Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-12-20 / 51-52. szám

1(K) kiló gyöngyért 1400 kg narancsot, vagy ugyanannyi banánt, vagy 270 kg mogyorót... 100 kiló csiszolt gyöngyért 3200 kg gyapotot... 1000 tucat gyöngysorért 7 darab Gorenje-^^automata mosógépet vásárolhatunk a világpiacon HAGYJÁTOK BÉKÉN A MAMMITOKAT Egy kölcsönvett mondat E. E. Kisch 1929-ben írt riport­jából, melyben Prága ma 2elezná utcának nevezett utcaso­ráról ír: „Férfiak, hagyjátok békén a mammutokat, inkább térje­tek be ebbe az üzletbe. Gyöngyöt, brossét, hajtűt, karpere cet nálam vásároljatok ... Annál is inkább, hogy a mammut- agyar medailon már legalább egymillió éve kiment a divat­ból.“ így csalogatta a vásárlókat egy bizsu üzlet tulajdonosa Mondanom sem kell, hogy számos, nem mammutvadászatra induló férfi kötött ki üzletében. SZILVA HELYETT — LYUK Hogyan készOI a gyöngy? — Mint a szilvás gömböc, csak szilva helyett lyukat te­szünk a gyöngy közepébe.. Ezt Irta a Jablonecl Blzsugyár (Blíutérla) vendégkönyvébe Ja- roslav ätercl komikus. A gyöngykészltés a Jlzere begyig népének — lablonec nad Nlsou, Dőlné Poustevna, Zelezny Brod, Desná v Jlzer- sk^cb borácb — titka. A be­gyek lankáin Itt-ott még ma Is állnak az 1948-lg manufakturá Us munkamódszerekkel dolgozó gyöngycslszolö magánvállalatok rozoga épületei. A gyöngy fővá­rosa azonban kétségtelenül Jab­lonec. A világon is így Ismerik, sőt hirnevéból más államok Is hasznot húznak: például az NSZK bizsugyártásának köz­pontja Neu Gabions és nem vé­letlenül. JaJblonecben négy blzsulparl vállalat működik: a Precloza, IS Üvegblzsu (Skienená bi^uté- ria), a Bizsu (Blíutérla) vala­mint az Üveg és blzsulparl ku­tatóintézet, Közülük kettőt látogattunk meg. Még mielőtt azonban közreadnánk látoga­tásunk tapasztalatait, érdekes­ségként megemlítjük, hogy a Jablonec! ékszeripari vállalat­nak Szlovákiában Medzilaborec- ben, Zsellzen (Zeliezovcel és Tolmácson (TImaőe) Is vannak fióküzemei 500—700 alkalma­zottal. BIZSU A gyöngykészítés az olvasz­tókemencében kezdődik. Itt lesz a kvarcbomokból, káliumsóból, őrölt arzénból és ólomból, va­lamint a nátrlumsö keverékéből először Izzó, cseppfolyós anyag, majd a kihűlés után tompa fé­nyű, durva felületű üveg. Ez a szintrált — fűzött vagy vala­milyen módon összefogott — gyöngyök hagyományos alapa­nyaga. A feldolgozóba, amit külön­ben szeletelőnek is hívnak, az üveg már rudacskák formájá­ban kerül. Ezeket speciális be­rendezések „szeletelik“ a kí­vánt nagyságra — 0,1 millimé­tertől 1 cm-ig. — Férfiak Is dolgoznak mű­helyeinkben, főleg az üveggyár­tásnál, de a „meseországgal“ kezdve csaknem kizárólag nők dolgoznak a termelési folya­mat minden további részlegén. Meseország — ezt a kifeje­zést Alenka Bejdovátöl, a mű­hely vezetőjétől hallottam. — Részlegünk 10—12 mázsa gyöngyöt fűz fel naponta. Csi szolt üveggyönggyel dolgozunk és úgyszólván minden termé­künk exportanyag. Sokszor meg­fordul 8 fejemben, vajon hol kötnek ki? Amerikában egv filmcsillag nyakán, vagy egy af­rikai szépség csuklóján? Meg történt, hogy a tulajdonosuk levélben Jelentkeztek hálálkod va, karkötőt kérve a nyakék hez, vagy fülbevalót a hajtű höz. Már évek óta egyetlen rek iamációnk sem volt, viszont e- iőfordult, hogy pótolnunk kel lett a régebben nálunk vásá rolt és valamilyen módon meg­hibásodott bizsut, ki kellett cserélnünk az eltörött gyöngy szemeket, a ragasztott bizsunál pótolnunk kellett a kipotyogott gyöngyöket... Ezeket a hibá­kat soronkívül és Ingyen javít­juk ki. A készség ugyanúgy a szakmánk kelléke, mint a kitű­nő minőségű, munka,. Az ilyes­mi csak növeli a Jablonecl bi­zsu Jó hírnevét. A Jablonecl blzsuipar üzemel- ben összesen 25 000-en dolgoz­nak, a munkások kétharmada nő. Négyszázhetvennyolc szo­cialista munkabrlgádjuk és hat­vannégy komplex racionalizá- clós brigádjuk van. A kifogás­talan munka legnagyobb ösz­tönzője a Kiváló újító cím. Ezt a címet az Igazgatóság már tíz éve a legjobb újítóknak ítéli oda, azoknak, akik javaslataik­kal, ötleteikkel legalább 150 000 korona piegtakarltást érnek el. GYÖNYÖRŰ, HIDEG, SZÍVTELEN Átmegyünk egy másik mű­helybe, habár a műhely elne­vezés egy cseppet sem illik er­re a költői munkahelyre, ahol a színek és formák inspirálnak. Itt az úgynevezett yardos gyöngyökkel és strasszblzsuval dolgoznak a lányok. Olomkrls- tály gombokat, ővcsattokat és kristály-fém kombinációjú bros­sokat készítenek. Keresett áru valamennyi. — Sokan a féldrágakövek kö­zé Sorolják az ólomkrlstályt. — Ha maga is, akkor nincs közöttünk ellentmondás — mondja HlavlCka Jlfí, műhely­vezető. Az ólomkristály tulaj­donképpen titokzatos áttetsző kő. Rendkívül rossz hővezető, ennélfogva semmilyen termé­szeti beavatkozás — vulkani­kus, hómérsékleti — beavatko­zás nem változtatja meg a tu­lajdonságait. Ezért is mondják, hogy az ólomkristály tulajdon­képpen gyönyörű, hideg, szív télén kő. A kristály szó görög eredetű és azt jelenti — Jég. BÁBEL, A GYÖNGY-GYÁRBAN — A világ 114 országába ex­portálunk csecsebecséket, ó- lomkrlstályt és különféle bizsu félkészárut. Az export a követ­kezőképpen oszlik meg az e­léka a szocialista államokba, 23 százaléka a nyugat-európai államokba, 24 százaléka Ázsiá­ba és Afrikába, a többi pedig Amerikába, Ausztráliába, Japán ba és Hong Kongba irányul. A Jablonec exportvállalat 1- gazgatója az aznapi posta né­hány borítékját teszi elém. A címekből: Current Book House, Raghumat Dadai Street, Fort Bombay 1., Market Surveys Con zultores de Enpresas Cunzo 491... Közben állandóan cseng a telefon: „Yes, Bohemia Glass Jablo­nec ...“ A két titkárnő együttvéve 14 nyelven beszél. A gyöngygyár­tásban hazánk nagyhatalom. ZSILETTPENGE, MINT BIZSU A Jablonecl bizsuipari kutató- intézet bárom fiatal dolgozója mutatta be az üzem mintater­vét, ahol többek ' között van egy olyan kazetta, amelynek tartalmáért öt Renault-kocsit vásároltunk. A tartalom: lila lu- xorin üvegből készült nyakék, fülbevaló és gyűrű. Itt látha­tók még a Claudia Cardinale- nak, Sofia Lorennek, Valentyi- na Tyereskovának és Farah Dl- boa Páhlavlnak fémből, üveg­ből, fából és textíliából készí­tett ékszerek eredeti példányai. Engem azonban sokkal jobban érdekelnek ezen remekművek alkotói. Natalie Kéajtová: A legszíve­sebben tombak-bizsut készítek. .A tombak hamis aranyat jelent, réz, horgany és az ón sárgás­vöröses ötvözetét. Hogyan dol­gozunk? Az Iparművész legfon­tosabb munkaeszközei a külön­féle nagyságú fogók, fűrészecs­kék, kalapácsok és az arany­műveshez hasonló fúvópisztoly. En kitanult aranyműves vagyok és amikor idejöttem láttam, hogy a kollégák milyen körül­ményesen, kemencében olvaszt­ják a fémeket, és mire sor ke­rül a tulajdonképpeni megmun­kálásra, addigra a fém sokat veszít hőfokából. Ez a gázpisz­toly viszont bárhol használha­tó a munkaasztalnál is, gyerek­játék a kezelése. Egyik végét a gázpalackra csatolom, a má­sikat pedig a szívem melegével melegítem — így szoktuk mon­dani — de tulajdonképpen fú­jom, ezzel is segítek a gáznak elérni az ezer fokos hőmér­sékletet. Szívesen dolgozom, cinnel és sárgarézzel, kedve­lem a nagy felületű brossokat és óncsattokat. Évente 20—25 féle ÚJ darabot Javaslok a gyár kollekciójába. Volt úgy, hogy tizet is elfogadtak, de volt úgy is, hogy csak kettőt. Nehéz egy anonim nő számára bizsut ké­szíteni ... Amikor Itt járt Slávo Zajcev, szovjet divattervező. A gyöngyöt Jablonecben már legalább tiz éve erős szi lonszálra fűzik, a drágábbakat a fémdfszmfivesek kézi hegesztőpiszinlvaikkal fémfnglaiatnkba hegesztik. Az ólomkristály dísztárgyak csiszolásánál keletkezett hulladékot a világítótestek készítésénél használják fel. Felvételűnkön Iva Chytilová a fűzött csillárok díszítő­elemeit csiszolja. Boszorkánykonyha, ahol a homokot addig főzik, míg cseppfolyós üveg lesz előle. fényképeket hozott és azokhoz próbálgattuk a bizsut. Vagy száz félét, míg megtaláltuk a megfelelőt. A fényképek ter­mészetesen a fotómodellekét és nem a bemutatott ruhákat áb­rázolták. Mert úgy, mint a ru­havásárlásnál döntő a viselő e- gyénlsége, úgy az ékszernél is főszerepet játszik annak a Jel­leme, aki majd viseli. Vilma Berdychová: Természe­tes nyersanyaggal, fával és gya­pottal dolgozom. Az üveggel el­lentétben mindkettő melegsé­get áraszt. Gyakran már az a- lapanyag megsúgja, hogy a ter­vező mivé formálja. Ma például kabátgombokat készítettem kő- kuszdíóből, tegnap ruhadisze- ket fenyőfa háncsból. A legfon­tosabb segédeszközöm egy dur­va cirokkefe. Nem minden fa alkalmas mfivészi megmunká­lásra. A hársfa például nagyon könnyen formálható, nem tar­tozik a súlyos, tömött fák kö­zé, de nem szeretem, mert nem kifejező a színezése. Visszaté­rek a Natasa említette szakmai felelősséghez. A divattervezők és szakemberek Javaslatai alapján kerülnek forgalomba a különféle ruházati, használati és iparművészeti cikkek. A bi­zsu is lehet esztétikus ős ke­vésbé az. Engem például fel­háborított az idei nyár divat­hóbortja a zsilettpenge, minden kivitelben: nyakban, hajban, gyűrűn. Marek Vyhildal: Fontos, hogy a bizsu divatos legyen. Tíz év­vel ezelőtt 8 különféle plasz­tok, műanyagok forradalmasí­tották a bizsugyártást. Két-há- rom évvel ezelőtt nagy siker­rel mutattuk be alumlnlum kol- lekclónkat a Place Vendome- han Párizsban. Megpróbáltuk a fémblzsut fotóragasztással kom­binálni, bevált, csak túlságosan munkaigényes és ezért nem lesz belőle tömegek divatja. Az utóbbi Időben sok mindennel próbálkozunk: asszlmetrikus el­rendezéssel, a színek kontraszt­jával és elindultunk vissza a romanticlzmus korába, ahol sok volt a gyöngy, gomb, bross és karperec. Sok és olcsó. A nyá­ron Törökországban jártam és Anatoliában meglátogattam egy ősrégi, a közelmúltban feltárt várost, amelyet Csata! Hürjük- nek hívtak. Nyolcezer évvel e- zelőtt épülhetett. Kitűnt, hogy a város asszonyai egy zsinórok­ból készült furfangos szoknyá viseltek. A zsinórokra megha­tározott távolságra kis csengő­ket erősítettek. Egy szoknyára 50—60-at is. Minél többet annál nagyobb tisztséget viselt tulaj­donosa a vallási szertartáso­kon. Így lett egy dlszelem, egy csecsebecse a méltóság és rang kifejezője. Ezt az érdekességet próbálom megvalósítani én Is néhány javaslatomban. Ez lesz az első bizsu, amely azonkívül, hogy szép, valamit „csinál“ is. Micsoda ellentmondás. Félhö- napig csak azért dolgozunk, hogy a keresetünkön aztán cse­csebecsét vásároljunk. Mi cél­ból? Azért, hogy a teremtés ko­ronájának büszke tekintete egy pillanatra megakadjon rajtunk. Megakad, az igaz, de csak a- zért, hogy villámokat szórjon, főleg, ha a feleségről van szó. Ezzel persze semmit sem vál­toztatnak a lényegen: már ős­anyánk is kedvteléssel viselte a mammntagyarakból készült nyakdíszt, úgy látszik tőle örö­költük. És csak a férfiakra va­ló tekintettel nem árulom el, hogy nagyon régen a nők sa- játkezűleg ejtették-e el a mám- mutokat, vagy más is segített nekik a bizsu „vadászatnál". Tény, hogy az a férfi, aki szíve legdrágábbjának bizsut vásárolt karácsonyra, jól tette. Nemcsak a megajándékozott, de az aján­dékozó is örülni fog a diszék- szernek, ha az felkerül a nyak­ra, derékra vagy a karcsú csuk­lóra. És még csak az életét sem kellett kockáztatnia, mint an­nak idején a mamrautra lesel­kedő ősférfinak. Zácsek Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents