Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-05-30 / 22. szám

6 Hsai Argentina 78 Furcsa időszámítás a sportembereké. A Gergely-naptárt 'jobbára segédeszközként használják Életük ritmusát, az idő múlását a világversenyek rendje határozza meg. Az évek, a hónapok, a hetek, a napok, az órák, a per= cek múlásának mérését mindig a soron következő nagy feladathoz igazítják. Amikor a Buenos Aries-i San Martino színházteremben a FIFA, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség hivatalos nevének rövidítését alkotó hatalmas dekorációs tábla négy betűjére felkerült a világbajnoki tizenhatos döntő­ben résztvevő utolsó csapat neve is, megkezdődött a visszaszámlálás időszaka Akkor még százharminchét nap állt az indulód rendelkezésére, hogy számot adjanak felkészültségükről. Az idő elröpült, és holnapután az NSZK és Lengyelország labdarúgóinak küzdelmével kezdetét veszi a XI. labdarúgó-világbajnokság; Elkezdődik a világszerte milliókat lázba hozó nagy színház, amelynek tizenhat fősze­replőjéről távirati stílusban: Nyolcán: Argentína, Brazília, Hollandia, Lengyelország, az NSZK, Olaszország, Skócia és Svédország csapatai ott voltak az előző világbajnokságon is. Irán és Tunézia még sohasem vett részt világbajnoki tizenhatos dön­tőben. Ausztria legénysége utoljára 1958-ban, Svédországban volt döntős, Spanyolország 1962-ben Chilében vett részt utoljára VB-döntőben, Magyarország és Franciaország csapatai 1966-ban Angliában, Peru és Mexikó pe­dig 1970-ben Mexikóban. Az igazi meglepetés tehát az előmérkőzések során született, amikor is számos olyan ország legjobbjai buktak el, akiket akár a világbajnoki cím várományosának is tartották a nagy küzdelem megkezdése előtt, No, de a döntő résztvevői is bizonyára tartogatnak még meglepetést a legközelebbi napokra, így hát várjuk ki a végét... MŰSOR A csoportmérkőzéseknél pontos, a mi óránkhoz beállított időrenddel szolgálunk. A középdöntőbeli, hasonlóan részletes műsorral viszont június 11-ig, a csoportjátékok végeztéig sen­ki » világon nem rendelkezik. Érthető, hiszen az attól fögg, hogy a házigazdák, hogyan szerepelnek. Továbbjutásuk ese­tén ugyanis az ő fellépéseik, akárcsak már az elején, min­dig megkülönböztetést élveznek. Hadd lássa a világ, mit tud­nak ők. CSOPORTMÉRKŐZÉSEK JÚNIUS l 19,00 Buenos Aires 2. 17,45 Mar de Plata 20.45 Rosaria 23.15 Buenos Aires 3. 17 45 Buenos Aires 17.45 Mar de Plata 20.45 Córdoba. 20.45 Mendoza S 17,45 Mar de Plata 20.45 Rosario 20.45 Córdoba 23.15 Buenos Aires 7. 17,45 Buenos Aires 17.45 Mar de Plata 20.45 Córdoba 20.45 Mendoza IO 17,45 Mar de Plata 20.45 Rosario 10 20,45 Córdoba 20.15 Buenos Aires 11 17,45 Buenos Aires 17.45 Mar de Plata 20.45 Córdoba 20.45 Mendoza NSZK — Lengyelország (II) Franciaország — Olaszország (II) Tunézia — Mexikó (II) Magyarország — Argentína (I) Spanyolország — Ausztria (Ili) Svédország — Brazília (Ili) Peru — Skócia (IV). Irán — Hollandia (IV) Olaszország — Magyarország (I) Lengyelország — Tunézia (II) Mexikó — NSZK (II) Argentína — Franciaország (I) Ausztria — Svédország (IÍI) Brazília — Spanyolország (III) Skócia — Irán (IV) Hollandia — Peru (IV) Franciaország — Magyarország (I) Mexikó — Lengyelország (II) Tunézia — NSZK (II) Olaszország — Argentína (I) Svédország — Spanyolország (III) Brazília — Ausztria (III) Peru — Irán (IV) Skócia — Hollandia (IV) KÖZÉPDÖNTŐ A két négyes csoport kerül kialakításra, az alábbiak sze­rint: A csoportban I. csoport győztese (A1 jelzéssel), II. cso­port másodikja (A2), III. csoport győztese (A3) és a IV. cso­port másodikja (A4), B csoportban I csoport másodikja (B5), II. csoport győztese (B6), Ifi. csoport másodikja (B7), IV. csoport győztese (B8). A körmérkőzések után a két csoport második helyezettjei a harmadik helyért játszanak, majd a győztesek a végső győzelemért. június 14. Buenos Aires Córdoba A2 ­A1 (A) Rosario A3 ­A4 (A) Mendoza B0 ­B5 (B) június 18. Buenos Aires B7 — B8 (B) Córdoba A1 — A3 (A) Rosario A4 — A2 (A) Mendoza B5 — B7 (B) június 21. Buenos Aires B8 ­B6 (B) Córdoba A4 ­A1 (A) Rosario A3 ­A2 (A) Mendoza B8 ­B5 (B) június 24. Buenos Aires B7 — B6 (B) 25. Buenos Aires mérkőzés a harmadik helyért, döntő. ...Ha mondjuk az egyik csoportban pontazonosság alakul ki? Es ha az azonos pontszám mellett a gólkülönbségben sincs különbség? Es ha a döntőben egyetlen árva gól sem születik? A szabályzat szerint: — a csoportmérkőzéseknél, a sorrend kialakításában dönt: 1. a pontszám, 2. a gólkülönbség, 3. az elért gólok száma, 4. a sorsolás. Vagyis ha minden egyforma, akkor a szerencse dönt: még akár a csoportelsőség kérdésében is. — a középdöntőben viszont már bővül a választék, azaz még tovább csökken a szerencse szerepe. Hiszen a sorrend nél dönt: 1. a pontszám, 2. a gólkülönbség, 3. az elért gó­lok száma, 4. a csoportmérkőzések végeztével elért helyezés. És ha mindez egyforma, akkor következik végül 5. a sorso­lás. — a 3-4. helyért vívandó találkozón, ha a kilencven perc nem hoz döntést, kétszer 15 perces hosszabbítás következik. Ha nem változik az eredmény, következnek a büntető rúgá sok. — a döntőben viszont megint más a módszer. A 90 perc­ből előbb 120 lehet, azután hármas sípszó. Két nappal ké­sőbb (tehát június 27-én) ismételnék meg a döntőt, szükség esetén itt is hosszabbítással. Viszont ha még mindig nem történt érdemleges esemény, akkor itt is a tizenegyesek mu­tatványa borzolja majd az idegeket... V aló igaz, a sorsolás sikerülhetett volna jobban is, de az argentinok, az olaszok és a franciák is pa­naszkodhatnának a balszerencsére. Nem neheztelhetünk tehát a kis Havelange- ra, Ricardóra, ő csak abból az urnából választhatott, amelyre éppen rámutat­tak, amit a közelébe toltak, és különben is csöppnyi kezével csak a hozzá leg­közelebb eső „szivardobozt“ érte el. A szerencse forgandóságán már nem is töpreng senki sem, legalábbis Baróti Lajos szövetségi kapitány környezeté­ben. — Mi volt az első gondolata, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az argentinok­kal, az olaszokkal és a franciákkal kell küzdenünk a továbbjutásért az első cso­portban? — Kérem, ne haragudjék, de a leg­első gondolatomra nem emlékszem, in­kább benyomásaimról beszélnék. Nehéz­nek tartottam a beosztásunkat, annak tartom most is. Hozzá kell tennem, hogy bármelyik másik csoportba kerülje sem lett volna sokkal könnyebb dolga a ma­gyar csapatnak, hiszen mindenképpen egy nálánál esélyesebb csapatot kellett volna elütnie a továbbjutástól. Vagyis, az ellenfelek játékereje, legalábbis a továbbjutásra elsősorban esélyes ve- télytársaké máshol sem kisebb. Ebben a csoportban, melybe besorolásunkat nyertük, talán azért nehezebb a helyzet, mert az argentinok és tulajdonképpen az olaszok is hazai környezetben, lel­kes szurkolók bíztatásától kísérve és esetleg fellelkesülve játszanak majd. Igaz, hogy ez a fegyver akár ellenük is fordulhat, mert ha a magyar labda­rúgók jól helytállnak, okosan, az elő­zetes tervet megtartva játszanak, akkor a közönség lelkesedése könnyen változ­hat át türelmetlenséggé. — Véleménye szerint a magyar válo­gatott továbbjuthat ebből a csoportból? — Ha nem hinnék teljes szívemből, sziklaszilárdan ebben, nem vállaltam volna el a csapat felkészítésének mun­káját. Igenis, továbbjuthat ebből a cso­portból a magyar válogatott, de a „fegyvertényhez“ javulnia kell