Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-04-11 / 15. szám
1. MIT TID A KAMERA? Éppen jókor érkeztem Magyarországra, március második felében új filmek szerepeltek a mozik műsorán, s mind a fővárosi, mind a vidéki színházak premierekkel várták a közönséget. A Pécsett lezajlott X. magyar játékfilmszemlén bemutatott néhány jelentősebb alkotás éppen ottjártamkor került a közönség elé. Így Fábri Zoltán Balázs József regényéből készített, új műve, a Magyarok; Schiffer Pál cigány témájú filmje, a Cséplő Gyuri (erről a következő részben lesz szó és Rényi Tamás alkotása, a K. 0. Végül szerencsém volt megtekinteni egy még tavaly bemutatott nagysikerű filmet, az Egy erkölcsös éjszakát, amelyet Makk Károly rendezett. Ha a felsorolt filmekről, most hirtelen tömörségben valami mindegyikre ráillőt kellene mondanom, akkor így jellemezném: „Ez a négy alkotás iskolapéldája annak, hogy megmutassa mit tud, mit tudhat a „kamera" (operatőr). De vegyük sorjában a filmeket; EGY ERKÖLCSÖS ÉJSZAKA A Budapesten látott filmek közül ez volt az egyik legszebb filmélményem. Örkény István és Bacsó Péter írta, a forgatókönyvét Hunyady Sándor. A vöröslámpás ház című novellájából. A történet a századfordulón játszódik le Kolozsvárott. Idillikus, szép, henyélő élet folyik a vöröslámpás, nyilvános házban. A ház bájos „kiszolgálói“ felvillantanak fiatal életükből egy kis keserűséget, de a felszín mégis paradicsomi hangulatot áraszt. Végül még ezt is tetézi a lump bölcsész, Kelepei Jenő — Cserhalmi György alakítja kitűnően — a beköltözése a házba. Már-már úgy tűnik, hogy felhőtlen, huncutul jó élet vár a kedvencre is, a lakókra is, amikor egycsapásra megváltozik minden. Beállít Keiepei vidéki, özvegy édesanyja, aki a fiáról csupa jót feltételez, szerény, rendes diáknak tartja. „Az MAGYAROK Juhász Jácint a K. 0. című filmben Balázs Józsefről, a film írójáról jó tudni, hogy az egyik legtehetségesebb magyar író. Az 1976-ban megjelent nagysikerű kisregényét, a Kqportost egy évre rá Az ártatlan című követte. A II. világháború utolsó előtti évében szinte csökönyösen vtsz- szatér a háború egy-egy epizódjához. így a Magyarok című film megírásában is. Egy kis szatmári falu szegényparasztsága — tíz egynéhány férfi, asszony — útrakel a háborús évek alatt, hogy Németországba menjen, megélhetés, munka után. Szinte megdöbbentő a parasztok tudatlansága. A háború már harmadik éve tombol Európában, Hitler nevétől retteg a világ, és ők minderről szinte semmit sem tudnak. A fasiszta vezér nevét nem hallották, a háború fogalma pedig csak ennyit jelent számukra: „a népek harcolnak“. Jogos tehát a film megtekintése után a kérdés: Lehetséges-e, hogy a magyar paraszt — akik közül már ebben az időben is sbkan a háború rabjai — ennyire nem tudott a világ dolgairól? Fábri bebizonyítja, hogy lehetséges. Sőt, a Németországban dolgozó parasztok még akikor sem döbbennek rá a borzalmak valóságára, amikor szemük láttára kísérik a német katonák az orosz foglyokat, amikor a német gazda Idillikus háza mellett — a szállásuk, a munkahelyük mellett — néha, néha meglesik a koncentrációs tábort, vagy a házba zárt olasz, francia, lengyel civil rabokat látják. Még ekkor is a saját kis ügyeikért pereskednek. A történelem, a film — ha a meggyőző erő kedvéért kicsit túlkapásokkal is — bebizonyította, hogy ez volt, így volt — akkor. De több a tények tárgyilagos bemutatásánál e kitűnően megkomponált, remekül megírt művészfilm. Több, mert magába sűríti a magyarság sok évszázados nyomorát, gyarmati sorsát, de a küzdést, a szenvedélyt, az élniakarást... A kritika ellentmondásokkal fogadta a filmet. Dicsérték és elmarasztalták Fábrit. Voltak, akik azt mondták, hogy a „méltán nagy tekintélyű“ rendezőtől többet, jobbat vártak. Mások viszont megtalálták a filmben ezt a „többet“, „jobbat“, akik ráismertek a filmvásznon Fábri tizenhárom évvel ezelőtt tett önvallomására: „Az embernek mániái vannak. Engem leginkább az egyén és a társadalom viszonyának összefüggései érdekelnek, az emberhez egyedül méltó szabadság, az emberi méltóság és e méltóság megsértésének viszonylatában.“ Oj filmjében a „több“ e- gyén — de eggyé sűrűsödő közös sors, mivolt — néz szembe az összekuszálódott háború alatti Európa társadalmainak érvényes és érvénytelen viszonyával, hogy végül is meggyalázott sorsok pillanatnyi helyzeteiből kivetkezve felragyogjon az „emberhez egyedül méltó szabadság“ üstököse: az emberek egyenlők és szabadnak teremtettek, lehet másként is, így is élni. S a mélységből ezeknek a gondolatoknak a felszínre juttatásával van jelen a mottóul választott József Attila vers egyik sora: „nyisson ajtót nekünk a reménység“. Jelenet az Egy erkölcsös éjszaka című filmből illúziókat nem szabad lerombolni“ — tartja a ház gazdája, a Mutter — Psota Irén — és a lányok. Ha nehezen is megy, de ideig, óráig eltitkolják, hogy valójában mi is történik itt éjszakánként. Azt a látszatoi keltik, hogy a kedves mama egy „erkölcsös“, jó hírű panzióban van, ahol már az is nagy bűn, hogy az egyik lakó, egy fiatal lány, cigarettázik. Bűbájos a film „alapanyaga“, a novella is, okosan szűkszavúra fogott a film cselekménye. Már ezek is a siker alapfeltéte lei, de ami mégis azt mondatja velem, hogv a legszebb filmélményeim egyike, az az, hogy a rendező, Makk Károly gyönyörűen komponált. Szépek, érzékletesek a jelenetek, a színészvezetés már-már hihetetlen gondossággal kimunkált. A sok-sok jó alakítás közül maradandó élmény Tarján Györgyi alakítása, — a szomorú sorsú, érzelgős, naiv kislányt játszó figura — amely- lyel elnyerte a filmkritikusok díját. Jogosan tódul a közönség a film megtekintésére még hónapok múltával a bemutató után is. K. 0. Két angol szó rövidítését jelentik ezek a betűk: Knock out. Azaz a sportvllégban használatos szaknyelven: kiütés. Amikor az egyik bokszoló leteríti a másikat, és a bíró rászámol a kiütöttre. Ebből már kiderül, hogy Rényi Tamás új filmjéhez a boksz-világából merítette a témáját. Mégsem az ö- kölvívásról szól. Látunk ugyan a végén egy profiszinten lejátszott mérkőzést. — Cserhalmi György és Juhász Jácint öklözi egymást —, de ez csak felkiáltójel a film végén. Amiért Rényi filmje elkészült az az előzmények felmutatásának „köszönhető“. Adott egy gyengébb tehetségű öklöző, aki népszerű — Juhász Jácint játsza —, futtatott, aki mögött állnak és két lakással rendelkezik. Aztán ott az ellenfél, egyébként jő barát — Cserhalmi —, sőt jobb ökölvívó, az őrök másodikként háttérbe szorított ellenfél. Mögötte nem áll senki, albérletben él. Érvényes ez a helyzet a sporton fcívüi az élet más területein Is. Ebben a helyzetben és így az ökölcsapások erőteljesebb kifejező erőt képviselnek mindennél. Közben emberi drámák, sorsok, helyzetek feszülnek előttünk, lényegre tapintó, eleven humorral megírt párbeszédek teszik hitelessé a cselekményt. Már-már pattanásig feszül a húr a két barát és családja között, amikor elérkezik a mérkőzés Időpontja. Tőth II., Cserhalmi tudja, hogy elérkezett a végső leszámolás: most vagy soha. Győznie, bizonyítania kelll Győzne is, bizonyít is, de a 1 bírák figyelembe sem veszik a jobb teljesítményt: az ellenfelét, az olimpiai aranyérmes Vörös Ióskát ítélik jobbnak. A közönség felmorajlik, Vörös be is vallja Tóth- nak, hogy helytelen a döntés, jobb volt, az eredményen azonban ez mitsem változtat. Ott voltam a film bemutatóján. A vetítés után egyértelmű volt az elismerés: végre egy film, amely -komoly társadalmi-emberi- -erkölcsi kérdést tárgyal és a legszélesebb körű közönség számára is elfogadható, vetíthető. MIT TUD A KAMERA? A rossz Operatőri munka sallanggá, semmivé rbmbolhat minden rendezői elképzelést. Hiába a rendező még oly zseniális ötlete is, ha azt áz operatőr kamerájával nem tudja hiteles képpé formálni. Ellenben — volt már rá példa —, hogy a silányabb rendezést is élvezetessé tudja tenni a fényké pezés. A fent ismertetett három film legnagyobb érdemei közé tartozik, hogy mindegyiken kitűnő a kamerakezelés. Kiváltképpen a K. O.-nál — Zsombolyai János volt az operatőr — ugrik ki ez. Ilyenkor tudatosítja csak a néző, mennyire fontos az árnyalati pontosságú filmezés, a , részletek nemcsak alapos rendezői, hanem képi beállításának munkája, a mozgékonyság, a fény, az árnyalatok, a színek keverése, a totál, féltotál, képek mikor, hogyan alkalmazása. Mennyi szint, ízt, hangulatot és mondanivalót ad az egy-egy jelenetnek, ha a néző mindig a lényégét láthatja. i Következik: Cséplő Gyuri Németországi munkára szerződött magyarok: Molnár Tibor, Koncz Gábor és 0. Szabó István Film, színház és egyéb ZOLCZER JÁNOS magyarországi ripoi’tsorozata
