Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-04-11 / 15. szám

A martnsi szoba állítást, a cselédszobát és cseléd konyhái, a csallóközi aranymosók munkáját eszközökben és képek ben megörökítő kiállítást és a for radalmi munkásmozgalom részle gét. — A kommunista és munkás mozgalom hagyományait bemutató kiállítás alapos átalakításra szó rul — folytatja. — Szerencsére szeptember l-től Kovács Lászlónak, a Nyitrai Pedagógiai Főiskola volt tanársegédének személyében meg felelő és lelkes szakember foglal kozik majd e kérdéssel. — Szeretnénk a lehető legna gyobb teljességgel a közönség elé tárni főleg a mezőgazdasági mun kások megmozdulásait az első köz társaság idején, az aratósztráfko kát, a bérköveteléseket és a rend őrterrort megörökítő dokumentu mókát. A múzeum a Jövőben elsősor ban néprajzi jellegű lesz. Ilyen ér telemben lassan a végéhez köze ledik a csallóközi építészet feltér képezése. Az idén szeretnék fel térképezni a Csilizközt, elsősorban azokat a részeiket, amelyek a Gab Cíkovo — Nagymaros vízi erőmű ba egy kisebb múzeummal is fel­ér. LúCon Bartal Ferenc, a Mun­kaérdemrenddel kitüntetett sző vetkezet elnöke vette kézbe a dol­got és a szövetkezet irodaházá­ban, közvetlenül a saját irodája mellett ritka szép gyűjteményű em­lékszobát rendezett be. Szép do­log ez egy Ilyen elfoglaltságú em­bertől. A Csallóközi Múzeumnak azon ban számtalan Ilyen Bartal Fe­renchez hasonló híve van. Ezek közt Is a legnagyobb elismerést érdemlik a múzeumi tanács tag jat. Van köztük pedagógus, kul- túrmunkás, újságíró, műépítész, pártmunkás, költő, képzőművész és biológus. Felsorolhatnám mind a tizenötnek a nevét, de egyik másik egész biztos szerénytelen ségnek venné, mert mint Mag Gyula igazgató mondja, nem sze­retik a nagy szavakat, tnkábbcse lekszenek. Elfoglaltságuktól füg gően bármikor a múzeum rendel kezésére állnak, észrevételeikkel segítik a múzeum dolgozóinak munkáját, készségesen segítenek az alkalmi tárlatok megrendezésé­nél. Részt vesznek továbbá a ne­gyedévenként megjelenő Múzeumi Egy nép, nemzet nagyságát töb­bek közölt az Is jellemzi, meny­nyire becsüli, őrzi és ápolja ősei hagyományait. Hirtelenjében meg sem tudnám pontosan határozni, hogyan is állunk a hagyománytisz­telettel. Ámbár, ha a dunaszerda- helyl (Dun. Streda) Csallóközi Mú­zeum és általában a múzeum kö­rül kialakult lelkes csoport Igye­kezetét veszem alapul, akkor vég­ső soron egész hízelgő eredmény­re Jutok. A Csallóközi Múzeum gyűjtési, hagyományápolói kezdete után ku­tatva egészen a huszas évekig keli visszamennílnik. Azokban az évek­ben a gazdag történelmi múltú So- inorján (Samorín) néhány lelkes személy, nevezetesen Kitin Antal a szegényemberek filléreiből — ' &■ hogy a krónikás említi — létre­hozta a Csallóközi Múzeum sze­rény gyűjteményét. Most, amikor szinte pillanaton ként változik körülöttünk a világ képe, nagyban urbanizálódunk és félő, hogy unokáink még fényké­pek alapján sem tudják majd el képzelni, hogyan éltek voltakép­pen az őseink. Hogy ez mégse kö­vetkezzék be, azért van Itt többek között a Csallóközi Múzeum. A somorjai múzeum anyagának egy része a háború után Buda­pestre, másik része pedig Duna- szerdahelyre és Vágsellyére ke rült. Időközben háttérbe szorult a néprajzi és általában véve a mú­zeumi gyűjtés kérdése, és csak a hatvanas évek elején vették újra Hagyományaink ápolói Képzeletbeli séta a Csallóközi Múzeumban elő. .A kerületi nemzeti bizottság 1962. évi rendelete alapján végül is 1964. július 1-én nyílt meg. Kezdettől fogva nehézségekkel küzdött, főleg az elhelyezés oko­zott gondot. Ma a múzeum gyűjteménye a keleti lakótelepen álló ún. Sárga kastélyban van. Szűkösen szórón ganak most is, és szerencse, hogv ez a legkevésbé sem befolyásolja a múzeum dolgozóinak a kedvét, igaz viszont, bogy emiatt a gyűj­teménynek csak elenyésző részét tárhatják a közönség elé. — A tárgyak, eszközök, hagyo­mányok bemutatása munkánknak csak egy részét képezt — tájé­koztat Mag Gyula mtízeumigazga tó, amfg végignézzük a tarka mar- tosl szobát, a dél-szlovákiai ma­gyar népviseleteket bemutató ki­építése rhiatt eltűnnek a föld szí­néről. Külön figyelmet érdemelnének a csallóközi céhek —• mondja Mag Gyula Igazgató, sejtetve, hogy sok még a tennivaló. — A csizmadiák, kovácsok, fazekasok, kádárok, szíj jártók, takácsok, aranymosók, de a halászok és a juhászok élete mind mind egy darabka történe­lem. Idővel erre is sort kerítünk. Munkájuknak egy része a járás­ban található emlékházak és em­lékszobák ápolása. Módszertanilag irányítják és ellenőrzik a népraj­zi és forradalmi emlékszobák munkáját, jelenleg 15 ilyen em­lékszoba van a járásban, no meg a somorjai honismereti ház. Egyik, másik emlékház vagy em­lékszoba mint például az allstáll emlékház, vagy a bősi emlékszo­Mag Gyula Híradó szerkesztésében. Ez a ki­vitelében is szép, de főleg tartal­mában gazdag folyóirat magyar és szlovák nyelven közöl cikkeket a múzeum életéből, módszertani se­gédanyagot az emlékházaik, em­lékszobák vezetőinek, hasznos ol­vasmányt a múzeumbarátoknak. Az alkalmi tárlatok külön he­lyet foglalnak el a múzeum éle­tében. — Az alkalmi tárlatok, a kép-, szobor- és egyéb kiállítások meg­rendezésével a lakosság szépérzé­két és művészetszeretetét akarjuk fejleszteni, — tájékoztat a múzeum ezirányú munkájáról az igazgató. — Szándékunkat máris siker ko­ronázta. Elmondhatom, hogy már kialakult a tárlatlátogatóknak egy törzsgárdája. Nagyon jó kapcsola­taink vannak az iskolákkal, ör­vendetes, hogy a tanulóifjúság tö megesen megnézi a tárlatokat. Szá­mukra beszélgetéseket Is szerve­zünk a művészekkel. De még en­nél Is örvendetesebb, hogy a vidé­ken is egyre több híve van a mű­vészetnek. Egyik-másik tárlatot némely községben Is bemutatjuk, Alistálon, Ekecsen, Bakán, Szapon és másutt, s rendszerint egészen szép közönsége van. Eddig már o- lyan neves művészek alkotásait mutattuk be közönségünknek, mint Lörincz Gyula, Bártfay Tibor, Éva Kyselicová, jozef Vrtiak, Almás! Róbert, Pataki Klára, Emil Paulo- viő, Pavol Huőko és janlga Jó­zsef, amatőr festő. A nagy törté­nelmi eseményekről, évfordulók­ról tematikus kiállításokkal emlé­kezünk meg. Az Idén láthatja majd a közönség Nagy János szob­rászművész emlékplakettjeit és Ma­rian Minarovtő, Dúdor István, Bács­kái Béla, Strbik Margit képeit. Il­letve grafikáit. Még felsorolni is sok. Hát még mennyi fáradság, veríték és áldo­zat az ára annak, hogy ezek az értékek mindenki számára hozzá­férhetőek. A Csallóközi Múzeum dolgozói szavakkal valóban nehe­zen kifejezhető derék munkát vé geznek, ám Mag Gyula igazgató szerényen visszautasítja a dicsére­tet. — Mindez annak Is köszönhető, hogy a párt- és állami szervek részéről minden támogatást meg­kapunk — mondla. — Nvárl Ist­ván elvtárs, a járási pártbizottság titkára például még egyetlen tár- latmegnyitóról sem hiányzott. Ami igaz, Igaz. Ilyen közegben öröm dolgozni, és jól Is megy a munka S a Csallóközt Múzeum dolgozói nyugodtan elmondhatják a költővel, hogy ,,ez a mi mun­kánk, és nem is kevés “ Palágyi Lajos Csordás felvételei i A cselédkonyha A Sárga kastély Régi csallóközi szövöeszköziik

Next

/
Thumbnails
Contents