Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-03-14 / 11. szám
Vladimír Remek százados földi körülmények között is a sálytaianság állapotában gyakorolja a műszerek kezelését. UTÁNPÓTLÁS, ANYAGELLÁTÁS - A VILÁGŰRBEN A Szadjut-kisérlet egyik sikeres művelete: a Progressz 1 pilóta nélküli teherszállító űrhajó autó matlkusan hozzákapcsolódott az űrállomás szabad bejáratához. Az automatikus Összekapcsolás nem üj, ezt a manővert korábban már két Kozmosz mesterséges holddal, illetve pilóta nélküli Szojüzzal és egy üres Szaljuttal már elvé gezték. A Progressz 1 üj felada tot hajtott végre — első Ízben szállították lakott űrállomás fe délzetére automatikus teherszái Utó űrhajóval utánpótlást. A mind ez ideig egyedülálló művelet szükségessége könnyen belátható. Az űrállomáson egy nap alatt ugyanis mintegy 20—30 kilogrammnyt az anyagfelhasználás. Ez már egy-két hónap alatt Is tetemes mennyiséget, mintegy 1—2 tonnát is kitehet, az egyévi akár a 10 tonnát is. Nyilvánvaló, hogy a 28 tonna sülyü Szaljuton ekkora fogyóanyagkészletet nem :ehet tárolni. SOK A FOGYÓANYAG Az űrállomáson űrhajósok él nek, tevékenykednek, meghatáro zott kutatási programokat hajta nak végre, s ezért a fogyóanyagoknak meglehetősen nagy a száma, A kísérleti kutatómunkát végző űrhajósoknak igen jó az étvágyuk, így az élelmiszer- és a vízfogyasztás sem elhanyagolha tó. Az űrállomás levegőtartaléka ts fogy. Meghatározott levegőmeny- nytség vész el az összekapcsolást és szétválasztási folyamatok alkalmával, de a felesleges he lyet elfoglaló és romló szemétnek az űrbe való kieresztésekor — ktzsilipezésekor — is tetemes esetleges más pályamódosításra való üzemeltetése tetemes hajtó anyag felhasználással (ár. Hasonlóan nem kevés hajtó anyag fogy az űrállomás helyzetbeállításakor — orientálásakor. A keringést pályán ugyanis az űrállomás (Illetve a hozzákapcsolt űrhajó, vagy űrhajókból álló rendszer) tömegközéppontja halad. E pont körül az össze- kapcsolt űrobjektum a kívánt Irányba — le, fel; előre hátra: lobb és bal oldalra — elfordít ható Attól függően, hogy me lyik bejáratához csatlakozik pél dául a pilóta vezette vagy pilóta nélküli űrhajó, kell az űrállomásának a csatlakozással ellentétes végét a keringési irányba fordí tani. Hasonlóan kell beállítani a helyzetet a szétválasztáskor is. Különleges helyzetbe kell állítani az űrrendszert a földfotózás, a A Szovjetunió kezdetné nyezésére 1965. novemberében létrejött a kozmikus térség kutatásának és kihasználásának sokoldalú együttműködés' programja. A programban kilenc szocialista ország vesz részt: 1967. áprilisában Írták alá a résztvevő országok képviselői, és az fnterkozmosz elnevezést kapta. jelenleg az Interkozmosz keretén belül széleskörű ku tatásokat végeznek, öt tudományos tárgykörben: a kozmikus térség fizikális tulajdonságainak tanulmányozása, kozmikus távközlés, kozmikus meteorológia kozmikus orvostan és élettan, valamint az életkörnyezet kozmikus berendezésekkel való vizsgálata. 1976-ban a Szovjetunió javaslatára megtárgyalták a tagországok polgárainak részvételét szovjet konstrukciójú űrhajókon és űrállomásokon való űrrepülésben. Ugyanakkor megegyezés jött létre az űrhajós-jelöltek kiválasztása és kiképzése módjáról. Ennek a megegyezésnek az eredményeként repült a világűrbe 1978. március 2-án első csehszlovák űrhajósként Vladimír Remek százados. tőkkel ás Integrált áramkörökkel már ma is találkozunk a rádiókban, a tv-ké- szűlékekben, villanyórákban és elektromos számítógépekben. Külön jelentősége van a természeti kincsek kozmikus berendezésekkel végzett feltárásának. Ezen a téren az űrkutatás már tulajdonképpen gyakorlati nemzetgazdasági feladatokat végez. Nem kisebb szerepe van az életkörnyezet felülvizsgálásában, a szeny- nyezűdés gócainak feltárásában. Nagy jövője van a „kozmikus iparnak“. A súlytalanság állapotában új, eddig ismeretlen tulajdonságú fémőtvözeteket és műanyagokat lehet létrehozni, ami új távlatokat nyit a gépek és berendezések szerkesztésénél. Ugyanígy vegytiszta gyógyszerek és oltóanyagok is előállithatók a kozmikus tér különleges feltételeiben. Ez a felsorolás is mutatja, milyen jelentősége van az űrkutatásnak a nemzet- gazdaságban. Annál is inkább, mivel ezek a kutatások még csak a kezdetén tartanak és az idők folyamán a technika és tudomány további haladásával tökéletesedni fognak. INTERKOZMOSZ A KGST szerveinek e- gyüttműködése azokkal a szervezetekkel, amelyek koordinálják a nemzetközi űrprogram munkáját — lehetővé teszi, hogy a tagállamok tudósai a kozmikus térben elért tudományos e- redményeket a népgazdaságban is érvényesítsék. Például a kozmikus energetika fejlődése kiszélesítette az energiaforrások skáláját és ezeket földi viszonylatokban is alkalmazni lehet majd. Így például a szovjet űrhajókon használt elektromos elemek alkalmazhatók lesznek majd a gépkocsikban is. De fel használhatók az iparban és a mezőgazdaságban is. U- gyanez a nukleáris áramforrásokról is elmondható Nagy jelentősége van a kozmikus technika fejlődé sének az elektronikus számítógépek fejlesztéséhen. A kis térfogatú és kevés e- nergia-szükségletet igénylő berendezések fejlesztése, — ami kozmikus feltételek kö zött elengedhetetlen — már most felhasználható az ipa ri termelésben, A félveze A Szojuz űrhajó, amely Gubarevet és Remeket a Szaljut űrállomásig szállította mennyiségű levegő szökik el. A Szaljut 6 levegőkészlete alaposan megcsappant a decemberi űrséta alkalmával, hiszen ekkor — a mellső bejárati ajtó nyitása miatt 10 köbmétert Is meghaladó mennyiségű levegőt kellett klen gednl, egy teljes átszálló fűiké nyl levegő szökött el. Jelentősnek mondható az alkatrész-felhasználás Is. Így különfé le regeneráló rendszerekben levő elnyelő anyagok meghatározott Idő után telitődnek és cserére szorulnak. Hasonlóképpen cserélni kell e rendszerek elhasználódott szűrött, tömítéseit is. Az űrállomás fedélzeti rendszere! szá- mos alkatrészének rövid az üzemideje, ezeket Is Ajakkal kell felváltani. A tudományos-kutató munkák Is Jelentős anyagfogyasztással járnak, elegendő megemlíteni a fényképezőgépek és filmfelvevők filmfogyasztását. A munka közben újabb kísérletek elvégzése Is szükségessé válhat, s ezekhez szükséges berendezések egy része rendszerint éppen hiányzik. HAJTÓANYAG Szándékosan hagytuk utoljára az űrállomás működési Idejének meghosszabbításához fetétlenül szükséges hajtóanyagot. Az előzőekben felsorolt anyagok Is fontosak, de a hajtóanyag hiányában, az űrállomáson semmiképpen nem folytatható az előírt — evékenység. Természetes, hogy a hajtóanyag a fedélzeti rakéta hajtóművének működtetésére kell. De ml Indokoja a 340—380 kilométer magasságban keringő űrállomás hajtását, a rakétahajtómű vek beindítását. Az Ilyen magasságban rendkívül ritka ugyan a levegő, de a nagy méretű űrállomásra mégis akkora a fékező hatása, hogy néhány pap, egy-két hét után |elentős a keringési pálya magasságának