Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-05-09 / 19. szám

Ci EGY SZÍNÉSZNŐ EZERNYI ARCA Dácsának becézik. Neve szerint az isten ajándéka: Bocidéra Turzonovová. Ahogy el­nézem őt, találó nevet választottak neki a szü­lei. Ajándék a színészetnek, ajándék a nézők­nek. Szívesen nézem a színpadon, a film vász­nán, a televízió képernyőjén. Szívesen hall­gatom a rádióban, hangja lágy, kellemes. Közvetlen barátságos. Ráadásul szép is, na­gyon szép. Egy arc, mégis mindig más. Ahány szerep, annyi arc. Színésznő arca. Egy nagy színésznő ezernyi arca. Az ezernyi arcban mélytüzű szem. De ez a szem tud ám haragos villámokat is szórni, és hidegen villogni. Mondják, hogy a szem a lélek tükre. Ha va­lóban az, milyen a lelke? Szerepeiben tud hűséges lenni, de csapodár is, izzó és szen­vedő. Szerelemben égő és jéghideg. Tud kis- lányos lenni, de nagyasszony is és királynő a Shaikespeare-drámákban. Ahogy a hangjával játszik, az külön élmény. Szerepeiben is csak­nem mindig a saját hangján szól a nézőkhöz, mert átélt szerepét, azonosul a megformált lánnyal, asszonnyal, hű szeretővel, csalfa me­nyecskével, csapodár asszonnyal, minden fi­gurájával. Mosolya fényes, emberarcú, kacagá­sában megbüvik egy kis szomorúság is. Meg­elevenedik benne Pénelopé hűsége, Karolina Svetlá íntellektuelje, Jana tanítónő egyszerű­sége, Afanázia alázata, és sorolhatnánk a na­gyobb szerepek változatos skáláját. — Régen kezdtem nagy szerepekkel. Még az iskolában... — mondja elgondolkodva. Kezdés nagy szerepekkel. Nincsen idegölő várás, nincsen bemelegítően könnyebb szerep, egyszerre a mélyvízben. — Még a főiskolán, 1961-ben játszottam a Ham létnek nincsen igaza című darabban. Ti­zenkilenc éves voltam ... Ma sem látszik több­nek. Csillog a szeme, élénk a tekintete. — A színiiskolán a másik darab Mrozek da­rabja volt. Az iskolából ugrás a Szlovák Nem­zeti Színházba. — Színésznőként Rusnák darabjában, a Jő éjt rókák-ban mutatkoztam be, Jana tanítónőt alakítottam. Azt hiszem kiugrásom annak 'kö­szönhettem, hogy a Hamletnak nincsen igazá­ban jő teljesítményt nyújtottam, ennek alap­ján szerződtetett a Nemzeti Színház. A kis tkezdő színésznő leküzdve a rajtlázat egyszeribe befutott a nagyszínpadon is. Ki­szakadt a bőség saruja, ölébe hullott a szín­padi manna, egyik szerep a másik után. Egy bolondos szerelem játékai —■ tévedés ne essék, ez is egyik darab címe, a Bororo-akcló, Erjedő bor, Tíz százalék remény, A csősz felesége, Menekülés az arany országából, Egy szerelem története, Lídércfény, Tosca ... Itt álljunk meg egy pillanatra. Opera. Bo- Zidara és az opera? — Mindig tetszett és vonzott az opera. Tu­dat alatti vágyam volt, egyszer az opera szí­nes világában szerepelni, a zene zuhatagában, a melódiák bűvöletében. És Jött a váratlan ajánlat: Tosca. Puccini Toscája a televízió ré­szére Václav Kaslík érdemes művész rende­zésében. Klttnárová énekelte, enyém volt a szerep, de nekem fs tudnom kellett az egész szöveget, az éneklés technikájával. A felvétel előtt féltem a feladattői, de azért örültem 's neki. Egy művésziélek vallomása. Örömet szerez a nehéz szerep. Az alakítás újszerűsége. — Egy újabb hasonló filmre készülök, éne­kesnőt alakítok benne. Mikor a Toscát forgat­tuk, azt hittem, ez életem legnehezebb sze­repe, nos, az újabb szerep még nehezebb. Emy Desflnovát, a Metropolttaln legendás énekes­nőjét kell eljátszanom. A zene és az ének nem idegen neki. — Szeretek énekelni, imádom a zenét, s min­dig ámulattal csodáltam a világot meghódító énekesnőket. így talán mégsem lesz annyira nehéz ezt a szerepet is jól eljátszani. Még egy opera, Dvofák Rusalikája játszott eddig szerepet az életemben. A Peter Weigel rendezte darabban Magda Vásáryovával ját* szik, 6 is egyik főszereplője Dvofák operá­jának. — Az üvegre festve című darabban is éne­kelek. Igaz, hogy elég hosszú ideig zongoráz­tam, így egy kis zenei képesítésem is van, de amikor először mondták nekem, hogy éne­kelnem kell a darabban, hevesen ellenkeztem, hiszen eredetileg hivatásos énekesnőnek kel­lett volna énekelnie. Erre Éva Kosztolányit és jana Kociánovát szemelték 'ki, ők azonban el­foglaltságuk miatt nem vállalhatták. Rám osztották a szerepet, vállalnom kellett. Végül is várakozáson felül sikerült, annyira, hogy még lemezre Is felvették. Sikerek futószalagon, taps és elismerés. Könnyű az élet? — Milyen jő neki — mondják sokan, akik látják őt a színpadon, a televízió képernyő­jén, a mozik vásznán sikere teljében. Valóban annyira Jő neki? — Korán reggel telefonálhat, ahol gyere­kek vannak, ott az anyának Is korán kell kelnie — mondta, amikor azt kérdeztem, mi­kor hívhatom fel. Gyerekek, Andrea és Lucia. Örömök, gondok. Anyaszerep. Ráadásul szlnészházasság (Boit- dara Turzonovová férje Jozef Adamoviő, a nép­szerű színész, ő is elfoglalt ember, bármeny­nyire Igyekszik, csak keveset segíthet a ház­tartásban, a gyermeknevelésben. Háziasszony­kodás, szereptanulás, próbák, fellépések, uta­zások, színház, film televízió rádió és egyéb kötelezettség. Egy-egy forgatás néha félévig is eltart. Prága, Barrandov, hajnalban repülés a Moldva partjára, forgatás, délután vissza, este színpad. Halálos fáradtan kell üde szép­asszonyt alakítania, mosolyognia, mert ugye, ml köze a nézőnek ahhoz, hogy még repülő­gépen Is hosszú az út Prágából. Ilyenkor is mondják a nézőik? — Milyen jő neki. És Boüidara? — Mindennél jobban szeretem a hivatáso­mat, illetve a gyerekeimet, utánuk a hivatás következik. —os. Egy iskola két énekkara A Komáromi (Komárno) Lakótelepi Kilencéves Alapiskolának két énekka­ra van. Az egyiknek az ún. előkészítő kórusnak a tag­jai az 1—4. évfolyam, a má­siknak, az iskola nagy ének­karának pedig az 5—9 évfo­lyam tanulói. Mindkét ének­kar nemcsak az iskoláját, hanem a járást is több év óta sikeresen képviseli a különféle versenyeken, fesz­tiválokon, politikai és kul­turális rendezvényeken, ün­nepélyeken. Legutóbb a nem­rég Bátorkeszin (Vojnicén) megrendezett gyermek-, if­júsági és felnőtt énekkarok járási fesztiválján kategó­riáikban ők szerepeitek a legnagyobb sikerrel, és a zsűritől a legjobb minősí­tést érdemelték ki. Az előkészítő gyermekének­kart 1968-tól Kaszásné és Morvay Margit vezetü kóru­sa 56-tagú. Csak tenelséges gyermekek szerepelhetnek benne. Jobbára gyermekda­lokkal, népdalokkal, Ko­dály-, Bárdos- és Szőnyi-dai- feldolgozásokkai, valamint orosz népdalokkal és szlo­vák kórusművekkel lépnek fel. Repertoáruk oly gazdag, hogy csak a reprezentatív számokból is önálló műsort tudnak adni. A komáromi gyermekének­karra a magyar kórusok ke­rületi és országos fesztivál­ján több neves szakember is felfigyelt, és csak a legna­gyobb elismerés hangján nyilatkozott ennek a legfia­talabb korú gyermekekkel szereplő énekkarnak a mun­kájáról. Hogy dicséretük mennyire őszinte volt, jól bizonyítja az a tény, hogy az énekkar meghívást ka­pott a TrenCianská Teplán megrendezett szlovák gyer­mek- és ifjúsági kórusok ke­rületi fesztiváljára, ahol nem mint versenyzők, hanem mint az előkészítő kórusok teljesítményeinek bemutatói szerepeitek. Kaszás Jánosná, a gyer­mekénekkar vezetője arra törekszik, hogy tehetséges, jól képzett énekesekkel biz­tosítsa az utánpótlást. Ennek érdekében már most, ápri­lisban bevonja az első osz­tályos tanulókat a gyermek- kórus munkájába, és igyek­szik velük megszerettetni az éneklést. Az iskola igazgatósága igényli és támogatja az ének­kar munkáját — nyilatkozik Kaszás Jánosné, tanítónő — egyetlen problémát csak az okoz, hogy iskolánkban két váltásban folyik a tanítás. Ezért a próbákat öt órakor vagyunk kénytelenek kezde­ni, amelyeket fél hétkor fe­jezünk be. Még szerencse, hogy a szülök áldozatot vál­lalva eljönnek gyermekei­kért, amire különösen a té­li hónapokban a legkiseb­beknek van szükségük. Az iskola nagy énekkarát, amelynek 60 tagja van, 1901- tol Pálinkás Zsuzsa és Stir- ber Lajos vezeti. Pálinkás Zsuzsa matematika - fizika szakos tanár, de nagyon sze­reti a zenét és a kóruséne­ket is, tagja a Csehszlová­kiai Magyar Tanítók Közpon­ti Énekkarának. Stirber La­jos orosz-zene szakos tanár. Nekik is hasonló kedéseket tettem fel, mint Kaszás Já- nosnénak, hogy képet kap­jak az ifjúsági énekkar mun­kájáról, eredményeiről és problémáiról. Elmondották, hogy az ének­kar klasszikusok, hazai és magyar kortárs szerzők mű­veit, népdalfeldolgozásokat, úttörő- és mozgalmi dalokat ad elő. Eddig minden alka­lommal fellépett a szlovákiai magyar gyermek- és ifjúsági énekkarok országos ás kerü­leti fesztiválján, s mindig szép sikert aratva szerepelt. Részt vett a Kodály-napo- koH Galántán, vendégszere­peit Budapesten, ahol a Ze­neakadémián és a Váci Utcai Általános Zeneiskolában mu­tatta be a művészetét. Mint az előkészítő gyermekének­kar, a nagy énekkar is gyak­ran fellép a különféle poli­tikai és kulturális rendez­vényeken. így például nagy sikere volt a NOSZF 60. év­fordulója tiszteletére adott ünnepi műsorának, Bárdos Lajos 75. születésnapja al­kalmából megrendezett ün­nepi hangversenyen való sze­replésének, a jókai-napokon való részvételének és még sok más alkalomból sorra kerülő előadásának. Az isko la nagy énekkara is — mini vendégkőrus — meghívást kapott a szlovák gyermek- ős ifjúsági énekkarok kerü­leti fesztiváljára, ami nagy megtiszteltetés az együttes vezetőinek és tagjainak. Az énekkarok krónikájá­ban lapozgatva a zenei élet több kiválóságának a be­jegyzésével, az énekkarok munkája méltatásával talál­kozunk. Íme néhány a sok közül: ,.A Komáromi II. Lakótele­pi Kilencéves Iskolának to­vábbi jó munkát és sok ha­sonló szép kórusszereplést kíván Kodály Zoltánná, Ga- lánta. 1969. jún. 22.“ „Régen is tetszett a komá­romi gyermekkórus, de a fejlődés óriási: külön gratu­lálok Papp Lajos és Járdányi műveinek tökéletes, tiszta, sziporkázó előadásához. Vass Lajos, Újvár, 1974. jún. 23.“ Németh-Samorinsk? István, Bartók tanítványa, zeneszer­ző és főiskolai tanár bejegy­zése: „Felejthetetlen érsekújvá­ri fesztivál emlékére sok ha­sonló szép sikert kívánva köszönti mindnyájukat N. S. I.“ Bárdos Lajos, zeneszerző szóban szintén nagy elisme­réssel nyilatkozott az ének­kar teljesítményéről, beteg­sége miatt a krónikába csak ennyit tudott Írni; „Hálával. 1975. 1. 18-ért“. És végül lássunk még egy nyi iatkozatot Potocar profesz- szor tollából: „Srdecne gra tulujeme k speváckemu vy- konu na krajskom festivaie v Trenüianskych Tepiiciach.'1 (Szívélyesen gratulálunk az énekkar Trenö. Teplice-i ke­rületi fesztiválon nyújtott teljesítményéhez.) Az énekkar vezetői elpa- naszolták, hogy a gyermekek túlterhelése és a pedagógu­sok elfoglaltsága miatt egy­re több gonddal jár egy-egy műsor betanításása, egy-egy fellépés megszervezése. Ez azonban nemcsak ennek az iskolának a problémája, ha­nem más iskoláké is. Erről tanúskodik az is, hogy pél­dául három évvel ezelőtt a járási gyermek- és ifjúsági énekkarok fesztiválján 29 kórus vett részt, az idein pedig már csak 9. Az iskola énekkarai, ame­lyek oly gyakran öregbítik iskolájuk hírnevét, nagyon szeretnék, ha egyenruhájuk lenne. Bízunk /benne, hogy vágyuk teljesül. Ennek nem­csak az énekkarok vezetői és tagjai, hanem a műsoru­kat élvező közönség is na­gyon örülne. bar. A nagyikürtösi járásban az idén a zsélyi (Zelovce) ifjúsági klub adott otthont a vers- és prózamon­dók 4. és 5. kategóriája járási döntőjének. A szép számú közönség emelkedő színvonalú járási ren­dezvénynek lehetett szemlélője. A Februári Győzelem 30. évfordulójának jegyében megrendezett vetélkedőről el kell mondani, hogy az eddigi szép szavaik versenyének egyik legszínvonala­EMELKEDŐ SZÍNVONAL sabb seregszemléje volt. A korábbi évekhez viszonyít­va az idei rendezvény résztvevőinek a száma is kielé­gítő volt, bár a prőzamondás terén mindkét kategó­riában, a versmondőkhoz viszonyítva jóval alacsonyabb volt a létszám. A bíráló bizottság általában elégedett volt, egyik-másik előadó pedig kiváló teljesítményt nyújtott. Ilyen volt pl. Koncz Eva, a 4. kategória vers- mondőinak győztese. Ugyanebben a kategőríában a pró zamondók közül Molnár Judit bizonyult a legjobbnak Az 5. kategóriában Trev$lecz László, illetve Szabó Sán dorné előadását ítélte legjobbnak a bíráló bizottság. Bodzsár Gyula Jól sikerült író - olvasó találkozó A közelmúltban Nyárasdra (TopoTníky) látogatott el a csehszlovákiai magyar irodalom egyik jelentős és nép­szerű képviselője, Ordódy Katalin írónő. A kultúrház klubhelyiségében az írónő munkáiból összeállított könyv- kiállítás és szép számú olvasóközönség jogadta a ked­ves vendéget. A helyi népkönyvtár vezetőjének üdvözlő szaval után az iskola pionírjai virágcsokorral köszöntötték az író­nőt. Ordódy Katalin régi ismerősként üdvözölte az olva­sókat, hiszen nem először járt nálunk, és saját bevaU lása szerint mindig nagyon szívesen veszi a meghívásun­kat. Örömmel vette tudomásul, hogy a nemzetközi nőnap alkalmából megrendezett könyvszemlén több mint hat­van kötet kelt el regényéből, a Kiküldetésből. Nem csoda, hogy a felkészült közönség a kérdések özönével igazi író-olvasó találkozói hangulatot teremtett. A vitában nem csupán az eddig megjelent és készülő munkák kerültek elemzésre, szó esett a csehszlovákiai magyar irodalomról, jelentőségéről és helyzetéről, a regényírásról és az irodalomról, mint művészeti formá­ról. Az írónő közvetlen hangvételével, frappáns meg* fogalmazásával hangulatos estét és szép élményt áfán* dékozott olvasóinak. A vita záróaktusaként az olvasók nagy örömére dedU kdlta a könyveit. VARGA TIBOR

Next

/
Thumbnails
Contents