Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-04-11 / 15. szám
A martnsi szoba állítást, a cselédszobát és cseléd konyhái, a csallóközi aranymosók munkáját eszközökben és képek ben megörökítő kiállítást és a for radalmi munkásmozgalom részle gét. — A kommunista és munkás mozgalom hagyományait bemutató kiállítás alapos átalakításra szó rul — folytatja. — Szerencsére szeptember l-től Kovács Lászlónak, a Nyitrai Pedagógiai Főiskola volt tanársegédének személyében meg felelő és lelkes szakember foglal kozik majd e kérdéssel. — Szeretnénk a lehető legna gyobb teljességgel a közönség elé tárni főleg a mezőgazdasági mun kások megmozdulásait az első köz társaság idején, az aratósztráfko kát, a bérköveteléseket és a rend őrterrort megörökítő dokumentu mókát. A múzeum a Jövőben elsősor ban néprajzi jellegű lesz. Ilyen ér telemben lassan a végéhez köze ledik a csallóközi építészet feltér képezése. Az idén szeretnék fel térképezni a Csilizközt, elsősorban azokat a részeiket, amelyek a Gab Cíkovo — Nagymaros vízi erőmű ba egy kisebb múzeummal is felér. LúCon Bartal Ferenc, a Munkaérdemrenddel kitüntetett sző vetkezet elnöke vette kézbe a dolgot és a szövetkezet irodaházában, közvetlenül a saját irodája mellett ritka szép gyűjteményű emlékszobát rendezett be. Szép dolog ez egy Ilyen elfoglaltságú embertől. A Csallóközi Múzeumnak azon ban számtalan Ilyen Bartal Ferenchez hasonló híve van. Ezek közt Is a legnagyobb elismerést érdemlik a múzeumi tanács tag jat. Van köztük pedagógus, kul- túrmunkás, újságíró, műépítész, pártmunkás, költő, képzőművész és biológus. Felsorolhatnám mind a tizenötnek a nevét, de egyik másik egész biztos szerénytelen ségnek venné, mert mint Mag Gyula igazgató mondja, nem szeretik a nagy szavakat, tnkábbcse lekszenek. Elfoglaltságuktól füg gően bármikor a múzeum rendel kezésére állnak, észrevételeikkel segítik a múzeum dolgozóinak munkáját, készségesen segítenek az alkalmi tárlatok megrendezésénél. Részt vesznek továbbá a negyedévenként megjelenő Múzeumi Egy nép, nemzet nagyságát többek közölt az Is jellemzi, menynyire becsüli, őrzi és ápolja ősei hagyományait. Hirtelenjében meg sem tudnám pontosan határozni, hogyan is állunk a hagyománytisztelettel. Ámbár, ha a dunaszerda- helyl (Dun. Streda) Csallóközi Múzeum és általában a múzeum körül kialakult lelkes csoport Igyekezetét veszem alapul, akkor végső soron egész hízelgő eredményre Jutok. A Csallóközi Múzeum gyűjtési, hagyományápolói kezdete után kutatva egészen a huszas évekig keli visszamennílnik. Azokban az években a gazdag történelmi múltú So- inorján (Samorín) néhány lelkes személy, nevezetesen Kitin Antal a szegényemberek filléreiből — ' &■ hogy a krónikás említi — létrehozta a Csallóközi Múzeum szerény gyűjteményét. Most, amikor szinte pillanaton ként változik körülöttünk a világ képe, nagyban urbanizálódunk és félő, hogy unokáink még fényképek alapján sem tudják majd el képzelni, hogyan éltek voltaképpen az őseink. Hogy ez mégse következzék be, azért van Itt többek között a Csallóközi Múzeum. A somorjai múzeum anyagának egy része a háború után Budapestre, másik része pedig Duna- szerdahelyre és Vágsellyére ke rült. Időközben háttérbe szorult a néprajzi és általában véve a múzeumi gyűjtés kérdése, és csak a hatvanas évek elején vették újra Hagyományaink ápolói Képzeletbeli séta a Csallóközi Múzeumban elő. .A kerületi nemzeti bizottság 1962. évi rendelete alapján végül is 1964. július 1-én nyílt meg. Kezdettől fogva nehézségekkel küzdött, főleg