Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-05-23 / 21. szám

PRAG 1947 Az I. Világifjúsági Találkozón 72 ország képvise.etében 17 ezer fiaial vett részt. A VIT kulturális műsorában 3450 fiatal sze­repelt, 47 ország fiai és lányai adtak nem­zeti műsort, '25 népművészeti rendezvény, 7 baráti találkozó, 12 nagygyűlés, — köz­tük a iegemiékezetesebb a lidieel — 32 szakmai tanácskozás, 12 táncest, 37 film- előadás, 44 népiegyüttes, B balettcsoport, 18 [kórus, 7 äeoekap, 12 színjátszó együttes és még sok más kűltúrcsoport bemutató­ja szerepelt a fesztivál gazdag program­ján, 23 ország 1589 sportolója 13 sport­ágban mérte össze. tudását. Az öt konti­nens fiataljaival együtt énekelte Prága né- pe Novikov békedalát — „Egy a jelszónk, a béke ... — mely később a DÍVSZ him­nusza lett. A Nemzetközi Diákszövetség csatlakozott a DIVSE felhívásához, hogy kétévenként más-más városban rendezzék meg a világifjúsági találkozót. E csatla­kozás egyben azt jelentette, hogy a soron következő fesztiválok neve: Világifjúsági és Diáktalálkozó. BUDAPEST 1949 1949. augusztus 14. és 28. között, 15 na­pon át tartott a budapesti Víláglfjúsági és Diáktalálkozó, amelyen 84 országból 10 371 fiatal vett részt. Budapest 15 színházában 42 ország fiataljai 112 kulturális műsort mutattak be. Három nemzetközi rendez­vényt a szabadtéren, az Előre-pályán tar­tottak meg. A filmszínházakban 116 doku- mentumfíimet vetítettek le a VIT napjai­ban. A nemzetközi kulturális versenyen 23 ország kétezer művésze szerepelt. A VIT tömegsportrendezvényein 34 or­szág fiai és lányai indultak, s a magya­rokon kívül 23 ország 2992 fiatalja szerez­te meg a fesztivál sportjelvényét. A fesztivállal egyidőben megrendezett Főiskolai Világbajnokságon 16 ország kö­zel ezer sportolója versengett az érmekért. A bajnokság során 36 főiskolai világcsúcsot döntöttek meg. A Szovjetunió nyerte a leg­több aranyérmet (48-at), a második hely­re a magyarok kerültek 45 első hellyel. A Világffjúsági és Diáktalálkozó után Budapest volt a színhelye a DÍVSZ II. kong­resszusának is. Ezen 60 millió fiatal kép­viseletében 72 ország ifjúságának küldőtre. vettek részt. A kongresszuson új tagszervezetekkel gyarapodott a Demokratikus Ifjúsági Világ­szövetség BERLIN 1351 A III. Világifjúsági és Diáktalálkozón 26 ezer fiatal vett részt 104 országból. A fesz­tivál két hete alatt 200 baráti találkozót tartottak a különböző delegációk tagjai. A VIT megnyitóján a berlini Walter Ulbricht Stadionban a világ különböző részeiből összesereglett 20 ezer fiatal és Németor­szág mindkét részéből Berlinbe érkezett 100 ezer ifjú és leány vett részt. A záró- ünnepélyen, a Marx-Engels téren, az im­perialista hatóságok mesterkedései miatt megkésve érkezett vendégekkel gyarapod­va — 26 ezer külföldi és 25 ezer fiatal, valamint Berlin lakossága gyönyörködött a színpompás tűzijátékban. A VIT idején 250 nemzetközi műsort mu­tattak be több mint liétmillió néző előtt, és 25 ezernél többen tapsoltak a 32 hang­verseny szereplőinek. A 131 német népmű­vészeti műsornak 460 ezer, az 51 nemzet­közi kulturális programnak pedig 33 000 nézője volt. A VIT-tel párhuzamosan rendezték meg a Főiskolai Világbajnokságot, amely a hel­sinki olimpia előhírnöke volt. BUKAREST fc 1953 A IV. Világifjúsági és Diáktalálkozón 30 ezer fiú és leány érkezett 111 országból, és naponta 30 ezer román fiatal vett részt a bukaresti programokon. A delegációk 198 találkozón cserélték ki tapasztalataikat, 17 alkalommal gyűltek össze az azonos fog­lalkozású, szakmájű fiatalok. A diákok 6 reprezentatív találkozón vettek részt. A fesztivál színpadjain 544 nemzeti és nem­zetközi műsort mutattak be. A kultúrver- senyben 1240 ifjú művész vett részt. A fesztivál alkalmával rendezték meg Buka­restben az „Augusztus 23“ Stadionban és különböző sportlétesítményekben, 18 sport­ágban 54 ország 4366 fiatal sportolójának részvételével az ifjúság baráti sportverse­nyeit. A versenyek színvonalára jellemző, hogy az ifjú sportolók 5 új világ- és Eu- rópa-csúcsot, valamint 93 nemzeti csúcsot állítottak fel. A fesztivál minden napjára átlagosan 169 különböző program jutott. >VÁR$Ó : * 1955 30 ezer leány és fiú érkezett Varsóba az V. Világifjúsági és Diáktalálkozóra. A fesz­tivál 15 napja alatt 547 hangversenyre és művészeti programra került sor. Levetítet­ték 25 ország 116 játék- és dokumentum- filmjét. .58 országból 2760 pályamű érke­zett a „Világ Ifjúsága“ című pályázatra. A 26 ország kiváló szakértőiből álló bírá­lóbizottság 248 fiatalnak ítélte oda a VIT- -díjat. A VIT KRÓNIKÁJA A fesztivál keretében került megrende­zésre a 11. nemzetközi baráti sporttalálko­zó, ahol 43 ország közel ötezer kiváló sportolója versengett egymással. A szín­vonalra jellemző, hogy a versenyek során 6 üj világcsúcs született, és 14 ezer fiatal szerezte meg a fesztivál sportjelvényét. A program gazdagságát bizonyltja; ha a rendezvények idejét összeadnánk, akkor az 728 napon keresztül tartó műsort tenne ki. Csupán a hatodik napon 270 esemény zaj­lott le. (Pl. 33 nemzeti műsor, 6 koncert, 38 filmelőadás, 12 utcabál, 25 találkozó, 40 kirándulás stb.j. MOSZKVA 1957 A VI. Világif júsági és Diáktalálkozó há­zigazdája, Moszkva nagy szeretettel fogad­ta a 131 ország 34 ezer fiatalt magába fog­laló küldöttségét. Érdekes a részvevők megoszlása: 25 812 jött el Európából, 3571 Ázsiából, 1041 Latin-Amerikából, 337 É- szak-Amerlkáből, 2592 Afrikából, 269 Auszt­ráliából és Óceániából. 1012 újságíró és tudósító volt jelen 62 országból. A fesztivál nagyságát jellemző néhány adat: ötszáz delegációk közötti találkozó volt, 50 ország fiatal művészeinek 4000 al­kotását tekinthették meg a képzőművészeti kiállítás látogatói, 25 ezer fiatal vett részt a Kremlben megrendezett álarcos karnevá­lon, 200 000-en táncoltak a lomonószöv E- gyetem előtti utcabálon, és 10 000 lampio- nos hajó vonult fel a Möszrvu folvón meg­rendezett karneválon. A fesztivál sportvetélkedőin 47 ország 1872 sportolója mérte össze tudását. BECS 1959 Az első ízben nem szocialista ; országoan megrendezett fesztivál, házigazdája Bécs volt. 112 ország 1200 különböző Ifjúsági szervezetének képviseletében 18 000 fiatal vett részt a VII, VIT-en, mely a baráti ta­lálkozók fesztiválja volt. Naponta közel 30 találkozóra került sor. 52 ország 3112 kül­dötte vett részt az azonos szakmájű fiata­lok találkozóján és 12 találkozót rendeztek a különböző érdeklődési körű — bélyeg­gyűjtő, eszperanttsta modellező stb — fia­talok részére. 