Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-08-16 / 33. szám

UM' Olvasóink kerdemk AZ ORVOS VÁLASZOL Elejét tndnánk-8 venni egy kolerajárvány kitörésének? Szeretném, he bővebben is ír­nának erről a rettenetes betegségről. G. Gabriella, Levice A kolerajárványok többször Is végigsö­pörtek Európán, és még a történelmet Is befolyásolták. Az 1866-os porosz-osztrák há­borúban Bismarck hat és félezer katonáját vitte el a kolera, és bár megnyerte a kö- nígrátzi csatát, mégis békét kötött: az oszt­rákok fegyverénél is jobban félt a kolerá­tól. Hogyan fedezték fel a kolera bacillusát? 1883 nyarán a Nílus partjáról érkeztek vészhfrek. Mekkái zarándokok hurcolták be a kolerát. Az egyiptomi kormány a legneve­sebb francia és német tudósoktól kért se­gítséget. A németeket a tuberkolózis kór­okozójának felfedezője Robert Koch képvi­selte. Kutatóállomását Alexandriában ren­dezte be. A tőle megszokott alapossággal boncolta a hullákat és vizsgálta a kolerás betegek ürülékét. Három héttel megérkezé­se után bejelentette, hogy felfedezte a kór­okozót a „Comma baclllust“. Egyik német tudóstársa Pettenkofer két­kedéssel fogadta a Comma-bacillus fertőzés elméletét, ő a környezet általános hatásá­ban kereste a kolera okát. Kísérleti célok­ra kolerakórokozőkat kért Kochtól, majd hogy Igazát bizonyítsa, tanítványai előtt ki­itta a baclllusoktól hemzsegő poharat. A látványos kísérlet Pettenkoffert látszott Iga­zolni. A bátor orvos nem kapta meg a kole­rát, csak enyhe gyomorrontás kísérte a kockázatos vállalkozást. Koch mosolyogva fogadta tanainak Ilyen­forma cáfolatát. Ismerte Pettenkoffer jelle­mét, számított a bizonyításnak erre a mód­jára, ezért egy legyengült Idős, kevésbé ve­szélyes koleratenyészetet küldött vetélytár- sának. Ehhez még tudnunk kell, hogy a kolera kórokozója savérzékeny bacillus, a gyomorsav könnyen közömbösítheti hatá­sát. A kolera nagy elővigyázatosságra készte­ti az egészségügy felelőseit az egész vilá­gon. A WHO, az Egészségügyi Világszerve­zet genfi központjában a' nemzetközi vesz­tegzár hivatalban azonnal be kell jelente­ni a kolera-megbetegedést, az öt másik vesztegzár-köteles betegséggel: a pestissel, a sárgalázzal, a himlővel, a tífusszal és a váltólázzal együtt. A világ minden, tájáról évente mintegy háromezer távirat érkezik a központba, és a Svájci Rádió genfi adója minden nap 8 és 15 órakor tájékoztatást ad a nemzetközi járványhelyzetről. Dr. Csiba J. A JOGÁSZ TANÁCSOL Válasz H. Mária somorjai olvasónk anya- szabadságára vonatkozó kérdésére: A 113/1975 Zb. számú hirdetmény értel­mében 1976. január 1-től az a dolgozó, aki újból anyaszabadságra megy, legkésőbb egy hónappal azután, amikor az előző gyerme­ke betöltötte a második életévét, és megfe­lel a többi feltétélneik, joga van az anyasá­gi szabadság idejére járó pénzbeli segélyre. Az új anyasági pénzsegély megállapítása ugyanabból a napi tiszta jövedelemből szá mitható ki, mint az előző anyasági szabad­sága ideje alatt volt. Az új anyasági szabadságát megkezdheti nyolc héttel a meghatározott szülési nap előtt, de legkésőbb négy héttel utána. Anyasági segély megilleti önt tekintet nél­kül arra, hogy az előbbi és az újbóli anya­szabadság között munkahelyén dolgozott vagy nem. Pénzsegélyre való igényét érvényesíteni kell nyomtatványon (Zladosf o peiiaínú po- inoc V materstve), amelyet az ön kezelő or­vosa állít ki és Igazol, legkésőbb négy hét­tel a várható szülés előtt. Szülés után köteles bejelenteni a munka­adójánál azt a napot, amikor a gyermek megszületett. P. Ernőné olvasónknak házügyben. Levelében nem írta meg, hogy az anyó­sa haszonélvezeti joga az egész házra, vagy csak arra a részre vonatkozik, amelyben la­kik. Minden esetben, mint a ház közös hasz­nálója az érvényes előírások szerint azon rész után, amelyet anyósa használ, köteles fizetni az arra eső kiadásokat (villany, víz, kéménypénz). Dr. SV. A SZERKESZTŐ VÁLASZOL Az osztályunkban a XX. század egyik leg­érdekesebb emberének a norvég világutazót, Thor Hayerdahlt tartjuk. Szeretnénk, ha kö­zölnék, hol épült a Ra II., és hány kilomé­tert tett meg. Első A., Bratislava Hayerdahlék 1969 januárjában az egylpto mi kormány megértő támogatásával a glze- hi piramis lábánál fogtak hozzá az egyip­tomi napistenről Rá-nak elnevezett papirusz- hajó építéséhez. A sást Etiópiából, 3500 mé tér magas hegyeken át szállították. Tudták, hogy a sás vizet szív fel, és, hogy az út vé­gén 12 tonna lesz, de Hayredahl és hívei kitartottak. Amikor a hajó elkészült, egyip tömi atléták vitték vállukon az autóútlg. ahonnan vontató továbbította Szafi marok kól kikötőbe. A régi étrendnek megfelelően a hajó legénysége olajbogyót, gyümölcsöt, száraz kenyeret, kókuszdiót, füstölt és szá­raz húsokat, tésztaféléket, pár tucat élő baromfit és persze ivóvizet raktározott el a hajón. 1969. május 25-én kibontották a vi­torlákat és elindultak. A hajó rádióját egy amerikai kezelte, az ács, aki részt vett a hajó építésében afrikai volt, a kormányos pedig mexikói antropológus. A hajónak e- zenkívül volt egy olasz utasa, egy szovjet orvosa és egy egyiptomi vegyésze, aki kü­lönben a víz alatti fényképezés mestere is volt. Hamarosan kiderült, hogy a hajó távolról sem tökéletes, és hogy a vizenjárók ta­pasztalatai Is hiányosak, de azért megtettek napi 100 kilométert. Közben a rostok szív­ták magukba a vizet, és a hajó lassan süllyedni kezdett. Influenza tört ki az uta­sok között, eltörtek az evezők, és a papi­rusz egyre ázott. Megpróbálták száraz sás­sal megerősíteni a hajót, de a körülöttük ólálkodó cápák miatt nem mertek a tutaj alá merülni. Viharban eltört a kormányge­renda, de azt rendbehozták, és 53 nap alatt 6300 kilométert hajózva Amerikába értek. A legénység tagjai, akik között volt moha­medán, zsidó, keresztény, polgári felfogású és kommunista, jól kijöttek egymással, no­ha az állandó életveszély miatti idegfe­szültség mindegyiküket megviselte. A félig roncs tutaj július 12-én ért Ame­rikába. Könnyű lett az utasok szíve, bár már nem kellett félniük, hiszen ötvenegy néhány jacht, tucatnyi magánrepülögép kö­rözött felettük. A pszichológus tanácsol Szeretném megkérdezni tőled, hogy egy 16 éves leány, hogyan ismerkedjen meg egy fiúval úgy, hogy például a szülei ne elle­nezzék. Eddig mindig csak azt hallottam, hogyan nem szabad, nem illik ismerkedni. Utcán? Nem Moziban? Nem. Klubban? Nem Strandon? Nem Hát akkor hol és milyen módon? K. Zita, Svodin Sajnos, ennek az eldöntéséhez csupán az illemszabályok ismerete nem elegendő. Sőt az is biztos, hogy . semmiféle rendszerbe nem foglalható két ember kapcsolatának első pillanata, vagyis a megismerkedés mód­ja. Éppen ezért el kell vetnünk azt a ké­zenfekvőnek tűnő lehetőséget, hogy a meg­ismerkedés földrajzi helyhez kötött, illetve bizonyos előírt alkalmak megteremtésén múlik. Azaz mégis csak kell hozzá alkalom, amely vagy magától adódik, vagy létre kell hozni. Mit is tartok én alkalomnak? Olyan magától létrejött vagy mesterségesen terem­tett helyzetet, amelyben két ember anélkül, hogy bármelyiküknek kellemetlen vagy kí­nos lenne — módot talál arra, hogy a ké sőbbiekben már különös alkalom nélkül is találkozhasson. És ilyen helyzet a nap szin­te minden percében adódik, mert az em­ber örökösen mások között van, különbö­ző közösségekben mozog. Az első számú i- lyen közösség természetesen a munkahely vagy az Iskola, de lehet ilyen egy-egy szó rakozóhely, közlekedési eszköz, bolt, ahol többen vásárolnak, utcai baleset, amelyet sokan megnéznek, stb. stb. Igazán csak fan­tázia kérdése, hogy mennyit tud felsorolni az ember. A bökkenő az, hogy a levelet leány írta. ás így mindenképpen az ő szemszögéből kell foglalkoznunk ezzel a problémával. Ez ne­hezebb azon egyszerű óiknál fogva, hogy a nők helyzete, szerepe a társadalomban nem igen teszi lehetővé, hogy ők kezdeményez­zenek, illetve ha ez mégis megtörténik, ak­kor a reagálás erre egészen más, mint a- mit elvárhatnánk. Akár a legtisztább szán­dékkal Is, de hogyan kezdeményezzen egy nő, ha már akkor Is jelentőségteljesen mé­regetik, ha egyedül ül le a presszóban ká­vét inni. Ez igazságtalanság, amit intézke­désekkel, vagy jőtanácsokkal, ötletekkel megszüntetni nem lehet. A lányoknak a- zonban mégis csak van egy előnyük, ök te­remtik meg az alkalmat, ügyesen vagy os­tobán, észrevétlenül vagy feltűnően, fino­man vagy kínosan, könnyedén vagy feszeng­ve, ők választanak még akkor is, ha a fiú azt hiszi, ő volt a kezdeményező. A kozmetikur tanácsol Nem az érdekel, hogy hogyan ápolták szépségüket ükanyáink, hanem az. hogy ho gyan ügyeltek a vonalaikra? K. Ella, Koiice Évszázadok alatt sokszor változott a dl vat, és mások az Ideájás női testméretek is. A régészek és ruhatervezők többször ki sérleteztek azzal, hogy manekeneken is be mutassák a XVII., XVIIl. és a XIX. század ruháit, A terv füstbe ment, mert nem akad' maneken, aki derekával belefért volna a régimódi díszruhába. Pedig hát mlndeuk tudja, hogy a manekenek légiesen karcsúk és válogatottan jóalakú nők. összehasonll tás végett közöljük egy ideális középkori női termet adatait: magasság 160 cm, mell bőség 90 cm, derékböség 56 cm, csípőbö ség 98 cm. Egy mai ideális maneken mére ' tei: magasság 172 cm, mellbőség 90 cm, de­rékbőség 68 cm, csípőböség 96 cm. Ne irigyeljük nagyanyáinkat, ők sem szO lettek nádszál karcsúnak, hanem némi tur­pisság árán lettek ilyenné. .A kislányokat.-,:^ már tízesztendős kórúkbari halcsontos fű - ‘: zöbe szorították, elnyomorították bordáikat hogy a kor ízlésének megfelelően szílfiddé (légiessé, könnyeddé) váljanak. A középkor éta mintegy öt századon át senyvedt a gyen gább nem a fűző szorításában! Csupán a re neszánsz alatt az akkor dívott könnyű vise letekben vehettek szabadabban lélegzetet Az ókori nők nem gyötörték így a testüket Egyiptom törékeny nőalakjai sejtelmes „ka lazíriszben“, pántokon lógó rövid ujjú ing ben jártak, és szépen festett szöveteiket ko runkban is megirigyelhetnék. A görögök és a rómaiak szabás nélküli, ezernyi ötlet sze­rint redőzött, tűzött, kapcsolt öltözetében, mai manekeneinket túl soványnak tarta-' nánk. Az ókor szépségideálja a mllői Vénusz volt, a fűzőktől mentes, szabadon fejlett telt női test. Igaz, ha ma élne, kissé kövér­nek tartanánk, mert derékbősége csaknem 10 centivel szélesebb a mai ideálnál és húsz centivel vaskosabb a tűzött darázsderekak nál. S mit hoz a jövő? Növekszünk, a mai gyerekek átlagosan 4—5 cm-rel magasabbak szüleiknél. Nyú­lánk, kisportolt nemzedékek jönnek a nyo­munkba, akiknek dlvatgondjaik is újszerű- ek lesznek. Nem divat a test „gyötrése“ sem fűzővel, sem faclpővel, sem semmi más sál. ÉVA RUZiCKOVA KÍVÁNCSIAK OLDALA

Next

/
Thumbnails
Contents