Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-03-21 / 12. szám
„Hazánk védelme minden polgár feladata. Az emberek felkészítésében a haza védelmére a HESZ-nek (Zväzarm), az Iskoláknak, a SZISZ-szervezeteknek továbbra Is teljesíteni kell feladata lkat. (A CSKP XV. kongresszusa határozatából). SZISZ alapvető feladata, hogy a fiatal nemzedéket magasfokú öntudatosságra és a haza védelme iránti felelősségre nevelje; egyben a munka minden formájának és módszerének igénybevételével fokozza fiataljaink testi erőnlétét és műszaki tudását. Ilyen nagy és igényes feladatot a SZISZ egymaga nem tud teljesíteni. A CSKP KB elnökségének 1971. márciusi határozata a testnevelés és a honvédelmi nevelés egyesítéséről, valamint a XIV. és XV. pártkongresszus dokumentumai világosan leszögezik, hogy ebből a nevelőmunkából a szakszervezetek, a HESZ és a CSXSZ szervezetei is kiveszik részüket. Ezzel az együttműködéssel, a SZISZ KB és a HESZ KB között 1971. február lS-én megkötött egyezséggel, a szervezett és irányított honvédelmi neveléssel sikerült elérni, hogy az aktív testnevelés és a honvédelmi tevékenység több százezer fiatal életének szerves részévé vált. Ez a tevékenység a SZISZ minden alapszervezetében és pioníregységében fokozatosan a megfelelő helyre kerül. A honvédelmi érdekkörök tevékenysége céljainak és tartalmának egysége a SZISZ SZKB és a HESZ SZK együttműködésének jó szervezésében, továbbá bizottságaik, szekcióik és tanácsaik, valamint az önkéntes aktívák munkájában rejlik. Az egységes sportkalendárium kiadásával — amely a sport-, honvédelmi és turisztikai versenyek, oktatások műsorát tartalmazzák az alapfordulóktól a lépcsőzetes jellegű versenyeken át a honvédelmi jellegű egyszeri rendezvényekig — egységessé tettük a SZISZ, a HESZ, a CSTSZ és az iskolaügy rendezvényeit. Minden évben több és több fiatal kapcsolódik be ezekbe az akciókba. 1977-ben 384100-al több fiatal vett részt a versenyeken, mint 1976-ban. Hogy javult a munka minősége a honvédelmi és testnevelés tömegesítésében, különösen a lépcsőzetes jellegű versenyek — a duklai honvédelmi rátermettsé- gi verseny, a honvédelmi többtusa és a sokolovói honvédelmi rátermettségi verseny színvonala, ezt bizonyítják az országos méretben elért eredmények, amelyek a tavalyihoz viszonyítva jelentős sikereket mutatnak fel. A HESZ KB irányelvei a nem HESZ-tagok részvételét illetően a HESZ rendezte versenyeken, a közös indítványok és a kölcsönös képviselet a szervezési bizottságokban, a különböző akciókban, hozzásegítik a fiatalokat ahhoz, hogy a sokrétű tevékenység valamelyikébe bekapcsolódhassanak. Értékelni kell az együttműködést a káderek nevelésében is, itt a legfontosabb tényező a személyek helyes megválasztása és jó felkészítése mind pedagógiai, mind szervezési tekintetben. Még ma is probléma a további káderek, különösen az edzők, oktatók és szervezők toborzása. Gyakorlatból tudom, hogy a testnevelő és érdekköri honvédelmi tevékenység első feltétele, hogy elegendő szakképzett káderünk legyen. Éppen ezért még nagyobb gondot fordítunk a további szervezők kiválasztására és előkészítésére, az edzők és oktatók iskolázására, jobban kihasználjuk az egyes testnevelő és honvédelmi szervezetek között a kölcsönös kádercsere adta lehetőségeket, ahogyan azt a SZISZ KB által 1976-ban jóváhagyott és érvénybe lépett egységesített minősítés elvei lehetővé teszik. A fiatalok felkészítése a katonai szolgálatra a honvédelmi nevelés legfontosabb célja. A cél, hogy hozzájáruljon és megszilárdítsa az öntudatos aktív magatartást a katonai szolgálatban, hogy a hadkötelesek! elsajátítsák azt a tudást, szokásokat és honvédelmi jellegű ügyességet, a- melyeket az alakulatokban való besorolásuk és a katonaság harci felkészültsége megkövetel. A hadkötelesek előkészítése igényes és bonyolult feladat, amely speciális szaktudást igényel, és egyben az ifjúság szocialista nevelésének is szerves része. A honvédők felkészítésének rendszere, amely a CSSZSZK egységes honvédelmi nevelési rendszere alapján lépett életbe 1973-ban, magasabb minőségi követelményeket támaszt a honvédelmi feladatok teljesítését illetően. A SZISZ igen fontos szerepet játszik a hadkötelesek felkészítésében a gyakorlóközpontokban létesített SZISZ-csoportok által. A SZISZ-csoportok jó munkájának egyik alapfeltétele a feladatok konkrét kidolgozása és megvalósítása „A SZISZ-csoportok megalakításának alapelvei a HESZ-kollektívákban“ alapján, amelyet a SZISZ KB adott ki. A munka sikerét némileg hátráltatja a gyakorlóközpontok gyengébb műszaki felszerelése. A két szervezet jó e- gyüttmüködésének ellenére sem sikerült minden gyakorlóközpontban olyan kedvező feltételeket teremteni, amilyenek a tananyagnak megfelelnének. Az ntöbbi időben a SZISZ és a HESZ nyugat-szlovákiai kerületi bizottságai különös gondot fordítanak a munkamódszerekre, ezért a SZISZ }B és alapszervezetei számára közösen módszertani segédanyagot adtak ki. Foglalkoznak benne a szervezési kérdésekkel, de a módszertannal és a tevékenység konkrét terveivel is. Jelenleg a módszertant dolgozzák fel minden érdekelt egység számára, ami majd bizonyára pozitívan fog hatni a SZISZ-csoportok munkájára. A SZISZ és a HESZ tagjai együttesen kiveszik részüket a honvédelmi és testnevelési létesítmények építéséből, vagy társadalmi munkával, vagy a NF programjainak teljesítésével, különböző, nem túl igényes sportpályák építésével. Az igények ezekkel a létesítményekkel szemben állandóan növekednek, arányosan azzal az érdeklődéssel, amely a testnevelés és a honvédelmi tevékenység iránt mutatkozik, és néha még a társadalom pillanatnyi lehetőségeit is túlhaladja. A CSKP XV. és a SZISZ II. kongresszusa igényes feladatokat tűzött elénk, amelyek arra köteleznek bennünket, hogy fokozzuk közös igyekezetünket a fiatal nemzedékünk honvédelmi nevelésének fejlesztésében és az oktatás színvonalának emelésében. Szocialista társadalmunk a kommunista párt vezetésével sokoldalú tevékenységre nyújt lehetőséget. Ezért joggal elvárja a SZISZ-szervezetektől, a HESZ-től és más testnsvelési szervezetektől, hogy még fokozottabban és aktívabban dolgozzanak, a hibáikat megszüntessék és derék, öntudatos fiatal nemzedéket neveljenek. MOLNÁR pavol, a SZISZ SZKB honvédelmi és testnevelési osztályának politikai dolgozója Abíró is ember Kevés embert szidnak annyian és any- nyiszor, mint a labdarúgó-játékvezető* két. A zöld gyepek fekete báránya, mert hiába, nem lehet mindenkinek a kedvében járni. Ha nem megy a ked* véne csapatnak a játék, a bíró a hibás. Mindig a bíró a hibás. Mi a véleménye a labdarúgásról, a labda körül lezajló dolgokról egy szakavatott FIFA=játékvezetőnek? Lapunk legközelebbi számában erról Indítunk beszélgetéssorozatot Mlchal Jursa mér* nőkkel. Egyben felhívjuk olvasóink fi= gyeimét, hogy bárki elküldheti kérdését az említett játékvezetőhöz» Egyre több olyan iskolánk van, melyeknek igazgatói és testnevelői szó szerint véve a kormányhatározatot, mindent elkövetnek a tanulók sportra nevelése érdekében. Dicséretes célt tűzött maga elé a Brati slavai Duna utcai Magyar tannyelvű Gimmnázium igazgatósága, illetve Cséfalvay Szilárd testnevelő tanár, amikor elha tározta, hogy nagy súlyt helyez a kimagaslóan tehetséges tanulók sportpályafutásának az egyengetésére. A Duna utcai iskolában ugyanis sohasem hanyagolták el a sportot. So kát emlegetett példa erre Szi- kora Gyurka és Móder Jóska, akik nem kis mértékben e gimnázium testnevelőinek köszönhetik sportpályafutásukat. Igazolja az iskola sportnevelésének sikereit az is, hogy labdarúgói a bratlslaval iskolák hagyományos labdarúgótornáin rendszerint az első három hely egyikét foglalják el. KI váló a női kézilabdacsapatuk is, pedig ebben a sportágban 10-12 középiskola küzd a do bogóra jutásért. Mi hát az az újabb célkitü zés, amelyre ennek az Írásnak a bevezetőjében céloztam? Hallgassuk meg magát a kezdeményezőt, Cséfalvay Szilárd testnevelő tanárt. — Ezelőtt is mindent meg tettünk, hogy a sportban ü- gyes diákjainkban továbbfej lesszük a tehetséget — kezdte a testnevelő tanár. — A velük való intenzívebb foglalko zás azonban nem biztosította, hogy az iskola elhagyása után nem kallődnak-e el. Előfordult olyan eset, hogy valamelyik ki emelkedőén tehetséges diákunknak érettségi után nem volt alkalma megfelelő szinten Cséfalvau Szilárd taktikai utasításokat ad edzeni, s így abba Is hagyta a sportolást. Nos, az Ilyen e seteket szeretnénk mi elkerül ni azzal, hogy nemcsak foglalkozunk a nagyon tehetséges fiatallal, hanem támogatjuk is tehetsége kibontakozásában Azt értem ez alatt, hogy ősz szeköttetést építünk ki Bratis lava sportegyesületeivel, ezek kipróbálják a hozzájuk irányi tott diákot, s ha osztoznak vé leményünkben, igazolt játéko sukká fogadják. Így nemcsak szakedzőket biztosítunk számé ra, hanem lehetőséget is arra. hogy élsportolóvá legyen. Mind járt meg Is győződhetik elkép zelésünk helyességéről. Éppen itt gyakorol a női kézilabda csapatunk, kérdezősködjék két tehetségünktől, a felsőpatonyi Füle-testvérektöl. Néhány percen belül előttem áll a két csinos, nyurga leány, Füle Mária és Füle Irén. Arcukat rózsásra festette a lab- dázás heve, s oly fesztelenül nyilatkoznak, mintha életük ben már több interjút adtak volna. — Mióta kézilabdáztok? — kérdezem, hellyel kínálva őket. — Már 11 éves korunk óta mondja az Idősebb. — Nálunk Felsőpatonyban ugyan nem volt sok lehetőség erre, de átjártunk Dióspatonyba, ahol jó kézilábdapálya volt. Ezek az 1- dők azonban még csak a „kéz deti“ Idők voltak. A tényleges kézilabdázást Dunaszerdahe lyen kezdtük. Húgom Is, én Is. itt kezdtük a gimnáziumot. Nagy fejlődésre azonban itt sem volt kilátás, legfeljebb csak arra, hogy rendszeresen edzettünk, és az Iskola csapa tában játszhattunk. Tavaly ok tőberben következett be aztán a fordulat. A Duna utcai gimnázium lányai a szerdahelyi gimnázium kézilabdázó leányaival mérkőztek, s ekkor „fedezett“ fel bennünket Cséfalvay tanár elvtárs. Megkérdezte, nem lenne-e kedvünk a Duna utcai gimnáziumban tanulni, Itt ugyanis segítenének tehetségünk továbbfejlesztésében. Természetesen örömmel fogadtuk az ajánlatot, annál Is inkább, mert az lnternátusl bennlakást Is elintézték mindkettőnknek. Nem is bántuk meg a cserét, a Duna utcai gimnáziumban rendszeresen ed- zünk s Cséfalvay tanár elvtárs ezenkívül Is mindent elkövet, hogy fejlődjünk e sportágban. — De hiszen Dunaszerdahe- lyen is aktívan kézilabdázhattatok. És onnan csak egy„ug- rásnyira“ voltatok az otthonotoktól. — Igen ám, csakhogy most már leigazolt kézilabdázók va gyünk — vette át a szót Mária. — Cséfalvay tanár elvtárs ajánlására ugyanis tagjai lettünk a cérnagyár sportegyesületének. Én az Ifi-csapat tagjaként a II. ligában játszom. Babyról pedig az a hír járja, hogy egyik jelöltje a szlovák ifjúsági válogatott szélesebb keretének. Ezenkívül megígérték a cérnagyáriak, hogy ha továbbra Is kitartunk a kézilabda mellett, támogatnak a főiskolára való felvételnél Is. Milyen kommentárt fűzzek e beszélgetéshez? Legfeljebb csak annyit, hogy reméljük nem szalmaláng a Duna utcaf iskola sportnevelési kezdeményezése. Hiszen olyan tehet ségek tanulnak jelenleg Is, mint az 1500 méteres távfutó Takács Alica, a kosárlabdázók közül Kiss Tibor és Saransky jancsi, vagy pedig a focista Mucska Ottó, aki falujában Félen csupán az Ifiknél játszott, a Duna utcaiak közbejárására viszont ma már a 2DS B csapatának aktív Játékosa. És még valami: a Duna utcai gimnázium élsportolóje- löltjei egytől egyig jó tanulók. (neumann) foto: Prandl Sándor A z érsekújvári (Nővé Zámky) Ifjúsági ökölvívók már két alkalommal voltak igen közel ahhoz, hogy Csehszlovákia bajnokai legyenek. Végre har- hadszorra sikerült, és győztesen kerültek ki az országos bajnoki címért folyó csapatbajnoki döntőből. 1977 decemberében legyőzték a háromszoros csehszlovák bajno kot az RH Űstt nad Labem-1 Ifjúsági csapatot. Páratlan tettet hajtottak végre. Először történt meg, hogy Szlovákia területére „került“ a büszke cím, és éppen a ml városunk fiataljainak jóvoltából. Az edző, Ryäavf józsef elvtárs, Paszterkő Lászlót, gimnáziumunk IV. E osztályának tanulóját tartja a legtehetségesebb bokszomnak. Laci kitűnő tanulő, az alapiskola Vili. osztélyáből jött, s mini az alapiskola legjobb és legaktívabb pionírja a gimnázium I. osztályában SZISZ-elnök lett, majd KIVÁLÓ ÖKÖLVÍVÓ az Iskolai SZISZ-vezetőségnek Is a tagja. Másodikos gimnazista volt, mikor elhatározta, rogy ö- kölvívőt edzésekre fog Járni. A bátor és jő testi felépítésű ílúra felfigyelt Ryäav? edző, akinek keze alöl akkor már négy csehszlovák Ifjúsági bajnok került ki. Hogy az edző nem csalódott, bizonyítja az a tény, hogy Paszter- kó László eddigi 27 mérkőzéséből csak hármat (3) vesztett el, pedig nem kisebb „emberek“ voltak az ellenfelei, mint Magyarország félnehézsúlyú bajnoka, az NDK nehézsúlyú bajnoka. Ezzel egy szersmlnd elárultam azt Is, hogy tagja Csehszlovákia Ifjúsági váló gatott csapatának. Paszterkő László ütései kemények, Jobb és bal keze egyaránt gyors, s talán, ami még ennél Is fontosabb, könnyedén viseli a legkeményebb ütéseket. A most é rettsé-glre készülő Paszterkő Laci sokat, nagyon sokat tanul, mint az édesanyja }s mondja. Persze tovább készül az edzéseken az újabb feladatokra, mert az ökölvl vást nem szeretné abbahagyni, vl szont legnagyobb problémája hogy Érsekújvárnak nincs lelnőt* csapata. Így az érettségi után döntenie kell, ami nem lesz köny nyű. Hívják őt Magyarországra Is és sok más egyesület Is érdeklő dlk Iránta. Sok függ attől — mondja ő —, hogy hol folytatón majd, ugyanis dédelgetett álmon kikerülni egyszer az olimpiára. Szívből kívánjuk, hogy ez sl kerüljön. Kermét Erika Duna utcakk az élsportéi’! KÖZÖS FELADATOK - KÖZÖS CÉLOK