54 ország 64 tánccsopurt ja. IS dzsessz- zenekara, 12 népi zenekara, 7 színházi e- gyüttese, 8 cirkuszegyüttese szórakoztatta a VIT külföldi résztvevőit és Bécs lako­sait. A sportrendezvényeken 1200 fiatal mérte össze tudását. Külön érdekesség, hogy több delegáció haión lakott a feszti­vál ideje alatt HELSINKI 1982 Több mint 18 000 fiatal vett részt 137 ország képviseletében. 1500 nemzeti ifjúsági szervezet képviseltette magát, háromszázzal több, mint a bécsi VIT-en. A fesztiválon — beleértve a 400 hang­versenyt, a 40 népi együttes fellépését. 60 konferenciát és szemináriumot, több mint száz baráti találkozót, 100 sporteseményt, 30 kiállítást, 30 bált — 1430 réndezvfyivre került sor. I . Helsinki lakossága nagy szeretettel fo­gadta a fesztivál részvevőit, a! legnagyobb rendezvényeken megjelentek az ország ma­gasrangú képviselőt is. A békéből és nem­zett függetlenségről megrendezett kollok­viumon ott voltak az UNESCO képviselői. A fesztivál legbeesesebb vendége jurij Ga­garin, a világ első űrhaiósa ivott. SZÓFIA 1968 Hat év telt el az előző fesztivál óta A hosszú szünet oka az volt, hogy a feszti­vál megrendezésére, kijelölt Algériában, majd Ghánában is olyan belső változások­ra került sor, amelyek lehetetlenné tettek a VIT megrendezését. Ezenkívül ez Időben rendezték meg Moszkvában a haladrt Ifjú­ság világfórumát. A IX. Világit júsági és Diáktalálkozón !42 országból 18 000 fiatal gyűlt össze. Szó­fián kívül még 15 város látta vendégül a fesztivál küldötteit. Több száz találkozó, szeminárium, gyárlátogatás zajlott le. s vál 'amennyinek jelszava a Vietnammal vállalt szolidaritás és az amerikai agresszió elíté­lése volt. A deler*ációk többsége itt adta át azokat az ajándékokat (kórházi felsze­relést, gyógyszert, kerékpárokat, sportsze­reket stb.j, amelyeknek az árát országuk -fiataljai gyűjtötték össze. BERLIN 1973 Az NDK fővárosa másodszor látta ven­dégül a világ haladó Ifjúságának küldötteit 140 országból több mint 25 ezer fiú és lány érkezett Berlinbe, hogy felemelje sza­vát az Imperializmus ellen, Illetve a béke és barátság mellett. Ez volt a fesztivál alapeszméje. Ezenkívül örömmel állapíthat­juk meg, a jubileumi X. VIT a nemzetközi kapcsolatokban beállt kedvező légkörben zajlott le. Mindezt a szocialista országok kitartó törekvése váltotta ki. A berlini fesztivál méreteiben minden korábbit felülmúlt. Az 1543 fő akciónak több mint 5 miillő résztvevője volt. 36 tö- meggyűlés és találkozó foglalkozott a fesz­tivál alapvető célkitűzésével, az imperia­lizmus ellent harc, a béke és barátság kér­déseivel. Több mint 22 ezer küldött érte­kezleten és szemináriumon vitatta meg ko­runk égető problémáját. Az Ifjúság vádolja az Imperializmust“ jelszó jegyében 40 ak­ciót, 13 szemináriumot és 11 értekezletet rendeztek meg. i SEGÉDANYAG A POLITIKAI OKTATÁSHOZ ■»sr - ■'-‘.--e-í. ’rsscraB 1973. július 28 — augusztus 5 között Kubában rendezik meg a XI. Világifjú­sági és Diáktalálkozót. A találkozó elő­készületei már javában folynak, az ér­deklődés egyre nő. Gyakran tesznek fel kéruéseket: ki szervezi tulajdonképpen a VIT-et, mi a jelentősége, ki vehet részt rajta, milyen lesz a program, hogyan készül a világ ifjúsága — köztük a csehszlovák fiatalok — erre a nem min­dennapi eseményre? E cikk keretében csak a leglényegesebb kérdésekkel fog­lalkozunk. A VIT hazai előkészületei so­rán ugyanis mindenki megismerheti az itt felsorolt kérdéseket, tanulmányozhat­ja a VIT-ek történetét, képet alkothat a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom fejlődéséről, időszerű kérdéseiről. 30 ÉV TAPASZTALATAI Egy-egy VIT-re készülve feltétlenül szükséges rövid történeti visszatekintés. Nemcsak azért, mert összehasonlítási alapot kapunk arról, hogyan valósultak meg, elődeink céljai, hanem azért is, mert a VIT — melyet immár tizenegyed­szer rendeznek meg — mozgalommá vált 1947 júliusában Prágában tartották meg az első találkozót, melyen 73 ország 17 ezer fiatalja vett részt. Akkor még alig­ha gondolhatta volna bárki is, hogy a prágai találkozó olyan mozgalmat indí­tott el, mely a világ ifjúságának azóta is legnagyobb, legjelentősebb tömegde­monstrációja, Különösen az első VIT-et követő évek nyomasztó nemzetközi lég­köre, a hidegháború szította gyűlölködés és teljes elkülönülés kevés bíztatást adott a VIT-ek sikeres továbbviteléhez. Mindez azonban nem volt akadály a vi­lág haladó ifjúsága előtt: Budapest, Ber­lin, Bukarest, Vatsó, Moszkva, Bécs, Hel­sinki, Szófia, majd Ismét Berlin adott otthont a találkozónak. Sokan nemcsak az 50-es években! ítélték meg borúlátóan a VIT-et, hanem még az 1968-as szófiai VIT előtt Is. A VIT ellenfelei olyan néze­teket propagáltak, hogy a fesztiválmoz­galom válságba került, elavult, a világ ifjúsága már nem érdeklődik az ilyen rendezvények iránt. S akik hirdették az ilyen hamis nézeteket, mindent el is kö­vettek, hogy azok valóra váljanak. Mód­szereikben nemigen válogattak; provo­kációkat rendeztek, „ellen VIT-et“ szer­veztek, a világ összetartó ifjúságának egységét bomlasztó propagandaanyago­kat terjesztettek. S ha ez sem volt ha­tásos, akkor a VIT-en megjelenve az „ut­cai vitákban“ próbálták meggyőzni a résztvevőket arról, hogy a VIT túlhala­dott forma. Mindez szerencsére már a múlté. A fesztiválmozgalom él és erősebb, mint korábban bármikor. A fesztivál ma is a legnagyobb esemény a világ ifjúságának életében, ahol a legkülönfélébb ideoló­giai meggyőződésű munkás- és paraszt- fiatalok, diákok és fiatal értelmiségiek találkoznak, hogy véleményt mondjanak korunk leglényegesebb problémáiról, megismerkedjenek egymás életével, har­cával, bemutassák népeik haladó hagyo­mányait, nemzeti kultúrájuk értékelt. Nos, ezért erős ma is a fesztiválmozga­lom, ezért volt képes 30 éven át meg­megújuló tormákkal, de alapvetően azo­nos törekvések szolgálatában mozgósíta­ni a világ ifjúságának tömegeit. Ha a VIT fogalmát kell meghatározni, akkor ehhez még egy gondolat kívánko­zik; valamennyi találkozó közös vonása, hogy híven tükrözte a világ ifjúságának reagálását az adott kor legfontosabb tár­sadalmi, politikai és ifjúsági kérdéseire, problémáira. Valamennyi találkozó újra és újra bebizonyította, hogy az ifjúság gyűlöli a háborút, a fasizmust, a kizsák­IMPERIALISTA SZOLIDARITÁS, BÉKE ÉS BARÁTSÁG mányolást, a fajüldözést és kész tevé­kenyen részt vállalni az imperializmus, a gyarmatosítás és újgyarmatosítás elle­ni küzdelemből. A legutóbbi VIT-ek — melyekre már megváltozott nemzetközi légkörben került sor — az ifjúság szé­les körű demonstrációi voltak a nemzet­közi béke, biztonság és együttműködés mellett, síkraszálltak egy új, minden eddiginél pusztítóbb világháború meg­akadályozásáért. Éppen ezekben rejlik a fesztiválmozgalom ereje, ezzel magya­rázható, hogy ma 30 évvel az első fesz­tivál után változatlan érdeklődés kíséri a VIT megrendezését. A VIT-mozgalom fejlődése a fentiek tükrében természetesen csak a változó nemzetközi helyzetbe illesztve érthető meg. Egyetlen példa, a VIT jelszava és annak fejlődése bizonyítja az ifjúság el­kötelezettségét a kor haladó erőinek küzdelme mellett. Az első két VIT jel­szava az újjáépítésre, a megértésre hí­vott. A harmadik találkozótól kezdve a jelszó a „Béke és barátság“ lett. A szó­fiai VIT jelszava már tükrözte a 60-as évek széles körben kibontakozó szolida­ritási mozgalmát, így a jelszó kibővült a „szolidaritás“ szóval. A berlini VIT jelszava az ifjúsági moz­galom politikai érettségét, balra tolódá­sát és egyértelmű elkötelezettségét mu­tatta: „Antiimperialista szolidaritás, bé­ke és barátság“. Ez a jelszó ma Is ak­tuális, kifejezi, hogy korunk ifjúsága merre tart. Ez lesz a kubai VIT jelsza­va is. A VIT-ek megrendezése szorosan kap­csolódik a Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség és Nemzetközi Diákszövetség tevékenységéhez, a két nemzetközi szer­vezet döntő részt vállalt a VIT-ek meg­rendezésében. FELHÍVÁS A XI. VIT-re A XI. VIT megrendezését a DÍVSZ 1974-es várnai közgyűlése kezdeményez­te. Ezt követően 1975. februárjában az előző VIT színhelyén, Berlinben megtar­totta alakuló ülését a Nemzetközi Elő­készítő Bizottság (NSB), mely úgy dön­tött, hogy a következő VIT 1978-ban Ku- bábán legyen. Következő ülésén, 1976. márciusában Havannában elfogadta a XI. VIT jelszavát: „Antiimperialista szo­lidaritás, béke és barátság meghatároz­ta a VIT politikai tartalmát és az előké­születek formáit. Ez az ülés felhívással fordult a világ ifjúságához, és kezdemé­nyezte a fesztivál nemzeti színtű előké­szítésének megindítását. A dokumentum többek között hangsúlyozza; „Felhívjuk a fiatalokat, törekedjenek arra, hogy a XI. VIT a legszélesebb nemzetközi Ifjú­sági fórummá váljék, amelyen politikai, filozófiai és vallási meggyőződésüktől függetlenül, az antiimperialista szolidari­tás, béke és barátság elvei alapján részt vesznek a különféle ifjúsági és diákszer­vezetek képviselői... Felhívjuk mindazo­kat az ifjúsági, diák- és gyermekszerve­zeteket, melyek támogatják felhívásun­kat, hogy fejtsenek ki aktiv munkát a XI. VIT előkészítésében és a hazai kö­rülményeknek megfelelően hozzák létre a lehető legszélesebb körű nemzeti elő­készítő bizottságokat mindazoknak az erőknek a részvételével, amelyek oszt­ják a VIT célkitűzéseit és készek közre­működni azért, hogy a világ ifjúságának ez a nagyfontosságú kezdeményezése si­kert arathasson.“ A felhívást kedvezően fogadta a világ ifjúsága. Ma több, mint 50 országban fo­lyik az aktív előkészítő munka. Az öt kontinens haladó ifjúsága a fesztivál­mozgalom bőséges tapasztalataiból merít­ve, felelősséggel és elkötelezetten készül erre a fontos eseményre. A munka el­végzéséhez jő alapot adnak a sikeres X. VIT tapasztalatai. Jelszava, programja és az ifjúsági szervezetek széles körű rész­vétele egyértelműen bizonyította a VIT növekvő vonzerejét, a nemzetközi ifjú­sági és diákmozgalomra gyakorolt ked­vező hatását. Bebizonyosodott, hogy re­ális lehetőség van az eltérő politikai irányzatokat követő szervezetek közötti együttműködésre a békéért és a társa­dalmi haladásért vívott közös harcban. (Folyt. köv. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents