Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-12-13 / 50. szám

A .Km HADVISEKü“ ES A BEKES EBYMliS ilEEII ElES

mellett élés alapján történő normallzálődá- sa teljes csőddel lenyegetl a nyílt és primitív antlkommunizmust. Ez azonban a kérdésnek csak egyik oldala. A másik: a bur- zsoá társadalom najpalnkban ellentételnek olyan fokú kiéleződésével találta szembe magát, amelynek alapján a kapitalizmus általános válságának további elmélyüléséről beszélhetünk. Annak következtében, hogy a kapitalista államokon belül fokozódnak az ellentetek, a lakosság különböző rétegei mindinkább kétségbe vonják a „szabad demokratikus rendszer“ — a kapitalizmus ,,Igazságosságát“. Az Imperialisták azért is folytatnak „lélektani hadviselést“, hogy valahogy fenntartsák a fennálló népellenes rendszereket. Akadályozzák az egyszerű polgárok, elsősorban a fiatalok világos politikai öntudatának kialakulását. Az Imperialista államok propaganda-központjai alantas emberi ösztönökre támaszkodva kegyetlenségre és kalandorkodásra próbálják lélektanilag és Ideológiailag felkészíteni az .embereket, eltorzítják lelkületűket. Ilyen módszerekkel akarnak teltételeket teremteni a személyiség erkölcsi zOlleszté- sére. Az Imperialisták rágalmakkal és csalással akarnak ellenszenvet kelteni az emberekben a kommunizmussal szemben, hogy engedelmes eszközeikké tegyék őket „a kommunizmus- eHenl -keresztes hadjáratok“ céljából.

Elgyldejüleg az Imperialista körök felforgatásra próbálják kihasználni a szocialista és tőkés államok gazdasági kapcsolatait. Főként ebben látnak esélyt a szocialista országok ellen Irányuló Ideológiai aknamunkájuknak fokozására. Strauss, a nyugatnémet revanslsta és militarista erők wráetöje, 1956-ban azzal fenyegetőzött, hogy letörli a Szovjetuniót a térképről. Most taktikát változtatott, de kitart előző stratégiai céljai mellett. „A Nyugatnak az egymás mellett élésben és az enyhülésben politikai fegyvert kell látnia, amelynek segítségével előmozdíthatja a kommunista tábor demokratizálódását és liberalizálódását azzal a céllal, hogy belülről győzze le a kommunizmust* — jelentette ki Strauss, aki a „demokratizálódásban* és „llberall- zöládásban* olyan eszközöket és módszereket Iát, amelyek segítségével az antl- kommunlsták el akarják érni, hogy Idegen eszmei nézetek hatoljanak be a szocialista

országokba, aktivizálódjanak a kispolgári és nacionalista jellegű csökevények.

Ml a ,,lélektani hadviselés“ célja7

Az Imperialisták mindenekelőtt a „lélektant hadviselés „segítségével mindenképpen meg akarják akadályozni a marxista-leninista világnézet formálódását, fékezni akarják a szocialista országok dolgozói öntudatának fejlődését. Az antikommunlsták célja a marxlzmus-lenlnizmus Ideológiájának -• mint ők mondják — a „megpuhítása“.

Milyen módszerekkel folyik a „lélektani hadviselés“?

A mai antikommunlsták fegyvertárához tartozik a ,,lélektani hadviselés“ számos, ün. „fekete“ és „szürke“ módszere. Ez a megtévesztés és rágalmazás, a hamisítás és népámltás, a tömegek becsapása és megfélemlítése, provokáció és szabotázs, bűntettekre uszítás, hamis híresztelések és pletykák, koholmányok és förtelmes anekdoták terjesztése. E formákat a szocialista országok területén alkalmazzák a közvélemény félrevezetésére és megdolgozására. G. Speler burzsoá teoretikus szerint a leg- fodtosabb a ..lélektani Hadviselésben* az, hogy ,,ellenzéki cselekvésre késztessék a propaganda objektumát — lelkiismeretlen munkára, dlverzlós cselekedetekre, elégedetlen vagy Illegálisan tevékeny szemé^lyek egyesülésére“.

A szocialista jogrend szempontjából az Ilyen propagandamódszerek beavatkozást jelentenek szuverén államok belügyelbe és összeegyeztethetetlenek a békés' egymás mellett élés alapelveivel. A szocialista országok síkra szállva a kapitalizmussal való sokoldalú békés verseny mellett, ugyanakkor határozottan gátat vetnek a belügyeikbe való bárminő beavatkozásnak, a rágalmaknak, a hamisításnak és az Ideológiai aknamunka más módszereinek. Szembeszállunk a háború, az erőszak, a fajgyűlölet propagandájával, amely a „lélektani hadviselés* szerves része. A Szovjetunióban 1951. március 12-én elfogadott törvény értelmében az emberiség elleni legsúlyosabb bűntettnek minősül a háborús uszítás, az agresszióra való uszítás.

Az Ideológiai és lélektani diverzló möd

szerel nemcsak a szocialista államok belső állami jogának szempontjából törvényellenesek. Ellentétben vannak a nemzetközi jog alapelveivel is, mivel alkalmazásuk -o- rán megszegik a legfőbb nemzetközi log- szabályokat — mint az államok szuverenitásának kölcsönös tiszteletben tartását, az állam területének sérthetetlenségét és a belügyekbe való be nem avatkozást.

Miért összeegyeztethetetlen a ,,lélektani

hadviselés" az tdaolégiai küzdelemmel?

Az Ideológiai küzdelem — a társadalmi fejlődés kérdéseiben különféle vagy ellentétes nézeteket és elméleteket követő tsz- tályok harca. A mai Ideológiai küzde.em- ben a fő szempont az.^a kérdés, melyik ár- sadalml rendszer képes biztosítani a ár- sadalml haladást — a kapitalizmus vazv a szocializmus- Az Ideológiai harc megalkuvást nem Ismerő, nyílt vita arról, melyik rendszer biztosítja az ember szellemi erői kibontakozásának, jólétének legkedvezőbb feltételeit. E vitában e két társadalmi rendszer előnyeit bizonyító tények az á la- moknak a gazdasági és kulturális éoüés- ben elért eredményei, a döntőblrák nellg a néptömegek Ebben a vitában sem a katonai erő. sem ez alkalmazásával való fenyegetés nem lehet érv

Ki kell emelnünk, hogy mind széle-ebb társadalmi rétegek kapcsolódnak be a mai Ideológiai harcba. Az emberiség örök vágyainak megvalósításán fáradozó marxl-'ák- lenlnlsták meggyőződése, hogy az 6 oldalukon. a szocializmus oldalán van az élet Igazsága, ezért aktívan védelmezték és a jövőben Is védelmezni fogják eszményeiket.

A kommunista párt és a szocialista á'latu mindent megtesz annak érdekében hngv egészségessé tegye bolygónk politikai éghajlatát. Az enyhülés olyamatának fo”á*ibí menete attól függ. milyen szilárdaknak bizonyulnak a realizmus elemet a tőkés államok politikájában A marxista-leninista nár- tok számára a békés egymás mellet* élésért folyö küzdelem dialektikája abban van, hogy a feszültség további enyhüléséért küzdve, egyidejűleg megalkuvást nem 's- merő offenzív küzdelmet folvtassanak a buTzsoé Ideológia ellen.

AlEKSZEf LOGACSEV,

a bőlcsászettudományok doktor«

I

A szocialista országok elleni propaganda fegyvertára az ntúbbi években ájabb eszközzel gazdagodott. A burzsoá propaganda tő fegyvere, különösen a belgrádi értekezlettel kapcsolatban az az állítás, begy nálunk megsértik az emberi jogokat és a polgári szabadságjogokat. Mint minden más. es a vád Is szemenszedett hazugság és rágalmazás, amely csupán arra hivatott, hogy elterelje a figyelmet a legtöbb tőkés társadalomban nralkodé belső állapotokrál. A további magyarásko- dás helyett azonban vegyük inkább szem ügyre, hogyan Értelmezik az emberi jogokat a knriállan lehetőségek országában.

Vlasta és BedHch Gabriel neve az utébbi Években az egész világot bejárta. Vlasta Gnbrtelnvá-Zlndkynová csehszlovák anya gyermekeinek nehéz sors jutott Elóssör 198-ban apjnk akaratuk ellenére külföldre vitte őket. A deéíni járási bíróság ezt kö- vetöBo Gabrieiék házasságát telbonloita. és a gyermekek gondorását ez édesanyára bízta. Csakbnvv e gyermekek kSlföldön lartézkodtek Három évvel később ar aoa hnlála után Kafl'o-nla állam San Bernanll- no városának esküdtszéke Is hasonló döntést hozott «arvarel Morl« birőnfi elnök, lete alatt e!ren-*elte hogy három nanun be'iil intézzék el a tnrmaságokal és a gyermekeket adiék ál az flgyvédnek Illetve • csehszlovák na"v'-a v-jjAe kéovlselőlnek Minden a loe'*;io-»ohb rendben folyt a követség kénvisei'l-ek é< kellett volna adni Vlastát é« Pedflehoi Dana S*éfbrná- nok. a fiedok fos énentesl kénvlse|álée-»k oki a rsehsz'n”ák r énlforvatml Tár-aság gépén hazajnttatla volna őket. Erre asonEMBERI JOGOK AMERIKAI MÓDRA

ban nem került sor, mert a gyerekek eltűntek. Hiáb^ nyomozott a rendőrség, a helyi serif, az ügyvéd, egyszerűen nyomok veszett. Csak később derült ki, hogy mi ts történt voltaképpen. Utólagosan a bfróság elé terjesztettek valamiféle iratokat, amelyekben a két gyermek éllitólag kilelentet- te hogy az Egyesült Államokban óhajt maradni, semmi szín alatt sem tér haza Csehszlovákiába és politikai menedékjogot kér. Mit neki hogy akkor mindössze nyolc, illetve hét évesek voltak.

David Leawitt a kenyéradó gazdáinak különleges elismerésére pályázó ügyeskedő ügyvéd ehhez még hozzáfűzte hogy a gyermekek félnek a hazatéréstől, mert még világosan emlékeznek arra hogy a határon rájuk lőttek amikor külföldre menekültek, hogy apjnk vallási meggyőződése miatt né- hány évet koncentrációs táborban töltött \z egész állftás természetesen szemen- szedett hazngság Bedftcb Gábriel rendes átlevéllel teljesen legálisan távozott kttl- Tötdre Gtlevet« egyébként az amerikai be- yándorlósf hivatalban fekszik, és bármikor felhasznélhaté bizonyítékként. KMerllI továbbá, hogy B. Gabriel itthon egyáltalán nem járt templomba, és sohasem volt büntetve. Igaz viszont, hogy bírósági eljárás várt volna rá asért. mert Ittas áliapotban súlyos közúti balesetet okozott.

Az amerikai sajtó nagy lére eresztette a Gabriel gyerekek körül kiagyalt sületlenségeket. Leawitt ügyvédet Amerika hősévé kiáltották ki. Csak az igazság szorult valahol béttérba. az ún. „amerikai demokrácia** árnyékába.

A kétségbeesett anya személyes közbelépése sem fárt sikerrel. A kaliforniai bíróság az ö jelenlétében idegen emberek gondozásába bfzta Vlastát és BedHcbet. Es fgy megtört szívvel de a gyermekét szerető és féltő anya állhatatosságával küzd tovább gyermekeiért. Levelet irt Carter elnöknek és feleségének de eddig nem kapoti választ A napokban levélben fordnit a belgrádi értekezleten résztvevő amerikai küldöttség vezetőféhez Arthnr Goldberg árhoz, aki teli tzáfjaf beszél az emberi logokról és állítólagos megsértésükről

A levélben többek között ez áll- .Ha ez amerikai küldöttség valóban égy értelmezi az emberi logokat ahogyan azt hangoztatja akkor ne engedje, hogy gyermekeim Irgalmatlan ambertelen és Igazságtalan esete megoldhatatlan maradién. Mélven meg vagyok győződve, hogy ha azzal összhangban fér el amit a belgrádi értekez- létén hangoztat, akkor gyormekeim visszatérnek hozzám, az anyukhoz otthonnk^ c

> VMit gondol erről, Ooldborg tr?

nr»l

A ki talán azt hitte, hogy a nemzetk*?- mí zl politikai feszültség-enyhülése nyu- galmasabb légkör* terem: a kapitalizmus és a szocializmus ideológiai viszonyában, azt ráébreszti tévedésére napjaink valósága. A kommunlstaeilenes propa- 'Lganda intenzitása megookszorozódik, s i0- megjellegű kampányai különösen a múlt év második felétől kezdve sohasem tapasztalt . DQére^eket öltöttek.

f A jelenlegi antikommunizmus tevékenysé- - géi^ök fő irányai ma elsősorban a követke. a szocialista’ Közösség' bo'mlasztására Irányuló Igyekezet, minden szakadár nacionalista Irányzat támogatása és a szocialista rendszer ,,erózl6ja“ az egyes í , országokon belül;

'— az a törekvés, hogy gyengítsék az egy- ~ séget a szocialista közösség és a tökés- ' országok kommunista és munkásmoz■ galma között;

. kísérletek a szocialista országok ús a kommunista mozgalom elszigetelésére a nemzeti felszabadító harctól, a nemzetek békéért és a társadalmi haladásért vívott széles körű Imperlallstaellenes harcától, amely elsősorban arra Irányul, hogy a demokratikus mozgalom . a szocializmusért való harcba fejlőd- lék át.

a:- ;

■' A szocializmus sikeres fejlődése éles ellentétben áll az ÚJ kapitalista gazdasági válsággal, amelyhez hasonlót a harmincas évek óta nem tapasztaltunk. Társadalmi következményei a dolgozók százmillióit sújtják a fogyasztási cikkek árának óriási emelkedésével, a munkások, alkalmazottak és értelmiségiek tömeges arányú munkanéikű- llséggel, kis- és középvállalkozók tönkre- menésével, a bűnözés rohamos emelkedésével.

A kapitalista világ ezenkívül mélységes erkölcsi válságban van. jől tükrözi ezt a bűnözés növekedése, megvesztegetési esetek és politikai személyiségek soha nem tapasztalt botrányai. Megnyilvánul a művészet dekadenciájában, a pornográfia és a rémtörténetek térhódításában. Kifejezésre jut az ok- ' kultizmus és a vallási miszticizmus divat- szerű elterjedésében Is.

Ilyen körülmények között könnyen érthető, hogy a nemzetközi reakció egyre jobban fél a szocialista közösség országainak példájától, amely meggyőzően szemlélteti ■ válságoktól mentes fejlődést és a minden becsületesen dolgozó embert megillető létbiztonságot. A burzsoá propaganda fő Igyekezete arra irányul, hogy elszigetelje a tőkésországok dolgozó tömegeit a Szovjetuniö más más szocialista országok példájától, megakadályozza őket abban, hogy az Igazságnak megfelelő információkhoz jussanak a 'ényleges szocializmusról.

A győztes proletariátus első államának megalakulása öta a szovjetellenesség az antikommunizmus alapja, jóllehet a taktikai módszerek sok vonatkozásban mödosulnak, e téren a legreakciösabb erők politlkéja és ideológiája egyértelmű folytonosságot mutat.

A szovjeteilenesség egyben támadást Jelent a világ baladása ellen, a jelenlegi forradalmi erők egysége ellen. Ez a támadás a mai világ Összes haladó erőinek érdekel ellen irányul, tehát a csehszlovákiai szocializmus ellen is.

Tanúi vagyunk annak, hogy továbbra Is éles politikai és ideológiai harc folyik a nemzetközi feszültség enyhülésének kérdése körül. A monopolista nagypolgárság reakciós erői arra törekednek, hogy megsemmisítsék a feszültség világviszonylatban elért enyhülésének eredményeit, meghiúsítsák a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését, minden világrészben megállítsák a forradalom előretörését.

Az ellenséges propaganda a hatvanas é- vek vége őta rendszeresen propagálja és felhasználja azokat a maroknyi csoportokat amelyek a szocialista országokban élnek de ellenségei országuknak Csehszlovákia! viszonylatban ezt a módszert különösen 1973 ó*a alkalmazzák s azóta a kampányok végtelen láncolatának vagyunk tanúi a kO lönfélB pamflettekkel kapcsolatban, amelyek Smrkovsky Dubfek. Krlegei. Mlynaf Há- Jek Kohout Vaculfk. Havel és mások nevébe? fűződnek Az említett emberek a múltban és ma Is különféle leveleket és nyilatkozatokat Írnak amelyeket Nyugaton publikálnak s nagy kommunistaellenes 'ár mát csapnak körülöttük E személyek tevékenysége tartalom ft« Idönon* «zemnonttából Is egybe van hangolva a bnrz«oá kommunistaellenes központok taktikájával.

1975. március 20—22 között a svédországi Uppsala városban a szociáldemokrata párt védnöksége alatt kommuiilstaellenss szemináriumot tartottak „Kelet-Európa és a szocializmus“ címmel Pelikán Itt egyebeken kívül- kifejtette koncepcióját, amelyet Csehszlovákia ellen kellene alkalmazni, jelenleg e taktika egyik elve. hogy az ún. ellenzéki erők kötelesek ,,ragaszkodni ah hoz, hogy tevékenységük legális jellegű, eközben az érvényes alkotmányra és törvé; nyekre Is kell hivatkozniuk . . Az ellenzéki aktivitás fő megnyilvánulását a tiltakozásoknak kell alkotniuk“ “ (Sozialistisches Ost-Europakomltee, Sondernfo, 1975. május

14. old.j.

AZ

ANTIKOMMUNIZMUS ELLENI SZÜNTELEN

HARC

E taktikai célkitűzésekhez Igazodott a renegátok számos akciója az elmúlt hónapok folyamán, úgyszintén a CSKP XV. kongresszusa előtt és után. Az utóbbi Időben azf tapasztaljuk, hogy az antikommunlzmusnak ez a fogása Is gyorsan elkopott. A ,,charta 77“ kísérlet volt egy űj taktikai elem alkalmazására, a szocializmus csehszlovákiai árulőlnak tömeges fellépésére, amit a nyugati propaganda gépezetének erőteljes támogatása kísért. Közismert, hogy blamázs- zsal végződött az egész.

A szakadárok nyilván azzal számoltak, hogy sikerűi támogatásra lelniük közvéleményünk egy részénél, bogy egyes emberek mindmáig nem mentesültek az 1968-as jobboldali propaganda demagóg befolyásától. B! zonyos mértékben maguk Is elhttték sokszor ismft‘»lt éllftésaikat. hogy a lakossá“ lentős része közönyösséget, apátiát tanúsít pártunk politikájával szemben, s csupán egzisztenciális érdekeit tartja szem előtt. Nyilván nem voltak annyira naivak, hogy elhiggyék. megrézködtathatják társadalmi rendszerűnket, de számoltak azzal, hogy sikerül bizonyos nyugtalanságot és Idegességet kiváltaniuk a dolgozók körében, s fgy megzavarják országunk politikai, gazdasági és kulturális életének rendes folyását.

Számos körülmény tanúskodik arról, hogy a külföldi kommunistaellenes központok az ellenünk Irányuló összpontosított akclölt hosszabb Időn át készítették elő. s abban a pillanatban akarják megindítani, amikor országunk gazdasági nehézségekbe jut. Azzal számoltak ugyanis, hogy a kapitalista világ gazdasági válsága kihat külkereskedelmi mérlegünkre, s ezen keresztül a köz ellátási helyzetre és dolgozóink életszínvonalára Is. Spekulációik azonban meghlűsul- tak, és a közeledő belgrádi értekezlet sem tette lehetővé a további halogatást.

A Csebszlovákla-ellenes új kampánytól azf várták, hogy elsősorban a nyugati közvélemény Ideológiai befolvésához nyújt érveket Közvetlen célja olyan benyomás előidézése volt, hogy a szocialista országokban sincs meg a létbiztonság sőt a szocialista országok még kiélezettebb formában kénytelenek megküzdeni valamiféle politikát fts társadalmi válsáegal. mint a főkftsországok Ha nálunk Ilven válsáylelenségek valóban léteznének. szOVsfteszerűen társadalmi el lenkezftst váltanának kt Ennek az ellenkezésnek a látszatét a világ előtt Hálek. ®a- toöka és további urak ,,hőstette“ volt hivatott demonstrálni

Az aláírásgyűjtésnek aztán a világ előtt azt a benyomást kellett keltenie, hogy Csehszlovákiában létezik egv politikai ellenzék. mint tényleges erő mint a párt és a csehszlovák kormány Irányvonalának befolyásos alternatlvála A nyugati közvéleménnyé' el kellet* hitetni bogv ebben az á'Htőlagos ellenzékben“ a csehszlovák nép ellenállása tükröződik a kommunista párt

politikájával, a tényleges szocializmus elveivel szemben. Olyan elképzelést kellett keltenie, hogy inügíltte tömörülnek m.iiJa- zok, akik 1968-ban jobboldali álláspuntot foglaltak el, és támogatták a ..megüjlindás“ az ,,emberarcú szocializmus' jelszavát

A rágalmak és, hazugságok katego.-ikus elutasítása a csehszlovák nép részérö: bizonyságot tett Csehszlovákia Kommunista Pártja és a dolgozók egységéről. Oj bizonyítékokat szolgáltatott arról, hogy népünk értékeli a CSKP XIV. kongresszusa Irány vonala alapján elért eredményeket, s hogy aktív részt vállal a XV. pártkongresszus Határozatainak megvalósításában

Sokan elvesztették korább! hamis elképzeléseiket, miszerint az osztályharc és a kibékíthetetlen Ideológiai küzdelem mintegy absztrakt fogalom, amely távol esik jelenlegi valóságunktól. Nálunk már a hatv.anas években a revlzlonlzmus és az opportuniz- mus kiindulási jelszavai közé tartozón az a hamis elképzelés, hogy a világ osztály- szempontból való megosztottsága már a múltté; hogy ma már csupán a műszaki haladás számit, a „tiszta tudomány“ s hogy a „kritikai szemléletű“, „fejlett Intelligenciájú“ ember bizonyos dolgokat a szocializmusból. más dolgokat a kapitalizmusból tesz magáévá, mindig a „jobbat“ választja az egyik vagy a másik oldalról. E- zen alapszanak o „harmadik útra“ vonatkozó Illúziók Is, a szociális reformizmus lényege, amely hagyományosan a burzsoázia eszköze, a forradalmi erők megtévesztése és a munkásmozgalmi egység megbontása érdekében.

Minél Inkább felismerik az emberek az alapvető lenini Igazságot, hogy ti. csak szocialista vagy burzsoá Ideológia létezik, a harmadik út nincs, annál közelebb jut túlnyomó többségük az egyértelmű és szilárd szocialista meggyőződéshez. Ma, a kapitalizmus mély, általános válsága közepette ez sokkal Inkább érvényes, mint bármikor azelőtt.

Minden arra vall, hogy a szoclallstaelle- nes erők fellépése sok embernél elősegítette ennek felismerését. Ellenségeink tehát elérték azt, amit aligha kívántak: lakosságunk politikai és Ideológiai éberségének megnövekedését a szocializmus ellenségeivel szemben, akik a hatvanas évek végén elszenvedett vereségük után sem tűntek la teljesen, és a nemzetközi reakcióval Osz- szefogva tovább ármánykodnak társadalmi rendszerűnk s általában a szocializmus ellen.

Ha a rágalomhadiárat célja az volt, hogy ellentéteket szítson társadalmunkban, akkor ennek az ellenkezőjét érte el, még mú- lyebbé tette a szakadékot a szociallstaelle- nes kalandorok csoportja és a nép elsöprő többsége között. Amit azonban a kommunis- taellenes erőknek ez esetben mégis sikerűit elérniük: csehszlováklaellenes, szoclallstael- tenes hisztéria, amelyet Nyugaton sikerűit felszítani a tafrközlö eszközök hatalmas gépezete révén és a tökésországok egyes állami Intézményeinek beavatkozáséval. Ez természetesen nem marad hatás né"- tőkésállamok lakosságának szélesebb rétegeire. Nagy nyomás nehezedik a haladó körökre ts. például a burzsoá értelmiség liberális gondolkodású csoportjaira, amelvek olykor blrálöan lépnek fel az Imperializmus szélsőséges válságét tükröző kilengésekkel szemben

Minden olyan kísérlet, amely a mai ősz- tályszempontböl megosztott világban absztrakt politikai jelszavakat hangoztat szükségszerűen kiváltja a kérdést- melvik osztályt szolgálja és segíti ez, s melyiknek árt? S Itt nem az számli hogy mit gondolnak saját tevékenységűkről a szerzők.

Ojbö! és Ismételten Igazolást nyer A CSKP XIII kongresszusa éta a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai“ című dokumentum tartős érvényessége és az. hogy mekkora jelentőségű a rev'zlo- nlzmus elleni harcunkban szerzett tapasz-a- latok mélyrehafő ranulmánvozása és ái*a'á- nosftása A nemzetközi forradalmi mozgalom s úgyszintén a ml pártunk egvik a- nulsága abban relMk hogy az osztálvherc- ban nincsenek szünetek ez a harc szakadatlanul tart. Komoly hiba volna esz-nel téren szem elől téveszteni szí a tapasz’a'a- fot. Ezért hangsúlyozza nártunk az antl- kommunizmus és szövetségesei elleni rendszeres eszmei harc szflkségszerOséeé*

Bármilyen ellenséges politikai é« ideológiai kísérletek ellen a tő eszközt és a eg- hatékonvabb fegyvert a CSKP XV k mg- resszusáp kitűzött feladatok sikeres reltesl- rése jelenti Ez egyben fő biztosítéka népűnk politikai és szociális biztonságának.