Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-11-29 / 48. szám

A határ lassan elcsendesül. Az őszi mélyszántással már az utolsó hektároknál tartanak. A gépek — és főleg az embe­rek — „kidolgozták“ magukat erre az évre. De a közelgő év vége azonban nem jelenti a munka végét, hanem felké­szülést az elkövetkező tizenkét hónapra. TAMÄS JÓZSEFET elégedet len embernek ismerik a buzitat (Buzlca) szövetkezetben, ami ről ottlétem alatt én is be bizonyosodtam Panasszal kezd te a mondandóját, panasszal Is fejezte be. Igaz, sok eset­ben jogos panasszal, de azt is figyelembe kellene vennie hogy a Buzita környéki sző vetkezetek egyesítéséből kelet kezett objektív „súrlódásokat“ nem lehet egyik napról a raá síkra áthidalni. Ehhez tűre lem, kitartás kelll Épp ezért kár, hogy egy olyan jó szak­ember, mint Tamás József gé­pesítő, távozni készfll. Mik a panaszai? Azt mondja, száz embert bíztak rá. Sok. Trak­torosok. javítók, munkások. A műhely kiest, a régi szövetke­zetnek még megfelelt. Ma pe­dig már három udvarban áll­nak Itt a gépek. Én azonban nem Tamás Jó­zsef mechanizátor személyéről akarok Itt írni, hanem a javí­tóműhely munkájáról, amit vezet. S pontosan azért, mert ennek a vezetője, szükséges­nek tartottam bemutatni azt, aki egy gazdaságban a leg­fontosabbért felel: a gépekért, a gépeket Irányító emberekért. 1. A fiatalok derűlátóbbak. Pedig valójában ők tudják, ml a helyzet, őket érintik napon­ta a rossz munkakörülmények, dk dolgoznak a hiányosan fel­szerelt műhelyekben, sőt ez Idénymunkákban szombat, va­sárnap Is. És SIVÄK BERTA- I.AN kovács, találóan megje­gyezte: „A szövetkezetben min dig Idénymunka van!“ Beszél gettem néhánvukkal Azt mond ták, szívesen dolgoznak a sző vetkezetben Háznál van, a ke reset is jó. és ha elkészül a már épülőfélben levő tágas műhely, bővül a géppark, a javítórészleg már azt is el­mondhatják, hogy elégedettek Ezt pedig kivárják, egyikük sem hátrál meg. 2. Milyen munka folyik mosta­nában a javítóműhelyekben? SIVAK BERTALAN: — Nekem az ekevasélezés a dolgom. Naponta 60--70 dara­bot tüzesítek, kalapálok meg. Pillanatnyilag ez a legfonto sabb, hiszen a jó mélyszántás — ez most nálunk a fő murikf­— elképzelhetetlen jő ekék nélkül. BertI huszonhárom éves szimpatikus fiatal. Megnyerővé teszi őt közvetlensége Kovács Olyan munkát végez, amihez ma már kevés fiatal ért. keve sen választják már a kovács szakmát. Órákig elnézném őt amint a tűz megvilágítja ar cát, amint a hatalmas fogóval forgatja a tűzben a vasat, majd ahogy az feltOzesedett, ki emeli és gépi vagy kézi kala páccsal alakítja, formálja Az- hiszem — és ezt mondja 6 is — nagyon szereti munkáját. A rokonságban volt egy kovács általa szerette meg ezt a szak mát. Megkérdezem, hogy lova' megpí'’' oIna e? (Tudva, hog\ a régi világban az volt a jó Slvák Bertalan Tamás József kovács, aki legjobban patkóit. 1 Azt mondja, patkót tud kész! tenl, de patkóim? Ahhoz mái gyakorlat kell, és azon az egy pár lovon, ami a szövetkezei ben van, nemigen lehet pró lálkozni. KOVÁCS DEZSŐ sépjavítC ylecenzéf HP (Nlíny Medzev anulta a szakmái Jelenleg rektorok lavitását végzi Sol d munka, pedig a téli nagy javítás még csak most követ kezik Dezső gondolatban visz szatér a nyárra, az aratásra Kétszázhatvan hektár gabonái vágott le az idén. A mezőn óbban szerel dolgozni, mint I műhelyben A szabadban, a ■épen jobban érdekesebben ■élik 8 nap, mint bent, de lyenkor késé ősszel és télen, a javításnál van rá szükség, Foto: zolczei hiszen Jövőre is kellenek a hibátlan gépek. Tovább megyek, a hosszúkás műhelyépület utolsó helyiségé be. A bejárat elöti egy pótko esi áll. Palencsák Antal he gesztőpisztollyal a kezében a megrepedt tartóvá-ii hegeszti kollégái. MIZSAK gyula és .IZABOL ANDRAS segédkeznek tosszkor érkezett vendég most I riporter, nincs Idejük a szó- akozásra. Az a munka, amit lillanatnyllag végeznek, a leg iürgősebb, mert a meghibáso- lott gépekre máris szükség /an. „Pilótájuk“ ott áll a ja­vítók mellett, 6 Is segít, és mihelyt elkészül a gép, máris a kormánynál van. Irány a mező, hogy még az esős, ha­vas Idő beállta előtt elcsen­desülhessen a határ. —czei A MEGHITTSÉG évvel ezelőtt, a ka- l^ácsonyfa mellett áll­— Peti — kérdezem bá­tyám kisjuh —, ml a leg­szebb a karácsonyfán? — A szaloncukor — mond la sunyin nevetve. — Az a legfőbb, mert megehető, de ini a leg­szebb? Mónika, Peti nővére kise­gíti: — A csillogó üveggöm­bök, meg az árvalányhaf. Lehet, hogy Petinek, lehet, hogy Mónikának van Igaza, de egy bizonyos; ma már a karácsony, a karácsonyfa 'iképzelhetetlen a százsztn pompázó üveggömbök, 'arangocskák, mesebeli ft- ■arák, viilanygyertyák és lersze a csokis szaloncuk- ok nélkül Brattslaväban iz Ipart üveggyárban (Slo- lenské závody technlckého ikla) negyvennégy nő dol­gozik azon, hogy ez az ,jel képzelhetetlen" évről évre elképzelhető legyen. A hajdani malom épüle­te mára már eléggé Mavult, a termelés, a karácsonyfadíszek gyártása azonban egy napra sem szO netel. (Kivétel persze a szombat és vasárnap.] így megy ez mái harminc, négy ven éve, senki sem tudta megmondani, pontosan mlő ta. Vannak Itt nők. mint pél dául PAVLA MAUREROVÄ. a- kik akkor kezdtek a gyár ban dolgozni — harminc év vei ezelőtt —, amikor az még magánvállalat volt. A gépek nagy része még ab­ból az Időből valö. A ter­melés azonban a harminc év alatt többszörösére emel ke dett. A gyár Idősebb munká sál kitűnően értik a szak ma cslnját-blnját, s a fiata­lok akik az utóbbi öt. tíz _ávben_ lőttek Ide dolgozni a tapasztalt munkásoktól gyor­san elsajátították a legfon­tosabbakat „Csak az a baj — jegyzi meg MÁRIA SKLENAFOVA —, hogy a fiatalokat nem érdekli ez a munka. Ha jön is egy-egy új munkaerő, a- ilg várla be a kitanulási idő végét máris tovább áll. Nincs utánpótlás, nagy gondja ez a gyárnak, pedig a munka nagyon érdekes fölöttébb szép Pillanatnyi­lag nincsenek munkaerő gondlalnk, minden hely be van töltve de sokan készül nek már nyugdíjba. „Nézzünk körül az Özem ben“ — javasol|a BENKOVI COVA IRENA, művezető. Elsőnek az üvegfúvőkho? megyünk ahol a hosszú 0 vegcsöveket feldarabolják majd egy-egy darabot a ki vánt méretre és alakra fúl nak Az átlátszó sima. hosz szú szárú gömbök a festők böz kerülnek Itt az ügyes női kezek szemfényfesztö mozdulatokkal ráfesttk a miritákat, vagy egy másik műhelyben mókásan „felöl töztetlk“ a különféle alako­kat, kis sapkákba, műhajjal látják el őket, meg ki tudná még megmondani ml min­dennel. A díszek végállomá sa a csomagoló. Ne értsen télre az olvasó, mindez ko­rántsem ennyire egyszerű, sok-sok közbeeső apró moz­zanat előzi meg a csomago­lást, amit felsorolhatnék. Szinte érthetetlen számom­ra, hogy egyik műhelyben csupán semmitmondó üveg­csöveket lát az ember, a má­sikban pedig már karácsony­fára akasztható pompás dí­szeket. De azt mondják az ügyes, fürge kezű asszo­nyok, hogy, pontosan a köz­beeső rész titkos szépségei miatt érdekes számukra a munka, ez vonzza, ez tartja itt őket már évtizedek óta. Hiába a gázlámpák forrösá ga, hiába a festőműhelyek szinte elviselhetetlen, ful- lasztó bűze; — ők szeretik, kedvvel végzik ezt a mun­kát. A munkafolyamatok meg­tekintése után Sklenárová Máriával beülünk egy ap­rócska Irodába. A már har­mincegy éve Itt dolgozó mű­vezető elmondja, hogy a- mlkor Idekerült a gyárba e- gészen más formájú dísze­ket gyártottak. Az akkori vallásos világ misztikus fi­gurái kerültek ki kezük a- 161. Ma pedig a kornak meg felelően még apró rakétá kát, versenyautókat Is kész! tenek. Termékeiket a világ számos országába exportál Iák; a szocialista országok szinte mindegyikébe, a ka pltallsta országok közül pe dig csak néhányat említve- Egyiptomba, Olaszországba Finnországba. Svédország ba ... Idei exporttervűket, a vásárlók felles megelégedé sével már október elejére teljesítették, és a hazai piac­ra készülő évi tervet is túl­lépik év végéig. Az Irodahelyiségből kilép­ve visszabaktatunk a szűk, kacskarlngés folyosókon az üvegfúvók műhelyébe. A ve­zetőnő KOSTRNOVA ANEZ- KAT mutatja be nekem, aki az üzem egyik legjobb mun­kása. Ane£ka elmondja, hogy már tizenegy éve dol­gozik ezen a munkahelyen. Két nővére dolgozott Itt ré­gebben, ők csalogatták Ide. Nem bánta meg, hogy ezt a szakmát választotta. A mun­ka ugyan nehéz, de érdekes és keresni Is lehet. Teljesít­ményre dolgoznak. Van, a- mlkor kétezer korona fölött keres havonta. De akkor 300—400 darab gömböt kell kifújnia egy műszak alatt, nincs megállás egy percre sem. Ane2ka azt mondja hogy a változatos, érdekes munkát kedvelőknek bátran ajánlhatja ezt a munkahe­lyet, csak legyen bennük ki­tartás, kedv.. N előtt elbúcsúzom IKLENArovA MARIA ízt mondja: — Minden év karácso nyán feldíszítünk itt az 0- zemben egy fenyőt. Az év folyamán, munka közben szinte észre sem vesszük hogy mi mindent csinálunk hogy valöban szépek ezek a díszek Csak a feldíszített fenyő láttán örülünk Igazán hogy munkánk mennyire hasznos. Mennyi örömöt sze rezhetnek ezek a díszek ka rácsony estén sok család ban főleg a gyerekeknek, df a felnőtteknek is egyaránt Csillogásukkal akaratlanul Is meghittséget csempésznek a családokba. Zolczer János Sklenárová Mária mutat oéhány babát, amely exportri. készül 1: a szerző S'. í •ill t t >S1 iniv8 Anezka darabolja az ineei.suvei it::;:. iIieMki..-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents