Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1977-08-16 / 33. szám
UM' Olvasóink kerdemk AZ ORVOS VÁLASZOL Elejét tndnánk-8 venni egy kolerajárvány kitörésének? Szeretném, he bővebben is írnának erről a rettenetes betegségről. G. Gabriella, Levice A kolerajárványok többször Is végigsöpörtek Európán, és még a történelmet Is befolyásolták. Az 1866-os porosz-osztrák háborúban Bismarck hat és félezer katonáját vitte el a kolera, és bár megnyerte a kö- nígrátzi csatát, mégis békét kötött: az osztrákok fegyverénél is jobban félt a kolerától. Hogyan fedezték fel a kolera bacillusát? 1883 nyarán a Nílus partjáról érkeztek vészhfrek. Mekkái zarándokok hurcolták be a kolerát. Az egyiptomi kormány a legnevesebb francia és német tudósoktól kért segítséget. A németeket a tuberkolózis kórokozójának felfedezője Robert Koch képviselte. Kutatóállomását Alexandriában rendezte be. A tőle megszokott alapossággal boncolta a hullákat és vizsgálta a kolerás betegek ürülékét. Három héttel megérkezése után bejelentette, hogy felfedezte a kórokozót a „Comma baclllust“. Egyik német tudóstársa Pettenkofer kétkedéssel fogadta a Comma-bacillus fertőzés elméletét, ő a környezet általános hatásában kereste a kolera okát. Kísérleti célokra kolerakórokozőkat kért Kochtól, majd hogy Igazát bizonyítsa, tanítványai előtt kiitta a baclllusoktól hemzsegő poharat. A látványos kísérlet Pettenkoffert látszott Igazolni. A bátor orvos nem kapta meg a kolerát, csak enyhe gyomorrontás kísérte a kockázatos vállalkozást. Koch mosolyogva fogadta tanainak Ilyenforma cáfolatát. Ismerte Pettenkoffer jellemét, számított a bizonyításnak erre a módjára, ezért egy legyengült Idős, kevésbé veszélyes koleratenyészetet küldött vetélytár- sának. Ehhez még tudnunk kell, hogy a kolera kórokozója savérzékeny bacillus, a gyomorsav könnyen közömbösítheti hatását. A kolera nagy elővigyázatosságra készteti az egészségügy felelőseit az egész világon. A WHO, az Egészségügyi Világszervezet genfi központjában a' nemzetközi vesztegzár hivatalban azonnal be kell jelenteni a kolera-megbetegedést, az öt másik vesztegzár-köteles betegséggel: a pestissel, a sárgalázzal, a himlővel, a tífusszal és a váltólázzal együtt. A világ minden, tájáról évente mintegy háromezer távirat érkezik a központba, és a Svájci Rádió genfi adója minden nap 8 és 15 órakor tájékoztatást ad a nemzetközi járványhelyzetről. Dr. Csiba J. A JOGÁSZ TANÁCSOL Válasz H. Mária somorjai olvasónk anya- szabadságára vonatkozó kérdésére: A 113/1975 Zb. számú hirdetmény értelmében 1976. január 1-től az a dolgozó, aki újból anyaszabadságra megy, legkésőbb egy hónappal azután, amikor az előző gyermeke betöltötte a második életévét, és megfelel a többi feltétélneik, joga van az anyasági szabadság idejére járó pénzbeli segélyre. Az új anyasági pénzsegély megállapítása ugyanabból a napi tiszta jövedelemből szá mitható ki, mint az előző anyasági szabadsága ideje alatt volt. Az új anyasági szabadságát megkezdheti nyolc héttel a meghatározott szülési nap előtt, de legkésőbb négy héttel utána. Anyasági segély megilleti önt tekintet nélkül arra, hogy az előbbi és az újbóli anyaszabadság között munkahelyén dolgozott vagy nem. Pénzsegélyre való igényét érvényesíteni kell nyomtatványon (Zladosf o peiiaínú po- inoc V materstve), amelyet az ön kezelő orvosa állít ki és Igazol, legkésőbb négy héttel a várható szülés előtt. Szülés után köteles bejelenteni a munkaadójánál azt a napot, amikor a gyermek megszületett. P. Ernőné olvasónknak házügyben. Levelében nem írta meg, hogy az anyósa haszonélvezeti joga az egész házra, vagy csak arra a részre vonatkozik, amelyben lakik. Minden esetben, mint a ház közös használója az érvényes előírások szerint azon rész után, amelyet anyósa használ, köteles fizetni az arra eső kiadásokat (villany, víz, kéménypénz). Dr. SV. A SZERKESZTŐ VÁLASZOL Az osztályunkban a XX. század egyik legérdekesebb emberének a norvég világutazót, Thor Hayerdahlt tartjuk. Szeretnénk, ha közölnék, hol épült a Ra II., és hány kilométert tett meg. Első A., Bratislava Hayerdahlék 1969 januárjában az egylpto mi kormány megértő támogatásával a glze- hi piramis lábánál fogtak hozzá az egyiptomi napistenről Rá-nak elnevezett papirusz- hajó építéséhez. A sást Etiópiából, 3500 mé tér magas hegyeken át szállították. Tudták, hogy a sás vizet szív fel, és, hogy az út végén 12 tonna lesz, de Hayredahl és hívei kitartottak. Amikor a hajó elkészült, egyip tömi atléták vitték vállukon az autóútlg. ahonnan vontató továbbította Szafi marok kól kikötőbe. A régi étrendnek megfelelően a hajó legénysége olajbogyót, gyümölcsöt, száraz kenyeret, kókuszdiót, füstölt és száraz húsokat, tésztaféléket, pár tucat élő baromfit és persze ivóvizet raktározott el a hajón. 1969. május 25-én kibontották a vitorlákat és elindultak. A hajó rádióját egy amerikai kezelte, az ács, aki részt vett a hajó építésében afrikai volt, a kormányos pedig mexikói antropológus. A hajónak e- zenkívül volt egy olasz utasa, egy szovjet orvosa és egy egyiptomi vegyésze, aki különben a víz alatti fényképezés mestere is volt. Hamarosan kiderült, hogy a hajó távolról sem tökéletes, és hogy a vizenjárók tapasztalatai Is hiányosak, de azért megtettek napi 100 kilométert. Közben a rostok szívták magukba a vizet, és a hajó lassan süllyedni kezdett. Influenza tört ki az utasok között, eltörtek az evezők, és a papirusz egyre ázott. Megpróbálták száraz sással megerősíteni a hajót, de a körülöttük ólálkodó cápák miatt nem mertek a tutaj alá merülni. Viharban eltört a kormánygerenda, de azt rendbehozták, és 53 nap alatt 6300 kilométert hajózva Amerikába értek. A legénység tagjai, akik között volt mohamedán, zsidó, keresztény, polgári felfogású és kommunista, jól kijöttek egymással, noha az állandó életveszély miatti idegfeszültség mindegyiküket megviselte. A félig roncs tutaj július 12-én ért Amerikába. Könnyű lett az utasok szíve, bár már nem kellett félniük, hiszen ötvenegy néhány jacht, tucatnyi magánrepülögép körözött felettük. A pszichológus tanácsol Szeretném megkérdezni tőled, hogy egy 16 éves leány, hogyan ismerkedjen meg egy fiúval úgy, hogy például a szülei ne ellenezzék. Eddig mindig csak azt hallottam, hogyan nem szabad, nem illik ismerkedni. Utcán? Nem Moziban? Nem. Klubban? Nem Strandon? Nem Hát akkor hol és milyen módon? K. Zita, Svodin Sajnos, ennek az eldöntéséhez csupán az illemszabályok ismerete nem elegendő. Sőt az is biztos, hogy . semmiféle rendszerbe nem foglalható két ember kapcsolatának első pillanata, vagyis a megismerkedés módja. Éppen ezért el kell vetnünk azt a kézenfekvőnek tűnő lehetőséget, hogy a megismerkedés földrajzi helyhez kötött, illetve bizonyos előírt alkalmak megteremtésén múlik. Azaz mégis csak kell hozzá alkalom, amely vagy magától adódik, vagy létre kell hozni. Mit is tartok én alkalomnak? Olyan magától létrejött vagy mesterségesen teremtett helyzetet, amelyben két ember anélkül, hogy bármelyiküknek kellemetlen vagy kínos lenne — módot talál arra, hogy a ké sőbbiekben már különös alkalom nélkül is találkozhasson. És ilyen helyzet a nap szinte minden percében adódik, mert az ember örökösen mások között van, különböző közösségekben mozog. Az első számú i- lyen közösség természetesen a munkahely vagy az Iskola, de lehet ilyen egy-egy szó rakozóhely, közlekedési eszköz, bolt, ahol többen vásárolnak, utcai baleset, amelyet sokan megnéznek, stb. stb. Igazán csak fantázia kérdése, hogy mennyit tud felsorolni az ember. A bökkenő az, hogy a levelet leány írta. ás így mindenképpen az ő szemszögéből kell foglalkoznunk ezzel a problémával. Ez nehezebb azon egyszerű óiknál fogva, hogy a nők helyzete, szerepe a társadalomban nem igen teszi lehetővé, hogy ők kezdeményezzenek, illetve ha ez mégis megtörténik, akkor a reagálás erre egészen más, mint a- mit elvárhatnánk. Akár a legtisztább szándékkal Is, de hogyan kezdeményezzen egy nő, ha már akkor Is jelentőségteljesen méregetik, ha egyedül ül le a presszóban kávét inni. Ez igazságtalanság, amit intézkedésekkel, vagy jőtanácsokkal, ötletekkel megszüntetni nem lehet. A lányoknak a- zonban mégis csak van egy előnyük, ök teremtik meg az alkalmat, ügyesen vagy ostobán, észrevétlenül vagy feltűnően, finoman vagy kínosan, könnyedén vagy feszengve, ők választanak még akkor is, ha a fiú azt hiszi, ő volt a kezdeményező. A kozmetikur tanácsol Nem az érdekel, hogy hogyan ápolták szépségüket ükanyáink, hanem az. hogy ho gyan ügyeltek a vonalaikra? K. Ella, Koiice Évszázadok alatt sokszor változott a dl vat, és mások az Ideájás női testméretek is. A régészek és ruhatervezők többször ki sérleteztek azzal, hogy manekeneken is be mutassák a XVII., XVIIl. és a XIX. század ruháit, A terv füstbe ment, mert nem akad' maneken, aki derekával belefért volna a régimódi díszruhába. Pedig hát mlndeuk tudja, hogy a manekenek légiesen karcsúk és válogatottan jóalakú nők. összehasonll tás végett közöljük egy ideális középkori női termet adatait: magasság 160 cm, mell bőség 90 cm, derékböség 56 cm, csípőbö ség 98 cm. Egy mai ideális maneken mére ' tei: magasság 172 cm, mellbőség 90 cm, derékbőség 68 cm, csípőböség 96 cm. Ne irigyeljük nagyanyáinkat, ők sem szO lettek nádszál karcsúnak, hanem némi turpisság árán lettek ilyenné. .A kislányokat.-,:^ már tízesztendős kórúkbari halcsontos fű - ‘: zöbe szorították, elnyomorították bordáikat hogy a kor ízlésének megfelelően szílfiddé (légiessé, könnyeddé) váljanak. A középkor éta mintegy öt századon át senyvedt a gyen gább nem a fűző szorításában! Csupán a re neszánsz alatt az akkor dívott könnyű vise letekben vehettek szabadabban lélegzetet Az ókori nők nem gyötörték így a testüket Egyiptom törékeny nőalakjai sejtelmes „ka lazíriszben“, pántokon lógó rövid ujjú ing ben jártak, és szépen festett szöveteiket ko runkban is megirigyelhetnék. A görögök és a rómaiak szabás nélküli, ezernyi ötlet szerint redőzött, tűzött, kapcsolt öltözetében, mai manekeneinket túl soványnak tarta-' nánk. Az ókor szépségideálja a mllői Vénusz volt, a fűzőktől mentes, szabadon fejlett telt női test. Igaz, ha ma élne, kissé kövérnek tartanánk, mert derékbősége csaknem 10 centivel szélesebb a mai ideálnál és húsz centivel vaskosabb a tűzött darázsderekak nál. S mit hoz a jövő? Növekszünk, a mai gyerekek átlagosan 4—5 cm-rel magasabbak szüleiknél. Nyúlánk, kisportolt nemzedékek jönnek a nyomunkba, akiknek dlvatgondjaik is újszerű- ek lesznek. Nem divat a test „gyötrése“ sem fűzővel, sem faclpővel, sem semmi más sál. ÉVA RUZiCKOVA KÍVÁNCSIAK OLDALA
