Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-07-19 / 29. szám

PANORAAAA A bárttaIUrd6i néprajzi gyüjtaménr sok érdakas litniva löt tartogat látogatöi számára. A vidék népviseletét bemutató szoba melletti teremben tekinthető Bardejov és környéke kézműipart múltját be- matató rész. Már a XV. században kedvelt mesterség volt a kalap- és lábbelikészftés. Az ügyes kádárok keze nyomán renge­teg kád. dézsa és más laedény készült. Egyazon iparos ké szltette a gyertyát és siitűtte a mézeskalácsot. Az egykori mesterségek közül ma már csak a lazekas Ság, a furulyakészftés, a zsindelyfaragás és a kosárfonás maradt meg. Bártfán dolgozik a hetvennégy éves Frankovii! fános bá­csi, a hires fazekasdinasztia ntolsó leszármazottja. Harminc szerszámát használ Klapáü Jozef a Zboróban éló furulyakészitó. Hat véső. különböző kések, fűrészek, fúrók és egy kicsi esztergapad segítik munkájában. A harmincnyolc esztendős mester az egyedüli furulyáké ezitó az egész vidéken. Híres furulyáihoz az anyagot a zborói várrom alatti erdőből szerzi be. Innen kerülnek a mester kicsi esztergapadjának kései alá a mogyoróbotok. hogy elnyerjék végleges tormájukat.. A nyílások kiégetése után már csak a lakkozás következik, és kész a darab, melynek jó hire van határainkon túl is. Klapáü Jozef fu rnlyált még a távoli Ausztráliában is ismerik. Képünkön a mester szép furulyái, e sorok írója pedig a megmondhatója annak, hogy jó hangjuk van. •• K«p és szöveg; Balajtl Árpád I# atona Klári igen fiatal és nagyon nép- I* szerű táncdalénekesnő. Gombaszögön beszélgettem vele, a CSEMADOK kulturális ünnepségén. — A napokban tértél haza Lengyelország­ból, az idén már fölléptél a Szovjetunió­ban és csaknem az összes szocialista or­szágban. Énekeltél Spanyolországban és Tö­rökországban Is. Hazánkban sem először jársz, hiszen Gottwaldovban és Bratislavá- ban már szerepeltél Nem únod még a sok utazást? — Kissé fárasztó, de nem lehet megún- ní. Bizony kimerftó egy-egy fellépés, de a siker, a taps mindenért kárpótol. És lij ba­rátokat is szerez az ember, már csak azért is érdemes utazni. — A fellépés előtt azt mondtad, izgulsz. Így van. ez utána is? — Bizonyos ideig igen. Különüsen, ha ar­ra gondoiok, hogy ilyen nagyszámú közön­ség előtt még nem énekeltem. — Homloküreg-gyulladással szenvedsz. Ogy léptél a színpadra. Nem okozott nehéz­séget éneklés közben? — Szerencsére nem, de okozhatott volna. Azért is izgultam kétszeresen a fellépés e- lőtt. Miért énekelsz? Mi a sikered titka? — Hogy valamit elmondjak, amit csak dalban lehet kifejezni. A siker a közös munka eredménye. Egyedül az ember soha­Mt, ' ' ----• Katona Klárival — Vendégszerepléseid során dolgoztál e- gyütt Csehszlovákiai énekesekkel? — Természetesen. Hogy mást ne mond­jak Karel Gottal, Helena Vondráékovával, Václav Neckáfzsal és még sorolhatnám to­vább. — Vanhak-e példaképeid? — Kovács Kati áll hozzám a legközelehh, mint kollégám, de mint Barátnő is. — Riválisaid? — Vannak, de nincs okuk a féltékenység­re. Nagyon sokat gyakorolunk, egy cipőben járunk. — Jelenleg a Kék Csillag együttessel já­rod a világot, de dolgoztál már Bergendiék- kel és a Corvinával is. — Nemcsak a közös megegyezéstől függ, hogy kikkel dolgozunk, hanem a zenei szer­vektől is. A Kék Csillag kialakult, összeszo­kott zenekar. Tartós kapcsolat van kilátás­ban. — Hogyan készültök lel egy-egy kon­certre? — Másfél, két hónapig gyakorolunk, mfg ógy-egy szám a közönség elé kerül. — Indulsz-e az idei táncdalfesztiválon? — Igen, indulok, Brödy—S. Nagy szerze­ményével. A dal cfme egyelőre titok. — Két hónapja nagylemezed jelent meg; lesz-e belőle arany? — Azt hiszem igen< Annál is inkáhh, mert Magyarországon nemcsak az eladott leme­zek száma a mérvadó, hanem közrejátsza­nak a rádiófelvételek, a TV és más ténye­zők is. — 1973 óta énekelsz. Melyek a legked­vesebb dalaid? Szállj kék madár. Akit szerettem. Ablak nincs az emberen, stb. sem ér el olyan jó eredményeket, mint kö­zösen. — Meddig akarsz énekelni? — Addig, mfg megvannak a társaim, a- mfg a közönség igényel, s mfg tudunk újat mondani. — Ha az éneklést befejezed, ha „kiöreg­szel“, irii leszel? — Nem tudom, bár sokszor gondolkoz­tam már ezen. A véletlentől függ minden. — Sok országban jártál. Melyik ország áll a legközelebb hozzád? — Azt hiszem Lengyelország. Pár napja a Lengyel Televízióban egy órás önálló mű­sorom volt, amiért megkaptam a Lengyel TV elnökének a nfvódiját. — Gyakran látunk a Magyar Televízió­ban ts. Nem gondoltál még arra, hogy szí­nésznő legyél? — Nem gondoltam, de már játszottam nem egy tévéfilmben. Azonban inkább éne­kelek a TV-ben is, mint játszok. — Hobbyd? — A nyelvtanulás és a lovaglás. Három nyelven, németül, oroszul és angolul be­szélek. — Hogy tetszik az itteni környezet, mi a véleményed a gombaszögi közönségről? — Az ötlet nagyszerű. Ilyen rendezvény nem mindennapi dolog. A csodálatos táj, a hangulat lenyűgöző, a közönség pedig nagyon hálás. Először vagyok itt, de na­gyon remélem, hogy nem utoljára. — Nyári programod? — Elsősorban egy magyarországi körút, majd vendégszereplés a Szovjetunióban és Lengyelországban. — Köszönöm a beszélgetést. Mázik István Roger Moorenák, a nép­szerű Angyalnak az első fe­lesége, Dorothy Squires é- nekesnö az emlékiratait ír­ja, s bejelentette, hogy a memoár nem lenne teljes Roger szerelmes levelei nél­kül. Ráadásul — állítólag — Dorothy asszony birtoká­ban vannak a volt férj har­madik feleségéhez, Luisa asszonyhoz írt levelek is. Moore birói úton szeretné elérni, hogy Dorothy Squi rest eltiltsák a levelek pub likálásától, és a nyugati saj tónak van min csámcsognia Az állatok híradója, az a- merikai állatbarátok lapja megtisztelő címeket adomá­nyozott az elnöki család négylábú kedvenceinek. Car­ter elnök leányának, Árny­nak a kutyáját „első ebnek", titulálta. Misty nevű sziámi macskáját pedig „az ország első cicájának". Walter Mondale alelnök kedvenc kutyája, Bonnie, az ..alkutya" büszke címet kap­ta. lean Marais, az éltesebb hölgyek bálványa, a francia filmek elnyühetetlen ka­landhőse szabad idejében szobrász. A 63 éves filmmű­vész legutóbb — és először — a párizsi Rosenium Ga­lériában állította ki szobrait. Marais már fiatal korában is nagy formaérzékről tett tanúbizonyságot, de műveit csak most mutatta be a nyil­vánosságnak. 000 Carol Reader 22 éves lon­doni fiatalember minden reggel hatkor kelt, hogy fél kilencre odaérjen a nagyvá­ros másik végében, lakásá­tól 40 kilométerre levő mun­kahelyére. Nemrég felmond­tak neki, mert egy év alatt hatvanhétszer elkésett. A fiatalember nem törődött be­le a döntésbe, és bíróság­hoz fordult, mert véleménye szerint a késésekért a köz­lekedési vállalat a felelős. A busz. amellyel a földa­latti állomásig utazik, any- nyira megbízhatatlan, hogy legtöbbször lekési a csatla­kozást. Ha meg idejében ér oda. akkor a metró késik. A sors tróniála, hogy a fiatalember a közlekedést vállalatnál dolgozik... (Pi) Ha az ember családi perpatvarba kevere­dik, megtörténhet vele, hogy az egészség­ügyi intézményeket is igénybe kell vennie, majd pedig amikor leveszik a kötést a fe­jéről. a tanúk padján köt ki. Ez történt J. 0. harmincéves, szellemileg fejlett, de testileg nem a legjobb erőnlét­nek örvendő fiatalemberrel is. Meg kell azonban jegyezni, hogy szeretett a mások bázaséletébe beleszólni, és gyak­ran igyekezett kialakítani azt a bizonyos „családi háromszöget“. Magas szellemi szín­vonala odáig ragadta, jioBT ügy vélte a férj­nek kötelessége a feleségéről való anyagi gondoskodás — ő viszont a dolog másik ol­dalát szerette. így semmi gondja sincs — nem érzi az együttélés kis kényelmetlensé­geit, nem kell szerelőket és egyebeket fel­FÉRFI A „HÁROMSZÖGBEN“ hajtania, nem kell a feleség éjszakára be- krémezett arcát, meg a hajcsavarokat lát­nia. Egyszóval ez a dolog kellemesebbik része. Ehhez tartotta magát Jifinka nevű kollé­ganőjével kapcsolatban is, aki szőke volt, 25 éves és vágyakozó. A 30 éves Pál nevű férje viszont az el­vált asszonyokat részesítette előnyben. Ezen a téren egyetértett Napóleonnal: „Vala­mennyit nem tudod szeretni, de legalább igyekezzl“ Tudnunk kell azonban, hogy tu­lajdonképpen ezekkel a flörtökkel csak lep­lezni kívánta pokoli féltékenységét, jiíinka fiatal volt és nagyon szép; minden férfi szeme megakadt rajta. Dehát lássuk csak mi történtl jiff, aki egy újabb háromszögre áhítozott, ezt vi­szont nem tudta. A helyzetet csak JiHnka információi szerint értékelte. jUinka meg csak panaszkodott: „Bárhol, ha egy asszony felfigyel Pálra, fl azonnal rákapcsol — még az én jelenlétemben is. Egészen arcátlanul előttem jegyzi fel a nő telefonszámát.“ 0. I. szánakozva nézett rá: — Te meg szenvedsz miatta... — Nagyon — sóhajtotta Jifinka. Megegyeztek abban, hogy jó barátok lesz­nek, és 0. I. a lelkiekben nyújt majd se­gítséget. Bementek egy borozóba, hogy a barátságot egy pohár borral megpecsétel­jék és megtárgyalják a gyógymód miként­jét. J. 0. igyekezett a vasat addig ütni, a- raíg tüzes... ‘ Egyszerre jifinka elsápadt: — A férjem — lehelte alig hallhatóan. Az egyik bozba beült egy férfi — hatal­mas, széles vállú — vele együtt egy asz- szony ereszkedett az ülésre, aki nagyon be­leillett Prága építészeti stílusába — mind korra, mind külsőre nézve a barokkra em­lékeztetett. — Látod, és ilyen ócska nőkkel csal meg — szipogta Jifina. Nyugalom. Tegyünk úgy, mintha szerel­mesek lennénk. Csókolózni fogunk, és ak­kor majd rájön, hogy más férfiak részé­re nem vagy közömbös, és hogy téged nem lehet elhanyagolni — vigasztalta J. 0., jt bölcs férfiú. A bíróságon azt vallotta, hogy az első csók után azt hitte, hogy földrengés van. Valami szörnyű, addig nem ismert szédülés fogta el, és ködösen bár, de érezte, hogy nem a Jifina és közte fellángoló vágy o- kozza ezt a földindulást, hanem inkább az a valaki, aki a nyakkendőjénél fogva igyek­szik az ő gyenge testével pozdorjává zúzni a stílusos borozót. A Pál nevezetű férfiú a- laposan helyben hagyta. Később, amikor 0. ]. magához tért, fi- Hnka hangja ütötte meg fülét: — Palikám, hát te még mindig szeretsz? Te féltékeny vagy? Pál üvöltve válaszolt: „Hát persze hogy szeretlek, te ostoba libái“ Mire a közbiztonsági szervek megérkez­tek, Pál és Jifina már kéz a kézben vára­koztak, miközben az 0. J. nevű férfiú igye­kezett megállapítani a testén esett sérel­mek súlyosságát. Pált feltételesen három hónapra és a kár megtérítésére ítélték. Fordította: —sí—

Next

/
Thumbnails
Contents