Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-03-28 / 13. szám

A XI. VIT-en — Július 28. és au­gusztus 5. között — kubai szervező bizottság tervei sze­rint több kiemelt, tömeges jellegű e- seményre kerül sor. — Ilyen lesz a XI. fesztivál meg­nyitó- és záróünnepsége, a küldöttek tiszteletére rendezett fogadás, az if­júsági és gyermektörvény ünnepélyes beiktatása, a mártírok napja, faülte­tés a szolidaritási parkban, az ifjú­ság ,szökőkútjának felavatása, a va­radéról vízi fesztivál, valamint a ku­bai és a nemzetközi karnevál. A fesztivál megnyitó ünnepségét jú lius 28-án a délutáni órákban a La tin-Amerika Stadionban rendezik meg A küldöttségek egy-egy csoportja a spanyol ábécé szerinti besorolásban, a nemzetközi előkészítő bizottság és a X. VIT házigazdája, a Szabad Né­met ifjúság (FDJ) küldöttségeivel az élen felvonulnak az ünnepség színhe­lyére. Itt ünnepélyes keretek között felvonják a XI. VIT zászlóját, meg­gyújtják a fesztivál lángját, majd egy kubai és egy külföldi fiatal bejelen­ti a XI. Világifjdsági és Diáktalálko­zó megnyitását. A megnyitó várható fénypontja a húszezer kubai sportoló közreműködésével megrendezendő sportbemutató lesz. A sportoló fiata­lok álló- és mozgóképekkel, látvá­nyos sportgyakorlatokkal köszöntik a fesztivált. A VIT idején fogadják el Kuba if­júsági és gyermektörvényét. A beik­tatás alkalmából a kubai párt-, ál­lami és társadalmi vezetők fogadást adnak a fesztivál díszvendégei és a delegációvezetők tiszteletére. A kubai nép hagyományos ünnepe július 30., amikor megemlékeznek a hősökről, akik a forradalom ügyéért életüket áldozták. Ez a hősök napja elnevezést kapja. A részvevők megko­szorúzzák a Granma emlékmúzeum­ban levő hősök sírját. Havanna központjában ifjúsági sző­Ízelítő a XI. VIT programjából 1978. július 28 - augusztus 5. kőkutat állítanak fel. A XI. VIT „em­lékművének“ szánt szökőkút várható­an egyike lesz a fesztivál leglátoga­tottabb helyszínének, amolyan ran­devúhellyé válik. A Varaderóban, az Ismert kubai ü- dülőhelyen sorra kerülő vlzifesztivál keretében pihenőprogramokat, vízi, sport- és halászati bemutatókat ké­szítenek elő. Hajókirándulást, ifjúsá­gi, zenés-táncos programokat is ter­veznek. A fesztivál utolsó napján kerül sor a nemzetközi karneválra. A kubai nép vendégszeretete hatja át a VIT különböző programjait. Kü­lönösen érvényes ez a forradalmi vé- védelmi bizottságok szervezésében a VIT egyik délutánján sorra kerülő la- kótömblátogatásokra, valamint a lá­nyok és asszonyok találkozójára. A világifjúsági és Diáktalálkozó állan­dó programjaihoz tartoznak azok a kiállítások, melyek a kubai ifjúság életét, a kubai és latin-amerikai kép­zőművészet legújabb alkotásait mu­tatják be. A nemzetközi fesztiválon bemutatják a részt vevő országok legjobb játék-, dokumentum- és rajz­filmjeit. A tervek szerint a filmbe­mutatókat kerekasztal-beszélgetések és vitafórumok követik. A nemzetközi sportközpont gazdag programmal várja a küldötteket. A kubai és a nemzetközi sportélet ne­ves képviselőinek részvételével meg­rendezendő találkozók lehetőséget biztosítanak a tapasztalatcserére. A fesztivál sporteseményeit a hatvan­ezer személy befogadására alkalmas Latin-Amerlka Stadionban rendezik. Az 1946-ban épült sportlétesítményt Havanna sok más középületéhez ha­sonlóan egy amerikai vállalat építet­te. 1960 októberétől — a stadion ál­lamosításától — a sportlétesítmény a szocialista Kuba tömegsportját szol­gálja. A Magyar Ifjúság nyomán VENDÉGMUNKASSORS A családos kivándorlás problémái mellett, ez utóbbi' időben a nyugati sajtó a vendégmunká­sokkal kapcsolatban egy másik, még szélesebb kör­ben ható kérdést tesz szóvá: az idegen munká­sok veszélyeztetett egészségét: A párizsi Le Mon­de egyik erre vonatkozó cikkének adatait az a kollokvium szolgáltatta, amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és az Egészségügyi Világ­szervezet közös rendezésében a jugoszláviai Dub- rovníkban tartottak meg. E fórum megállapítása szerint, a vendégmunká­sok és emigráns munkások száma Nyugat-Európá- ban ma meghaladja a tízmilliót. „Bármennyire vál­tozatos is ez a népesség, kulturális, etnikai és társadalmi összetételét illetően, egy közös jel­lemzője mégis van: veszélyeztetett az egészségük — írja a francia lap. — Már maga az Idegen kör­nyezetbe való átültetés is érzékenyebbé teszi szer­vezetüket, emellett azonban a legnehezebb, leg­piszkosabb és legvisszataszítóbb munkák várnak rájuk.“ Megszokott dolog, hogy a vendégmunká­sokkal kapcsolatban megkülönböztetik a magukkal hozott és az üj hazában szerzett betegségeket, az már kevésbé megszokott azonban, hogy rámutas­sanak — ami ezen a kollokviumon megtörtént —, ezek közül az első kategória minimális, elenyé­sző a másodikhoz viszonyítva. Az emigránsok magukkal hozott betegségei kö­zül első helyet a parazita-betegségek foglalják el, amelyek azonban — a kollokvium megállapításai szerint — gyakorlatilag a befogadó ország szá­mára soha nem jelentenek veszélyt, mert a para­ziták csak adott ökológiai környezetben élnek meg, és a fejlett iparú országok éghajlati, higié­niai viszonyai között elpusztulnak. „Ezzel szemben a vendégmunkások egészségé­nek lényeges problémáját jelentik a befogadó or­szágban szerzett betegségek — állapítja meg a lap, rámutatva, hogy ezek között első helyen áll a tuberkolózis, majd a munkabalesetek, szakmai betegségek, valamint az elme- és pszichoszomati­kus megbetegedések." A fejlett iparú országok­ban az emigránsokra váró élet-, lakás-, munka- és étkezési körülmények nyitnak utat ezeknek a betegségeknek. Francia és portugál orvosok rá­mutattak, hogy a vendégmunkás gyakran nem táp­lálkozik kellően, hogy többet küldhessen otthon maradt családjának. A legyengült, vitaminhiányos szervezet így jobban ki van téve a fertőzéseknek, a tuberkolózis megjelenését elősegítő tényezők­nek. A franciaországi Courbevoie két orvosa ál­tal készített tanulmány szerint a vendégmunkások körében a tuberkolózisos megbetegedések száma négyszer annyi, mint a helybeli lakosok körében; közöttük is a feketebőrü afrikaiak fizetik a leg­súlyosabb adót. A tüdőbajos vendégmunkások fe­le harminc éven aluli. Ezeket az adatokat össze­hasonlítva a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal fran­ciaországi adataival, kiderül, hogy a tüdőbajnak ebben az országban dolgozó olaszok és spanyolok nincsenek Jobban kitéve, mint a helybeliek; az é- szak-afrlkaiak között viszont négy-hatszoros, míg a fekete bőrű afrikaiak között húsz-harmincszo­ros a tébécés megbetegedések aránya. „Semmi­lyen biológiai tényező nem utal veleszületett ér­zékenységre, úgy tűnik, hogy a tüdőbaj igazi „át­ültetési“ betegség“ — írja a Le Monde. „Noha a tuberkolózis uralkodó, korántsem az egyetlen sajátosan vendégmunkás-betegség. Meg kell említeni itt a lelkibetegségeket, amelyek két- -háromszorta gyakoribbak a vendégmunkások és az emigránsok körében, mint a helybeliek között. Hasonló képet mutatnak a pszichoszomatikus be­tegségek is, amelyek derék- és hátfájásban, e- mésztőrendszeri megbetegedésekben öltenek for­mát, de tulajdonképpen a különböző stresszes helyzeteknek a flxálódását mutatják, amelyeket a mindennapok nehézségei, a honvágy, a megválto­zott étkezési szokások, az emberi kommunikáció problémái jelentik.“ Végül a Nemzetközi Munkaügyi Iroda egy je­lentése rámutat, hogy a szívbetegségek száma is jóval magasabb a vendégmunkások között, mint az azonos kategóriához tartozó helyi lakosok kö­rében. A munkabalesetek és szakmai megbetegedések területén minden fejlett iparú országban súlyos adót fizetnek a vendégmunkások. Hollandiában a munkaügyi felügyelőségek szerint, ezer munkás közül átlag 32 hollandi és 92 Idegen munkás szenved munkabalesetet, hasonló eredményre ju­tottak Svájcban is. Franciaországban az Algériá­ból, Marokkóból és Tunéziából jött vendégmun­kások körében az ideiglenes munkaképtelenséget okozó munkabalesetek száma az átlagosnak négy­szerese. Ami az egészségre káros és piszkos mun­kák okozta szakmai megbetegedéseket illeti, ezek 30 százalékban sújtják a vendégmunkásokat, aki­ket „szinte egyáltalán nem világosítanak fel ar­ról, milyen kockázattal jár a különböző vegyia­nyagok, ólom-vegyületek kezelése.“ A lap felteszi azt a kérdést is, hogy a vendég- munkások körében mutatkozó betegségek vajon nem mutatják-e a fejlett iparú országok egészség- ügyi ellátásának elégtelenségét is? A válasz ez: a kollokvium következtetései erre nem tértek ki. De talán figyelmeztető egyik résztvevő szakértő megállapítása: „Az a mód, ahogy a vendégmunká­sok megbetegszenek, el kellene hogy gondolkoz- tasson arról is, vajon minden rendben van-e sa­ját egészségünk területén?“ Jog az élethez...? Tengerentúli utazásom során az első tanács, amit egy amerikaitól kaptam, a következő volt: zakóm külső zsebében állandóan legyen lega­lább tíz dollár. Azért van erre szükség, tették hozzá, hogy rablótámadás esetén ne okozzunk „leiesleges" nehézséget a tolvajnak, és — ami a legfontosabb — ne nyúljunk pénzért a belső zsebünkbe. Az olvasó megkérdezheti: mi különbség van adott esetben a külső és a belső zseb között? Mint kiderült, óriási. Ha az ember a zakója belső zsebébe nyúl, könnyen félreérthetik, s arra gondolhatnak, hogy elő akarja rántani a revolverét. Előfordult már, hogy külföldiek, a- klk nem ismerték a „szabályt“, életükkel fi­zettek a tájékozatlanságukért. Az amerikai társadalmat teljesen áthatja az erőszak. Nem véletlenül beszélnek a bűnözés elburjánzásáról az Egyesült Államokban. A rab­lások. a nemi erőszakok, a gyilkosságok száma messze meghaladja más államokét: az Egye­sült Államokban tíz másodpercenként követnek el betöréses lopást, ötpercenként erőszakot, hatpercenként pedig gyilkosságot.. . Ugyanakkor egyáltalán nem mondható az, hogy az amerikai városok utcáin a rendőrség passzív lenne. Az első pillantásra még ura Is a helyzetnek. Szemtanúja voltam annak, ho­gyan száguldanak a washingtoni éjszakában a rendőrautók, szolgálati kutyákkal a hátsó ülé­seken. Ogy tűnik, a tölténytárakkal is jól fel­szerelt rendőrőrszemek urai Houston utcáinak. Rendőrségi helikopterek ügyelnek a rendre Virginia és Maryland antósztrádáín. A rend őrei kitünően el vannak látva fegyverekkel. A probléma gyökere az, hogy nemcsak ők: mint­egy 90 millió lőfegyver van az amerikaiak ke­zében. A bűnözők nemcsak lőfegyverre tudnak köny- nyen szert tenni, hanem ugyanúgy elérhetők számukra az aknavetők, a rakéták és a lézer- berendezések is. A maffia aktivan felhasznál­ja a rádiótechnika, elektronika legújabb vív­mányait. A bűnözés rendkívüli mértékben szer­vezetté vált. A bűnözők technikai ellátottsága kitűnő, s ma már a bűnözés közvetlen hatás­sal van a politikai intézményekre, beleértve az államhatalom szerveit is. — Elutazásunk napján Naw Yorkban letar­tóztattak egy bizonyos Berkivic nevű személyt, akit hat nő meggyilkolásával vádoltak. A ha­talmas város megkönnyebbülten sóhajtott fel. De az emberekben továbbra is megmarad a fé­lelemérzet, az a mind általánosabbá váló tu­dat, hogy a kapitalista világ legnagyobb or­szágában nincs biztosítva az ember legelemibb joga — az élethez való jogi PAVEL BOGOMOLEV, az APN külön­tudósítója y falssáakshaa mm 5 Az amszterdami nemzetközi kon­ferencián a világ népeihez és kor­mányaihoz intézett felhívást fo­gadtak el, amelynek kiemelkedő követelése: a népek összefogásuk­kal akadályozzák meg a neutron­bomba gyártását és elhelyezését Európa területén. „Sürgető felhívással fordulunk a kormányokhoz; ébredjenek a veszély tudatára és teljes komoly­sággal vegyék figyelembe a sok országban kibontakozott, nagyará­nyú tiltakozó mozgalmat. E moz­galom annak az eltökélt szándék­nak tanúbizonysága, hogy megvé­dik a világot az atomháborútél, amelyet közelebb hozhat, ha a neutronfegyvert a hadviselési esz­közök közé iktatják. Feltétlenül meg kell hiúsítani minden olyan szándékot, amely a neutronfegy­ver gyártását szolgálja. Országaink nem engedhetik meg, hogy e fegyvert elhelyezzék területükön.“ A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége 1978. február 24-én a kínai Országos Népi Gyűlés ülésszakának megkezdése előtt felhívással fordult az Országos Népi Gyűlés állandó bizottságá­hoz. A felhívás megállapítja, hogy a szovjet-kínai kapcsolatok az utób­bi években olyan jelleget öltöttek, amely feltétlenül komoly aggodal­mat kelt. A kialakult helyzet a kölcsönös bizalmatlanság légköré­hez, a kormányközi kapcsolatok­ban meglevő feszültség fokozódá­sához vezet. A szovjet kormány Ismételten konkrét javaslatokat tett arra, hogy a Szovjetunió és a KNK közötti kapcsolatok visszatérjenek a jószomszédság vágányára, kife­jezésre jutattatta, hogy a Szovjet­unió kész a békés egymás mellett élés alapján rendezni a kapcsolato­kat Kínával. A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége, a szovjet nép aka­ratát és törekvéseit kifejezve, is­mét kinyilvánítja, hogy kész vé­get vetni a Szovjetunió és a KNK közötti kapcsolatokban jelenleg meglevő rendellenes helyzetnek, megállítani a kapcsolatok további kiéleződésének veszélyes folya­matát, amely súlyos negatív követ­kezményekkel is járhat országaink­ra és népeinkre nézve, a békére nézve a Távol-Keleten, Ázsiában és az egész világon. Bohuslav Chnoupek külügymi­niszter hivatalos látogatásra Ju­goszláviába utazott, eleget téve Milos Minies, a jugoszláv Szövet­ségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnökhelyettese és külügyminisz­ter meghívásának. A lengyel állami árbizottság bejelentette, hogy március 19-től átlagosan 20 százalékkal emelke­dik a benzin, a motorolajok és kenőanyagok ára, és ennek meg­felelő arányban a személy- és te- hertaxik tarifája is. Merénylet áldozata lett Fran­cois Duprat, a szélsőjobboldali Nemzeti Front nevű francia párt politikai bizottságának tagja, aki az első fordulóban képviselőjelölt is volt. Duprat autója menet köz­ben felrobbant, ő maga azonnal meghalt, felesége súlyosan meg­sebesült. Damaszkuszban meggyilkolták dr. Ibrahim Naamehet, a Szíriai- Szovjet Baráti Társaság elnök- helyettesét — közölte a Baath- párt regionális vezetősége és a szíriai egészségügyi minisztérium. Az Aldo Moro kiszabadítására, a tettesek kézrekerítésére indí­tott szélesktfcű akcióba most má» a hadsereg egységeit is bevon ták. A Vörös Brigádok üzenetben tudatták, hogy „pert“ akarnak le­folytatni a nagy tekintélyű politi­kus ellen, s „vádiratukban“, mint eddigi gyilkos, felforgató akcióik során, most sem átallnak „a nép nevében“ nyilatkozni. HETED é

Next

/
Thumbnails
Contents