Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-03-28 / 13. szám

(Folytatás az 1. oldalról) A SZISZ szervei, aktivistái és dolgozói hatékony segít­ségével valóban rendkívüli figyelmet szenteltek az alap­szervezetek taggyűlései előkészítésének. A segítség ezúttal nem egyszeri volt, hanem folyamatos. Az elvtársak százai utaztak ki a kerületi és járási szervezetekbe, s a SZISZ kerületi és járási bizottságaival karöltve részt vettek a taggyűlések előkészítésében és biztosításában. Hasonló fel­adatot teljesítettek a SZISZ KB és a köztársasági központi bizottságok „kiszálló“ csoportjai. Nem mondhatjuk el azon- ban, hogy a hozzáállás ehhez, a SZISZ II. kongresszusa utáni legfontosabb feladathoz minden kerületi és járási bizottságon egyformán jó volt. Az említett szervek egyes funkcioná­riusai különféle okokból nem ismerték fel kellőképpen e taggyűlések jelentőségét, és nem ragadták meg az alkalmat, hogy mindenekelőtt tartalmi szempontból befolyásolják. Egyes járási bizottságokon ez a lebecsülés abban nyilvá­nult meg, nem vitatták meg kellő színvonalon a taggyűlések lefolyására vonatkozó jelentéseket és többi dokumentumot. Voltak olyan fegyelmezetlen elnökök, akik nem szenteltek megfelelő figyelmet a taggyűlés előkészítésének, és aztán nem mertek elmenni a SZISZ járási bizottságára. A kiszálló csoportok tagjai lényegében ellátogattak minden járási bizottságra. Részt vettek az alapszervezetek számos taggyűlésén, valamint az alapszervezetek vezetőségi és ke­rületi, valamint a járási bizottságok szerveinek gyűlésein. A kiszállások észrevételeit folyamatosan értékeltük, és a ta­pasztalatokat hasznosítottuk az alapszervezetek további tag­gyűlésein és az egyes kerületi, valamint járási szervekben. A taggyűlések biztosításában nagy segítséget nyújtottak a párt szervei és alapszervezetei. Ismét beigazolódott, hogy ahol a SZISZ-alapszervezetek a pártalapszervezet tanácsára és segítségére támaszkodtak, a jelentések és a többi doku­mentumok kellő színvonalúak voltak. A járási bizottságok, üzemi bizottságok és velük egy szin­ten álló bizottságok a feltételeiknek megfelelően lebontották a kerületi bizottságok eljárásait. E bizottságok nagy része elhatározásait valóra is váltotta. De találkoztunk olyan ese­tekkel is, amikor a SZISZ járási bizottságának funkcionáriu­sai az alapszervezetek elűző funkcionárius aktívájának tapasz­talatára és rutinjára támaszkodtak. A taggyűlések sikerének legfőbb előfeltétele az volt, hogy a járási bizottságok és az alapszervezetek funkcionárius­aktívája mennyire ismertette meg a SZISZ II. kongresszusá­nak határozatait és a SZISZ KB 2. ülésének dokumentumait, amelyek lebontották a kongresszus határozatait erre az esz­tendőre, amikor megemlékezünk a Februári Győzelem 30. év­fordulójáról, és amikor Havannában sor kerül a XI. Világ­ifjúsági Találkozóra. A SZISZ járási bizottságai tanfolyamo­kat, értekezleteket, szemináriumokat és aktívákat tartottak a funkcionáriusok számára. Ezek tartalma, és a rajtuk ta­pasztalt aktivitás arra enged következtetni, hogy a taggyű­lések valóban a SZISZ KB tanácskozásaiból reánk háiyiló feladatok teljesítésére ösztönöznek. Milyenek voltak tehát alapszervezeteink évzáró taggyűlései? I" Mi jót hoztak? Tudjuk, hogy a taggyűlés feladata volt megtárgyalni az alapszervezetek előző munkájáról és legközelebbi felada­tairól szóló jelentést, továbbá a gazdálkodásról, a leltáro­zásról és az ellenőrző tevékenységről szóló jelentést. Ugyan­csak a taggyűlések vitatták meg az ez évre szóló munka­terv és költségvetési javaslatot. Ez volt a program minden taggyűlésen, ámbár nem mindig megfelelő színvonalon. Ezt a felismerést igazolják a járási és kerületi bizottságoktól, illetve a kiszálló csoportoktól kapott jelentések. A korábbi munkáról és a legközelebbi feladatokról szóló jelentések túlnyomó része — 70 százaléka — felölelte munkánk minden szerteágazó területét. Legnagyobb erényüknek mondhatjuk, hogy nyíltan, konkrétan és a címzettekhez szólóan elemezték a helyzetet. Amit mégis legtöbbre értékelünk az, hogy kri­tikus szemmel közelítették meg a problémákat. Elegendő fi­gyelmet szenteltek az egyének, SZISZ-csoportok és ifjúsági kollektívák munkájának. (Ilyen jelentések hangzottak el a taggyűlések túlnyomó részén.) Személy szerint az én figyel­memet a martini nehézipari gyár, a Radvanicai Népművé­szeti Kisipari Szövetkezet és a porubai (prievidzai járás) falusi alapszervezet taggyűlésein elhangzott jelentés keltette fal. A hibák? Néhány alapszervezet taggyűlésén elhangzott je­lentésből kimaradt egyik, másik munkaterület. Aránylag ke­veset foglalkoztunk a pionírszervezetnek nyújtott segítség­gel, és nem lehetünk elégedettek azzal sem, ami a szerve­zeti kérdésekkel kapcsolatban elhangzott. Valahol megelé­gedtek azzal, ha felsorolták mindazt, amit az alapszervezet egy év alatt végzett. Ilyen tapasztalataink vannak a zilinai, Spisská Nová Ves-i, Ceská Lípa-i, rakovníky és Prága-keleti járásokból. Voltak viszont olyan jelentések is, amelyek szóvá tették ugyan a hibákat és problémákat, de hiányzott belőlük az okok elemzése, és ami még rosszabb, a megoldásra irá­nyuló javaslatok. Az üzemekben és szaktanintézetekben az ifjúsági szövetség figyelme elsősorban a gazdasági feladatok megoldására, a gé­pek és berendezések kihasználására, a tüzelőanyaggal, ener­giával, a nyersanyagokkal és egyéb anyagokkal való taka­rékosság felé fordult. Megkülönböztetett figyelmet szentel­tünk az ifjúsági kollektíváknak, szocialista munkabrigádok­nak, komplex ésszerűsítő brigádoknak és az Ifjúsági Fény­szóró járőreinek. f RAJTAD IS MÚLIK V GONDOLATOK A TAGGYŰLÉSEK UTÁN írta: MICHAL ZOZUEÄK» a SZISZ KB alelnöke és a SZISZ SZKB elnöke A mezőgazdasági termelésben a figyelem a szocialista me­zőgazdasági termelés továbbfejlesztésére, a szocialista munka­verseny szervezésére és a Nemzeti Front választási program­jainak teljesítésére összpontosult. A közép- és főiskolákon a SZISZ-tagok foglalkoztak az osztályokban megalakuló SZISZ-alapszervezetek kérdéseivel, és a nevelés-oktatás továbbfejlesztésével. Nem kisebb figyel­met szenteltek azonban a tanulmányi előmenetel megjavítá­sának, a szakköri munkának és a pionírszervezetnek nyújtott segítségnek sem. Külön és nagyra értékeljük, hogy a fő­iskolák alapszervezeteiben elemezték az ipari termelésben dolgozó fiatalokkal való eddigi együttműködést. Nem árulok el titkot, ha azt mondom, hogy munkánk ér­tékelése gyakran csak abból indul ki, amit sikerrel hajtot­tunk végre. Több jelentésből hiányoltuk a hibák és fogya­tékosságok elemzését, holott tudunk róluk. , A jelentések színvonala természetesen az évi munkaterv­javaslatokban is tükröződött. Ez azt jelenti, hogy a tervek túlnyomó része teljes mértékben figyelembe vette a szövetségünkbe tömörült fiatalok érdeklődését és szükségleteit. A tervek valóban az alapszervezetek feltételei­ből indultak ki. Számunkra különösen örvendetes, hogy a fiatalok nem elégednek meg az ún. hagyományos rendezvé­nyekkel, hanem a korábbinál fokozottabb mértékben keresik és meg is találják azokat az új munkaformákat és mód­szereket, amelyek vonzóak és minden valószínűség szerint kielégítik a fiatalok igényeit. Ilyen mozzanatokat tapasztal­tunk a Nádszegi Efsz (Trstice), a Losonci (Luőenec) Magas­építő Vállalat és a Hluőíni Gép- és Traktorállomás munka­tervének összeállításánál. Az idei tervek túlnyomó részénél kidomborodnak a munka­aktivitás és kezdeményezés fokozására irányuló rendezvé­nyek. Ezt az igyekezetét a Februári Győzelem 30. és a XI. Vllágifjúsági Találkozó motiválja. Több alapszervezet reagált az egyes kerületi bizottságok által meghirdetett versenyekre: Prága 6. számú kerületének ifjúsága a 6. ötéves tervért, 30 példás tett a Februári Győzelem tiszteletére (a SZISZ kelet­csehországi kerületi bizottsága) stb. Az alapszervezetekben külön figyelmet szenteltek az eszmei nevelőmunkának, a test- nevelési és honvédelmi mnnka továbbfejlesztésének. Még kell azonban említeni, hogy a terv összeállításakor is kevés fi­gyelmet szenteltek a szervezeti élet kérdéseinek, akárcsak a jelentésekben. Egyes alapszervezetekben nem értékelték kellőképpen az egyének konkrét feladatokkal való megbízásának jelentőségét, és a SZISZ-csoportok küldetését. Éppen e munkatervek elem­zése bizonyítja, hogy még nagy tartalékaink vannak a poli­tikai szervező munkában, s ennek figyelmen kívül hagyása okozza aztán, hogy a tagok egy részénél nem megfelelő az aktivitás. A tervekben felmerültek továbbá az előző évek hibái. Me­lyek azok? Mindenekelőtt a terv csupán az egyes feladatok időrendbeli elosztására szorítkozik, s hiányzik az akciók megkülönböztetése jelentőségük szerint. Másodszor: a tervek egy része csak a hagyományos rendezvényeket veszi alapul, hiányoznak azok a feladatok, amelyek tekintettel lennének napjaink igényességére. A terv küldetése, hogy mozgósítson, tetejében kell, hogy ellenőrizhető legyen. érmék- és ifjúsági mozgalmunkban mindig nagy figyel­met szenteltünk a vitának. Az utóbbi időben azonban azt tapasztaljuk, hogy sok alapszervezetben a vita, a vélemények kinyilvánítása fájó kérdés. Miért? Véleményem szerint azért is, mert a fiatalok nem tudnak vagy nem mer­nek beszélni a kollektíva előtt. Már az iskolában egyértel­műen meg kell tanulnunk vitázni olyan értelemben, hogy mit akarok mondani, és mit segíthetek a javaslatommal. A taggyűlésen átlagosan két, esetleg öt tag és vendég vi­tázott. Vitafelszólalásukat elsősorban a munkahelyek felada­taira és az eszmei nevelés kérdéseire összpontosították. Igaz, sok esetben csak az egyes munkaterületekért felelős vezető­ségi tagok szólaltak fel. Előfordult továbbá, hogy a vitában több vendég kért szót, mint tag. Miért? Egyrészt azért, amit már el is mondtam, másrészt azért, mert sokan nem mertek szólni a „hivatalos vendégek“ előtt. A valóban nem kielé­gítő vita közös nevezője az, hogy a SZISZ szervei nem szen­telnek a vitának kellő figyelmet, nem terjesztik idejében a tagság elé a vitaanyagot. Más kérdés az, hogy az előterjesz­tett anyaggal kapcsolatban a tagok már véleményt nyilvání­tottak a SZISZ-csoportokban, és ez esetben egészben véve elégedettek lehetünk a vitával. A vitázók a soron következő legfőbb feladatokra összpontosították a figyelmüket. Külön nagyra értékelem az észak-morvaországi SZISZ-szervezet igye­kezetét. A kerület alapszervezeteinek nagy részében a vita a hibák eltávolítására, a húzódó problémák megoldására irá­nyult. Emlékeztetek ezzel kapcsolatban arra, hogy hibák voltak, vannak és lesznek, és munkánk sikere attól függ, milyen ütemben sikerül őket megszüntetni. A legtöbb alapszervezetben a taggyűléseket sikerült úgy előkészíteni, hogy lényegében teljesítették küldetésüket. Tud­juk, mit teszünk jói, mit kevésbé jól, hol vannak még tér­képén fehér foltok. Ismét bebizonyosodott ifjúsági szövetsé­günk életképessége, amely az alapszervezetekben sikeresen reagált a CSKP XV. kongresszusának, és a SZISZ II. kong­resszusának határozataira. Egyértelműen elmondhatjuk, hogy a taggyűlések színvonala, az előkészítés és lefolyás idején felmerült hibák és fogyatékosságok ellenére is az előzőkhöz képest emelkedett. Djabb értékes tapasztalatokat szereztünk, amelyek segítségünkre lesznek abban, hogy eltávolítsuk mun­kánkból a fékező tényezőket. Ezeket a tapasztalatokat kama­toztam kell. E zekben a hetekben terveink valósággá válnak. Ügy tű­nik, hogy igényesebben és kritikusabban láttunk hozzá a munkához. És az a lényeg, hogy ne elégedjünk meg azzal, amit eddig elértünk. Rajtunk, mindenkin múlik, milyen lesz a Szocialista Ifjúsági Szövetség munkájának mozaikja, mivel járulunk mindannyiunk tetteinek kincsestárához. Időn­ként nem ártana, ha figyelembe vennék azt az évszázados bölcsességet, hogy ki mint vet, úgy arat, és más okos mon­dást, amelyek hasznunkra lennének abban, hogy folyamato­san ellenőrizzük, mit tettem én, te, ő és mi, és mit nem. A TATRATOIIR TAVASZI PROGRAMJA Igaz, hogy az Igazi turistaidény még csak két hónap múlva kezdődik, az időjárás a- zonban annyira felmelegedett, hogy egyre inkább kikívánkozunk a fűtött lakásból. Kü­lönösen hét végén bizsereg az ember vére, ilyenkor szeretnénk a nyakunkba venni a világot. Sokan nem elégednek meg az egy­ikét órás kirándulással, kocsijuk viszont nincs, mit csinálhatnak hát az Ilyenek. Hi­szen a hét vége többnyire fárasztóbb mint az üzemben, vagy a hivatalban végzett munka. Különösen az asszonyok dolgozzák ilyenkor halálra magukat. S ráadásul a ki­adások is tetemesebbek, mint a hét többi napján. Nos, mindezt számításba vette a Tatratour szövetkezeti utazási iroda, mely­nek vezetői elhatározták, hogy olcsó hét végi társaskirándulásokat rendeznek ápri­lisban és májusban, mégpedig nemcsak bel­földön, hanem a legközelebbi baráti or­szágba, Magyarországra is. Ezekről a terveikről tájékoztatta a vezérigazgatóság egyik vezető funkcionáriusa Mikulecky Au­gustin igazgatóhelyettes. — Mikor kezdődnek a magyarországi hét végi kirándulások? — Április 17-én pénteken reggel indul az első autóbusz — válaszolta az Igazgatóhe­lyettes. — Ettől az Időponttól kezdve e- gyelőre május végéig minden hét végén át- rándulhatnak turistáink Budapestre vagy az ország más nagyobb városaiba. Azaz vi­dékre csak május 5-től indítanak autóbuszt. Beszéljünk először is a budapesti kirándu­lásokról. Pénteken Indulunk és vasárnap este érkezünk vissza. Egy-egy ilyen három­napos út lakással, teljes ellátással és város­nézéssel együtt 255 koronába kerül. Ebben az árban nincs benne az autóbusz költsége, amelyet a megtett út arányában külön kel! megfizetni. így például Bratislavából körül­belül 80 koronát, Komáromból- (Komárno) viszont 50 koronát számítunk fel. Hadd je­gyezzem még meg, hogy az április 17-1 út alkalmával megtekintjük a budapesti Agro- masexpo mezőgazdasági kiállítást, a máju­si Budapesti Nemzetközi Vásárra pedig több autóbuszt indítunk. A 255 koronás részvételi díjban természetesen bennefog- laltatnak a vásári belépők is. — Melyik vidéki városba szerveznek még hét végi kirándulást? — Mint már említettem a vidéki városo­kat május 5-től látogatjuk meg. Miskolcra 230 koronába, Debrecenbe 520 koronába kerül a részvételi díj. A kelet-szlovákiai la­kosok részére külön utakat szervezünk Mis­kolcra és Sátoraljaújhelyre. A vidéki ki­rándulások lakással, ellátással, városnézés­sel és a termálfürdőkben való fürdéssel ér­tendők, a buszköltséget azonban ezeknél is külön meg kell fizetni. Befejezésül megemlítek még egy-kát na­gyobb tavaszi akciót, egy-két Szovjetunióba tervezett ntat. — Utazási naptárunkban több ilyen ki­rándulás is szerepel — válaszolta Mikulec­ky Augustin. Április 16. és 26. között Moszk­vába, Szocslba s innen újból Moszkvába utazhatunk. Ez az út repülővel, teljes el­látással, kulturális programmal és egy he­tes Szocslban való üdüléssel együtt 3600 koronába kerül. Ugyanllyan feltétellel utaz­hatnak polgáraink április 17 és 25 között Moszkvába, Jaltába és onnan vissza Moszk­vába. Április 23 és május 5 között a Zilina körzetében lakóik részére barátságvonatot indítunk Kijevbe. Ez a kirándulás útikölt­séggel, teljes ellátással és kulturális prog­rammal együtt 3190 koronába kerül. És vé­gül még két májusi utat ajánlunk: május 10-én Kijevbe, Minszkbe, Leningrádba és Moszkvába szervezünk kirándulást, május 18 és 28 között pedig Kijevben, Szocsiban és Moszkvában tölthetünk 11 kellemes napot. Az előbbi utat repülővel és vonattal tesz- szük meg. Kijevbe, Szocslba és Moszkvába viszont repülővel megyünk. A két kirándu­lás 3640, illetve 3940 koronába kerül. Ebbe a részvételi díjba természetesen beleszá­mítottuk az útiköltséget, a teljes ellátást, valamint a tárlatok és egyéb látnivalók költségét is. (neumann) MINTHA MEGTORPANTAK VOLNA Szlovákgyarmat (Slov. Darmoty) a nagykür­tösi járás kis falvai közé tartozik, do a fia­talok már több éve meglepően gazdag tevé­kenységet fejtenek ki. A 18 tagot számláló Ifjúsági szervezet az el­múlt évben aktfv agitáciús-propagáclös tevé­kenységet fejtett ki a NOSZF ünnepségeinek e- lökészftésében. Bekapcsolódtak a polgári ügyek testületének rendezvényeibe is. )ó együttmű­ködést alakítottak ki a helyi sportegyesülettel, s az Aj sportpálya építéséből is kivették a részüket. Az Idei munkatervükböl érdemes megemlíte­ni, bogy egy olvasókör megalakításával kíván­ják gazdagabbá tenni kulturális tevékenységü­ket, szeretnék elmélyíteni kapcsolatukat a he­lyi Iskola pionírcsapatával, valamint szorosabb együttműködést kívánnak kialakítani a szlovák- gyarmati határátkelő állomás SZlSZ-szerveze- tével. Bodzsár Gyula LELKIISMERETES MUNKÁVAL Harmlncnégytagú, a falu lakosainak szá­mához képest elég nagy SZISZ-alapszerve- zet működik Kisudvarnokon (Maié Dvorní- ky). A vonzó munka érdekli a tagokat, er­ről adott számot a legutóbbi értékelő tag­gyűlés is. Az alapszervezet kultúrcsoportja minden társadalmi ünnepen kultúrműsort ad Kis- és Nagyudvarnokon: köszöntötték a NOSZF 60. évfordulóját, a Vöröskereszt alapszerve zet évzáró taggyűlését, a nagyabonyi (Vei­ké Blahovo) Jednota fogyasztási szövetkezet megalakulásának 30. évfordulóját, hogy csak a legutóbbi eseményeket említsük. Többen a bűvész szakkörben tevékenyked­nek. A NOSZF 60. évfordulója alkalmából be­kapcsolódtak ezenkívül a CSSZBSZ „Hat győzelmes évtized“ c. vetélkedőjébe és be szélgetést rendeztek Fehér Gábor elvtárssal a párt alapító tagjával. Egy ízben író-ol­vasó találkozón látták vendégül Mikola Anikót. Kivették a részüket a társadalmi munkfl ból Is. A felajánlott 200 óra helyett 250 órát dolgoztak le a faiuszépítésí akcióban Ezenkívül a NOSZF 60. évfordulója tiszte­letére 400 órát dolgoztak le a kultúrház csinosításában. A nyári szárazság Idején segítettek a szövetkezetben, az öntözésnél Említésre méltó még az alapszervezet sporttevékenysége. Tavaly asztalitenisz- és sakkversenyt szerveztek. Bekapcsolódtak a mini labdarúgás járási tornájába, és az ér­tékes 5. helyen végeztek. Az alapszervezet lelke és fáradhatatlan elnöke Renczés Tivadar. Bíró Magdnlna 0 ¥ T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents