Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-08-09 / 32. szám

panoraaaa A közelmúltban hazánkban turné­zott az Ómega-együttes. Érsek­ül várott (Nővé Zámky) két ízben, Galántán pedig egy koncerten szóra­koztatta rajongóit ez a világhírű e- gyüttes. Aki részt vett valamelyik hang­versenyen, felejthetetlen élménnyel tá­vozott. A hangverseny után elbeszél­gettem Kóbor Jánossal, aki a követke­zőket mondta: — Nagyon jól éreztük magunkat és örültünk annak, hogy a csehszlovákiai magyar fiatalság is, mint ahogy azt a hangulat bizonyította, kedveli muzsi­kánkat. ^ Megkérlek, hogy azok számára, akik talán nem egészen jól ismerik az Omegát — bár ez nehezen elképzelhe­tő — mutasd be az együttes tagjait. — Jelenleg 7 éve változatlan az e­tezünk. A fennmaradó idő pedig a pró­bákkal, illetve a lemezek készítésével telt el. Ez is azt mutatja, hogy sza­badidőnk igen kevés van, és ennek is nagy részét autóban, utazással töltjük. ^ Ha mégis van, akkor te például mit csinálsz? — Erre nagyon nehéz egyértelmű választ adni, mivel összefüggő hosz- szabb, legalább pár napos szabadidőnk nagyon régen volt. Erre a kérdésre nem is tudok válaszolni. ^ Miben látod az együttes sikerét? — Szerintem nagy szerepe van an­nak, hogy most már 7 éve ugyanab­ban a fölállításban szerepelünk. Meg tudjuk valósítani elképzeléseinket, nincs személycsere, ami hátráltatná munkánkat. — Nagyon kellemes emlékekkel tá­voztunk Bratislavából, annál is inkább, mivel Csehszlovákiában több mint 6 éve nem jártunk, és épp ezért nagy örömmel jöttünk. Nagyon jól éreztük magunkat, nagyon tetszett a fesztivál — ezt most nem a verseny részére ér­tem — a közönségre, a hangulatra és az sem elhanyagolható tény, hogy új barátokra is találtunk. ^ Terveitekről még nem beszéltünk. Az év hátralévő részét hol töltik az Omega tagjai? — Az év eleje elég laza volt, ugyan­is akkor készítettük új lemezünket. Március óta azonban folyamatosan ü- ton vagyunk. Felléptünk Svájcban, az NSZK-ban, Belgiumban, Hollandiában. Ezután a háromnapos csehszlovákiai T7 irályt is Játszott már a Becketben. Volt már sok min- den. Egyformán Jól alakította az angyalföldi vagányt és J.\ a falu egyszerű fiát. Hosszú volna felsorolni, milyen sze­repekben nyújtott kiváló teljesítményt. Amikor a Déltől hajnalig című filmben Játszott, a szerep miatt megtanult lovagolni. — Most már nem hagyom abba — mondta a szereplés után. Cgy megttll a lovat, mintha nyeregben született volna. — A színésznek egy kicsit mindenhez keli értenie, legalább annyira, hogy el tudja Játszani — ez a mottója. S mindenhez ért „egy kicsit“, van amihez nagyon. — Két nagy szenvedélyem van — Jelentette ki egy kis ha- mlskás kacsintással. — Már-már azt hittem, hogy a kártya és a no. Vagy legalább is az ital. A kacsintás ezúttal rosszul „jalzett“. — A víz meg a ló. A víz nem italként, hanem az úszáshoz. — Iskolás koromban bajnok voltam — mondja szerényen. Szerepeiben nem mindig szerény. Sőtl Jói csinálja a „szö­vageléat“ Is. Fiatalabb korában „belevaló srác“ volt. Lehet, hogy most is az lenne, ha lenne rá alkalom. A filmekben kell kiélnie ka­KONCZ GÄB landvágyát. Tíz évvel volt fiatalabb, amikor újévi ajándékként a maga részére egy Jó, Izgalmas, sok lovaglást igénylő kaland­filmet kívánt. Azóta már sok komoly, mély és nagy szerepet Játszott, de azért a kaland, a vakmerőség még ma is izgatja. Azok közé tartozik, akik maguk vállalják a legveszélyesebb je­lenetek eljátszását is. — Amit a dublőr meg mer csinálni, azt én is megteszem. A Dunai hajósban viharban kellett úszni a Dunában. Amikor • felvétel után kijött a vízből, csak ennyit mondott: „Imádom a fürdést, de a víznek nem kell okvetlenül tizenhárom fokos­nak lennie. Lehet kevesebb is.“ Jellegzetes mondás. Gyakran eljárogat az állatkertbe. Szereti az állatokat. — Itt Pesten hiányoznak az állatok. Vidéki gyerek vagyok. Cirógatja őket, az oroszlánt és a pumát is. Az állatszelfdítők „haverjai". — Játszogasson velük, ezek a nagy macskák megérzik, kiben bízhatnak. Emelgesse az oroszlánt, ha kedve tartja, elég erős, hogy el ne ejtse. így az állatgondozók. Akkor Is úgy mozog az állatok barlangjában, ketrecében, mint a vadnyugati filmek hősei, ha mások „nem néznek oda“. Vérében van. — Allatszelidítőnek is Jó volna — ez a szakvélemény. Ilyen ,.szerephez“ szeret hozzáillőén öltflzködni. Szeges far­mar, zubbony. De hímzett inget és kozáksapkát is hord. Azt rebesgetik, hogy Bujtor egyszer hotelportásnak nézte. Párizsi­nak. Hogy miért Játssza jól a falu fiát? — A Miskolc melletti Matlón születtem, parasztgyerek va­gyok. Miskolcon iártam gimnáziumba. Már Matlón jól megfigyelte a fiatalokat, öregeket egyaránt. Jól odanézett. megőrizte hanghordozásukat, viselkedésüket. A színház világában jól kamatoztatja tapasztalatait. Miskolcon ismerkedett meg a világot Jelentő deszkákkal. — Kazimir Károly foglalkozott velem. Amikor aztán felke­rültem a Színművészeti Főiskolára, Adám, Vámos, Várkonyi vol­tak a tanáraim. Igen Jó osztállyal végeztem. így például Agár- dy Ilonával. Vele Játszottam a Pesti háztetőkben. Nagy Anná­val a Pacsirtában. Már főiskolás koromban filmeztem: a Pesti háztetők után s Legenda a vonaton, majd a Germinal követ­kezett. Szerének, sok szerep. Most legutóbb a Kakukkfészekben ara­tott á*'iií) sikert Me »'•trpi’v megformálásával. Éhben a da- rabbaii a nagy hármas: Béres Ilona, Bujtor és Koncz Gábor re­mekel. Koncz és Bujtor sok darabban és filmben Játszott e- gyOtt. Kitűnő alakítást nyújtottak a Bors-sorozatban, melyet most sugárzott a bratislavai televízió is. Koncz és Bujtor amo­lyan ..taszilós“ figurát alakftottak. A második sorozatban an­nakidején a rendező kihagyta a kettőst: A ,,visszhang“ nem maradt el. Koncz így mondta el a tröténteket: — Kihagyásunk miatt háromezer levelet kapott a rendező. Annyira meggyőzően mondta, hogy akadtak kételkedők. Egyi­kük megkérdezte: — Te, Gabi, hennát tudod ennyire pontosan, hány levél ér­kezett? Angol hidegvérrel válaszolta a kérdezett: — Hogyne tudnám, Bujtor maga kétezret írt, a többit meg én. Hát Ilyen a Koncz. Persze nem k°il n|r'|n*'i mlndon szavát. A levélírást sem. A leveleket nem ők írták. Űk annál kényel­mesebbek. —OS gyüttes, Benkő László, a billentyűhang­szerek, szintetizátor és a melotron ke-' zelője. Mihály Tamás basszusgitáron játszik. Molnár György a szólógitáros. Debreceni Ferenc dobol, és én pedig énekelek. ^ Legújabb nagylemezetek megjele­nése óta eltelt néhány hónap. Mi a vé­leményed a lemezről? — Azt hiszem, hogy a legjobb, te­hát a hetedik' lemezünk minden eddi­ginél sikeresebb volt, hiszen közel két hónap alatt 100 000 példány fogyott el belőle, pedig még csak a hazai piacon jelent meg. Ilyen még a magyar le­meztörténelemben — ha ilyesmiről egy­általán beszélhetünk — nem fordult elő. ^ Várható a közeljövőben egy újabb lemez megjelenése? — Az utolsó két lemez megjelenése között majdnem másfél év telt el. Elő­reláthatólag nyolcadik nagylemezünk csak kora tavasszal kerül piacra. A le­mez zenei anyaga azonban már ké­szen van. ^ Az a tény, hogy világviszonylat­ban is a legjobb együttesek közé tar­toztok, bizonyára rengeteg szabadidő­töket veszi igénybe. — Igen. Az utóbbi időben általában az évnek több mint kétharmad részét külföldön töltöttük. A hátralévő Időben otthon turnéztunk, tehát számokban ki*, fejezve, évente 300—320 napot koncer­^ Szerinted zenétek lehet még jobb? Vagy meg vagytok elégedve eddigi si­kereitekkel? — Ahogy elkészül egy lemez, rög­tön elégedetlenek vagyunk. Üjabb öt­letek születnek, de ezeket már sajnos csak a következő lemez elkészítésekor tudjuk felhasználni. Hetedik nagyleme­zünk kivételével, ugyanis ez az első olyan lemez, ami nekem még sokszori , utólagos meg hallgatás után is eléggé -: tetszik. Bízom benne azonban, hogy a következő még jobb lesz. ^ Ami a stílusirányzatokat illeti, a közeijövőben várható valami váitozás, vagy ezen az úton jártok továbbra is? — Ami ezen a hetes, tehát az Idő rá ül nagylemezen van, az a stílus nagyjából a további lemezekre Is vo­natkozik, de mint ahogy az a múlt ban történt, valamiféle fejlődésre biz­tosan sor kerül. Előfordult azonban már az Is, hogy ez nem sikerült. Pél­dául az eddig megjelent 7 lemezünk közül a harmadik nem volt jobb, mint a második lemez, és talán az ötödik sem volt jobb, mint a negyedik. De nagy általánosságban azt lehet mon­dani, hogy az eggyel későbbi leme­zünk mindig egy lépcsőfokot jelent fej­lődésünkben. ^ Néhány héttel ezelőtt szerepelte­tek a Bratislavai Lírán. Milyen élmé­nyeitek és benyomásaitok vannak erről a fesztiválról? itt-tartózkodásunk után viszsatérünk Magyarországra, ahol a nyári turnénk augusztus 31-ig tart. A turné csúcs­pontja az augusztus 19-1 budapesti kon­cert, amelyre a Kisstadionban kerül sor. Ezután egy kéthetes romániai út következik, majd két hónapra megint Nyugat-Európába készülünk, ahol kö­rülbelül 50 'koncertet adunk. ^ S mi az, amiről jelenleg csak ál- inad^tok ^ fizeretnétek, ha teljesülne? —- Európában azt hiszem, mindent elértünk, amit akartunk. A közeljövő­ben szeretnénk fellépni Angliában és az Egyesült Államokban. Ez viszont nem könnyű dolog. Elővigyázatosabbak is vagyunkí mivel korábbi rossz pél­dák mutatták, hogy felkészületlenül nem érdemes oda menni. El kell érni a legjobb angol és amerikai együttesek színvonalát. Itt főleg műszaki kellé­kekre gondolok, de a színpadi megje­lenés sem hanyagolható el. ^ Ha valaki tőletek képet, vagy au­togramot . szeretne kérni, kihez fordul­jon? — Az évből 300 napot nem vagyunk otthon. Ez szinte lehetetlenné teszi azt, hogy a fennmaradó időben az össze­gyűlt rengeteg levélre saját kezűleg válaszoljunk. Jelenleg nincs olyan 0- mega klub, amelyek a levelek válaszo­lásával foglalkozna, de a jövőben va­lószínűleg létrehozunk egyet. ^ Köszönöm a beszélgetést. PAPP SÁNDOR A bratislavai Collegium Musicum egyike a leg­jobb csehszlovák e- gyütteseknek. Többször si­keresen szerepeltek külföl­dön is. Megkértem az együt­tes vezetőjét, a szlovák pop- -zenében közismert Marián Vargát, nyilatkozzon és vá­laszoljon néhány kérdésem­— Mikor keletkezett az együttes? — A Collegium Musicum még 1971-ben alakult meg. Ekkor a Freso, Hájek, Var­ga, Vacho összetételben ját­szottunk, majd később a szó- lógítárosunk Frantlgek Grl- lák lett. Ilyen összeállítás­ban voltunk Ausztriában, 0- laszországban, Franciaor­szágban és Magyarországon is, ahol a közismert Omegá­val hat hétig közösen lép­tünk fel. Hosszabb turnénk volt a Szovjetunióban, NDK- ban, Bulgáriában és Len­gyelországban. — Dgy tudom, lemezt is készítettek itthon és külföl­dön is? — Az első albumunk a Gramoklub-ban jelent meg, majd az Opus d”pla nagyle­mezt készített velünk. A nyugatnémet JUPITER Re­cords hanglemezcéggel meg­kötött szerződés alapján már két nagylemezünk jelent meg a lemezpiacon. Ezenkí­vül több felvételt készítet­tünk a lengyel és az NDK tv könnyűzenei műsorai szá­mára. — Több átszervezésre ke­elsősorban, az én gyógyke­zelésem idézte elő a szüne­tet. A hosszú szünet után Radim Hladfkkal és Pato Hammellel elkészült „Az á- lom II. műsorán“ című kö­zös lemezünk. Zeneileg, stí­lusban hasonló, mint a már ismert Zöld posta (Zelená COLLEGIUM MUSICUM rült sor az együttesben. Mi­ért? — Tudod, az emberek rit­kán értik meg egymást ilyen együttesekben. Min­denki csak a magáét szeret­né csinálni és ez nekem nem tetszik. Csak akkor, ha nagyon jó az ötlet. Nálunk ez nem így volt, ezért több zenész jött hozzánk és sok el Is ment tőlünk. Hosszabb ideig a Varga, Hájek, Far- kaS, Belá'k összeállításban játszottunk, de ez sem volt örök. — Egy időre eivonult a Collegium a pódiumról. Mi volt ennek az oka? — A hosszú szünetnek sok oka volt. Egyrészt az emlí­tett tagcserék, másrészt, és posta], de magasabb a mű­vészi színvonala. — Mi lett a többi társad­dal? — A gyógykezelés előtt Bratlslavában, a rádió Le- nín-téri stúdiójában még el­készítettük következő nagy­lemezünk nyilvános felvéte­lét. A lemez címe: Éljen az emberi A felvétel után Du­sán Hájek dobos azonnal ki­vált az együttesből és a Sca- rabeus-ba igazoltatta magát. A régiek 'közül csak ketten maradtunk: Ivan Bélák basz szusgltáros és én. Két új ta­got szereztünk: Andrej Hor váth szólógitárost, aki va lamíkor a Bol.émiában is „szólózott“, és a dobok mö­gé Peter Szaput. — Merre iártetok? — Már egy éve játszunk ilyen összetételben. A szlo­vákiai körutakon 'kívül kon­certeztünk az NDK-ban és Magyarországon. Most a nyár folyamán a lengyel tengerparton, játszunk Gdaflskban. ősszel elkészül következő lemezünk felvéte­le. — Mit gondolsz, ennyi tag­csere után megtalálod az i- gazi zenekart? — Azt majd bizonyos idő után látom meg, de azt hi­szem, hogy még mindig nem felel meg az elképzeléseim­nek. Még mindig úgy érzem, ez nem az Igazi. — Mi szerepel műsoraito­kon? — A Mikrokozmosz, Long Live Man (Éljen az ember], A három narancs szerelme­se — Prokofjev feldolgozá­sok stb. — Mi a véleményed a rock-ról? — Ügy vélem, a legjobb úton halad. Mindenhol elis­merik a magyar rock-zenét. Sajátos, de nagyon jó irány­ban haladnak. Személy sze­rint nekem legjobban az 0- mega, a Locomotlv GT, a Pi­ramis és a Skorpió tetszik. Csak így tovább!-bg-

Next

/
Thumbnails
Contents