Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-12-06 / 49. szám

5 LUIS ORLANDO DOMINGUEZ (képünkön) a kubai KISZ első titkára, nemrégen Magyaror­szágon járt. Ott többék között előadást Is tartott kubai test­vérszervezetünk munkájáról, a KISZ munkamódszereiről, az ot­tani fiatalok példamutatásáról. Dominguez elvtárs előadásából részleteket közlünk. — A mi ifjúsági szövetsé­günk is a forradalmi mozgalom talaján jött létre és ma a kom­munista ifjúsági világmozgalom szerves része. Miközben arra törekszünk hogy a KISZ az egész Ifjúság ra gyakorolt hatásának ered­ményeként létszámban is lö- megszervezetté fejlődjön, ra­gaszkodunk ahhoz, hogy aki so­rainkba lép, munkájával, maga­tartásával és gondolkodásával juttassa kifejezésre, hogy kom­munista ifjúsági szervezethez tartozik. Ebből következik, hogy — Fidel Castro tanácsait követve — csak a szocialista társadalom legaktívabb építőit vesszük fel a KISZ-be, az élen­járó dolgozókat, a jól tanuló diákokat, a kiváló katonákat. Aki ennek a követelménynek nem felel meg, egyelőre nem léphet sorainkba. Csak az le­het a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség tagja, aki a minden ál­lampolgár számára egységesen érvényes követelményeknél töb­bet tesz, személyesen példát mutat, magatartásával jobb munkára, tanulásra, a haza, a szocializmus önfeláldozó védel­mére ösztönöz. — A KISZ, a kommunista párt utánpótlása, a kubai fia­talok mozgalmi iskolája. Ná­lunk kétféleképpen juthatnak a pártba a fiatal emberek. Vagy tagjelöltek egy évig, vagy a KISZ aktív tagjai, s így nincs szükségük a tagjelöltségre. Ma már az új párttagoknak több mint a fele KlSZ-aktlvistaként nyer felvételt s ez nagy fele­lősséget ró ránk. De a felelős­ségünk nemcsak a KlSZ-tagok- ra vonatkozik, az egész ifjú­ságra kiterjed, mert a ml dol­gunk az egész kubai ifjúság nevelése és mozgósítása a szo­cializmus építésére. — Sokan megkérdezik tőlünk, hogyan lehet egyszerre szelek­tív szervezet (a belépőkkel ős a tagokkal szemben szigorú el­vi ős gyakorlati követelmőnye­Ismerkedjünk a XI. VIT vendéglátóival HOGYAN DOLGOZIK CUBA78 A KLBAI KISZ? két támasztó szervezet kubai el­nevezése — A szerk.) és tö­megmozgósító erő a kubai KISZ? Mi elvi fejtegetések he­lyett példákkal válaszolunk. Így vittük sikerre a forradalom első éveiben az analfabetizmus elleni küzdelmet. Így mozgósí­tottunk több mint 100 ezer fia­talt a centenáriumi munkacsa­patokba, amelyek nélkül nem tudnánk növelni legfontosabb termékünk, a cukor előállítását, így sikerült a KISZ-nek döntő szerepet vállalnia abban, hogy a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulójára szer­vezett jubileumi munkaverseny egész népünk és Ifjúságunk ü- gye lett. Így értük el, hogy a kubai fegyveres erőknél Is je­lentős tényező a KISZ, példá­jával lelkesít, előbbre viszi a forradalom ügyét. Hazánk, a la­tin-amerikai földrész első szo­cialista állama imperialista gyű­rűben él és az USA állandó cél­pontja. Népünk legjobbjai kö­vetkezetesen szembeszállnak az ellenforradalmi kísérletekkel. Elveinket soha nem változtat­tuk és nem adtuk el egy tál lencséért. S nyugodtan elmond­hatom, hogy ebben jelentős szerepe van a kommunista if­júsági szövetségünknek is. — A KISZ ereje abban gyö­keredzik, hogy tagjaink egyéni­leg is sokat tesznek szocialis­ta céljaink eléréséért. Önök is tudják, hogy vannak problémá­ink, nehézségeink, arnelyeket csak növel a gazdasági blokád és az ellenforradalom számta­lan próbálkozása, de KlSZ-tag- Jaink Ismerik ezeket, s meg­győződésből példát mutatnak a megoldásukban. Ez a példamu­tatás a tömegek mozgósításá­nak legfontosabb ráloga. Ezért mondjuk, hogy inkább lassab­ban növekedjen a KISZ taglét­száma, de olyan szervezet le­gyen, amelynek tagjait elvhű­ség, aktivitás, fegyelem és pél­damutatás jellamzi- A mi rend­kívüli körülményeink között o- lyan emberekre van szükség, a- kik szembe mernek és tudnak szállni a nehézségekkel, és meg is tudják oldani azokat. A mi tevékenységünk köz­pontjában is KISZ-tagságunk és az egész ifjúság hazafias, inter­nacionalista nevelése áll. Ma­gasfokü kommunista öntudatra neveljük lányainkat és fiainkat, hogy saját gyermekeiknek te­kintsék azokat, akik az impe­rializmus bűnéből Vietnamban vagy Angolában meghaltak és boldogok legyenek akkor, ami­kor a világon bárhol felemel­kedik a szabadság zászlaja. Ak­kor például, amikor Angolá­ban győzelmét aratnak a forra­dalmi erők, akiknek ml segít­séget nyújtottunk, de akik ne­künk is segítettek az Interna­cionalista nevelésben, hiszen ezt som lehet könyvekből ta­nulni, ezt is gyakorolni kell. Bár nem vagyunk gazdag és fejlett ország, ezért keressük 'mégis a gyakorlati szolidárl- ■ tást, az internacionalista se­gítség lehetőségeit, mert ezzel önmagunkat is neveljük, s má­sok, a világ forradalmi moz­galmának javára is teszünk. — Jelenleg nálunk Is a leg­fontosabb feladat a szocialista gazdaság fejlesztése, pártunk első, történelmi jelentőségű kongresszusa . határozatainak végrehajtása. Ebben felbecsül­hetetlen lendítő erőnek bizo­nyul forradalmunk intézménye­sítése; .a népgazdasági ter­vezés bevezetésé: a néphata- Iqm szerveinek megválasztása: 8 szocialista közigazgatás meg­szervezése, valamint az Októbe- '■rl. Ferradaíom 60. évfordul'ójá;’ ■flák .tiszteletére indított munka- y,érvény sikere. Akárcsak' önök, mi' Is arra törekszünk, hogy e- gészséges, edzett Ifjúságot ne­veljünk. Vannak ugyan olyan bajnokaink, akik világszerte is­mertek és nagy dicsőséget sze­reztek a szocialista Kubának, de a tömegek sportja és test­edzése még gyermekcipőben jár nálunk, s ennek fejlesztése, a feltételek és az egészséges szemléiét megteremtése egyik legfontosabb célunk. — A konkrét ideolögial, po­litikai és szervező munka nagy iskolája számunkra most a XI. Világifjúségi és Diáktalálkozó előkészítése. Nagy megtisztelte­tés és felelősség, hogy a világ haladó ifjúsága bizalmat szava­zott nekünk és a szocialista Ku­bában vendégül láthatjuk föl­dünk fiatalságának valameny- nyl rétegét. Meg akarjuk szol­gálni ezt a bizalmat, olyan há­zigazdák szeretnénk lenni, a- kik mindent elkövetnek azért, hogy a részvevők és megbízó­ik előre vigyék a VIT jelszavá­ba foglalt közös ügyet: az an- tilmperiallsta szolidaritás, a bé­ke és a barátság ügyét. E gy szoclolöglal problémák iránt érdeklődő világhírű szov­jet tudós, a 83 éves Pjotr Kapl- ca akadémikus szerint bármely tár­sadalmi-gazdasági rendszer fejlettsé­gét döntő mértékben meghatározza, hogy az adott társadalom milyen mér­tékben és milyen hatásfokkal képes hozzájárulni az emberiség globális problémáinak megoldásához — az e- nerglahlány leküzdéséhez, az emberi nem egészséges fejlődésének elősegí­téséhez, a környezet megóvásához, s végül, de nem utolsó sorban — az emberiség háborús katasztrófától va­ló megóvásához. 1-ES sorszámmal Bljutott volna-e az emberiség a vi­lágűrbe, megteremtette-e volna a bé­kés atomenergetikát a Szovjetunió nélkül? A válasz magától értetődő: nemi De a két rendszer versengése rendkívül nagymértékben felgyorsí­totta mind az alaptudományok fejlő­dését, mind pedig a tudományos e- redmények gyakorlati alkalmazását. Az energetikai világválság új fényt vetett nemcsak a világ energiakész­leteire, hanem a szovjet energiapoli­tikára is. Magasrangú szovjet politi­kai személyiségek és Ismert tudósok elmondták, hogy az ország hagyomá­nyos energiaforrásai ugyan a korábbi optimista prognózisokkal ellentétben korántsem kimerlthetetlenek, egyúttal azonban kifejezésre juttatták a terv- gazdálkodáson alapuló szovjet állam­nak azt a meggyőződését is, hogy a Szovjetuniót (és a szocialista világ­rendszert] nem fenyegeti a fűtőa- nyagkészletek gyors kimerülésének, és az energiaforrások kiapadásának veszélye. A Szovjetunió felismerte a vízi energia felhasználásának jelen­tőségét a jövő gazdaságosabb ener­giaháztartása szempontjából, s a fej­lett Ipari országok közül egyedül tartózkodott a szénbányászat vissza fejlesztésétől, jelenleg még mindig a világ legnagyobb szénkészleteivel ren­delkezik, s a szibériai Kanszko-Acsin- szki-szénmedence külszíni fejtéseinek megkezdésével szénbányászatának tel­jesítményét még évtizedekig növelni tudja. A szovjet üzemanyag-politika határozottan kirajzolódó másik Irá­nya a kőolaj és a földgáz fűtőanyag­ként való alkalmazásának fokozatos csökkentése az Ipari nyersanyagként történő gazdaságosabb felhasználása érdekében. A szovjet tudomány és technika legismertebb érdemel közé tartozik a világ első atomerőmüvének üzembe állítása. Az 1954-ben a Moszkva kör­nyéki Obnylnszkben üzembe helyezett reaktor ma is 1-es sorszám alatt sze­repel a világ atomerőműveinek jegy­zékében, 8 kifogástalan működésével bizonyítja az atomenergia békés fel­használásának lehetőségét és bizton­ságát. GIGANTIKUS TERVEK A század végi és a jövő századi perspektívák szempontjából — s Itt nemcsak a szovjet perspektívákról van sző, hanem az emberiság ener- giatávlatairöl Is — elsőrendű jelen­tőségűek azok a kutatások, melyek Vlagyimir Kirillin akadémikus vezeté­sével folynak. Céljuk a hőenergia közvetlen átalakítása elektromos e- nergiává a világ első Ipari magneto- hydrodlnamlkal generátorán. Ugyan­csak döntőnek bizonyulhat az ener­giaprobléma végleges megoldása szempontjából a gyorsneutronos a- tomreaktorok elterjedése. Az atomfizikusok változatlanul a szovjet tudomány frontvonalában ha­ladnak, és az anyag szerkezetének megismeréséhez nyújtott hozzájáru­lásuk egyetemes jelentőségű. A tíz év­vel ezelőtt megépített szerpuhovl ré­szecskegyorsító 70 milliárd elektro- volt energiára gyorsítja fel a proto­nokat. Szerpuhov éveken át a világ legnagyobb, s egyúttal a legnagyobb tudományos lehetőségekkel rendelke­ző gyorsítója volt. Egészen addig, míg Svájcban és az Egyesült Államok­ban fel nem épült egy-egy 400—500 milliárd .elektronvolt teljesítményű berendezés. Az anyag megismeréséért folyó küzdelem tehát folytatódik, s ellentétben a fegyverkezési hajszával, ebben a nemes versengésben a Szov­jetunió nem sajnálja anyagi erőit. A Moszkva környéki Protvinőban meg­tartott nemzetközi részecskegyorsító- konferencián a szovjet, küldöttség há- rombllliö elektronvolt teljesítményre képes gyorsítóberendezés terveit ter­jesztette elő. Az Izvesztyija áz Idén nyáron közölté, hogy a gigantikus teljesítmény építési előkészületei már folyamatban vannak. TUDOMÁNY TERMELŐERŐ Szükségesek-e ezek a hatalmas kí­sérleti berendezések? „Feltétlenül szükség van rájuk — jelentette ki Logunov akadémikus, a szovjet tu­dományos akadémia alelnőke —, ha nem akarjuk, hogy a fizika fejlődése megálljon. A mikrovilág tanulmányo­zására más lehetőségünk nincs, te­hát az anyag megismerésére sincs más módunk.“ A részecskekutatás mindemellett sosem volt csupán el­méleti jelehtőségú. Ma sem az. A protvinói konferencián a szovjet el­méleti és kísérlett fizikai kutató in­tézet Igazgatója arról adott tájékoz­tatást, hogyan alkalmazzák orvosi cé­lokra az Intézet gyorsítóját. A többi között elmondotta, hogy kísérleti cél­lal az eddigi röntgen- és gammasu­garak helyett protonsugaras rákke­zeléssel kísérleteznek. Az előbbiektől eltérően a megfelelő energiájú és megfelelően irányított protonsugár­zás képes arra, hogy kizárólag a be­teg sejteket támadja anélkül, hogy szétroncsolná az egészséges szövetet. A XXIV. szovjet pártkongresszus korszakos jelentőségű feladatot tű­zött a tudomány elé, melynek haté­konysága az előző öt évtizedben mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt megsokszorozódott: a tudo­mányos-műszaki forradalom eredmé­nyeinek a szocialista gazdálkodási rendszer előnyeivel való párosítását. Azóta a párt és az állam támogatá­sával a tudomány és termelés közvet­len kapcsolatteremtésének számos új módszere formálódik. ROBBANTÁSOS FEMHEGESZTES A Novoszlblrszk közelében találha­tó Akagyemgorodok Intézeteinek fi­zikai kísérleteivel egyldőben folyt a robbantásos fémhegesztés (az eljárást a Mihail Lavrentyev akadémikus ve­zette kutatócsoport dolgozta ki) üze­mi technológiájának kidolgozása a szibériai nagyváros gyáraiban. Tudo­mányos-termelési egyesülések alakul­tak az iparban és a mezőgazdaság­ban is. Tervezőintézetek és kutatőál- lomások dolgoznak üzemekkel, kol­hozokkal és szovhozokkal közös igaz­gatás alatt. A tudomány közvetlen termelőerővé válik, s ezt a tényt jog­gal sorolják a fejlett szocialista gaz­dálkodás legfontosabb jellegzetessé­gei közé. A Magyarország nyomán HETED Lapzártunkkor a nemzet­közi közvéleményt még é- lénken foglalkoztatta Szádat egyiptomi elnök izraeli lá­togatása. A sajté döntő többsége úgy vélekedik: áz út nem érte el célját. Mint a megfigyelők hangsúlyoz­zák a látogatás egyetlen lépéssel sem hozta köze­lebb a térség helyzetének hosszútávú valamennyi fél érdekeit figyelembe vévő megoldását. Számos arab ország poli­tikusai és sajtója felhábo­rodott tiltakozással reagál­tak Szadat izraeli látogatá­sára. Az egyiptomi elnök jern- zsálemi útja és az izraeli vezetőkkel folytatott meg­beszélései hátráltatják a Palesztina! arab nép törvé­nyes jogainak helyreállítá­sát szolgáló erőfeszítéseket, s kárt okoznak az arab szo­lidaritás ügyének — álla­pítja meg a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztériumának nyi­latkozata. A Szíriái haladé pártok, köztük a Szíriái Kommunis' ta Párt, vasárnap nyilatko zatban ítélték el Szada egyiptomi elnöknek „a meg szállt Palesztinában tett Iá togatását“. A nyllatkoza felszólítja az egyitpomi né pet, hogy vessen véget Sza dat „árulásának“. Az iraki Baatb-párt éa a libanoni- Haladé Nemezt! Mozgalom Bagdadban ki­adott közös közleménye „árulásnak“ minősítette az egyiptomi elnök izraeli út­ját, s az egyiptomi vezetés politikájának megbélyegzé­sére szólította fel az arab államokat. Faruk Kaddnmi, a PFSZ politikai osztályának veze­tője kijelentetir hogy a szervezet elitéli Szadat iz­raeli látogatását és eluta­sít minden megállapodást, amely a látogatás idején jön létre. Bejrútban harmincezer ember részvételével naggyű- lésen tiltakoztak Szadat el­nök utazása miatt. Valid Dzsumblatt, a Haladó Szo­cialista Párt elnöke és a többi felszólaló élesen el­ítélte Szadat szándékát, hogy a többi arab ország és a palsztinai arab nem­zet kárára megegyezzen Izraellel. Az amerikai hivatalos kö­rökben Szadat izraeli uta­zását „Nagy engedmény­ként“ értékelik, és aggód­nak a tárgyalások eredmé­nye és Szadat sorsa miatt, mert az arab vidág tiltako­zik. Az amerikai adminisz­tráció teljes támogatást akar nyújtani Szadatnak. Az ad- minisztráciőn belül egyesek ügy vélik, hogy Szadat út­ja, ahelyett, bogy a béke esélyeit növelte volna, a fe-' szültség fokozódását idézhe­ti elő. Kissinger volt kül­ügyminiszter annak a félel­mének adott kifejezést, hogy Szadat elnök pozíciója ne­hezen menthető-meg az arab világban, ha egyáltalán megmenthető. A Washington Post sze­rint Szadat engedménye és ajánlatai ellenére Begin hallgatólagosan visszautasi­tatta Szadat beszédének minden lényeges pontját. „Szadat nem visz vissza magával békét, amit Egyip­tom akart, s amire szüksé­ge van“ — írja a lap. „Sza­dat semmit sem kapott. Be­gin nem adott neki sem­mit“ — idézi a lap egy egyiptomi újságíró vélemé­nyét. Franciaország ellenezte, és ezzel megakadályozta, hogy a Közös Piáé tagor­szágai közös nyilatkozat­ban üdvözöljék Szadat Izra i cli látogatását. Barre mi­niszterelnök rádiányilátko- zatában a francia álláspontot azzal indokolta, hogy a mostani helyzetben az egyip­tomi elnök személyes kez­deményezésének közös érté­kelése korai lett volna.

Next

/
Thumbnails
Contents