Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-12-20 / 51-52. szám

10 A gólyával még nyáron találkoztam Királyhelmecen (Krárovsk^ Chimec). Hogy pontos legyek, nem is eggyel, hanem egy egész gólyacsaláddal. Gó­lya papán és gólya mamán kívül még három fióka próbálgatta szárnyait az Orosz! Leventéék lebontásra váró há­zának kéményén álló fészekben. Ti­zennyolc évig éltek itt a legjobb meg értésben és harmóniában, ám most vi­harfelhők tornyosultak az idillikus családi élet fölé. KI HOZZA MAJD A GYEREKET? — Mi lesz, ha lebontják a házat? — kérdezem gólya mamát, mert úgy hallottam, hogy gólyáéknál ö hordja a kalapot. — Azt én is szeretném tudni — válaszolta szomorkás tekintettel, és meg-megvonogatta hosszú nyakát. — Ml az oka, hogy egyre kevesebb a gólya? — tértem kertelés nélkül a tárgyra. — Ne Is kérdezze. Hogy rövid le­gyek, egyetlen oka van, amit úgy hív­nak, hogy környezeti ártalom. Tizen­nyolc éve vagyok Öroszlék albérlője, mindig jól kijöttünk egymással, de 1- döközben sok minden megváltozott a világban. Sok minden, ami megkese­ríti a gólyák életét. Mindenekelőtt 1- gen nehezen viseljük el a zajártal­mat. Hogy miért kell ma mindenfelé olyan zene-bonát csinálni, az Isten a megmondhatója. Ügy hallottam, hogy az emberek sem bírják ezt a fene nagy rlbllllót. Dehát akkor miért vi­selkednek olyan zajosan? Meg kell a gólyának süketülni. Hol van már az az Idő. amikor legfeljebb a déli ha­rangsző, meg a békák kuruttyolása verte fel a falu és a határ csendjét. Még Jobban szenvedünk azonban a környezetszennyeződéstől. És megint csak azt mondhatom, hogy hol van ma már az az Idő, amikor még Igaz volt a vegytankönyvek állítása, hogy a víz színtelen, íztelen és szagtalan folyadék. Ma a víz minden más, csak nem színtelen, íztelen és szagtalan Jóllehet, olvasni nem tudok, de azt tudom, hogy a legtöbb vízparton ott a tiltó tábla: Fürödni tilos! Ha az embernek tilos, mert a szennyezett víz ártalmas, akkor mit szóljunk ml? Undorító ma a legtöbb folyó, tő, mo­csár vize. Bűzös, mint egy pöcegödör. és gólya legyen a talpán, amely a piszkos löttyben megtalálja a békát. A mezőkön margaréta helyett szemét­dombok virítanak. A levegő szeny- nyeződése Is borzalmas. Köztudott, hogy ml egy kis füsttől nem riadunk vissza, fészkeinket Is Jobbára kémé­nyek tetejére építjük, de ez a smog vagy micsoda elviselhetetlen. Ha ez így megy tovább, valahányan fekete gólyákká változunk. Ebből láthatja, mennyire keserves egy gólya élete. Nem is tudom, hogy megérjük-e a két­ezredik évet, ahogy Igen találóan fel­tették a kérdést a népszerű filmso­rozat alkotói. Öroszlék ablakán ke­resztül végignéztem néhány folytatást. (Beszélgetés egy gólyával a környezeti ártah iakrof meg egyebekről) de egy csöppet sem vigasztalódtam meg. Ha sürgősen nem változtatunk a helyzeten, oda jutunk, hogy néhány évtized múlva egy másik bolygóra kell kirándulnunk, ha tiszta levegőt akarunk szippantani. Az önök nagy elméje, Madách Imre úr is nyilván erre gondolt, amikor megjósolta, hogy Adám és Éva elmenekül a Földről. Hogy ezt honnan tudom? Említettem, hogy olvasni ugyan nem tudok, de egy­szer végignéztem az Ember tragédiá­jának előadását az amfiteátrumban. Egy gólya tartson lépést a korral, nem igaz? — Igaz, igaz, de kedves gólya ma­ma, hogyan kerülhetnénk el a ka­tasztrófát? — Már a történelemben Is van rá példa. A régi rómaiak ötévenként kör­nyezetvédelmi kampányt rendeztek, azaz alaposan kitakarították az örök várost. Nem rossz módszer az sem. amit Nagy Frigyes alkalmazott Berlin ben, a XVII. században a rendetlen polgárok ellen, akik a hulladékot az ablakon át az utcára szórták. A ka­tonák bejárták a várost, és mindenütt visszadobálták a szemetet a házakba. De a leghatásosabb az, amit Aragó­nia! Ferdinánd spanyol király alkal­mazott a XVI. század elején. Nyilvá­nosan megvesszőztette a környezetvé­delmi rendelkezések megszegőit, vagyis — ahogy akkor nevezték ő- ket — a szemetelőket. Igaz, hogy ma ki győzné megvesszőzni azt a sok ü- zemvezetöt. Igazgatót, vállalati Igaz­gatót, aki Inkább évente leszurkolja a bírságot, semhogy megépítené a szennyvíztisztítót vagy az elszívó-be­rendezést. Viszont az Is Igaz, hogy a bírságot nem a saját zsebéből fizeti, Bs ez a baj. Pedig szakértők kiszámí­tották, hogy a vizek tisztán tartásá­hoz elegendő lenne, ha az országok évente és lakosonként két koroná­nak megfelelő összeget fordítanának a tisztító és szűrőberendezésekre. — Na lám, milyen egyszerű. Ked­ves gólya mama, maguk sok országot, világot bejárnak, mi a helyzet- más­felé? — Valóban sokfelé megfordulunk. Ősszel szervezett csoportokban elre­pülünk Afrikába. Hiába, nem szeret­jük a hideget meg a magányt, tár­saságkedvelő madarak vagyunk. Saj­nos, a helyzet máshol sem szívderí­tőbb. A Közel-Keleten már évek óta bizonytalan és veszélyes a repülés. Gyakran tlaálkozunk harc! repülőgé­pekkel, eltérített utasgépekkel meg eltévedt gólyákkal. A Földközi-tenge­ren a hetedik amerikai flotta nyug­talanít bennünket meg másokat Is. Ha nem lennének a környezeti ártalmak itt. a Bodrogközben, a Csallóközben, Gömörországban meg az Alföldön 6- reznénk magunkat a legjobban, csak- hát... — Öroszlék elárulták, hogy gólya mama nagyszerű időjós. Mi ebben az Igazság? — Nem hazudtak. A természetben és a természetből élek, kérem. Egész életemben figyeltem a békák, a csú­szómászók és a rágcsálók életét, és ebből sok mindenre lehet következ­tetni. Ha rossz Idő közeledik. Igyek­szem klbélelnl a fészket papírral, ne­hogy felfázzanak a fiókék. Hogy mi­ért éppen papírral? Hát azért kérem, mert papír az van dosztig, de hol ta­lál ma már jóféle szénát vagy szal­mát? Öroszlék nyilván erre céloztak; Bár ebben az agyonszennyezett világ­ban már semmisem biztos, még a békák viselkedése sem. Alaposan meg­bomlott a természet egyensúlya, hogy Igazodjék el benne egy gólya, ha a tudós koponyák Is tévednek. — Igazls, hogyan fejlődnek a fió­kák? — Köszönöm a kérdését, jól, de sok velük a gond. Kezdetben még enni sem akartak a vásott kölykök, pedig mindent eléjük raktunk. Ogy kellett lefelé húzni a csőrüket, hogy meg­találják. a táplálékot. Vízzel locsoltuk apró testüket, csőrükbe csepegtettük az Italt, saját testünkkel óvtuk őket az erős napfénytől. Most már a repü­lésre oktatjuk őket, szeretnénk, ha minél hamarább . megállnának a sa­ját lábúkon. A fészek Is szűk már, gólya papával nemegyszer kénytele­nek vagyunk a tető végén aludni. De mire nem képes egy gólyaszülö. ha a fiáról van szó. — Megható ez a gondoskodás. Nyilván igen szerethetik a gyereke­ket. Nálunk különben közszájon forog, hagy a gólya hozza a gyerekeket. De mi lesz akkor, ha ne adj isten, ki­pusztulnak? — Valóban, egy Indogermán ősmí­tosz azt állítja, hogy ml hozzuk a mocsárból a gyerekeket. Azon alap­szik. hogy az ember sárból van, és ml járjuk leginkább a mocsarakat. De­hát ennek Is, mint minden mítosznak vajmi kevés köze van a, valósághoz. Mindössze annyi összefüggést vagyok hajlandó elismerni, hogy szokásunk kémény tetejére építeni, fészkünket, s miután a régmúltban a fiatal házas- pájok általában akkor kezdték meg közös életüket, amikor „tető“ volt a fejük fölött kéménnyel, s hacsak nem voltak ügyetlenek, nehéz lett . volna olyan háztetőt, választani, amely a- latt nem született kisbaba. Sose ag­gódjék tehát a népesedés alakulása miatt. Ezennel ünnepélyesen kijelen­tem, hogy minden ellenkező híreszte­lés ellenére semmi közünk az önök népesedéséhez. Ezzel az erőfeszítéssel meg fantáziával másra Is ráfoghat­ták volna a dolgot, ha már ennyire nem akarják vállalni a felelősséget^ ’ és nem is tudom, kit tartanak majd ludasnak, ha ml egyszer kipusztulunk. Viszont annál Inkább aggaszt a ml sorsunk. Mért a klsgőlyát tényleg a gólya hozza. Palágyi Lajos Amikor Juli ángyom érte­sült a döntésemről, hogy új­ságírói pályára lépek, rövi­den ezzel summázta elhatá­rozásomat: Mit is várhatna tőled az ember, mindig ha- szontalanságokon törted a fejed. De azért sokra viszed, mert olyan színesen tudsz hazudni. full ángyom elmarasztaló véleménye ellenére újságíró lettem, de azóta is foglal­kozhat a gondolat, miért tartják az újságírást haszon­talan és nem valami intelli­gens foglalkozásnak. Miért van az, hogy gyermekkori fópajtásom, Slezacsek Pali, akiből köztiszteletnek ör­vendő tévészerelő lett, lé­nyegesen nagyobbra becsült ember Juli ángyom szemé­ben, mint én? Igaz, hogy nekem nincs kétemeletes présházam füg­gőkerttel, úszómedencével meg naphosszat unatkozó vajszínű Fiattal és feleség­gel, de azért én is vittem valamire. Néha már fel Isis­mernek az emberek. A minap is meghívtak kol­légáimmal a szenei gimná­ziumba beszélgetésre, és hogy valami értelme is le­gyen az egésznek, délutánra labdarúgó-mérkőzést tűztek ki a csehszlovákiai magyar újságírók és a tanári kar csapata között. Éppen szü­net volt, amikor a gimná­zium elé értünk, a diákok az ablakban élvezték az u- tolsó őszi napsugarak ciró­gatását, Érkezésünk érthető Izgalmat keltett, az egyik diák hangosan meg is je­gyezte: Nézd, megjöttek a futballisták! Hát ilyen dolog a népsze­rűség. Es méghogy haszon­talan dolgokat művelünk? Szeretném eloszlatni e bal­ga tévhitet. Mert igenis kéz­Gondolatok az újságírás anatómiá" járói zelfoghatóan hasznos mun­kát végzünk. Aki nem hiszi, hallgassa meg figyelmesen a Japánból érkező hírt. A „Felkelő Nap országában" olyasmivel kísérleteznek, a- mi egyszer s mindenkorra a leghasznosabb emberi tevé­kenységek sorába emeli az újságírást. • Ojságpapírral etetik a te­heneket. Igaz, egyelőre csak kísérleti telepen, de az ered­mények biztatóak. Egy tehén napi újságpapír fogyasztása két kiló. Eriik már, hogy milyen távlatokat nyit ez az újságírás előtt? Egy ember, még a legel­vetemültebb újságolvasó in­formációéhsége is legfeljebb három, négy újság és folyó­irat, ami legfeljebb napi 3— 4 deka újságpapírt jelent. Mi ez egy marha fogyasztásá­hoz képest? Még nem tisztázódott egy­értelműen, hogy mitől na­gyobb a tejhozam; az unal­mas vezércikktől, a szívdög­lesztő riporttól vagy a rossz­májú színikritikától-e. A sajtó színvonala a jelek sze­rint nem befolyásolja sem a hozamot, sem a tej minősé­gét, ellentétben az emberrel, akinek gyakran emeli a cukrát. A jámbor jószágok egyformán jó étvággyal fo­gyasztanak mindent, még a leghátborzongatóbb közel- -keleti híreken és a vérfa­gyasztó repülőgéprablásokon is egyhangúan kérődznek. A zseniális találmány több szempontból is Jelentős, egy szempontból azonban egye­nesen korszakalkotó lehet. Ha nálunk is elterjed az úi takarmány, bizonyára egé:z sor marha előfizeti a sajtót, és akkor talán egyszer majd a csehszlovákiai magyar la­pok is tisztességes példány- számban jelennek meg. KARÁCSONY ADY ENDRE Karácsony című verséből idézzük az utolsó négysorost: Palágyi Bajos Vízszintes: 2. A versidézet első része. H. Gyom. 12. A ra­vaszság jelképe. 13. Szálkás húsú kicsi hal. 14. Szovjet re­pülőgéptípus. 15. Amerikában honos, szürkés bundájú nagy­macska. 17. Hirtelen támadt harag. 18. Kassák Lajos lapja volt. 19. Dalmű. 22. Vissza: névelő. 23. Orosz női név. 26. Hivatali munkahely. 28. Mus­solini személyneve. 30. Olasz­ország saját nyelvükön. 32. Eső jelzője lehet. 33. Képet vásznon megjelenít. 35. Hol­land gépkocsljelzés. 36.... Angeles. 37 ___Harbour, Ha­w aii-szigeti kikötő, ahol 1941. december 7-én japán támadás­sal megkezdődött a japán-ame­rikai háború. 38. Állami jöve­delem. 39. ötszázegy római számmal. 40. Észak-olaszorszá- gl város. 41. Kékszín árnyala­ta. 42. Hangszer, de virág is. 44. Afrikai ország, amely nemrég vívta ki függetlensé­gét. 46. Észak-amerikai indiá­noknál: a megölt ellenség le­nyúzott fejbőre, mint diadalml jelvény. 48. Szlovák költő (Pa- vol). 49. Kén és foszfor vegy- jele. 51. Pogácsa jelzője Is le­het. 53. Pltyereg. 54. Ahá be­tűi keverve. 56. Könnyen meg­munkálható {fafajta]. 58. Len­gyel pénznem röviden. 59. Osztrák város a Mura partján. 61. Szovjet félsziget. 62. Mon­gol uralkodói cím volt. végződés. 9. Vörös angolul (RED). 10. Elzavar. 15. Kenyér latinul (PANIS). 16. Robbanó­anyag. 18. Kréta szigetének gö­rög mondabeli királya. 20. Eti­ópiái tartomány. 21. A statiszti­kusok alapanyaga. 24. Francia festő (Pierre Auguste 1841— 1919). 25. Tata közepei 27. Rangjelzés. 29. Kezes-lábas.'31. Menetelés! zenedarab. 34. Spa­nyol, osztrák és norvég gép­kocsljelzés. 37. Közép-amerikai állam. 38. Szigetek az Atlanti­óceánban. 40. Helyben, latin eredetű szóval. 40. A régi gö­rög városok piactere. 43. Gésa egynemű hangzói. 45. Nitrogén és a hidrogén vegyjele. 47. Orosz fizikus, a , drót nélkilll hírközlés úttörője (Alekszandr Sztyepanovics 1859—1905). 50. Brazíliai tartomány. 52.- Iskola a gyerekek nyelvén. 55. Fülé­vel érzékel. 57. Vízben él. 58. Csuk. 80. Cink vegyjele. 61. .Ki- csinyítőképző. 62. Súlyrövidítés, Beküldendő a vízszintes 2. és a függőleges 1. számú sorok. SV. Lapunk 50. számában meg­jelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Psalmus Hungarl- cus, Czinka Panna; Galántal táncok, Háry János. Függőleges: 1. A versidézet második része. 2. Sertés hímje. 3. Névelő. 4. Adásvétel útján forgalomba kerülő termék. 5. Bog. 6. Közép-Afrika őserdei­ben élő, zslráfféle emlős állat. 7. Nátrium vegyjele. 8. Ige­• N

Next

/
Thumbnails
Contents