Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-08-23 / 34. szám

2 M Nyugaton,^,. a helyzet(^ 4 változat'an^ ^ Az egészségügyben is a pénz az úr A társadalmi egyenlőtlenség megnyilvánulási formái a tőkésor* szágokban az élet valamennyi te­rületén, Így az orvosi ellátásban is érezhetők. A kisjövedelmű mun­kások és alkaimazottak miliiéi szá­mára végzetes következményekkel Járhat, ha a legkisebb betegség is éri utol őket, nem beszélve a mun­kanélküliekről, akik anyagi heiy- zetüknél fogva egyáltaián nem i- gényelhetnek orvosi kezelést. Hogy a tőke világában mennyire a pénz az ár az egészségvédelem te­rén is, azt jól tanúsítják azok a feimérések is, amelyek a gyégy- szeripari cégek tisztességtelen praktikáiról, magas profitjukról szólnak. A Le Monde című francia napi­lap írja, hogy egy harmincöt éves szakmunkásnak négyszer kisebb az esélye arra, hogy megbetegedés e- setén életben maradjon, mint a gyárosnak. Ezt a tényt különben hivatalos statisztikák, felmérések támasztják alá. A gyermekhalan­dóság például 1970-ben 25 ezrelék volt a szakképzetlen munkások gyermekeinél, 11,6 ezrelék a más társadalmi kategóriákhoz tartozó szülők gyermekeinél. A koraszU- légek száma átlagosan kétszeres a kétkezi munkások családjában. A jelenség magyarázata egysze­rű. Egyszerűbb ember nem enged­heti meg magának azt a fényű­zést, hogy pazar klinikákon, kivá­ló szakértőkkel gyógyíttassa a gyermekét, aki ezért könnyebben belehal a betegségébe. A kétkezi munkát végző asszonyok pedig sokszor még a férfiaknál is nehe­zebb körülmények között dolgoz­nak, törvényszerűen bekövetkezik náluk a koraszülés. A különböző társadalmi rétegek­hez tartozó egyének közötti nyil­vánvaló egyenlőtlenség az egész életen át fennmarad. Hivatalos fel­mérések különben bebizonyították, hogy a lakosság hátrányos hely­zetben levő egyénei jelentik be a legkevésbé (s nyilván ők is kezel­tetik a legkevésbé) betegségeiket. Ezzel szemben ők sokkal nagyobb arányban szenvednek komoly ve­szélyekkel járó betegségekben, mint a jobb vagyoni helyzetben le­vők. Az öregség is különbözőképpen következik be eltérő társadalmi kategóriájú egyének esetében. U- gyanakkor a társadalmi környe­zettől függően nagy eltérések mu­tatkoznak a halálozási arány te­kintetében. Például a szakképzet­len munkásnál harmlncötéves kor­ban négyszer nagyobb az elhalálo­zás veszélye, mint a más társa­dalmi réteghez tartozóknál. 1974-ben Franciaországban 120 ezer alkalmazott szenvedett súlyos munkabalesetet; 3600 személy szá­mára a baleset halállal végződött. Kimutatták, hogy a szakképzettség nélküli munkásoknál más társa­dalmi kategóriájú egyénekhez vi­szonyítva ötszörte nagyobb a ve­szélye annak, hogy munkabaleset éri őket. A veszélyességi tényezők­kel szembeni egyenlőtlenséggel párosul a társadalmi rétegek kö­zött fennálló nagy különbség az orvosi kezelésben. Látszólag bizonyos egyeniőség áll fenn az egészségügyi és orvo­si kiadások tekintetében: a mező- gazdasági dolgozók jövedelmük 5,8 százalékát, a munkások és maga­sabb beosztású szakemberek 6,9 százalékát, a tisztviselők 7,9 szá­zalékát fordítják erre. A valóság azonban egyforma betegségek ese­tében az orvosi eliátás minősége a különböző társadalmi rétegekhez tartozó egyének esetében nagy el­térést mutat. J árási szervezetünk a SZISZ I. kongresszusa óta számbelileg és minőségileg is sokat fejlő­dött. öt évvel ezelőtt, a járási kon­ferencia Idején a 91 alapszervezst- nek 3901 tagja volt, ma már 180 szer­vezet 5008 tagot számlál. Igaz, az a- lapszervezetek számbeli gyarapodását az a tény befolyásolja, hogy koráb­ban nem voltak a középiskolákon osz­tályszervezetek. Ha ezt figyelmen kí­vül hagyjuk is, 38 új alapszervezet alakult. A szervezet összetételének minőségi Javulása abban nyilvánul meg, hogy túlsúlyban vannak a munkásfiatalok és a műszaki középkáderek, körülbe­lül a taglétszám egynegyedét alkot­ják. Erősödött a szervezetekben a párt befolyása is. Csupán az utóbbi két esztendőben 192 SZISZ-tagot vet­tek fel a párttagjelöltek közé. Jelen­tősen megnövekedett a SZISZ befo­lyása a mezőgazdasági üzemekben, a- hol az I. SZISZ-kongresszus óta ki­lenc új alapszervezet alakult, és a taglétszám majdnem megháromszoro­zódott. Szervezetünk az elmúlt időszakban nagymértékben hozzájárult a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak tel­jesítéséhez. Nagy figyelmet szente­tünk a CSKP XV, kongresszusa tisz­teletére kibontakozott munkásmozga­lomnak, amit az Is bizonyít, hogy 276 alapszervezet, 57 ifjúsági munkacso­port és 1036 SZISZ-tag kapcsolódott be a mozgalomba, összesen 446 573 ó- rát dolgoztunk le a termelésben, 75 422 órát a választási programok megvalósításában és 12 újítási javas­latot nyújtottunk be 685 000 korona értékben. Összegyűjtöttünk 927 tonna ócskavasat és 188 tonna egyéb nyers­anyagot. Most minden erőnkkel a CSKP XV. kongresszusán kitűzött gaz­daságpolitikai feladatok megvalósítá­sán fáradozunk. Fontos esemény volt szervezetünk életében a népképviseleti testületekbe való választások. Sokan közülünk e- löször járultak az urnákhoz, ezért a Nemzeti Front járási bizottságával karöltve felkészítettük őket. Legfontosabb feladatunknak az esz­mei nevelést tartjuk, hogy szilárd marxista világnézetre neveljük a szisz-tagokat. A politikai oktatást — különböző formákban — az 1976/77- es oktatási évben 4724 SZISZ-tag, s közel ezer szervezeten kívül álló fia­tal látogatta. A politükal oktatás ma­gasabb tormáinak keretében, például az Időszerű politikai kérdések egyé­ves tanfolyamán 854 SZISZ-tag és 280 szervezeten kívül álló fiatal bővítette politikai ismereteit. A Lenin-körök 1. és II. évfolyamában 340 SZISZ-tag és 77 szervezeten kívül álló fiatal része­sült oktatásban. Említést érdemelnek még az olva­sókörök, amelyeknek a tagjai a szo­cialista és haladó Irodalommal ismer­kednek. A kör munkája hároméves, s minden évfolyam beszélgetéssel zá­rul. Az idén 251 SZISZ-tag és 15 szer­vezeten kívül álló fiatal szerezte meg az olvasójelvényt. A pártöktatás kü­lönböző formáit 547 SZISZ-tag láto­gatja, 445 SZISZ-tagot pedig a szak- szervezeti oktatásba soroltak be. Az eszmei nevelés elmélyítését szolgál­ják a forradalmi hagyományok emlék­szobái és állandó emlékkiállításai is; ezekből járásunkban eddig 21-et ren­deztünk be. Szépen fejlődik a klub- és szak­köri tevékenység, továbbá a kultu­rális munka. Járásunkban jelenleg 9 ifjúsági klub ás 17 klubhelyiség mű­ködik. A szakkörök száma 40, a vers- és prózamondóké 11, ezenkívül van két irodalmi színpadunk, egy tánccso­portunk, hat zenei együttesünk, hat természettudományi és hat műszaki körünk. A kulturális és szakköri mun kában főleg a bősl (GabCíkovo), eke- csl (Okoö, nagyszarvai (Rohovce),ho dosl (Vydrany), csallóközkürtl (Ohra- dy), dióspatonyl (Orechová Potöfl),ll- lésházl (EliaSovce) alapszervezetek és a Dunaszerdahelyi Középiskola szervezete jár az élen. Járásunk ifjúsága élénk honvédel­mi és sporttevékenységet fejt ki. A sportolókról 124 szakosztó gondosko­dik, csupán tavaly 61 oktatót képez­tünk ki. A járási bizottság tavaly 90 ezer koronát, fordított az alapszerve­zetek sport- és honvédelmi tevékeny­ségének fejlesztésére. Csupán az összehasonlítás kedvéért említem, hogy két évvel korábban még csak 70 ezer koronát fordítottunk e cél­ra. A SZISZ ezenkívül önálló sport­egyesületeket 1st létre hozott. Ide tar­tozik például a Slávia SZM Samorín és az SPTS Dunajská Streda. Járásunk ifjú sportolói egyébként bekapcsolódnak a SZISZ összes lép­Két 1972-1977 kongresszus között______ MONDOK ÄRPÄD A SZISZ DUNASZERDAHELYI (DUNAJ- SKA STREDA) )ARASI BIZOTTSÁ­GÁNAK ELNÖKE csőzetes versenyeibe és már szlová­kiai, sőt országos viszonylatban is fi­gyelemre méltó eredményeket értek, el, mint legutóbb a rátermettségl jel­vényszerző versenyek szlovákiai döntőjében. Ezekl a lépcsőzetes ver­senyek számos fiatalt mozgósítanak, tavaly például az alapfordulókban 5180 SZISZ-tag és szervezeten kívül álló fiatal rajtolt járásunkban. Az elején már említettem, hogy já­rásunk ifjúsága nagy erőfesszítéseket tett a CSKP XV. kongresszusa határo­zatainak megvalósításáért a termelés^ ben. Elterjedt például a szocialista brigádmozgalom. Az Iparban tizen­egy Ifjúsági szocialista munkabrigád küzd a címért, ezenkívül további 24 ifjúsági munkacsoport — összesen 598 taggal — kapcsolódott még be a különböző munkaversenyekbe. A me­zőgazdaságban 17 szocialista munka- brigád és 57 további ifjúsági kollek­tíva működik 1036 létszámmal. Hasznos munkát végeznek továbbá az ifjúsági Fényszóró őrjáratai, szá­muk 73. Eddig már több ellenőrzést és felülvizsgálást hajtottak végre. Fe­lülvizsgálták többek között a villany- energiával és a tüzelőanyaggal való takarékoskodást, a termőföld védel­mét és felmérték a népesedés fejlő­dését a járásban. A Zenit keretében minden évben megrendezzük a gépja­vítók és fejők versenyét, valamint a gépíró versenyt A fejők versenyében járásunkból Németh Imre, az ekecsi szövetkezet fejője már a moszkvai nemzetközi versenyen is nagy sikert ért el. Ugyancsak minden évben bekap­csolódnak fiatal aratóink az „Egy szem se vesszen kárba" elnevezésű versenybe. Az idén például a járás gabonaterületének felét a fiatal kom- bájnosok aratták le. Szervezetünk munkájának fellendü­léséhez az idén hozzájárult a NOSZF 60. évfordulója és a SZISZ II. kong­resszusa tiszteletére kibontakozott munkamozgalom. Összesen 97 kollek­tív és 1875 egyéni felajánlás született. Ennek értelmében 15 726 órát dolgoz­tunk le a Nemzeti Front választási programjának teljesítésében, 5372 ó- rát a munkahely szépítésénél, 11976 órát a mezőgazdasági munkáknál, összegyűjtött 3517 mázsa ócskavasat, 1674 mázsa papírt, 115 mázsa textilt, 15 005 koronát juttatunk a szolidari­tási alapba, 76 alapszervezetben ve­télkedőt szervezünk az ifjúsági moz­galom és a Szovjetunió történetéről, a SZISZ sorait pedig 400 fiatal mun­kással és 100 mezőgazdasági dolgozó­val gyarapítjuk. P. L. A BARÁTSÁG HGllÁMHOSSZAN Kedves ismerősöm Képes Tibor, az vítik ismereteiket, s új kapcsolatok Ipolysági Jankó KráT Pionírház ízig- szálai szövődnek.-vérig pedagógus igazgatója. Szlovák, cseh és magyarországi Is­Legutóbb is, már a kalendárlumi kólák pajtásainak barátságát élvezik nyár első napjait Ízlelgettük, amikor: a pionirház dolgozói meg a pioní- — Ha erre jársz, ne kerülj él minket, rok. Keress föl, szívesen látunk — tette a búcsúkézfogás után tarisznyámba útravalúul a meghívást. XXX Most alig egy hónap múltán, itt állok a pionirház Somos tábora előtt, de kapun jókora lakat. A formaruhás fiúnak magyaráznám, A barátság majd tovább él a levelek A:í-mi vagyok, s miért jöttem. útján. ■A szolgálatos a táborvezetőért sza­lasztja társát. 11 Szigorú. Teheti, hiszen ő a tábor IÁ (meg a kapuj egyik rendíthetetlen őre. XXX Dióhéjban valamit a pionírházról meg a táborról. 1953 óta létezik Ipolyságon pionír­ház. Hét évre rá körzeti rangra emel­ték. Ekkor még Zselíz és környéke is ide tartozott. 1961 óta Jankó Král H Pionírház néven ismerjük. Alig pár kilométerre innen, a za­bolátlan. Ipoly partján van a Somos nevű, már nem csupán járásszerte is­mert nyári táboruk, melyet a pionír- szervezet 25. születésnapján kaptak ajándékba a járási és várost szervek­től. Igaz, csinosítani való akad itt még most is bőven, de a célnak már így is nagyszerűen megfelel. Szinte hihetetlennek tűnő adat: nyaranta több mint 2000 tanuló pi­hen itt. A szórakozáson kívül megis­merkednek a pionírmozgalommal, bő­u ' ­jö ebéd készül, fiúk? Árnyékos helyre Igyekszünk a gon­dosan felszórt, kavicsos úton ifjabb Képes Tiborral, az ügyeletes táborve­zetővel. A konyha előtt három lány krum­plit hámoz — ezt is kell valakinek csinálni —, halkan dúdolnak maguk­nak. Én egy kíváncsi kérdéssel kezde­ném a barátkozást. — Nem lenne jobb fürödni in­kább? — A maga segítségével is többre mennénk... — vág vissza a legnyel- vesebbik. Beszédük tanúsítja, messziről jöt­tek, nem a palóc föld az igazi ottho­nuk. Bemutatkozunk egymásnak. — Szilágyi Andrea, Pál Zsuzsanna, Deák Dóra — sorjázzák a nevei­ket —, fótiak vagyunk. A Fóti II. Általános Iskola igazga­tója, Novák Imre mondja: — Huszonegy éves ismeretség a miénk. Személyes kapcsolatként kez­dődött, úttörő testvér-barátság lett be­lőle. Albumnyi képek, élménybe­számolók, levelek tömege tanúsítja: internacionalista tartalommal töltődött a barátságunk. Már mintha haza men­nének pajtásaink — egymáshoz. Is­merkedünk egymással, egymás múlt­jával, hagyományaival, történelmével, kultúrájával. Nézni, látnivaló van bő­ven itt is, ott is. A 18 ezer lakosú Fót három is­kolája közül egyik a III. általános Iskola. Az itt levő huszonöttagú cso­port az iskola szlne-fava. Egész évi úttörőmunkájukkal, jó tanulással, ma­gaviselettel érdemelték ki ezt az utat. — A mi tanulóink sem jöttek, ju­tottak ám „csak úgy, nesze“ alapon a meghívóhoz. A nemzetközi barát­ság-klubok kis élmunkásai ők. Jobbá­ra hat, illetve hetedikesek. Ezt már Képes Tibortól hallom. S még valami említésre méltót, habár közben fordítottunk egy jókorát a be­szélgetés kerekén. Két nevet említ, s szorgalmukat, ál­dozatkész munkájukat ecseteli elis­meréssel. — Mert tudni kell — mondja, —, hogy Kapusta Péter és Belágyi Péter — a palásti szlovák iskola pedagógu­sai — lelkes pionírvezetők, jó szak­emberek, mesterei a szakmájuknak. Rájuk bármikor lehet számítani. Most is táborvezetők. Egy népes csoporttal terebélyes tölgyfa árnyékában ülünk. FOljegyzem a neveket: Jakab Anikó, Szilágyi Ti­bor, Iván KoMk, Cselőtei Zsuzsanna, Soltész Árpád, Cserpák Sándor, Lics- ko Péter, Srna Pavel, Santa Norbert, Koch Mária, Huszár Róbert, Balog György. Élményeket sorolnak: a vegyes, fiúk-lányok futballmérkőzést, a közös túrákat. Legtöbbjük először csodálhat­ta meg a Magas-Tátra hósipkás bér­ceit, Selmecbányát, az Antal- kastélyt. Nemzetközi barátság-táborban jár­tunk. Az élménydús napok után fel­kerekedett a csapat, s irány Fót, Ma­gyarország, ahol ugyancsak egy hetet töltenek. A tanévben meg elkezdődik a levelezés a barátság hullámhosszán. ZOLCZER LÄSZLÖ, A szerző felvételei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents