Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-05-16 / 20. szám
8 füg Már második kiadásban látott napvilágot Fassuth László népszerű regénye, a MADRIGAL. Gesualdo — a Madrigál főhőse — és Monteverdi, a zenetörténetnek ez a két nagy alakja kortársa egymásnak, egy országban élnek, de nincs köztük kapcsolat és nem hatnak egymásra. Monteverdi Cremona, Mantova és Velence háromszögében éli le életét, növekvő népszerűségben, de kenyérkereső tevékenységben és kényszerűségben teremti meg a monodikus zene diadalaként a dramma per musicát, a mai operát, Carlo Gesualdo — Venosa hercege — különcként és nagyúri dilettánsként teszi modernné a madrigált. Bár művelt kiadja, életében nem a művészetével válik híressé Itá- lia-szerte, hanem kegyetlen bosszújával: orgyilkosokkal megöleti a feleségét és annak főúri szeretőjét. Az előre eltervezett gyilkosságot maga Is végignézi, ezután elvágtat sziklavárába és védelmi készültségben várja a megtorlást. A tragikus botrányt azonban nem követi vérbosszú, s minthogy a férji becsületen esett sérelmet torolta meg, a főnemesek kamarája is felmenti. A tragikus különc visszavonulhat nápolyi palotájába, bolyonghat Itáliában, élheti a maga különtörvényű, zaklatott életét. Közben újbői megnősül, a ferarrai herceg rokonát, Eleonora dÉstét veszi feleségül. A harmóniát, a boldogságot azonban új házasságában sem ismeri. Csak a zene világában talál önmagára. Senkivel sincs bensőséges érzelmi kapcsolata. Ugyanakkor azonban a Ge- rusalemme liberate költőjének, Tassának jóindulatú mecénása, az ő verseire komponálja madrigáljainak zenéjét. Elsősorban a fiatal olvasóknak szánta a Móra Könyvkiadó az így élt... sorozat darabjait. A kitűnő sorozat legújabb darabja, az ÍGY ÉLT KAZINCZY FERENC Z. Szabó László munkája. „Egy század óta akarva- -akaratlanul Is minden magyar író az adósa“ — Irta Kazinczyról már 1931-ben, halálának századik évfordulóján Halász Gábor, századunk első felének kitűnő irodalomkritikusa. És nemcsak az írók. Ma is adósa mindenki, aki magyarul beszél. Lehet, hogy elfeledtük őt. Könyvei — meglehet — ott porosodnak a könyvtárak polcain. Az iskolában is ritkán esik szó róla. Pedig az ő harcának eredményeként szólhatunk megfiatalított nyelvünkön. Több mint fél évszázadon ét vállalta az i- rodalmi vezér szerepét, a nyelvújítás kíméletlen harcait, a szépirodalom munkájának apostoli munkáját, a szellemi élet szervezését. Börtönt járva, szegénységgel küzdve, de mindig tisztán, igazul. A Delfin Könyvek új darabja, Lester Del Rey tudományos-fantasztikus regénye, A SZÖKEVÉNY ROBOT szintén a fiataloknak íródott. Abban a messzi, jövendő világban, amelyről ez az érdekes és nagyon izgalmas regény szól, a robotok már olyan mindennapos segítőtársai lesznek az embernek, mint manapság például a kutya. Így aztán nem csoda, hogy a regény ifjú hőse, Paul, és kedves robotja, Rex között őszinte jó barátság támad. Amikor a körülményeik elszakítják egymástól a két pajtást, vállalnak minden veszélyt, minden megpróbáltatást és minden izgalmas kalandot, csakhogy ismét összetalálkozhassanak. A könyv írója hiszi és vallja, hogy a gépek sosem ellenségei, hanem mindig jó barátai lesznek az ebmereknek. ,,Ha kivételes ostobaságot csinálsz, akkor így förmed. nek rád: Ó, te szamárl Vagy éppenséggel így: 0, te vadszamár! Ha kisebbfajta butaságot műveltél, az esetben azzal a névvel illetnek: Ó, te kis csacsil“ — ezekkel a mondatokkal indítja meséjét Tersánszky Józsi Jenő a JANCSI, A CSACSI , című könyvében. A népszerű író elhatározta, hogy e- légtételt szolgáltat az ostobának tartott szamarak fajtájának, és Jancsi példájával bebizonyítja, milyen okos, szép és becsülendő állat a szamár. Jancsi különös szerzet a szamarak között, ezüst a szőre, csillagos a homloka. Bizonyos, hogy nagy dolgokra is képes lesz — sejdítik meg a puszta juhászai, és nagy vigalom közepette ülik meg a csacsi keresztelőjét. Jancsi napról napra okosabb és szebb, eljön az ideje, hogy gazdáját a debreceni nagyvásárba elvigye. A nevezetes város polgárai felújítják a régi, híres szokást, megrendezik a szamaragolóversenyt. Jancsi csacsi hátán Kegyes Ferenc, a juhász is nekivág, ám éppen a célszalag előtt különös dolog történik, amely nehéz órákat szerez a lelkiismeretes versenybíráknak. Tersánszky mulatságos elbeszélését Engel Tevan István nagyszerű rajzai díszítik. A nagy angol író, Charles Dickens saját életének, hányatott gyermekkorának és ifjúságának élményeit is megörökítette nagyszerű ifjúsági regényében, a COPPERFIELD DÁVID-ban. A korán elárvult kisfiút komisz mostohaapja a sivár nevelőintézet, majd a londoni gyermekmunka poklába taszítja. Dávid azonban egyenessége, jó esze és meleg szíve révén, no meg egy morcos, de aranyszívű nagynéni jóvoltából kiemelkedik a nyomor mélyéről, és sikerrel elvégezheti iskoláit. Dickens, mint minden regényében, itt is a korabeli Anglia eleven rajzával és feledhetetlen alakok egész sorával ajándékozza meg az olvasót. Benedek Elek virága, A KÉK LILIOM mesebeli virág. — a mesehős, aki hetedhét országon át vándorol érte, mikor meglelte, elnyer minden boldogságot, amit csak kíván magának. A közel nyolcvan meséből álló kötet tündérmeséi, tréfás és állatmeséí újabb csodás kalandokba viszik el a gyerekeket. Ebben a mesevilágban is, mint minden népmesében, a jó diadalmaskodik a gonosz fölött, a kiskondások és a legkisebb királyfiak legyőzik a bétfejű sárkányokat, és a szegény emberek igazsága napnál világosabban fénylik az urak kapzsi ostobaságával szemben. Benedek Elek sok száz magyar népmeséjének csak egy részét ismeri a mai olvasó a Világszép Nádszál kisasszony, a Többsincs királyfi, A vitéz szabólegény, az Aranyalmafa és a Vége jó, minden jó című kötetekből; A kék liliom második kiadása újra gazdag zsákmány a nagy mesélő kiapadhataH lan hagyatékából; méltó társa az eddig megjelent Benedek-köteteknek. BEMUTATJUK SÁRVÁRI GYŐZŐT Vámos László persze, nem csak a külső tényezők a lapján határozta el, hogy őt kéri fel erre a szerepre. Sárvári Győzőnek ugyanis csaknem énekesi szinten kellett ismernie a kottát, s ezenkívül az opera összes dalát meg kellett tanulnia ahhoz, hogy a play-back meggyőzően hasson. Mert az Erkel-hősnek Simándy „kölcsönözte“ a hangját. „Egy hónapig alig bírtam magammal az örömtől, o- lyan boldog voltam, hogy rám esett a rendező választása. Rettenetesen nagy élmény volt a munka; az öl töztetőktől kezdve a műszaki gárdán keresztül a kollégákig mindenki nekem drukkolt. Éreztem, hogy bíznak bennem, s ettől bátor, felszabadult voltam. Már a pró bafelvételek Idején kívülről tudtam a Hazám, hazámat, igaz, a Bánk bánban is énekeltem két évvel ezelőtt a vizsgámon.“ Harmadéves volt, amikor először láttam őt a színpadon. A Canterbury-mesék- ben nyújtott hiteles alakítása után nem kellett sokáig várnia, hogy felfigyeljenek a tehetségére. Sikerrel játszott Móricz Űri murijában OTHELLO Í$ HUNYADI LÁSZLÓ A zenés tévé-színház a kö zelmúltban mutatta be Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját. Kevesen tudják, hogy Vámos László rendező eredetileg Simándy Józsefet kérte fel az opera címszerepére, aki már megjelenésében is eszményi Hunyadi lett volna, ö azonban nem akarta elvállalni a szerepet. „A húszéves Hunyadit háromszor olyan idősen ábrázolni nevetséges lenne —, mondta a rendezőnek —, inkább keressetek egy fiatal magyar fiút!“ így kapta meg a tévéjáték főszerepét Sárvári Győző, a Színművészeti Főiskola végzős hallgatója. és Karinthy Gellérthegyi álmaiban is. Legkedvesebb vizsgaszerepe mégis Othello, • a nagy mór hadvezér volt. „Nem akartam, hogy a maszkmester megöregítse az arcvonásaimat, mert úgy é- reztem: Othellónak belülről kell életre kelnie. Nem kerestem eszközöket, inkább az átélésre összpontosítottam.“ Első filmszerepét Mihályfi Sándor Érettségi bankett u- tán című tévéjátékában kapta. „Sájnos, nem a legjobb hangulatban folytak a felvételek, amit bizonyára a kész munkán is észre lehetett venni. Pedig Gyöngyös- sy Katival, Meszlérl Judittal, Szirtes Ágival és Kovács Nórával Igazán öröm volt együtt dolgozni, de a rendező színészileg kissé visz- szafogott bennünket, semmiféle instrukciót nem kaptunk tőle, teljesen magunkra hagyott, így aztán mindenki csak a saját szerepének a megoldását kereste.“ Áprilistól augusztusig ismét filmezik. Áronfl Lóránd szerepét Horváth Ádámtól kapta a Mire megvénülünk című hatrészes tévéfilmben, amely Jókai Mór regénye a- lapján készült. „Egészen a harmadik részig egy tizennyolc éves romantikus hőst keltek életre, aki lovagol, verekszik és természetesen szerelmes, aztán nagyot ö- regszem, s a következő részben negyvenöt évesen lépek színre. Csaknem egész nap forgatunk, alig jut időm a pihenésre, hiszen esténként a Nemzeti Színházban is szerepelek a Különcben, a Téli regében és a Bánk bánban.“ Sárvári Győző hosszú i- deig elképzelhetetlennek tartotta, hogy az álma egyszer valóra válik. Mert a gondolat, hogy színész lesz, ma Is azt vallja: valahogy hirtelen jött. Egyszerűen mély vágyat érzett a színház iránt. És júniusban kézhez veszi a diplomát, amely színésszé avatja. / G. Szabó László AZ OSCAR - Díj JUBILEUMA A z Amerikai Filmművészeti és Film- tudományi Akadémia (Academy of Motion Picture Arts and Sciences) az idén ötvenedszer ítélte oda díjait az év legkiválóbb filmjének, rendezőjének, színészének, színésznőjének és mindazoknak, akik közös munkája nyomán létrejön a film. Ezt a rangos elismerést az egész világon egyszerűen Oscar-díjnak ismerik, s a Filmművészeti Akadémia több mint 2000 tagjának a szavazata a- lapján döntik el minden évben, ki érdemes a 28 centiméter magas és 3 kilós aranyozott szobrocskára, amelynek prototípusát George Stanley szobrász készítette el fél évszázaddal ezelőtt. Közismert, de a mai napig sem hivatalos nevét — eddig ismeretlen körülmények között — 1931-ben kapta. Egyesek szerint a Filmművészeti Akadémia akkori titkárnője spontán megjegyzésének köszönheti a nevét. Amikor meglátta a szobrocskát, így kiáltott fel: „Jé, de hasonlít Oscar nagybácsira!“ Az 1927-ben alapított díjat 1929. május 6-án adták át első ízben. William Wellman Szárnyak című filmjét, valamint Janet Gaynor színésznőt és Emil Jannings színészt tüntették ki vele. Az évek során két tucatnyira növekedett az elismerések száma, és 1953-ig csak angol nyelvterületen készült .film kaphatott Oscar-díjat. Ekkor vezették be a külföldi produkciók kategóriáját. A Filmművészeti Akadémia döntése rendszerint mindig élénk vitát vált ki, elsősorban is azért, mert nemcsak a hírnévről van szó, hanem az elismeréssel összefüggő üzleti érdekekről is. ötven év alatt sok Jeles alkotó és művész részesült ebben az elismerésben. A legnagyobbakat azonban rendszerint elkerülte a szerencse. Charlie Chaplinnek' és Greta Garbónak például egyetlenegy filmje sem kapott Oscar-díjat. Mindkettőjüket életművükért tüntették ki akkor, amikor már ez lényegében semmit sem jelentett nekik. A Filmművészeti Akadémia így próbálta jóvátenni korábbi tévedését. Orson Welles Aranypolgár című alkotása is, amelyet a modern filmművészet elindítójának tartanak, csupán a jelölésig Jutott el. A közelmúltban Hollywoodban ötvenedszer osztották ki a díjakat. Az Amerikai Filmművészeti Akadémia tagjaiból alakult döntőbizottság ítéletei nagyjából megfeleltek a várakozásnak. Woody Allen filmje, az Annie Hall négy Oscart érdemelt ki. Ez annál szembetűnőbb, mert az Akadémia tagjai nem kedvelik a New York-i művészeket, Woody Allen viszont éppúgy ki sem állhatja Holly woodot. Négy Oscar-díjas filmjében is azt állítja jóadag gúnnyal, hogy Kalifornia egyetlen kulturális vívmánya, hogy a közlekedési piros lámpánál még be lehet jobbra fordulni. Szobrot kapott, mint rendező, forgatókönyvírő é§ mint a legjobb film előállítója. A díjkiosztó ünnepségen azonban meg sem jelent. Az Annie Hall negyedik Oscarját 'a film női főszereplője, Diane Keaton nyerte el. A legjobb férfi alakításért járó dijat — az általános várakozás ellenére — nem Richard Burton, hanem a Köszönő lány fiatal főszereplője, Richard Dreyfuss kapta. A különböző művészi-technikai alkotások díjának abszolút győztese (hét Oscar) a Csillagok háborúja címen forgatott fantasztikus film lett. A legjobb operatőri munkáért a magyar származású Zsigmond Vilmost jutalmazták Oscar-díjjal. Külön szót érdemel a másodszerepeket alakító művészeket megillető Oscar-díj női győztese, Vanessa Redgrave, aki a hitleri idők antifasiszta ellenállóinak emlékét idéző nagyszerű alkotás, a Júlia egyik szerepéért érdemelte ki a kitüntetést. A díj átadását botrányos közjáték zavarta meg. A Los Angeles-i díszterembe néhány száz ultracionista személy hatolt be, és hevesen tiltakozott a művésznő ellen azért, mert a közelmúltban a palesztinokról forgatott filmet saját produkcióban. P. V. A z Érsekújvári (Nővé Zámky) Járási Múzeum kiállítási termében jelenleg Jelenák docens, festőművész 41 képből álló tárlatát láthatjuk. 1920-ban született a trnavai járás Meraéice községében. Bratislavában 1956-ban fejezte be tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. Jeles tanárai, mesterei voltak: Cemicky és Zelibskf festőik. Jelenák docens 1959 óta a Nitral Pedagógiai Fakultás képzőművészeti tanszékének a vezetője, itt irányítja a magyar tannyelvű iskolák rajztanárainak a képzését. Művészi alkotásai elismeréseként 1961-ben do censsé nevezték ki. Sikerei ellenére a művész végtelenül szerény, nem szere ti a feltűnést. Az alkotó és dolgozó ember példaképe. Képei mély emberi érzéseket tükröznek. A modern festőművészet képviselője. Leginkább o- lajjal fest, de a kiállításon tempera, sőt kombinált technikával készített képeket is láthatunk. Alkotásai felölelik életünk különböző témáit. Tájképeiből Nitra város és vidéke Iránti Jelenák Eudovít festőművész tárlata A Társas tánc győztesei című kép szeretet árad. Előszeretettel fest nyári tájakat. A Verseny című alkotásával a béke gondolatát szolgálja. A művész saját maga a legjobb és legértékesebb képének A társas tánc győztesei című alkotását tartja. Ű is, akár a XIX. század nagy festői: Paál László ős Munkácsy Mihály szereti a sötét tónusokat, persze új tartalommal, új formában használja őket. Jelenák festőművészt ma már jól ismerik hazánkban, hiszen eddig majdnem húsz kollektív és önálló kiállításon vett részt. Több nevezetes középület belső díszítése is az ő keze. munkája. Nitrán és Szlovákia több városában láthatjuk mozaik- és kerámiai munkáit. Müveinek gyakori témája a nő. Ezekről a képeiről Is mély emberiesség sugárzik. Képei ímndenki számára, tehát a laikus számára is érthetők, bár a figurális alkotásoknál nem a külső formát, hanem az emberi érzéseket 1- gyekszik kifejezni. A tárlatot már eddig Is számosán megtekintették, és meggyőződésünk, hogy gazdag élményben volt részük. PhDr. Hofer Lajos J
