Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-03-21 / 12. szám

E sküszünk, hogy megőrizzük 1945 novemberében kiková- .. csőit egységünket, nemcsak ma, nemcsak ezen a héten, ebben ez évben, hanem mindig, mindaddig, a- míg tel nem építjük azt a világot, a- melyről álmodtunk, és amelyért har­coltunk. Esküszünk, hogy megteremtjük az ifjúság egységét az egész világon. Minden faj, minden szín, minden nemzetiség és minden vallás egysé­gét, hogy végleg eltüntessük a fa­sizmus nyomait a földről, hogy meg­teremtsük a világ népeinek mély és őszinte nemzetközi barátságát, hogy megőrizzük az Igazságos és tartós bé­két, hogy megszüntessük a nélkülö­zést, a reménytelenséget, a kénysze­rű tétlenséget. Azért találkoztunk, hogy hitet te­gyünk minden fiatal egységéről, em­lékezzünk azokra a társainkra, akik életüket áldozták, s megesküdjünk, hogy az ügyes kezeket, az alkotó el­mét és a fiatalos lelkesedést soha többé nem pazarolhatják háborúra. Előre a jövőnkérti“ Ojra és újra éllovasom az eskü szövegét. jegyzetfüzetem első lapjára másol­tam, még a közgyűlés megnyitása e- lőtt, s azóta, ha feljegyzek valamit a nyilatkozatokból, az eseményekről, a- karatlanul Is rátéved a szemem. Ami­kor ezeket a lelkes, költői szavakat elmondták, hatvanhárom ország ifjú küldöttei Londonban, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség megalakítása­kor, Berlin a földön hevert. Ahol most fellobogózott autóbuszok vára­koznak a tizedik közgyűlés részve­vőire, szétbombázott pusztaság volt, s a fasizmus egykori fellegvárának romjai között szovjet, amerikai, an­gol, francia katonák és sok-sok nem­zet antifasisztái ünnepelték a győzel­met. Több mint három évtizeddel a DÍVSZ megalakulása után — tizedik alkalommal veszik most számba a fiatalok — Immár 130 ország 250 If­júsági szervezetének küldöttei — a történelmi változásokat. Nehezebb a dolguk, mint a „világháborús“ kor­osztályé volt. Akkor a fasiszták és az antifasiszták álltak szemben egymás­sal, a nagy kérdésre legfeljebb csak igent vagy nemet kellett mondaniuk. Most a nagy kérdést — a szocializ­mus és a kapitalizmus közötti ellen; tétet — ezernyi „kis“ kérdés motivál­ja, s most kommunista, szocialista, szociáldemokrata, liberális, radikális, kereszténydemokrata, konzervatív fia­talok milliói állnak egymás mellett, s a nézetkülönbségeket úgy kell e- gyeztetniük, hogy a legfontosabb kőr­is, hogy bár a közgyűlés hivatalos vendéglátója a Szabad Német Ifjúság, az NDK Államtanácsának elnöke, a Német Szocialista Egységpárt főtitká­ra, Erich Honecker is több alkalom­mal találkozott a küldöttekkel, hogy sok ország vezetője — köztük Leo- nyid Brezsnyev — táviratban üdvö­zölte a DÍVSZ X. közgyűlését. Csak az elmúlt néhány év tevékeny­ségét ismertető beszámoló is több mint száz oldalon sorolta, milyen kér­désekben foglaltak állást, és mi min­dent tettek a tagszervezetek közösen az 1974-es várnai közgyűlés óta. A küldöttek elfogadták a beszámolót, és a több napos plenáris üléseken hozzászólásaikkal igazolták, hogy a DÍVSZ a világ minden pontján jól szolgálta az enyhülésért és a hala­dásért, a békéért és a népek sza­badságáért folyó küzdelmeket. „A fegyverkezési verseny — állapí­totta meg a közgyűlés — hatalmas költségeivel és a természeti kincsek pazarlásával katasztrófális társadal­mi, politikai hatásaival mind nemze­ti, mind nemzetközi vonatkozásban komoly gátat emel az olyan méretű problémák megoldása elé, mint a szegénység megszüntetése, a táplál­kozás, az egészségügy, az oktatás színvonalának emelése, a környezet- szennyezés megfékezése, s ugyanak­kor negatív hatással van az embe rek gondolkodására és érzelmeire, az országok és általában az emberiség normális fejlődésére." A fegyverkezés elleni harchoz nagyban hozzájárult az európai ifjú­sági leszerelési konferencia, amely­nek során Budapesten a különböző i- deológiai és politikai nézeteket valló Ifjúsági és diákszervezetek küldöttei közös akcióprogramot dolgoztak ki a leszerelésért. Az utóbbi idők egyik legnagyobb tiltakozó hullámát támo­gatva a DÍVSZ felhívást intézett a világhoz, amelyben elítélte a neutron- fegyver gyártásának előkészületeit és konkrét akciókra buzdította az ifjú­ságot az úgynevezett „emberséges fegyver“ ellen. A közgyűlés részvevői hangsúlyozták, hogy ezt az akciót minden tagszervezetnek a legfonto­sabb feladatok közé kell sorolnia, hi­szen korunk egyik legégetőbb és leg­bonyolultabb 'gondja a fegyverkezé­si verseny megfékezése, az enyhülés, a békés egymás mellett élés további szilárdítása és a leszerelés megvaló­sítása. Az ifjúsági szervezetek együtt­működésének konkrét formáiról nem­csak a plenáris üléseken, hanem a DÍVSZ szakosított szerveinek tanács­kozásán is sok sző esett. A Magyar Ifjúság nyomán AZ IFJÚSÁG egysegeert * _ * A DÍVSZ JÖL SZOLGÁLJA AZ ENYHÜLÉSÉRT, A HALADÁSÉRT, A BÉKÉÉRT FOLYÓ KÜZDELMET VILÁGÁBAN kezdte meg a Monarchia első feltér­képezését. 'Ezenkívül kiváló művész is volt, rézmetszetei csodálatosak. A látogatók körében nagy népsze­rűségnek örvend a híradástechnikai rész, amely bemutatja a telefon és a távíró mintegy száz éves, és a rádió fél évszázados fejlődését. Az árvái Tesla híradástechnikai gyárnak állandó önálló kiállítása van, ámbár már korszerűsítésre szorul, mert a televíziós technika rövid negyed év­század alatt annyit fejlődött nálunk, hogy az első készülékek valóban mú- zeálts tárgyak benyomását keltik. VÍZERŐMŰ — HÄZI HASZNÁLATRA A múzeum további hasznos látvá­nyossága az energetikai részleg, a- mely hazánk másik világhírű tudósá­ról, Aurel Stodoláról kapta a nevét. Liptovsky Mikuláá szülötte, a züri­chi műszaki főiskola tanára figyelem­re méltó munkát végzett a gőzgépek és a robbanómotorok kutatásában. Érdemel elismeréséül 1941-ben James Watt nemzetközi aranyéremmel tün­tették ki. Gőzmozdonyok tökéletes és működő modelljei sorakoznak a fal mentén vagy hosszmetszetben mutatja a bel­sejét. Egy másik helyiségben robba­nómotorok, különféle stabil, lassúé­gésű motorok és gőzgépek láthatók, és itt kapott helyet a Vágmenti Gép­gyár motorkerékpár kollekciója is. Manapság egy kisiskolás is hallott már a Pelton, Francis- és Kaplan-fé- le vízturbinákról. Ez utóbbi különben szintén hazánk szülöttének a nevé­hez fűződik. Kevesen láttak azonban valóságos turbinát. A múzeum látoga­tói egy teljes turbinagyűjteményt lát­hatnak, mi több, működés közben. A Kaplan-turbina alkalmasint még vil­lanyáramot is szolgáltat. A falon hatalmas panell mutatja be a Vágón épült kaszkádrendszer és vízi erőművek működését. Egy dombormű a dobsinai duzzasztógát és vízi erőmű működését szemlélteti. LESZÄLLUNK A BÄNYÄBA Az ember az egyik ámulatból a másikba esik. A nagy meglepetés a- zonban még csak ezután következik, amikor kísérőm, Janka Duricová köz­li, hogy most pedig leszállunk a bá­nyába, és hogy le lehessenek kéte­lyeim, máris nyitja a szabályos bá­nyalejáratra emlékeztető kapuhom- lokzat udvarból nyíló nehéz tölgyfa­ajtaját. Hitetlenkedésem hamarosan elosz- lik, mert néhány lépcsőfok után már­is egy hamisítatlan bánya benyomá­sát keltő föld alatti helyiségben va­gyunk, amelyből többféle szabályos bányafolyosók nyílnak. A folyosókat a nagyobb hitelesség kedvéért a Ke- let-Szlováfciában található eredeti ércdús telérekből képezték ki. A szi- deritek, kalkopirltek, hematítek, mag­nezit és mangánércek teljesen azt az illúziót keltik a látogatóban, hogy i- gazi bányában van. Ezt fokozzák a különféle bányagépek, fúróberende­zések, amelyek még működnek is. További gépek szemléltetik a szállí­tást, és szellőztetést. A folyosókon e- zenkívül bemutatják a különböző dú­colási formákat, a kezdetleges fadú- colástól a korszerű TH-rendszerű a- céldúcolásig. Mindez teljesen hitelesen érzékel­teti a bányászat menetét, a bányá­szok munkakörnyezetét, munkamód­szereit. A teljes illúzióhoz már-már csak egy hosszú szakállú vörös sip- kás bányarém hiányzik. Persze ma már egy gyermek is tudja, hogy bá- nyarémsk nincsenek, vagy ha nem tudná, akkor a műszaki múzeum bá­nyarészlegének megtekintésével meg­győződhetik arról, hogy a bányászat is épp olyan munka, mint a többi. TUDÓSÍTÁS a VILÁGMINDENSÉGBŐL A múzeum legújabb részlege az asztronómiai komplexus. Ha az eddig látottaktól elszédült a fejem, akkor itt alaposan meg kellett magam csip­kednem, hogy nem álmodom-e. Az e- gész olyannak tűnt, mint az álom. Egyszeriben úgy éreztem magam, mint a világmindenség ura, aki előtt nincs többé titok, aki előtt feltárul­nak a titkok titkai. Beültünk a planetáriumba, amely hatalmas kör alakú helyiség, kupolás mennyezettel. Aztán elsötétült a te­rem, és a kupolán megjelent a csil­lagos égbolt úgy, ahogy aznap este tiszta időben bárki láthatta. De nem­csak úgy, hanem másként is. A te­rem közepén álló elmés szerkezetet kezelő Matej Schmögner, a múzeum szakmunkatársa megkérdezte, hogy akarom-e látni, milyennek tűnik az égbolt mondjuk ma este tíz órakor a déli sarkon állomásozó kutatóknak, az egyenlítői Afrika, vagy Ausztrália lakosainak vagy az eszkimóknak. Akartam, hogyne akartam volna. És így elevenedett meg előttem egy­más után a déli égbolt, a legendás Dél Keresztjével, a csillagos ég Grönland felett vagy minálunk ka­rácsonyeste, esetleg tíz, húsz év múl­va az évnek ugyanezen a napján. Rö vid idő leforgása alatt láttam rész­letes és teljes holdfogyatkozást, részleges és teljes napfogyatkozást nálunk, esetleg a világ más részeiről szemlélve, napfelkeltét és napnyug­tát, szürkületet és hajnalhasadást ta­vasszal, nyáron, ősszel és télen, ná­lunk és az északi sarkon, északi fényt, sarki éjszakát és nappalokat. Nyomon követhettem az égitestek lát­szólagos és valóságos mozgását, lát­hattam Földünket is ahogy méltóság- teljesen halad a Nap körüli pályán, mint egy közepes nagyságrendű csil­lag. Valahogy így láthatják a világ­mindenséget az űrhajósok Is. S mindezt egy koponya nagyságú bonyolult szórólencserendszerrel ellá­tott Zeiss-műszer vetítette elém, a- melybe mindezt beprogramozták, szinte megerősítvén, hogy a világ­mindenségben is minden törvény- és programszerűen történik. Noha eddig sem voltak kételyeim a világmindenség mibenléte felől, ed­dig is tisztában voltam az égitestek mozgásának tudományos magyaráza­tával, e rövid egy óra alatt többet megértettem a bennünket körülvevő világ törvényeiből, mint eddig. S bizonyára így van vele mindenki, aki csak egyszer is beül a műszaki múzeum planetáriumába és végigné­zi az intézmény egész gyűjteményét. Éppen ezért nyugodtan állíthatom, hogy páratlan alkalmat szalajt el az, aki Koáicén járva nem tekinti meg a műszaki múzeum gyűjteményét. Palágyi Lajos Az etiópiai fegyveres erők és a népi milícia egységei a keleti és a déli fronton sikeresen folytat­ják az ellentámadást, s ennek nyomán az elmúlt napokban Ha- rar-tartomány ban felszabadítot­ták Segag, Kebri-Dehar, Korane és Avaré városát. Sidamn tartomány­ban a déli fronton sikerűit visz- szafoglalniuk Botlamajót és az etiópiai-szomáliai-kenyai határ kö­zelében fekvő Volo városát. A győzelmekről az etiópiai orszá­gos forradalmi operatív parancs­nokság közleményét ismertetve az Addisz Abeba-i rádió számolt be. A rádió azt is bejelentette, hogy gyakorlatilag teljes egészé­ben sikerült visszaszerezni az Addisz Abeba—Dzsibuti vasútvonal feletti ellenőrzést. x Hatnapos hivatalos látogatásra Tokióba érkezett Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke. Kíséretében van Pert Mladenov külügyminisz­ter és Nacso Papazov, az Állami Műszaki-Tudományos Bizottság el­nöke. Japáni tartózkodása idején tárgyalásokat folytat Fakuda Ta- keo miniszterelnökkel, valamint a japán kormány más képviselőivel a kétoldalú gazdasági és politikai kapcsolatok fejlesztéséről, felkeres továbbá ipari létesítményeket, x A spanyol minisztertanács tör­vényerejű rendelettel ideiglenes autonómiát adott az ország há­rom területének: Aragóniának, Valenciának és a Kanári-szigetek­nek. Ezzel hatra növekedett azok­nak a körzeteknek a száma, a- melyek autonómiát élvezhetnek, igaz, egyelőre csupán ideiglenes jelleggel. Az önrendelkezés tar­talmát és formáját majd az or­szág jövendő alkotmányában rög­zítik. Katalónia és a Baszkföld, valamint az ország északnyugati részében Galícia szintén meg­kapta az ideiglenes autonómiát. Az ország több más tartomá­nya, köztük a legnagyobb Anda­lúzia is autonómiát követel, x Alvaro Cunhal, a Portugál Kom­munista Párt főtitkára a portu­gál nemzetgazdaság államosított szektora kérdéseinek megvitatásá­ra szervezett PKP-konferencia zá­rónapján, azzal fordult az ország dolgozóihoz: erősítsék meg egy­ségfrontjukat és hathatósan véd­jék meg a portugál nép vívmá­nyait. Felszólalásában elítélte az ország reakciós erőinek az álla­mosítás, a földreform és a mun­kásellenőrzés ellen indított táma­dásait. x Az Olasz Köztársaság elnöke, Leone által jóváhagyott keresz­ténydemokrata kormány Andreotti miniszterelnökkel az élén, letet­te a hivatali esküt. A kormány összetétele nem talált kedvező visszhangra a baloldali pártok­ban. „A Kereszténydemokrata Párt ismét képtelennek bizonyult arra, hogy túllépjen a párton be­lüli csoportok manőverein, leküzd- je a különböző csoportok nyomá­sát — írja a L’ Ünitá. — Az a né­hány helycsere ugyanis, amely a kormányban történt, teljesen önkényes változtatás és főként nem azt a célt szolgálja, hogy vele hatékonyabbá tegyék a kor­mány tevékenységét.“ x A neutronfegyver gyártásáról való lemondásra szólította fel Carter amerikai elnököt 35 ki­emelkedő szovjet tudós, akadémi­kus. — A neutronbomba gyártására vonatkozó igenlő döntés újabb szakaszt nyitna a fegyverkezési hajszában, megnehezítené a fegy­verzetek ellenőrzésével kapcsola­tos két- és sokoldalú tárgyalá­sokat, magasabb és veszélyesebb szintre emelné az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió közötti nuk­leáris egyensúlyt — állapítja meg a Moszkvában nyilvánosságra ho­zott levelükben a szovjet tudósok. A szovjet akadémikusok leszö­gezik: nem kétséges, ha az Egye­sült Államok a neutronfegyver gyártása mellett döntene, egyed- urama e téren nem tartana sokáig. HETED beriségnek több mint a fele 25 éven aluli fiatal. Jelenük és jövőjük nagy­ban azon is múlik: ők maguk mit tesznek közös céljaikért. — A DÍVSZ — mondta Pietro La- piccirella, a szövetség olasz elnöke — eddigi küzdelme során eredménye sen harcolt a fiatal generáció közös akcióinak erősítéséért, az imperializ­mus, a gyarmatosítás, az újgyarmato­sítás, a fasizmus és a reakció ellen a békéért, az enyhülésért, a leszerelő sért, a nemzeti függetlenségért, a de­mokráciáért, a társadalmi haladásért, a fiatalok jogaiért. Ennek a tevékenységnek legmaga­sabb fokú elismerését jelzi az a tény désekre napról napra jó választ ad janak. Az együttműködést egy ellen­tétektől feszülő fogalom összegezi: békeharc. Hol, milyen konkrét feladatokat, küzdelmeket jelent ez? Nézem az öl kontinensről érkezett küldötteket, a- mikor a plenáris ülésekre sietnek, a- mfckor a Hotel Stadt Berlin halijában beszélgetnek, amikor jegyzeteket ás újságokat lapozgatnak, amikor tán­colnak, amikor a szolidaritási nagy­gyűlések szónokait hallgatják, s tu­dom, hogy más és más akutális gon­dok foglalkoztatják szervezeteiket. A fejlődésben sok még a különbség, de nem kevés a közös tennivaló. Az em-

Next

/
Thumbnails
Contents