az elhelyezés okozott gondot. Ma a múzeum gyűjteménye a keleti lakótelepen álló ún. Sárga kastélyban van. Szűkösen szórón ganak most is, és szerencse, hogv ez a legkevésbé sem befolyásolja a múzeum dolgozóinak a kedvét, igaz viszont, bogy emiatt a gyűjteménynek csak elenyésző részét tárhatják a közönség elé. — A tárgyak, eszközök, hagyományok bemutatása munkánknak csak egy részét képezt — tájékoztat Mag Gyula mtízeumigazga tó, amfg végignézzük a tarka mar- tosl szobát, a dél-szlovákiai magyar népviseleteket bemutató kiépítése rhiatt eltűnnek a föld színéről. Külön figyelmet érdemelnének a csallóközi céhek —• mondja Mag Gyula Igazgató, sejtetve, hogy sok még a tennivaló. — A csizmadiák, kovácsok, fazekasok, kádárok, szíj jártók, takácsok, aranymosók, de a halászok és a juhászok élete mind mind egy darabka történelem. Idővel erre is sort kerítünk. Munkájuknak egy része a járásban található emlékházak és emlékszobák ápolása. Módszertanilag irányítják és ellenőrzik a néprajzi és forradalmi emlékszobák munkáját, jelenleg 15 ilyen emlékszoba van a járásban, no meg a somorjai honismereti ház. Egyik, másik emlékház vagy emlékszoba mint például az allstáll emlékház, vagy a bősi emlékszoMag Gyula Híradó szerkesztésében. Ez a kivitelében is szép, de főleg tartalmában gazdag folyóirat magyar és szlovák nyelven közöl cikkeket a múzeum életéből, módszertani segédanyagot az emlékházaik, emlékszobák vezetőinek, hasznos olvasmányt a múzeumbarátoknak. Az alkalmi tárlatok külön helyet foglalnak el a múzeum életében. — Az alkalmi tárlatok, a kép-, szobor- és egyéb kiállítások megrendezésével a lakosság szépérzékét és művészetszeretetét akarjuk fejleszteni, — tájékoztat a múzeum ezirányú munkájáról az igazgató. — Szándékunkat máris siker koronázta. Elmondhatom, hogy már kialakult a tárlatlátogatóknak egy törzsgárdája. Nagyon jó kapcsolataink vannak az iskolákkal, örvendetes, hogy a tanulóifjúság tö megesen megnézi a tárlatokat. Számukra beszélgetéseket Is szervezünk a művészekkel. De még ennél Is örvendetesebb, hogy a vidéken is egyre több híve van a művészetnek. Egyik-másik tárlatot némely községben Is bemutatjuk, Alistálon, Ekecsen, Bakán, Szapon és másutt, s rendszerint egészen szép közönsége van. Eddig már o- lyan neves művészek alkotásait mutattuk be közönségünknek, mint Lörincz Gyula, Bártfay Tibor, Éva Kyselicová, jozef Vrtiak, Almás! Róbert, Pataki Klára, Emil Paulo- viő, Pavol Huőko és janlga József, amatőr festő. A nagy történelmi eseményekről, évfordulókról tematikus kiállításokkal emlékezünk meg. Az Idén láthatja majd a közönség Nagy János szobrászművész emlékplakettjeit és Marian Minarovtő, Dúdor István, Bácskái Béla, Strbik Margit képeit. Illetve grafikáit. Még felsorolni is sok. Hát még mennyi fáradság, veríték és áldozat az ára annak, hogy ezek az értékek mindenki számára hozzáférhetőek. A Csallóközi Múzeum dolgozói szavakkal valóban nehezen kifejezhető derék munkát vé geznek, ám Mag Gyula igazgató szerényen visszautasítja a dicséretet. — Mindez annak Is köszönhető, hogy a párt- és állami szervek részéről minden támogatást megkapunk — mondla. — Nvárl István elvtárs, a járási pártbizottság titkára például még egyetlen tár- latmegnyitóról sem hiányzott. Ami igaz, Igaz. Ilyen közegben öröm dolgozni, és jól Is megy a munka S a Csallóközt Múzeum dolgozói nyugodtan elmondhatják a költővel, hogy ,,ez a mi munkánk, és nem is kevés “ Palágyi Lajos Csordás felvételei i A cselédkonyha A Sárga kastély Régi csallóközi szövöeszköziik
