma tanács kozásának anyagából arra kel! következtetnünk, hogy szövetsé­günknek is többet kell tennie a mezőgazdaság feladatainak telje­sítése érdekében. Az „Egy szem gabona se vesszék kárba“ és „A rétek és legelők intenzívebb ki­használásáért“ mozgalom révén a SZISZ alapszervezetek még haté­konyabban lássanak hozzá a me­zőgazdaság feladatainak teljesíté­séhez. De erre necsak a közép -szlovákiai kerületben kerüljön sor, hanem Szlovákia többi kerü­leteiben is. „Az állattenyésztési termelés növeléséért“ mozgalmat Is szélesebb alapokra kell helyez­ni. AZ IFJÚSÁG KEDVEZŐ TÁVLATAI Az összes szövetségi szerv és szervezet érdeklődését összponto­sítsuk az ifjúsági eszmei-nevelő munka hatékonyságánaik és minő­ségének fejlesztésére. A mai való­ság és az elmúlt tíz esztendő ta­pasztalatai alapján mutassunk rá arra, hogy hazánkban a szocia­lizmus fejlesztését — és így a fia­talok jövőjének, távlatainak biz­tosítását — csakis a Szovjetunió és a többi szocialista ország test­véri segítsége tette lehetővé. így vált lehetővé a szoc-ializmuselle- nes jobboldali és ellenforradalmi erők szétzúzása. A SZISZ összes szervében és szervezetében offen­zív ideológiai munkára van szük­ség. Eközben mutassunk rá a szo­cializmus vívmányaira, a szocialista országok minden téren elért si­kereire, A LENINI KOMSZOMOL XVIII. kongresszusa A közelmúltban tanácskozott a lenini Komszomol XVIII. kongresz- szusa. Nagy figyelemmel tanul­mányoztuk L. I. Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának és a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége elnökének beszédét és a kongresszus egész vitaanyagát. Tanulmányozni fogjuk a lenini Komszomol XVIÍI. kongresszusá­nak anyagát és határozatait, és az így szerzett ismereteket kama­toztatjuk saját körülményeik kö­zött. Mindennapi munkánkban — tények segítségével és az osztály- szempontok következetes szem előtt tartásával — rugalmasan világítsunk rá a nemzetközi poli­tikai fejlődés lényeges vonásaira, mutassunk rá a Szovjetunió és a többi szocialista ország békepoli­tikájának jelentőségére. A pilla­natnyi nemzetközi helyzet szüksé­gessé teszi a fiatalok mozgósítá­sát a neutronbomba gyártásának megkezdése ellen és e szörnyű fegyver nyugat-európai elhelyezé­sének megakadályozására. A mar­xista-leninista világnézet elsajá títása, a szocialista ha^afiságra, a proletár és szocialista. nemzet­köziségre nevelés továbbra is a SZISZ-szervek és szervezetek leg­fontosabb feladatai közé tarto­zik. TÖRŐDJÜNK A PROBLÉ MÁK MEGOLDÁSÁVAL A SZISZ SZKB-n, a kerületi és járási bizottságokon szerzett ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy egyes helyeken a figyelmet nem összpontosítják megfelelő irányba. Ahelyett, hogy a tényleges kér­dések megoldásával törődnénk, hogy az eszmei-nevelő munkára összpontosítanánk, az alapszerve­zetek — de a járási bizottságok is — az akciók számának növelé­sében versengenek. Ez egészség­telen jelenség. Törődjünk többet a fiatalok állásfoglalásainak ala­posabb elemzésével és értékelé­sével, és ennek alapján határoz­zuk meg eszmei-politikai tevé­kenységünk irányét. Ez elsősor­ban az alapszervezetekre vonat­kozik. Az SZKB apparátusa és aktívája — a kerületi és járási bizottságokkal együtt — gyorsab­ban és következetesebben elemez­ze, általánosítsa és népszerűsítse az ifjúság kezdeményezését, a fiatalok országépítő tetteit, a jó) működő alapszervezetek tapaszta­latait. Szükségesnek tartjuk, hogy az elkövetkező időszakban az összes SZISZ szerv és szervezet figyelme a politikai tömegmun kára összpontosuljon. Itt főleg a munkához fűződő szocialista vi­szony elmélyítésére, a kollektíva emberformáló szerepének kidom borítására, a fiatalok pozitív er­kölcsi és jellembeli tulajdonsá­gainak fejlesztésére, valamint a SZISZ-ben folyó politikai oktatás hatékonyabbá tételére gondolunk. Ezeknek a feladatoknak a tel­jesítéséhez határozottabban járul jón hozzá az ifjúsági és gyermek sajtó, mégpedig elsősorban az alapszervezetek, a szocialista munkabrígádök és az Ifjúsági kol­lektívák tapasztalatainak népsze­rűsítésével. Az összes szerkesztő­ségi kollektívában fokozni kell valamennyi szerkesztő felelősségét és kedvező légkört kell teremteni az elvtársi kritika és önkritika számára. ' Miközben az eszmei-nevelő tevé­kenység leghatékonyabb formái­nak alkalmazására törekszünk, szem előtt kell tartanunk szövet­ségünk alapvető céljait. Ennek keretében a fiatal fiúknak és lá­nyoknak magyarázzuk meg felada­taik lényegét, konkretizáljuk a feladatokat és népszerűsítsük a tennivalókat. így aktivizálhatjuk a lehető legjobban az ifjúságot a CSKP XV. kongresszusa program­jának teljesítésére. A taggyűlések azt bizonyítják, hogy szervezetünk tekintélye to­vább nőtt és szilárdult. A SZISZ megalapítása őta — az SZSZK vi­szonylatában — a taglétszám elő­ször lépte túl a félmilliót. Most már arról van szó, hogy az alap­szervezetek munkáját a ténylege­sen végzett munka alapján kell értékelni. AKTÍV ÉS ALKOTÓ HOZZÁJÁRULÁST Mindennapi munkánkban szám­talanszor meggyőződhetünk arról, mennyire szükség van a színvo­nalas elkötelezettségre, minden egyes tag alkotó hozzájárulására, szövetségünk egész tevékenységé­nek hatékonyabbá tételére, a fia­talokkal végzett céltudatos mun­kára, konkrét megbízatásokra és a végrehajtás rendszeres ellenőr­zésére. Ezzel kapcsolatban felme­rül az alapszervezeti taggyűlések szerepe fokozásának és az alap- szerveti bizottságok munkája tö­kéletesítésének szükségessége. Szövetségünkben továbbra Is fejlesszük az új, a haladó iránti érzéket, támogassuk az értékes ötletek megvalósítását, és szükség esetén bizonyos kockázattól se riadjunk vissza, ha a minőség fejlesztéséről és munkánk haté­konyságának növeléséről van szó. Társadalmunk mi-nden területén és az irányítás minden szintjén dol­goznak fiatalok, akik elvégezték ifjúsági szervezetünk életre nevelő iskoláját. Elvárjuk, hogy ifjúságunk az igényes feladatok teljesítése köz­ben alkotó és kezdeményező ma­gatartást tanúsít. Míndannyiunk- tól függ, hogy a kommunistákkal vállvetve és a CSKP KB ülésén ho­zott határozatokkal összhangban mennyire leszünk képesek Igénye­sebbé, jobbá tenni mindennapi munkánkat. Megfelelő tapasztalatokkal ren­delkezünk és megalapozott lelke­sedés Ösztönöz bennünket ahhoz, hogy a CSKP munkatársai le gyünk a CSKP XV. kongresszusa programjának teljesítésében. A SZISZ eredményeihez a középiskolai alapszervezetek is hozzájárultak. A most tanúié 113 842 középiskoláson kívül az utóbbi négy év alatt 111 973 fiatalt ké szftettek tel ezek az oktatási intézmé nyék a gyakorlati életre vagy a föisko lai tanulmányokra. Állásfoglalásukat, ér tékrendszerüket és életmódjukat — köz vétlenül vagy közvetve — a SZISZ kö zéplskotai szervezetei jelentősen befolyá solták. A munka tiszteletére és szeretetére nevelés, a jé tanulmányi eredményekre, kezdeményezésre és aktivitásra ösztönzés az ifjú nemzedék formálásának egyik legfontosabb feladata. A középiskolai SZISZ-szervezetek akti van hozzájárultak a csehszluvák uktatási rendszer továbbfejlesztést tervének vég rehajtásához. Megtanftották a tanulókat önállóan tanulni, hogy később annál ha tékonyabban képezhessék magukat, jó példát mutat e tekintetben a Spisská No vá Vés i Mezőgazdasági Műszaki Közép iskola, amelynek tapasztalatait fokozol tan népszerűsíteniük kell a kerületi és járási bizottságoknak, javasoljuk, hogy a szervek indítsanak mozgalmat a tapasz tálatok népszerűsítésére, és a mozgalom elnevezése a következő legyen: ..Politi­kai és szakmai felkészülésedért ma a kollektívának, holnap pedig az egész tár sadalomnak tartozol felelősséggel; amit egyedül nem tudsz elvégezni, azt kollek­tív erőfeszítéssel végre lehet hajtani.“ A SZISZ SZKB rámutatott arra is, mi­ként keli részt vállalniuk a középiskolai szervezeteknek a hivatásra való felké szításból. Részben ennek is köszönhető, hogy már egyre többen jelentkeznek a főiskolák műszaki és természettudományi fakultásaira. Az eredmények további ja­vításához az iskolai szervezetek és a szocialista munkabrigádok közötti együtt­működés is jelentősen hozzájárulhat. TUDOMÁNY A KÖZÉPISKOLÁKBAN A SZISZ KB és SZISZ SZKB plénu­mainak határozataival összhangban a SZISZ SZKB Elnöksége jóváhagyta az is kólái műszaki és természettudományi te vékenység koncepcióját, amely szerve­sen kapcsolódik a Pionírszervezetben fo­lyó munkához. Az ifjúsági műszaki alko­tóversenyt magasabb szintű, tematikus feladatokat alkotó csoportokban megol­dó versenyrendszerré fejlesztettük. A fi­gyelmet a műszaki és természettudomá­nyt tevékenységre összpontosítjuk. A most folyé tanévben 826 szakkörben 12 390 .tanuló tevékenykedik. |ó irányító munkát végez e téren a Bratislava Vá­rosi SZISZ Bizottság, példáját a többi kerületi SZISZ bizottságnak is követnie kellene. A középiskolásuk országépítö tevékeny­ségének súlypontja a nyári munkaakti vitás. 1974-ben még csak 19 957, 1977 ben pedig már 42 385 középiskolás kapcsoló­dott be a társadalmi munkába. Külön ki kell emelni a bratislavai és a Dvory und 2itavou-i ifjűsági építkezésen való jelentős részvételt. Ezeken a munka­helyeken egyre tontusabb szerepel kap a középiskolások által végzett szakmun ka, fgy az elméleti ismeretekét a gya korlatban is kamatoztathatják. A MUNKÁHOZ VALÓ VISZONY ALAKÍTÁSA A SZISZ SZKB alaposan megvitatta az eszmei-nevelő munka kérdéseit. E téren — a CSKP szervei és szervezetei támo­gatásának köszönhetően — 1974 óta je­lentős eredményeket értünk el. Erre a SZISZ kongresszusa Is rámutatott. A fia taluk aktívan támogatják a CSKP politi­káját, ápolják a munkásosztály forradal­mi hagyományait, a Szovjetunióhoz és a szocialista közösség többi tagországé hoz fűződő kapcsolatokat. Egyre több kö­zépiskolai szervezet megfelelő egységben értelmezi az eszmei-nevelő munka tela datait, és a marxista-leninista világáé zett nevelést szervesen összekapcsolja a munkára neveléssel, valamint az erköl­csi neveléssel. E tekintetben fontos sze repe van a SZISZ keretében folyó pottti kai oktatásnak. Az utóbbi Időben egyre differenciáltab ban, jobb propagandisták bevonásával folyik a középiskolai SZISZ-munka, és színvonalasabbá vált a politikai okta tás. Az eredményeket az országos vetél­kedőkön elért sikerek is bizonyítják. Az eredmények mellett azt is tudómé sut kelt vennünk, hogy egyes helyeken a SZISZ-szervezetek még nem teremte nek megfelelő teret a fiatalok nézetei­nek. gondolatainak kicseréléséhez, az al kötő gondolkodás fejlesztéséhez. A SZISZ keretében folyó középiskolai politikai oktatás rendszerét az eszmei nevelő mnnka más formái és módszerei egészítik ki. Napjainkban szinte már nincs iskola, amely ne tartana fenn baráti kapcsolatokat valamelyik szovjet iskolával vagy más szocialista ország beli iskolával. Ennek köszönhető, hogy már 540 ifjú szovjetbarát-klub, és 92 in ternacionatista testvériség-klub működik, és hogy 491 forradalmi emlékszobát lé­tesítenek a SZISZ aktíva hozzájárulási val. NE HALLGASSUK EL A FOGYATÉKOSSÁGOKAT Az utóbbi időben szerzett tapasztala­tok azt bizonyítják, bogy a SZISZ-szer- vek és — szervezetek a kulturális-neve lő munkát egyre inkább az eszmei-neve­lő munka fontos láncszemének tartják. Az eredmények összegezése azonban nem vezethet a sikerek túlértékeléséhez. A kulturális tevékenység sokszor még az iskolai alapszervezeteken kivül — és csak a pedagógusoknak, szülőknek ás népművelőknek köszönhetően — valósul meg. Az is előfordul, hogy a SZISZ-szer­vezetek egyszerűen kisajátítják mások eredményeit. A kulturális nevelő munka elmélyítésére kell ezért törekedni, hogy így tökéletesedjék a középiskolákon mü ködő több mint 1200 együttes és művé­szeti kör tevékenysége. Emelni kellene az esztétikai nevelés színvonalét is, és nagyabb súlyt kell helyezni a középisko­lai klubok tevékenységére, létrehozásé­ra. Az utóbbi években lényegesen emel­kedett a testnevelést és honvédelmi-ne­velési tevékenység színvonala. Egyre több középiskolás sportol rendszeresen, és 1974-hfez képest 35 százalékkal növeke­dett a sport- és honvédelmi körök szá­ma. E téren lényegesen befolyásolja a további fejlődést az edzők, oktatók és szervezők számának alakulása. Kár, hogy a SZISZ áltál képeztetett testnevelést kádereknek csak kb. 50 százaléka dél gozik a szövetségben. LEGYÜNK AZ IFJÚSÁG NEVELŐI ÉS VEZETŐI A középiskolai ifjúság szocialista ne­velésében fontos szerepet töltenek be az ifjűsági otthonok. Fontos, hogy szóljunk itt az ifjúsági otthonok anyagi ellátásá­ról és az iskoluügyi hatóságok eddigi­nél hatékonyabb tevékenységének szük­ségességéről. Hogy összefogással milyen jó eredmények érhetők el, arra jő pél­da a Svttben működő Ipart szakközép- iskola. A tanulók, a tanárok és a ne­velők közös erőfeszitésset laboratóriu­mot, könyvtárat és lőteret építettek, köz­ben pedig már a tornaterem építésére 1« elkötelezték magukat. A SZISZ Központi Bizottságának hatá­rozata értelmében középiskolai szerve­zeteink fokozott figyelmet fordítanak a Pionfrszervezet támogatáséra, Irányítá­sára, Az SZSZK ban minden iskolai szer-1 vezet védnökséget vállalt legalább egy pionfresapat fölött. A támogatás főképp a pionirvezetok gondos kiválasztásában nyilvánul meg. Az e téren elért ered menyeket tovább fejlesztjük. Céljainkkal összhangban egyre fejlődik az iskolai SZISZ-szervezetek élete. 1974 éta 18 ezerrel növekedett a középiskolai szervezetek taglétszáma, a szervezettsé­gi arány pedig 80,66-rfil 91,4 százalékra emelkedett. Az SZSZK 318 középiskoláján 113 842 fiatal tanul és 3869 alapszervezet működik. Teljes szervezeti hálózatot épi tettünk már ki. Az osztályokban folyó szervezeti étet további kibontakoztatása ra kelt most már súlyt helyezni. A CSKP KB 1973 júliusi plénuma és az SZLKP KB plénuma óta a SZISZ és az iskola kapcsolata úgy alakult, hogy az összes nevelési tényező közösen ér­vényesüljön a fiatal nemzedék szociális, ta öntudatának gyarapítása érdekében. Ezt a követelményt mind az iskolai, mind pedig az iskolán kívüli munkában érvé­nyesítettük. Hogy a nevelés még ha­tékonyabbá váljék, az Oktatásügyi Mi­nisztérium, valamint a SZISZ SZKB egyez­sége alapján a középiskolákon igazgató- helyetteseket neveztek ki az iskolán ki vüli munkák irányítására. Büszkeséggel tekinthetünk vissza az utóbbi négk évben végzett munkára, az SZSZK középiskoláin elért eredményeink, re. Köszönetét mondunk az összes SZISZ tagnak és középiskolai SZISZ-tisztségvi- selönek, a szövetség apparátusának és szerveinek. Elsősorban azunban a párt­szerveknek és — szervezeteknek mon­dunk köszönetét, amelyek áldozatkész munkával mindig támogattak bennün­ket. Egyúttal azonban azt is tudjuk hogy nem mindenki járult hozzá teljes odaadással a sikerűkhez, vannak még olyan középiskolai szervezetek amelyek ben a munka még nem vonzó, amelyek­ben még nem tudják értékelni a tenné szetes aktivitást és versenyszellemet. Szövetségünkben is érvényesek G. Hu sák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának és köztársaságunk elnökének szavat: „A nagy feladatok, a fejlett szocialista tár­sadalom építésével összefüggő tennivalók szükségessé teszik az igények növelését. A SZISZ-nek öntudatos fiatalok, politi kai és szakmai téren művelt emberek nevelésére kell törekednie. Olyan embe­rek nevelésére törekedjünk, akik büsz­kék szocialista hazájukra, a szocialista közösséghez tartozásukra, akik sokolda lúan felkészülnek a fejlett szocialista társadalom építésére és védelmére.“ r

Next

/
Thumbnails
Contents