sok min­denben, és mi a fiúkkal közösen ezen dolgozunk. A régebbi erényeket, tehát a lelkesedést, a szorgalmat, a küzdeni tudást megőrizve javulnunk kell a vé­dekezésben, védőinknek emberfogásban, egymás kölcsönös megsegítésében. Ja­vulnunk kell a támadások előkészítésé­ben és befejezésében, a középpályások­nak eredményességben, a támadóknak az egyéni és a kollektív játékban. Ám­bár közel sem mondtam el mindent, az olvasóknak máris úgy tűnhet, hogy túl­ságosan is sok mindenben kell előre lépnünk, és elsősorban szakmai vonat­kozásokban. Dohát, azt hiszem, ez ter­mészetes. Az argentíniai világbajnoksá­gon ránk váró feladatokat nem lehet összehasonlítani semmivel sem. Ami például elég volt az európai 9. csoport elsőségéhez, az lehet, hogy kevés lett volna a bolíviaiakkal szemben, és ami elég volt, hogy eljuthassunk Argentíná­ba, az a csoportmérkőzéseken lenne kevés! Sőt, mert a fejlődés nem- állhat mteg, ha továbbjutunk, a legjob nyolc között már kevés lehet az is, amivel a továbbjutást kiharcoltuk. Ennek a ma TEIIES SZÍVVH, SZIKLA * Kérdések BARÖTI LAJOSHOZ gyár válogatottnak az az egyik erénye, hogy fejlődésképes, és nekünk kell ezt a fejlődést a lehetőségekhez képest fel­gyorsítanunk és jó irányba terelnünk. — Ellenfeleinket látta játszani a kö­zelmúltban. Milyen véleménye alakult ki róluk? — Az olaszokat és a franciákat lát­tam, mondhatom mindkét együttes rend­kívül ütőképes, jó erőkből áll. A fran­ciák valamivel színesebben játszanak, az olaszok céltudatosabban. Ezekben a csapatokban sok kitűnő labdarúgó ját­szik, mindkét válogatott nagy erőfeszí­téseket tesz azért, hogy jól sikerüljön argentínai kiruccanása. Nem lesz köny- nyű feladat egyiküket sem legyőzni a VB-n, de éppen a látottak alapján állít­hatom, van rá esélyünk, nem is kevés, csak élnünk kell vele. — Ggy hallattuk, idén Is meghívták Coverciánóba» az olasz edzőképző tan­folyamra előadássorozatot tartani. El­fogadta a meghívást? — Sajnos, el kellett utasítanom olasz barátaim megtisztelő kérését, hiszen furcsa lett volna, ha éppen Olaszország­ban számolok be régebbi és friss ta­pasztalataimról, módszereimről. Jövőre, ha Ismét hívnak, rendelkezésükre állok. — Hogyan szerez tudomást az argentin csapat készülődéséről, hogyan értesül a dél-amerikai játékosok VB előtti for­májáról? — Azt hiszem az természetes, hogy minden válogatott csapat szakvezetője a lehető legtöbbet szeretne megtudni el­jövendő ellenfeleiről. Ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy most a „spio- nok napjai“ következnek. Nem Is hara­gudhat senki ezekre a „kémekre". Ne­künk elsősorban Sas Ferenc, az egy­kori válogatott labdarúgó, aki évtizedek óta él Argentínában, segít. Nekem ő nagyon jó barátom, és felajánlotta, hogy megfigyeli az argentin csapatot. — Előbbre kell-e lépniük a váloga­tott labdarúgóinak a testi erő szabályos kihasználásában? — Feltétlenül. Amikor az előző kér- lásek egyikére azt válaszoltam, hogy -ok mindenben kell a fiúknak még fej­őd niük, akkor többek között a felső­test szabályos kihasználására is gondol­tam. Ebben nagy segítséget kaptunk a JT-től, nevezetesen a bajnoki mérkőzé­sek játékvezetőitől, akik megengedték a kemény játékot és a felsőtest kihaszná­lását, ítéleteikkel ösztökélték erre a válogatottakat is, és az egész élvonal mezőnyét. — Véleménye szerint miképpen lehet­ne továbbjutni ebből a nehéz csoport­ból? — Óvatoskodva semmiképp sem. Csak­is úgy, ha minden mérkőzésen lelkesen küzdünk, és nem elégszünk meg pél­dául a félsikerekkel. Ebből a csoportból a magyar csapat öt pont megszerzésé­vel juthat bizonyosan tovább. Zs. Várau, Pintér Nyilasi ■Töröcsik sinnQ

Next

/
Thumbnails
Contents