Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-03-14 / 11. szám
8 Az év legjobb színésznője; TARJÁN GYÖRGYI Kék trikóban, rövidke fehér szoknyában egy vonzó, erősen göndör hajú, szeplős arcú lány kérlelte a teherkocsi vezetőjét: „Vigyél le Balatonboglárra. Ne félj nem bánod megl“ És kije lentését kihívó tekintetével és magatartásával Is alátámasz tóttá. Olyannyira, hogy a fiú csaknem képtelen volt határoz ni: elviszi vagy kirakja őt az útelágazásnál. Bár az utóbbi mellett döntött, a vágyakat éb resztő lány emlékétől Így sem tudott szabadulni. Tarján Gvörgyi, a magát meg nem nevező stopDOs lány meg formálója a nézőknek Is kel lemes perceket szerzett alaki tásával Ez a rövid epiződsze rep teljesen elegendőnek blzo nyúlt ahhoz hogv magára hfv ja a szakmabeliek figyelmét is Neve mellet még ott volt az „fh “ rövidítés, de a Kenguru ban nyújtott játéka arra utalt. hogy érett színésznőt ismerhettünk meg személyében. Különös egyéniség. Törékeny alakja, vörös hajkoronája, mély hangja teszi azzá. Senkihez sem hasonlítható. Az egyik pillanatban még határozott, energikus fiatal nő, a másikban ál modozó, ábrándos tekintetű diáklány. 1971-lg Erdélyben élt. Gyermekkorának legszebb emlékeit Is onnét hozta magával. A festői táj, a falusi élet. az egyszerű vidéki emberek még ma is gyakran feltörnek kép zeletében. Gimnáziumi énekpedagógusa tanácsára jelentke zett a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessztanszakára. Swinge' és rockot énekelt önálló kon certeket tartott Lengyelország ban már csaknem otthon érzi magát A varsói tévé képmag nóra vette egyik előadását. Mehetett volna Svédországba és Olaszországba is énekelni. Már „ plakátok Is készen voltak, amikor a filmforgatás miatt le kellett mondania a meghívásokat. Annak Idején ugyanis egyszerre három filmben kapott szerepet. Artistaiskolába Is iárt. Bohóckodni tanult és zsonglőrködött, de a görkorcsolyáért valahogy nem lelkesedett. Ott Is hagyta az égé szét. A Színművészeti Főiskola operett-szakán viszont minden érdekelte. Inez a Zárt tárgyalásban, Ruth a Kitörésben Énekes és prózai szerepben egyaránt jelesre vizsgázott. Miskolcról és Pécsről kapott ajánlatokat. Már alá Is írta volna a szerződési, amikor újabb lehetőséget kapott: a MAFII.M szerződött filmszl nésznője lehet, ami annyit jelent. hogy első munkahelye a filmgyár, de ha valamelyik színház Igényli — színpadi szerepet is vállalhat. Ezért Is v8- lasztotta a filmgyárat. „Hogy tehetséges vagyok-e, azt majd mások döntik el“ — mondotta egy alkalommal. És a döntés már meg Is született. Még egy év sem telt el azóta, hogy Tarján Györgyi befejezte főiskolai tanulmányait, és huszonhárom éves korában az Egy erkölcsös éjszaka és az Apám néhány boldog éve című filmekben nyújtott alakításáért s napokban megkapta a filmkritikusok diját, és az év legfőbb színésznője lett. Az előbbi fiimhen Dartnkát Játszotta, akit a Kelepet nevű bölcsészhallgató Iránt érzett őszinte szerelme kivezetett a kolozsvári vörös lámpás házból, az utőbbtban lutka. a hamvas cselédlány figurájában nyújtott hiteles alakítást. A két film csakhamar nálunk is bemutatásra kerül, de alki a Kenguruban megismert Tarján Györgyi tehetségét újra meg akarja csodálni, az láthatja őt a Herkulesfürdől emlékben, a vándorfényképész beteges lánya, Margitka szerepében. A képernyőn pedig a Szerelvény a hátorszában című tévéfilm női főszerepében láthatjuk őt legközelebb G. SZABÓ LÁSZLÓ Ide jöttünk muzsikálni Találó a cím. Az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Tánc együttes műsorfüzetéből vettük kölcsön, mivel az ő műsorukat verjük mi is dobra és nem Is érdemtelenül. Újra útnak indultak, hűgy a népdalok sokszínűségével, változatos témáival és dallamvilágával Ismertessék meg tanulóifjúságunkat. A műsor végigkalauzolja hallgatóit a székely népda lóiktól a vlrágénekeklg, de nem hiányzik a verbunkos sem, sőt elhangzanak magyar nóták és népies műdalok is. A több mint egyórás műsort klsérőszöveg egészíti Jel, amely alapos magyarázatot ad a népzene fejlődésére. A műsort táncbetétek teszik még színesebbé, melyeket Jóba Lajos ad elő. Németh Imre nemcsak a műsor összeállításával vizsgázott jelesre, hanem szereplésével is művészi élményt nyújtott. L. Fejes Mária és Sztruhár Éva tolmácsolásában gyönyörködhetnek a hallgatók a szebbnél szebb népdalokban. Az együttes kis népi zenekara Is osztatlan sikert aratott. Beke Anikó műsorvezető jől kalauzolta a hallgatóikat. Ezt a műsort nem megnézni, hanem hallgatni kell. Bármennyire is megnyerő külsejű szereplők lépnek a színpadra, a figyelem elsősorban a zenére összpontosul. Szeretném hinni, hogy a nevelő hangverseny hallgatói közül egyre kevesebben kattantják le a rádióvevő ké szülék vagy a tévé gombját, ha ott az ősi magyar rlt must, az ősi magyar zenét sugározzák. Mert Itt a gútai bemutatón azt tapasztalhattuk, hogy a gyerekek odafi gyeitek. Jól tudjuk azt, hogy a művészi élvezet nem mindig született adottság és nem mindig Jelentkezik magától. Sokan vannak olyanok, akik képesek a zenei művek befogadására, de mivel valami oknál fogva el van zárva előlük, erre a képességre sohasem ébredhetnek rá. Ezért üdvözlünk minden olyan kezdeményezést, mely a zeneirodalom élő elterjesztésére Irányul a legszélesebb körökben. Hódító hadjáratra Indult ebből a szempontból az Ifjú Szívek együttese, amely immár a második nevelő hangversenyével járja Dél-Szlovákta falvait és a legkisebbekben fejleszti ki a zenei felvevőképességet. CSIKMÄK IMRE Fenti képünkön: L. FEJES MARIA Alatta: NÉMETH IMRE Jobbra: AZ EGYÜTTES NÉPI ZENEKARA Ki í MITŐL FÜGG NÉPTÁNCUNK JÖVŐJE V ége az előadásnak. láncosok jönnek előre meghajolni, a kö zönség lelkesen tapsol. Min denkt őröl, megelégedett. Az egyik oldalon a közönség, mert nagyszert! műsort látott, a másik oldalon a szereplők, mert a sok munka, tára dozás nem volt hiábavaló. A beava tottakon kívül azonban csak keve sen tudják, mennyi embert és anya gl áldozat szükséges ahhoz, hogy egv színvonalas előadás jöjjön létre. Először Is egy kutató vagy egy e gész kutatócsoport kezdi meg műn káját. Embereket keres fel, kérdez, daloltat, kamera elé csalogat és táncra bír falusi öregeket. Az összegyűjtött anyagot elemzésnek veti alá és használhatóvá teszi. Ebből az a nyagból meríthet a koreográfus (ha csak nem maga vág neki a gyűjtés nek) a színpadi néptánc megalkotásához. Ezt nem teheti egyedül Szüksége van zeneszerzőre, aki a zenét komponálja, korrepetitorra, aki Falvaink elsőrendű feladata tehát saját folklórktncsünk felkutatása és színpadra alkalmazása. Érdekünk, hogy az említett szervek vagy szervezetek összefogása állandó jellegű folklórcsoportok létrehozását eredményezze. Néptáncmozgalmunk együk legfájóbb pontja ugyanis, hogy a falusi hagyományőrző csoportok csak bizonyos alkalmakra (pl. Zselízre) készülnek műsorral. Hiányzik a csoportokban a rendszeres munka. A csoportok vezetése általában nincs szakemberek kezében. Tettünk már javaslatot a Népművelési Intézetnek, hogy a folklórcsoportok vezetői számára Is szervezzen oktatást, és re méljük,- hogy kérelmünk meghallga tásra talál. Szükséges, hogy hatékonyabban segítsék a meglevő vagy a- la'kuló csoportokat és szorgalmazzák állandó működésüket. A városi csoportok helyzete más. Prága és Bratislava kivételével a a próbateremben újra meg újra eljátssza és természetesen táncosokra van szüksége. Az elkészült mű még távolról sem kész az előadásra. A tánchoz meg kell tervezni és varrni a ruhát, a csizmát, a kalapot vagy a pártát. A zenét a zenekarnak kell tanulnia. A színpadi tánc nem egy alkalomra készül. Többször, több helyen kerül bemutatásra. Igaz, hogy egy mű megalkotásához nem jön össze minden szükséges feltétel Ilyen Ideálisan. A felsoroltak bői azonban egyértelműen kiderül, hogy ez nem olcsó mulatság és a mai követelmények mellett a CSE- MADOK helyi szervezetei ezt nem is képesek anyagilag fedezni. Segítségre szorulnak és ezt a segítséget elsősorban a népművelési intézmények hivatottak nyújtani. E- zek a szervek olyan kerettel rendel keznek, amely az Ilyen költségek fe dezésére van fenntartva. A szlovák, valamint a magyarországi mozgalom ban gyakori a helyi Ipart vagy me zőgazdaságl üzemek, Illetve azok szakszervezeteinek hatékony anyagi támogatása. Ez a szlovákiai magyar néptáncmozgalomban nagyon ritka eset. Ilyen módon megközelítően válasz! adtunk a kérdésre ,,miből tovább a néptáncmozgalomban“ és rátérhe tünk a „hogyan tovább" kérdésre. A kérdés megfejtését a falusi cső portoknál kell kezdeni. Falvakon u gyanis kisebb vagy nagyobb mérték ben még ma is él az eredeti népi hagyomány. Van ahol már csak az idősebb korosztály ismeri, vagy Orz1 őseink dalait, táncait, szokásait, de ritka az a falu, ahol ebből a parázs ból már nem lehet tüzet gyújtani zonban a városi csoport szintén a saját tájegysége vagy még szűkebb körzete felé kell fordítania elsősorban a figyelmét. A környék több alkalmat ad a néptánc eredeti hordozóinak megismerésére és így kívánatos módon rányomja sajátos bélyegét az együttes stílusára. Ellenkező e- setben együtteseink szürke egysíkúságba olvadnának össze, nem beszélve arról, hogy a divat áldozataivá válnának. Így történhet meg azaz e- set, hogy az Országos Népművészeti Fesztiválra a tíz jelentkező csoport közül nyolcnak van gömörl tánc a műsorában... Ez a követelmény nem gátolja az alkotók szabad röptét, uem szorítja hátrányba a folklórban szegényebb etnikum képviselőit. igyekeztünk csupán azt elérni, bogy a hangsúly a kellő helyre kerüljön. Ami pedig a témaválasztást Illeti, akad kiaknázatlan terület, amely mindeu szempontból hasznot hozna az együttesnek, néptánc-mozgalmunknak és egész kulturális életünknek. Az együttesek bátrabban nyúlhatnának a szlovák néptánc hagyományaihoz. Egy-két járás kivételével együtteseink nyelvileg vegyes környezetben működnek. Ezekben a tájegységekben a folklór kölcsönös hatása oly egyértelmű, hogy még a rövidlátók figyelmei sem kerülheti el. Mágis a szlovák és a magyar folklór ápolása közé mindkét részről nagyon erős vonalat húztak. Ezt a mesterséges elválasztást mindkét oldalról helytelennek tartom. A szomszédos szlovák etnikum lulklörja együlleseink műsorának a föbbrétflségét Is emelné Gál György
