Új Ifjúság, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-03-07 / 10. szám
t F lena Lazinovská az eltelt öt év terméséből válogatott mintegy hatvan festményét mutatta be a Dunamenti Múzeum képtárában. Munkál nagyrészt figurális kompozíciók, amelyek között főleg partizánképei forradalmi harcaink hőseire emlékeztetnek és a Februári Győzelem 30. évfordulójának történelmi eseményeihez is kötődnek. Kifejező olajfestményei, színes virág-kompozíciói, hangulatos tájképei egyben igazolják, hogy az immár hetvenöt esztendős festőművésznő otthonosan jár tartalmas és formailag is kiegyensúlyozott képzőművészetünkben. Képeiből mintha kiéreznénk azt a küzdelmes utat, amelyet ő maga járt meg, míg elérkezett a mindenütt jelenlevő szépség láttatásához. Alkotásait mégsem mondhatjuk epikus művészetnek, de drámainak sem, pedig képei tele vannak élettel, valós történésekkel. S ez a belső világlátása elegendő ahhoz, hogy mondanivalóinak művészi tartalmat is adjon: forradalmi tartalmat a javából. Az emberhez és a természethez kötődő viszonya, jelképeinek szlávos jellege, látomásainak realitása egyben művészetének egyéni stílusjegyét is fémjelzik fszuchyl Képünkön: E. Lazinovská: Olvasztárok, olaj 0 volt a Tiindérszép Ilona A hét Szimeon című hang- játékban. Most van abban a korban — mondhatnám szerencsés korban, amikor minden szerepet eljátszhat. Nemcsak hangjátékokban, a színpadon is. Dávid Teréz Dódijáiban ö volt Anyu, Szigligeti Cigányálban Rebeka, Az ember tragédiájában Éva Othellóban Emília. Márkás szerepek, és még hosszan sorolhatnánk a többit. Az előbb mondottakhoz még tegyük hozzá: abban a szerencsés helyzetben volt és van, hogy nem tartozott és nem tartozik a „hercig“ színésznők közé. Elmúltak azok az idők, amikor a világot jelentő deszkákra való jelkerüléshez elsősorban az üde leányarc és a szex- bombás külső volt a fontos. Ma egyéb tényezők kerülnek előtérbe. Iskolapéldája ennek Töröcsik Mari vagy Ruttkai Éva. Ok azok, akiknek neve hallatára nem a szép külső, a jérjibolondító szépség jut eszünkbe, hanem valamelyik remek alkotásuk. Ez persze nem jelenti azt, hogy a színpadon — ha kell — ne tudnának szépek lenni. Térjünk vissza Tündérszép Ilonához. Hangjátékban könnyebb elhitetni a korkülönbségét, bár az érettség kicsendül a szövegmondásból is, de színpadon? — Színpadon soha ilyen szerepeket nem játszottam — nevet Németh Ica —, pedig tizenhét éves koromban kerültem a színházhoz. Talán a Ludas Matyi Evikéje vagy Dávid Teréz Vidor családjában a legkisebb lány szerepe, de ez sem volt amolyan „herceg- kisasszonyi“ szerep. A színészi pályán legnehezebb kivárni a felfedezés pillanatát. Németh Icának nem kellett sokáig várnia. — Magam sem tudom, mi ösztönzött arra, hogy színésznő legyek. Az iskolában, sajnos, nem volt túlságosan nagy lehetőségem. Színjátszó körünk nem volt, de egyszer előadtunk egy rövid jelenetet a Bánk bánból. En játszottam Gertrudis királynőt. Játék közben valami különös érzés fogott el. Ügy éreztem, hogy nagyon jó játszani, éreztem, hogy szívesen játszom, és az is eszembe jutott, hogy talán meg kellene próbálni a szerepalakítást rendes színpadon. Ez az érzés egyre erősödött bennem. Csak jelentkezni nem volt merszem, míg aztán egyszer mégis sikerült, s elmentem a felvételi vizsgára. A felvételin is Gertrudis királynőt adtam elő, verseket szavaltam, főkép József Attilát, de más költők verseit is. Felvételi közben úgy éreztem, hogy jól megy, szinte biztos voltam benne, hogy sikerül. Az önbizalma azóta sem hagyta el. No meg vonzalma a karakterszerepekhez sem. Aki első próbálkozásra a Gertrudis királynőt látssza . .. — Nekem inkább a karakterszerepek Jelelnek meg, azok a szerepek, amelyek a mély embert érzések kidomborítását igénylik... Az előbb még vidáman csillogó szeme elkomolyodik. Tekintetén látszik, hogy hivatásának érzi a színjátszást, átéli a szerep) örmálást. — Ilyen szerepek voltak az idős Adamecné A Szent péier esernyőjében, az egyik vénkisasszony a Kaviárban. Am ami az önbizalmat illeti, az mintha egy kicsit megcsappant volna — kanyarodik vissza a vidámabb „műfajhoz“, s ez jó, mert nyilván nem komolyan gondolja. — Fontos, de nem minden az önbizalom. Egyre nagyobbak az igények, ma már sokkal többet várnak tőlünk a nézők, mint amikor kezdtem. Akkor elfogadtak, mégis tudtam, hogy el kell végeznem a főiskolái. Bár .a főiskolán nem tanítanak meg senkit látszani, de mindenkinek bővül a látóköre, sok mindent másképp ítél meg, másképpen is lát. Sok mindennel, sok újjal ismerkedtem én is, az iskolán fektették le az igazi színjátszás alapjait — mészáros — A Vöröskereszt nyárasdi (Topolníky) szervezete kedves ünnepség keretében köszöntötte a község önkéntes véradóit. A kilencéves alapiskola pionírjai, a helyi SZISZ-szervezet fiataljai és a népművészeti csoport szólóénekesei rövid kultúrműsorral vezették be a meleg hangulatú ünnepi estet. A műsor után értékelték a helyi szervezet áldozatkész munkáját. Megtudtuk, hogy az elmúlt esztendőben községünk lakosai nem kevesebb, mint ötvenhat alkalommal ajándékozták vérüket az arra rászorulóknak. Nem kis büszkeségre jogosít fel a tény, hogy huszonhat véradó a JánSky-emlékérem tulajdonosa, s közülük ketten már az érem ezüst- fokozatát is elnyerték. Ezek az eredmények a járás élenjáró szervezetei közé sorolják a nyárasdit. Ezt követően a körzeti orvostól megtudtuk, hogy a mozgalom tovább terjed, Megbecsülést és köszönetét érdemelnek aminek eredményeképpen már a januári hónapban harminckilenc volt a véradásra jelentkezők száma. Dr. Bulaj Cík méltatta e mélységesen emberséges tevékenység társadalmi jelentőségét, és köszönetét fejezte ki az életmentő adományokért. Hogy községünkben jó a szervezeti tevékenység és szoros az alapszervezetek közötti kapcsolat, fényesen igazolja a Nőszövetség bekapcsolódása az ünnepi akcióba. Elnöknőjük meleg szeretettel köszöntötte az önzetlen véradókat, majd virággal és könyvekkel jutalmazott tizenegy véradó nőt. Szocialista társadalmunkban a legnagyobb érték az ember, ezért államunk mindent megtesz az emberi élet megmentésére, meghosszabbítására. Minden erőfeszítés hiábavaló lenne azonban, ha nem találkozna embertársaink önzetlen megértésével, áldozatkész segíteni akarásával. A jól sikerült rendezvény azt bizonyltja, hogy a Vöröskereszt nyárasdi szervezete valóban kiérdemelte a legjobbaknak kijáró megkülönböztetett tiszteletet, önkéntes véradói pedig egész társadalmunk elismerését, valamennyi polgártársunk köszönetét. Varga Tibor II záporeső ellenére is ** megtelt a dióspatonyi (Orechová Potőn) kultúrotthon fiatalokkal, öregekkel, hogy szemtanúi lehessenek a János Vitéz daljáték bemutatójának a helyi CSEMADOK szervezet színjátszó csoportjának előadásában. A nézők, szereplőik egyaránt kíváncsian várták, hogyan sikerül a három hónap alatt betanult darab előadása. Szabad idejüket áldozták fel, hogy kellemes és hasznos szórakozást szerezhessenek polgártársaiknak. Merész vállalkozás egy műkedvelő csoport részéről a János Vitéz daljáték színre vitele még akikor is, ha történetesen gyakorlott gárdáról van szó, mert Itt a színpadi mozgás mellett nem kevésbé fontos a szereplők képzettsége. Annak ellenére, hogy zenekarral nem rendelkeznek, Burszki Erzsébet zongora kíséretével nagy sikerrel mutatták be a darabot. Tisztán csendültek fel a szebbnél szebb dalok. Különösen szépen csengett Lelkes Mária hangja a királylány szerepében. Egyébként a dalok betanítása is az ő munkája Burszki Erzsébettel közösen. Kitűnő teljesítményt nyújtott Iluska szerepében Hodossy Aliz, a címszerepben Horváth Tamás, Bagó szerepében Végh Tivadar, a francia királyéban Író István. A kórus dalai a CSEMADOK énekkarának előadásában csendültek fel, a táncokat pedig Tászli János tanította be a SZISZ tánckaránafc. Az előadás után megkérdeztem a rendező Németh Ödönt, a helyi kilencéves iskola tanítóját, hogyan jutott eszébe a János Vitéz rendezése? — Régi vágyam volt egy zenés darab betanítása. Szervezetünk szerencsére jó énekkarral rendelkezik, 45- tagú, s a SZISZ-szervezet- nek Is van ügyes és fürgelábú tánckara. A szólóénekekre a legjobbakat választottuk Jel, s úgy gondolom, nem vallottunk szégyent. A két előadásra a jegyek mind DALJÁTÉK MŰKEDVELŐ SZÍNPADON elkeltek elővételben, s megérjük a harmadik előadást is Patonyban. Természetesen a nagyobb színpaddal rendelkező kultúrházakat Is felkeressük a környéken. A szereplők zöme munkásember, akik a napi fárasztó munka után összejöttek, hogy az értelmiséggel közös nagy családot alkotva betanulhassák ezt a szép daljátékot, hogy örömet és szórakozást nyújtsanak a lelkes dióspatonyi közönségnek. Gálffy Géza elvtárs, a CSEMADOK elnöke is úgy nyilatkozott: a siker titka az, hogy a CSEMADOK dióspatonyi 250-tagú szervezete agilis fcultúrbarát. Csordás Béla A szerző felvétele AZ IDŐ MÉRLEGÉN NÉMETH ICA
