Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1977-12-06 / 49. szám
7 panoraaaa \ NÉLKÜLÜK SZEGÉNYEBB VOLNA Szerencsés volt ZSANNA BOLOTOVA Indulása. Első fllmszerepét a Múló években kapta. Ez a film az ötvenes évek egyik kiemelkedő alkotása volt. Azt írják Bolotováról, hogy öröm vele találkozni. 0- kos és közvetlen, tiszta szívből örül barátai, kollégái sikereinek. Néhány évvel ezelőtt vendégünk volt, akkor filmjei után személyesen Is sokan megismerhették. Amikor férje, NYIKOLAJ GUBENKO egy évvel korábban nálunk Járt, említette, hogy szeretne hamarosan Ismét a feleségével forgatni. Megtörtént. Gubenko saját könyvéből rendezte a Sebzett gyérmeklelkek című filmet, amely ebben az évben Cannes-ban a szovjet filmművészetet képviselte. Zsanna egy tanárnő szerepét'játssza. — A téma egy szép, komoly, tiszta szerelem — mondja. — A filmben mindent egy kisfiú szemével látunk, aki az általam alakított figurában álomképet, maga- sabbrendű lényt lát. Ezzel a filmmel szinte egy Időben került a közönség elé a Bugyin című Turgenyev-adaptáclő, amelyben Zsanna Bolotova egy szép özvegyet személyesít meg. Merőben ellentétes két színészi feladat. Egy harmadik is társult hozzájuk: a Miskln sebész hapjal című tévéfilm, mai női figurája. Nemrég megkérdezték Bolotovától, melyik filmjére és szerepére emlékszik legszívesebben. Ezt felelte: — Mindenekelőtt a kollégákra emlékszem, akiknél vagy akikkel filmeztem: SZERGEJ GERASZIMOVRA, SZERGE) BONDARCSÜKRA, OLEG JEFREMOVRA ... Nagyon sokai köszönhetek nekik, mint ember és mint színész. Nélkülük szegényebb volnék. J obb előre kijelenteni, hogy a barétomről fisgok beszélni, úgyis annyi ember ír éa beszél a barátjáról titokban. Mégis azt hiszem, tárgyilagos Vagyok vele szemben, mert a barátját az ember nem örökli, hanem választja, és Oszter Sándor nélkülem Is jó színész volt és nyilván lesz is. Három esztendővel fiatalabb nálam (1948-ban született], mégis néha úgy érzem, idősebb mert komoly, higgadt és következetes: tudja mit akar. 1971-ben végzett a főiskolán, már akkor országszerte Ismert és sikeres színésznek számított (akkor ment a tévében a Rózsa Sándor-sorozat, amely Osz- tert népszerűvé tette, egyúttal mégis nehezítette helyzetét: még ma is ámulva kiabálják a gyerekek, nini, ott megy a Rózsa Sándor — magam Is tanúja voltam ennek.] Az én ro- konszenvem azonban a rendkívül intelligens embernek, az intellektuális színésznek szólt kezdettől fogva, mert Oszter sosem tartotta magát szerepfelmondó gépnek, és olvasottsága, világlátása messze túllépi a megszokottat, a feltételezhetőt. Talán bölcsész-beütés Is ez, hiszen történész akart lenni először (és az országos középiskolai tanulmányi versenyen történelemből elért helyezése a- lapján az Is lehetett volna...] — nos, talán ez a bölcsész-intellektus az, ami Osztert kiemeli kortársai közül, de_ ez az Intellektus jellegzetes a’rccal, karakterrel, sportembert biztonsággal Is párosul. Oszter, hogy úgy mondjam szépflú, akár tenyérbemászó bonvlván Is lehetne, de annál tudatosabb és fe gyelmezettebb, tehát férfias szerepekre, hősszerepekre predesztinált. Oszter Sándorban fegyelmezettsége ellenére sok van az enfant terrible-ből, mindig van benne valami váratlan, 6 tényleg nemcsak tanulja szerepeit, de meg Is éli őket, s van benne valami magányosság ami kizárja, hogy erős példaképek vagy színészegyéniségek vonzásában éljen, ehhez túl önálló és dacos. Fegyelmezett, de nem szolgai, mert a nem neki való szerepeket mintegy kiveti magából. Valahol középen áll a mindig öpmagát színre vivő .színészegyéniség és a karakterszínész között: talán azért, is van ez így, mert a "rtil századunkban a ■ hősiességnek végképp nincs sztereotípiája. , A színész Oszter azokat az embereket tudja legjobban megjeleníteni, akik rokonszenvesek, de nem egészen: van bennük valami hl ba, hiúság, bonyolultság, elöl télét, ami levon valamit ugyan hősiességükből és tragikumuk ból, ugyanakkor jóval hihetőb bé teszi őket. A főiskolai vlzs gadarabban Othellót játszotta' de én inkább Hamletként kép zelem el, egy fegyelmezett, visszafogott, robbanékony Ham letnak. Sok főszerepe közül legszívesebben Az Antónlus és Cleopatra Julius Caesarjára em lékszem: lendületes, dinamikus alkata, értelme Itt a fegyelmezett gyakorlati ember ábrázó lásával párosult, vagyis bizonyos értelemben saját magát a- lakította. Mozi- és tévéfilmjei éppoly emlékezetesek számomra. A Kitörés térti .főszerepéért 1973- ban méltán kapott San Remo- bán nagydíjat, de jól emlékszem Páskándi Tornyot választokjában Apáczai Csere Jánosra, vagy Nagy Lajos: A tanítvány című novellájából készült tévéfilmre, ahol az elkényeztetett gróf-flcsúrt játszotta: e- gyéniségéböl tetszés szerint ki tudja nagyítani a fehéret és a feketét. Sokszor féltem, hogy 8 rendezők beskatulyázzák: hadvezérnek, hajdúnak, huszárnak lenne jó, csak azért, mert jól tud lovagolni és kihúzza magát. Nemcsak grófi és dzsentri-szerepekre alkalmas, mert benne van a Cseresznyéskert Jásája, Gyurkovics Nagyvizitjének sofőrje is, benne van a lehetőség a Shaw-féle társasági darabok főszerepeire is. Tanner johnéra, nemcsak a nyers és gáláns Dunols-ra. Nem arról van szó, hogy nem bízom Oszter Sándorban: a Vígszínház után a Nemzetiben is nyilván önmagát fogja adni, a fifm és a tévé pedig aligha mondhat le egyéniségéről. Többről van itt szó: egy eredendő sokoldalúság kihasználásáról, amelyet éppen intellektuális színészalkata tesz lehetővé, az a belső energia és robbanékonyság, amelyre oly nagy szükség van, volna konszolidált korunkban. Versmondóként Ismertem meg, s a színészi képességet és ielkilsmeretességet legjobban éppen ebben a műfajban lehet megmérni. Oszter sohasem „blattól“, nemcsak előadói képességeit, orgánumát kölcsönzi a versnek, hanem önmagát is. Azt hiszem többször megírtam már, hogy irigylem a színészeket, mert — legalábbis az írókhoz képest — azonnali visszhangot kapnak a közönségtől, taps formájában, minden este. Reményem és hitem szerint Oszter Sándorból sosem lesz sztár, mert értelmes embert nem lehet „futtatni“, nept is hagyja magát, egyszerűen csak dolgozik és létezik. Szentmihályi Szabó Péter Az önzetlen Carmelina: SOFIA LOREN SOFIA LOREN leszerződött a Carmelina című musical cím szerepére; - az új zenés játékot a New York-1 Broodwayn mu tátják be. A történet, amelynek hőse egy temperamentu mos, nápolyi lány, Carmelina s az amerikai megszálló hadse reg három katonája — a kéz det kezdetén egy kicsit „vissza köszön“: a Jó estét Mrs. Camp bell című filmben is az volt az alaphelyzet, hogy egy röpke, de szép szerelmi idill után mind három katona apának tudta magát. De míg GINA LOLLO BRIGIDA a bájos Mrs. Campbell szerepében alaposan kihasznál ta a helyzetet, Carmelina: ön zetlen. Átkel az óceánon immár húszéves fiával s bevallja a vélt atyáknak, hogy a gyermek apja — olasz. A három férfi azonban nem hisz neki, mindegyikük tovább ra is abban az illúzióban él hogy Carmelina csak öt szeret te és a gyermek az ö fia. A musicalt a hírek szerint VIN CENTE MINNELI rendezi, a a szöveg zenéjét a népszerű Alan Jay Lerner-Frederick t.oi we szerzöpár írta.