Csökkentése. Az eredeti keringési pályát csakis az űrállomás felgyorsításával — az e cá'ra szolgáló rakétahajtómúvek meghatározott ideig való működtetésével — lehet visszaállítani. A me nethajtómű Ilyen célból vagy csillagászati megfigyelés és más műveletek alkalmával. Az említett elfordítási manő verekre, a kívánt helyzet beállítására szolgálnak a kis tolóerejű orientációs rakétahajtóművek. A Szaljut 6 esetében az is kitűnt, hogy az Orhármas helyzetbeállítást műveletei során aránytalanul nagyobb hajtóanyag-mennyiség fogyott. Kézenfekvőnek látszott, hogy az említett fogyóanyagok utánszállí tására pilóta nélküli űrhajót hasz náljanak. Ez esetben az űrhajó sok, és az életfeltételeiket meg teremtő rendszerek, az ülések, a kézi vezérlő berendezés helyett megfelelő súlyú anyagot lehetett a szállító űrha|óba berakni. TEHERSZÁLLÍTÓ ŰRHAJÓ A Progressz 1 külső kialakítása hordozórakétája a Szojuz űrhajó kával megegyező Teherbíró ké pességét tovább fokozták azzal, hogy a Szojuzokkal ellentétben nincsen Földre visszatéríthető része. Ennélfogva a tetemes súlyt kitevő, a visszatérés lehetőségét megteremtő szerkezetek helyett növelni lehetett az utánpótlást anyag mennyiségét. Különösen nagy a súlya például a visszatérő fülkén levő, a légköri súrlódás okozta felmelegedés ellen védő elégő burkolatnak, valamint a sima leszállásra szolgáló ejtőernyő-rendszernek és fékezőrakétá nak. A Progressz 1 Földre való visz szahozásának egyébként sem volna semmi értelme, hiszen a visz- szahnzott nem használható fel. Jelen kialakításában Igen hasznos feladatot lát el. mert belsejében helyezik el az űrállomáson el használt, szükségtelenné vált anyagokat, majd leválasztják az űrállomásról. Ezt követően az ..űrkukává“ vált berendezés hu zamos keringés, lassú süllyedés végén a sűrű légkörbe érkezve elég. A Progressz 1 automatikus kö zelítését, s az összekapcsolás folyamatát a Szaljuton levő űrha jósok állandóan figyelemmel ki sérték, s a műveletek pontossá gát ellenőrizték Az űrállomás fedélzetén levő berendezéssel — hibás vagy pontatlan manöve: esetén lehetőségük lett volna a közelítés megszakítására A biz tottsági okok miatt így klalakí főtt szerkezetet végül Is nem kellett működtetni. A Szaljut űrhajósai néhány na ptg a teherszállító űrállomás polcaira rögzített, egy tonnát is meghaladó súlyú anyag átrakódé sával voltak elfoglalva. Ez az átrakodás! munka a ta- oasztalatok szerint a súlytalanság körülményei között egyáltalán nem könnyű. Az ennél sokkal kisebb feladatot Jelentő Ilyen tévé kenység, a kísérleti kutatómunka kicsomagolása és átrakása a visz szatérő fülkébe, a korábbi Szál- jut-ktsérleteknél több napot vett génybe. Nem könnyű művelet a folyé kony hajtóanyagnak, valamint a ■ürített állapotban szállított oxl génnek és nitrogénnek az át szivattyúzása sem, hiszen liven műveletet — a súlytalanság kö rülményei között — a veszélytelennek egyáltalában nem tekinthető anyagokkal — ez alkalommal hajtanak először végre. A Progressz 1 teherszállító űrhajóval végzett utánpótlási manőver, s az átrakodás bizonyára értékes tapasztalatokhoz jut'at'a a nagyszámú új elemet tartalma zó Szaljut-program tervezőit, ve zetőlt. A Szojuz -28 legénysége Alekszej Gubarev és Vladimír Remek, megbeszéli az űrutazás részleteit az oktatóval. ÜJ FEJEZET A VILÁGÜRKUTATÁSBAN A Szaljut 6 űrállomás lehetővé teszi a legkülönfélébb tudományos kísérleteket. Már eddig is több legénységnek adott lehetőséget a kutatások folytatására
