Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-05-30 / 22. szám
fisig 7 A labdarúgás az emberiség egyik legkedveltebb sportjátéka, a földkerekség minden táján milliók űzik, és még több milliónak nyújt kellemes és élvezetes szórakozást. Nem véletlen műve, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségnek (FIFA) több tagállama van, mint az Egyesült Nemzetek Szervezetének, A játék manapság már meghódította Afrika és Ázsia valamennyi felszabadult és fejlődő országát, sőt az Egyesült Államokat is, amely3 ről úgy vélték, hogy sohasem fogadja be. A korszerű labdarúgás hatalmas léptekkel fejlődik világszerte, a játék ritmusa egyre gyorsabb. A mérkőző3 sek változatosak, és izgalmasak, a játékosok technikai tudása állandóan csiszolódik és hallatlan, lenyűgöző Iramot diktálnak a csapatok. Lehet, hogy a labdarúgás sohasem hódította volna meg a világot, ha nem lettek volna nagy alkotó mesté3 rei, művészei Hasonlóképpen, mint a zeneművészet, a balett, a színház — a futball Is a világ nagy labdarúgó arénáinak zöld gyepén mutatja be a csodálatos képességű mestereit, akiket mindig önfeledten ünnepelt és ünnepel a közönség. , Ha színházba megyünk, kíváncsiak vagyunk a szereposztásra. Nos, a XI. labdarúgó világbajnokság szereposz3 tása megtörtént Egy pillanatra sem vonjuk kétségbe, hogy a sors legjobb belátása szerint. Most már a sze3 replőkön múlik, hogyan játsszák végig a nagy drámát. Hogy mit tippelünk? A huszadik század második felében nem lenne Ildomos jósolni, véletlen találgatásokra bízni a drámai bonyodalom kibogozását. Rómában labdarúgó szaktekintélyek és híres írók komputerbe táplál3 ták a 16 válogatott csapat különböző adatait, amelyek alapján — a gép döntése szerint — Brazíliáé lesz a világbajnoki cím, az NSZK előtt. A harmadik helyre Argentína jutna, Hollandia a negyedik. Bár igaz, hogy a komputer tévedhetetlen, de akik az adatokat betáplálták, azok igencsak tévedésre hajlamos, gyarló emberek. c argentínai labdarúgó VB-t olyan 4 stadionokban bonyolítják le, amelyek közül egyetlen egy sem igazi labdarúgó stadion. Furcsa ellentmondásnak lehetne ezt tekinteni, ha nem ez volna a természetes. Ahnak ellenére, hogy a labdarúgás az egyik legnépszerűbb sportág, világszerte nagyon kevés az igazi labdarúgó-stadion. Eszményi elképzelések vannak, megvalósításuk technikai lehetőségei Is adottak. Mi hiányzik hát? Egyrészt a pénz, de nem ke vésbé a szemlélet megváltozása. Stadionjaink napjainkig megrögzötten őrzik a görög színház hagyományait. A különbség csak az, hogy annak térszínpadát félkörben övezte a meredeken emelkedő nézőtér, a sportstadíonokban viszont az ovális alakú, 400 méteres fntópályát követi. Az olimpiai játékok újjászületésekor épített athéni stadiontól a legutóbbi olimpiáig nemcsak az olimpiai stadionok, hanem minden más stadion Is erre az ókort mintára épült, amelynek jellemzője még, hogy a nézőtér magassága, s így az ülőhelyek sorainak száma is teljes körben azonos. Indokolt és kitűnő volt ez a megoldás a görög színházak esetében: a színpadra jóformán minden ülőhelyről csaknem azonos értékű rálátás nyílt. Ma is alkalmas az olyan látványosságok számára, amelyek súlypont nélküli térben játszódnak le (cirkusz, jégrevű). A labdarúgómérkőzés azonban egy képzeletbeli egyenes mentén (a két kaput összekötő tengelyen) és egy középpont (a valóságosan is kijelölt felezővonal, illetve kezdőkör) körül játszódik le. A játék tehát egyáltalán nem követhető egyformán jól az ehhez a tengelyhez és központhoz különböző szögben levő né- zöhelyekröl. A helyek értéke attól függ, milyen messze vannak a középponttól, s hogy a játéktér tengelye mennyire követhető onnan, vagyis az ezzel a vonallal bezárt szögtől: minél kisebb, annál rosszabbul követhető a játék. A kanyarokban és a kapu mögött ülők ráadásul nemcsak messze vannak a látványtól hanem erős perspektivikus torzításban látják Képzeljünk el egy stadiont, amelynek ovális nézőterét a futópálya oválisa körül 90 fokban elfordítva helyeznek el, tehát „keresztben“. A legrosszabb helyek csaknem megszűnnének, a nézők üléseinek túlnyomó része nagyjából párhuzamos lenne a látvány tengelyével, s az így megnyúlt nézőtér utolsó sora még mindig nem lenne messzebb a já ték középpontjától, mint a hagyomá nvos elrendezés esetében a kanyarok ban-és a kapuk mögötti leghátsó sorok Ez volna a radikálisabb megoldás, pél da nincs rá inkább a köralak bukkan fel itt-oit amellyel szintén lényegesen csökkenthető a legrosszabb nézőhelyek száma. A másik megoldás: nem ragaszkodni a körkörösen azonos magassághoz, hanem a hosszanti oldalakon magasabb, a kanyarokban és a kapuk mögött alacsonvabb lelátókat építeni. Ezt a megoldást szerencsésen egyesítették a nézőtér kör alakú építésével egy milánói fedett atlétika! stadion tervezői. A VB összeállítását készítette: PALÁGYl LAJOS Nagy László és archív felvételek Korszerű labdarúgó-stadion azonban csak akkor alakítható ki, ha a futball elbúcsúzik az atlétikától — elhagyva tehertételét: a futópályát és a nézőteret a pályától még jobban eltávolító ugróhelyeket. Az atlétika és a labdarúgás párosítása amúgy sem Indokolt, s megoldhatatlan ellentmondást is szült: a nagy stadionokat az atlétika szempontjainak figyelembevételével építik, de túlnyomórészt labdarúgásra használják. A „kihasználtság“ még Inkább ellentmond ennek a rossz hagyománynak: a labdarúgó-mérkőzéseknek összehasonlíthatatlanul nagyobb a nézőszámuk, mint az atlétikai versenyeknek, mégis a lab-, darúgás nézőit sújtják. Azokban az országokban, ahol a labdarúgás üzlet, sok hagyományos stadiont alakítottak már át úgy, hogy — szakítva az atlétikával — a nézőteret, a lelátókat jóformán a partvonalra állítva előre hozták. Ebben az esetben a helyek értéke tovább növelhető, ha a lelátót nem a görög színház mintájára, lépcsőzetesen, hanem az újabb kori színházak egymás fölött elhelyezkedő, részben egymást fedő erkélyeinek mintájára építik meg. A legtöbb ilyen labdarúgó-stadion azonban csak kisebb- nagyobb alakítások eredménye, nem MÉG MINDIG A JÖVÖ ZENÉJE pedig egységes koncepció alapján épült. Az eredetileg is kizárólag a labdarúgás céljaira épült stadionok talán a két kezünkön is megszámlálhatók. Ilyen Mexikó város százezres Azték-stadionja, a legújabb pedig a párizsi Pare des Princes-stadlon. A valóban korszerű labdarúgó-stadion egyik alapfeltétele, hogy a nézőtérnek lehetőleg minél nagyobb része fedett legyen. A labdarúgás őszi és tavaszi sport, sőt egyre inkább téli Is: ha a nézőknek nem nyújtanak semmi védelmet a lelátók, rossz időben otthon maradnak. Az igény kielégítése nem könnyű feladat. A tető tartóoszlopai nem zavarhatják a kilátást, tehát semmiképpen sem állhatnak a nézőtéren, jóllehet ez az elhelyezés volna a legegyszerűbb. Nincs akadálya, hogy a nézőtér háta mögött sorakozó erős pillérek konzoljai tartsák a tetőszerkezetet. Tökéletes, csak éppen elég költséges megoldás ez, s az a buktatója hogy minél közelebb van egy nézőhely a pályához, annál bonyolultabb, tehát drágább az ily módon való lefedése, vagyis takarékosságból sokszor éppen a legjobb helyek fölé nem jut „tető“. De az optimális esetnek is van hátránya: a nézők a védelemért, amit hűvös, esős évszakokban kapnak, nyáron azzal fizetnek, hogy „sötétben“ ülnek, a játszótéren keletkező bántó, zavaró árnyékhatásról nem is szólva. Technikailag persze megoldható a teljes lefedés Is. Ennek viszont a gyepszőnyeg látná kárát (műgyep egyelőre semmilyen formában nem engedélyezett), de ettől függetlenül is hiba volna egy sportstadion eredeti céljától oly messze távolodni, hogy nyáron is el legyen- zárva a levegőtől és napfénytől. Az eszményi megoldás magától értetődően csak a változtatható tető volna amely az Időjáráshoz alkalmazkodva teljesen fedné vagy teljesen szabadon hagyná az egész stadiont. Technikailag ma már ez sem lehetetlen. Természetesen nem olcsó, de a jelenlegi elképzelésekből és kísérletekből (például úszo- dák esetében a sátorszerűen kibontható, kifeszíthető, és vitorlaszerűen bevonható műanyag tetőkből kiindulva) bizonyára kialakul majd az a legjobb és legolcsóbb megoldás, amelynek kivitelezése már kifizetődő lesz. (h. í.) Europa legújabb labdarúgó-stadionja, a párizsi Parc des Princes. Az 50 vasbeton pillér konzol-nyúlványait belül 463 méteres gyűrű fogja össze, lehetővé téve így az 50 ezer nézőt befogadó nézőtér teljes lefedését. A pillérek magassága 25—35 méter, a konzolok benyúlása pedig 32-46 (I) méter között váltakozik. Szerencsés csillagzat alatt születtünk, mert a televízió jóvoltából egyidőben láthatjuk a labdarúgó VB jóformán minden egyes mérkőzését. Szerencsére ezúttal elmaradt a szervező bizottság és a televíziós társaságok és szervezetek „hagyományos“ huzavonája, és mi a Csehszlovák és a Magyar Televízió illetékeseihez fordultunk, hogy tájékoztassuk olvasóinkat a közvetítések időpontjáról. A Magyar Televízió — érdekelt félként — a VB valamennyi — mind a 38 — mérkőzésének a közvetítését tervezi. Az adások összidőtartama 52 óra lesz. A közvetítések többsége élő, egyenes adás. Délutánomként — közép-európai Idő szerint — 17,35 órakor jelentkezik a budapesti „VB-stúdió“, s rövid bevezető után kapcsolja Argentínát. Az első fordulóból közvetítésre kerülő hat délutáni mérkőzés időpontja 17.45 és 19.30 óra lesz. Este mint ismeretes, az argentin csapat három mérkőzését, 23.15-kor élőben közvetítik. Az esti stúdió 23.00 órakor jelentkezik, az aznapi legfrissebb eseményekkel. Kétszer 22.00 óra lesz á kezdési idő, mert a IV. csoport két találkozóját (Peru—Skócia és Skócia—Hollandia) csúsztatva adja a MT. Az eredeti kezdési időpontban egyszer, éspedig jűnusl 7-én, 22.00 óra előtt jelentkezik a III. csoport egyik találkozójának felvételről sugárzott közvetítésével. Még az első forduló krónikájához tartozik a megnyitó (NSZK—Lengyelország) közvetítése élőben és három összefoglaló napi 20—30-perces közvetítésekkel. Az elsőn, június 4-én a Tunisz—Mexikó, a Spanyolország—Ausztria és az Irán—Hollandia mérkőzésekről számolnak be. Jelentkezik ezen a délutánon (15.30-kor) a Magyar Televízió Buenos Aíres-í stúdiója is; a magyar szakvezetők mondják el véleményüket az első mérkőzésről. A második összefoglalóra Június 8-án, csütörtök este kerül sor (Lengyelország—Tunisz, Mexikó—NSZK, Skócia—Irán és Hollandia—Peru találkozók). Az első fordulót a MT június 13-án, kedd este kombinált stúdióadással zárja. Az összefoglalókon (Mexikó—Lengyel- ország, Tunisz—NSZK, Peru—Irán) kívül újra jelentkezik a Buenos Aires-t stúdió. Ismét ugyanazok lesznek a főszereplők. Június 14., 18. és 21., a második forduló három játéknapja. Ezeken két-két mérkőzés kerül képernyőre élőben vagy kissé csúsztatva. Egy délután, egy este. Az összefoglalók itt Is szünnapokra esnek (június 15., 20. és 22.). A harmadik összefoglaló napra tervezik a Buneos Alres-i stúdió utolsó jelentkezését, a döntők előtt az általános (előzetes) értékeléssel. A harmadik helyért folyó mérkőzést és a döntőt természetesen élő adásban közvetíti a Magyar Televízió. A Csehszlovák Televízió — a gyengébb csapatok találkozóin kívül — minden csoportmérkőzést közvetíti A közvetítések időpontjait alább áttekinthetően közöljük. Ugyancsak közvetíti a második forduló valamennyi mérkőzését, és természetesen a 3. helyért folyó küzdelmet és a világbajnoki döntőt Is. A közvetítések időpontja azonban egyelőre ismeretlen. JÜNIUS 1. 18.50 NSZK—Lengyelország — I. műsor. JÜNIUS 2. 17.35 Olaszország — Franciaország — II. műsor 23.05 Magyarország—Argentína — I. műsor. JÜNIUS 3. 23.00 Brazília—Svédország — I. műsor (felvételről), 17.35 Spanyolország—Ausztria — II. műsor. JÜNIUS 8. 17.35 Olaszország—Magyarország — I. műsor. 23.05 Argentína—Franciaország — 1. műsor. 20.35 Mexikó—NSZK — II. műsor. JÜNIUS 7. 17.35 Ausztria—Svédország — I. műsor, 20.00 Brazília—Spanyolország — II. műsor (felvételről). JÜNIUS 10. 17.35 Franciaország—Magyarország — I. műsor, 23.05 Olaszország—Argentína — I. műsor, 20.35 Lengyelország—Mexikó — II. műsor. JÜNIUS 11. 17.35 Ausztria—Brazília — I. műsor, 23.00 Svédország—Spanyolország — I. műsor (felvételről), 20.35 Hollandia—Skócia — II. műsor. i
