Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-11-29 / 48. szám

2 DIÄKOK elköteiezeitsEge Mintegy 120 ezer tűiskolást és egyetemistát képvlselű 350 küldött jelenlétében tanácsko­zott Prágában a SZISZ III. or­szágos főiskolai konferenciája, , amely értékelte a diákok te- I vékenységét az elmúlt három ! évben, és kitűzte a SZISZ II. ! kongresszusának Irányelvelbűl I eredő feladatokat. Százhúsz- ! ezer fiatal számottevfi tény%- i z5. és társadalmunknak sem- \ miképpen sem lehet közömbös, milyen Irányban fejlődik e diákok gondolkodásmúdja, vi­lágszemlélete és életfelfogása, annál is inkább mert a mai diákok holnap már vezető be- | osztást töltenek be a gazda­sági és politikai élet minden szakaszán A küldöttek örvendetesen állapíthatták meg, hogy az n- túbbl években jelentősen nőtt a diákok aktivitása, ami első­sorban annak köszönhető, hogy növekedett a főiskolákon és e- gyetemeken a SZISZ befolyása. Nagy népszerűségnek örven denek példán! a SZISZ által rendezett különféle versenyek és tndományoa pályázatok. Egyre több azoknak a fiata­loknak a száma, akik bekap- csolúdtak a SZISZ tannimányi csoportja dm elnyeréséért fo­lyó versenybe, aminek rendkl ; vOl kedvező visszhangja van a ' tanulmányi előmenetel javnlá- sában. Még ennél is kedve­zőbb eredmények születtek a diákok tudományos szakmai ! pályázatain, amelyekre nem- < egyszer magas tudományos ér- j tékű pályamnnkák érkeznek ' be. I Ugyancsak javult a főlskolá- j kon és egyetemeken a hallga- ' túk világnézeti nevelése. A konferencia egyértelműen le­szögezhette. hogy a főiskolai hallgatúk ma egyértelműen egy sorban haladnak a fiatal munkásakkal, szövetkezeti dol- gozőkkal és a többi fiatallal ' a CSKP politikai és gazdasá- | gi célkitűzéseinek megvalősi- j tásáért. ' A diákok teljes mértékben támcgatják a CSKP politikáját, amit a konferencia küldöttei a CSKP Központi Bizottságához intézett levelükben Is kinyll- vánltoltak. „A II. országos fő­iskolai konferencia őta — áll többek között a levéiben — pozitív munkát végeztünk. Tu­datosítjuk, hogy ez elsősorban kommunista pártunk politiká­jának, figyelmességének és gondoskodásának a következ- mánye, amelyet a párt az ifjú nemzedéknek és a SZISZ-szer- vezet tevékenységének szentel. Tiszteit elvtársak, nagyra be­csüljük ezt a gondoskodást és támogatást, amelyért az egész pártnak őszinte köszönetét mondunk.“ A konferencia küldöttei mél­tatták azt a tényt, hogy a ta­nácskozás olyan jelentős ese­mények légkörében folyik, mint a NOSZF 60. évfordniőja. a Nemzetközi Diákszövetség megalapitásának évfordnlúja, és dolgozú népünk febrnári győzelmének 30. évfordniőja. A diákok aktivitását jelentős mértékben fokozza továbbá a XI. Világifjúsági Találkozőra folyő előkészület. Ezt az aktivitást tükrözi a SZISZ III. országos főiskolai konferenciájának határozata is, amelyben többek között ez áll; „A SZISZ II. kongresszusa és a SZISZ III. országos főis­kolai konferenciája határoza­tainak teljesítésével járninnk hozzá a XV pártkongresszns programjának megvalősftásá- hoz a fejlett szocialista tár­sadalom építésében. A sokol­dalú. társadalmi, tanulmányi és mnnkaaktivitás fejlesztésé­vel köszöntjOk majd a jövő évben a csehszlovák dolgozé nán fnbrnári győzelmének 30. évfnrdniőját és a kubai XI. VI láeifiúságl találkozőt.“ A konferencia megválasztat ta 27-tagú vezetőségét, amely oek az elnöke ismét Tán Pro cházka. a SZISZ KB titkára alelnükei pedig Tán tiniansky a SZISZ SZKB alelnöke és FrantISek NavrátlI. a SZISZ CSKB olelnöka) lettek. fpll II. A Komszomol IV. kongresszusa: 1921. szeptember 21—28-a között tar­tották meg. A kongresszus a párt u- tasltására a polgárháborúban tönkre­tett ország felújítására szólította fel az ifjúságot. A Komszomol további legfontosabb feladatául a kommunis­ta meggyözSdésre való nevelést je­lölte meg. A Komszomol V. kongresszusa: 1922. október 11—19-e között tartot­ták meg, és mindenekelőtt a mező­gazdaságban dolgozó és munkásfiata­lok szakmai és eszmei nevelésével foglalkozott. Elhatározta a pionír- szervezet megalakítását, amelynek vezetését, és a róla való gondosko­dást a párt a Kpmszomolra bízta. A Komszomol VI. kongresszusa: Röviddel Lenin halála után, 1924. jú­lius 12—18-a között gyűlt össze, és elhatározta, hogy szervezetét lenini Komszomolnak fogja nevezni, s a szervezet hivatalos elnevezése Orosz Lenini Kommunista Ifjúsági Szövet­ség (OLlKISZj lesz. Ezt azzal Indo­kolta, hogy lenini módon akar élni, dolgozni, harcolni, és meg akarja valósítani Lenin örökét. A VI. kong­resszus után, 1925-ben járt a Szov­jetunióban a csehszlovák munkásfia­talok első küldöttsége, a több nyu­gat-európai küldöttségekkel együtt meggyőződhetett arról, hogy a szov­jet fiatalok és az egész ország fi­gyelemreméltó sikereket ért el az or­szágépítésben. A komszomol VII. kongreuznse: 1926. március 11—22-e között ren­dezték meg és az ország Iparosítási programjának megvalósítására szólí­totta fel az Ifjúságot. A kongresszus a szervezet nevét Össz-szövetségl Le­nini Kommunista Ifjúsági Szövetségre (ÖLKISZ) változtatta. A Komszomol VIII. kongresszusa: 1928. május 5—16-a között mindenek­előtt programba foglalta az ifjúság részvételét az I. ötéves terv felada­tainak teljesítésében, és a falu szo­cializálásában. A szovjet kormány a külföldi katonai Intervenció és a pol­gárháború Időszakában végzett harci szolgálataiért a Komszomolt a Vörös Zászló renddel tüntette ki A Komszomol IX kongresszusa; 1931. január 16—26-a között tanács­kozott és megszabta a Komszomol- szervezetek feladatait a szocializmus kiépítéséért folyó döntő küzdelem­ben. Mozgalmat Indított az ötéves terv feladatainak négy év alatt való teljesítéséért. A Komszomol X. kongresszusa: 1936. április 11—21-lg tartott, foglal kozott a szervezet munkájának fej lesztésével és az Ifjúság kommunis ta nevelésének megszilárdításával. A kongresszuson elfogadták a Komszo mól új programját és alkotmányát. A Komszomol XI. kongresszusa 1949. március 29, április 7-e között tartották meg. Értékelte a fiatalok részvételét a 4. ötéves terv feladatat nak teljesítésében. Ugyancsak mél tatta a szovjet fiatalok részvételét a Nagy Honvédő Háborúban. A haza vé­delmében tömeges hősiességről tettek tanúbizonyságot. Hétezer komszomo- llsta lett a Szovjetunió Hőse, több mint 60 komszomolista két alkalom­mal kapta meg ezt a megtisztelő cí­met. A bátor helytállásért 1945-ben a Komszomolt Lenin-renddel tüntették ki. ^élda- <épünk KOMSZOMOL A Komszomol XII. kongresszusa: 1954. március 19—27-e között tartot­ták meg. A kongresszus hangsúlyoz­ta, hogy a Komszomol a párt követő- e, legfőbb feladata egyesíteni erőfe­szítését a fiatalok nevelésében és művelődésében. Mozgalmat indított a zűzföldek termővé tételére, amely ó- iási visszhangra talált. A Komszomol XIII. kongresszusa: 1958. április 15—18 között tanácsko­zott e nagy jelentőségű kongresszusa. Az SZKP történelmi jelentőségű XX. kongresszusa után elsősorban az Ifjú­ság eszmei-politikai nevelésének kér­déseivel foglalkozott. Ugyancsak me­rész feladatokat tűzött az ifjúság elé a népgazdasági feladatok további tel­jesítésében. A Komszomol XIV. kongresszusa: 1962. április 16—20-a között tanács­kozott. A kongresszus irányelvet meg­szabták, hogy az ifjúság vállaljon fo­kozottabb részt a szocializmus anya­gi-műszaki bázisának kiépítésében. A kongresszus elfogadta a Komszomol új alkotmányát, amely a szovjet tár sadalomban beállt változásokat tűk rözte. A Komszomol XV. kongresszusa 1966. május 17—21 között tartották meg, megtárgyalta és az Ifjúság vi­szonyaira lebontotta az SZKP XXII kongresszusának Irányelveit. Meg szabta az Ifjúság feladatait a sokol dalúan fejlett szocialista társadalom kiépítésében. A Komszomol XVI. kongresszusa: 1970. május 28—30-a között tanács­kozott, és elsősorban az Ifjúság le­nini szellemben való nevelésének kér­déseivel foglalkozott. A Komszomol XVII. kongresszusa: Mintegy 34 millió komszomolista kép­viseletében tanácskoztak a küldöttek 1974. április 23—27-e között. E kong­resszus elsősorban a hazafias kezde­ményezések kongresszusa volt. Hatá­rozat született a BAM építése fölött vállalt védnökségről. Az első mun­kacsoportok mindjárt a kongresszus színhelyéről távoztak a szibériai vas­útvonal építésére. (Befejezése következik) Bognár Ernfi Tízéves jubileumára készül a Tatratour Amikor 1969. novemberé­ben első ízben kerestem fel az akkor még csak néhány hónapos Tatratour szövetke­zeti utazási irodát és az 1- gazgatótól jövőbeli elképze­lésükről érdeklődtem, Vác­lav Subrt mérnök akkor bi­zony még eléggé szűkszavú volt. — Azt hiszem, kissé túl kemény fába vágtuk a fej­szénket, amikor elhatároz­tuk, hogy a szövetkezeti dolgozók részére egy külön utazási Irodát létesítünk, — mondta eléggé kedvetlenül. — Nagyon nehéz szinte a semmiből létrehozni egy o- lyan irodai hálózatot, a- melynek mindegyikében el­sőrendű szakemberek tár­gyalhatnak a felekkel, hogy maradék nélkül teljesítsék a turlstaútra készülők igénye­lt s megbirkózzanak a kon- kurrenciálls hátrányokkal is. És ha az első lépések nem is sikerültek túl rosszul, (megszerveztük első utazási Irodánkat Bratislavában, Ma lackyn, az oraval körzetben Poprádon, Preáovban, Sere den, Skallcán, Vágsellyén és Zvolenban, s már ebben 82 esztendőben 149 833 turistát szolgáltunk ki) elképzelő sünk megvalósítása bizony illuzórikus még. Hiszen azt szeretnénk, hogy legalább Szlovákiában olyan márkás és megbízható utazási vál­lalat legyen a Tatratour, mint akár a CEDOK, vagy egyéb régebbi vállalati S hogy miért idézem fel ezt a kilenc esztendővel ez­előtti nyilatkozatot most 1977. novemberében? Mert ezáltal szeretném kidombo­rítani azt az óriási előrelé­pést, amelyről néhány nap­pal ezelőtt vállalatuk sajtó- értekezletén beszámolt Vác­lav Subrt mérnöklgazgató. Ismertette, hogy az 1978. január elsején kezdődő 10. jubileumi idényükben olyan programot biztosítanak Szlo­vákia szövetkezeti dolgozói­nak és az ország egyéb fog­lalkozású lakosságának, a- melyre büszke lehetne Kö- zép-Európa bármelyik uta­zási vállalata. Természete­sen elsősorban a hazai tá­jak megismertetésére szer­vezi kirándulásait és üdül­tetési akcióit a Tatratour. Szlovákia úgyszólván min­den valamirevaló fürdőhe­lyére, üdülőjébe és törté­nelmi, valamint irodalomtör­téneti nevezetességű helysé­gébe eljuthatnak a szövet­kezett utazási iroda révén a szabadságukat jól eltölteni kívánó turisták. Népszerűek lesznek a hétvégi kirándu­lások is, amelyeket kultúr- programmal egybekötve szervez a Tatratour. Hogy csak egyetlen példát említ­sek, egy ötnapos prágai ki­rándulás személyenként mindössze 410 koronába ke­rül. Nagy gondot fordít a ju­bileumi esztendőben a szö­vetkezeti utazási iroda a külföldi utazások megszer­vezésére is. Körülbelül 80 000 hazai dolgozó vehet részt ezeken a határainkon túli üdüléseken és kirándu­lásokon. A fő hangsúlyt ter­mészetesen itt Is a szocia­lista országok megismerteté­sére helyezik. A Szovjetu­nióban például nemcsak Moszkvát és Lenlngrádot Is­merhetjük meg, de eljutha­tunk a Tatratour révén a nevezetesebb fürdőhelyekre Is, valamint a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom e- seményeinek színhelyeire is. Újdonság lesz többek között a Balaton melletti nyaralá­sok megszervezése is, vala­mint hétvégi hajókirándulá­sok a magyar fővárosba. Hogy pedig a Tatratour kül­földi útjainak árkalkulációi­ról is tájékozódjunk, egy öt­napos moszkvai kirándulás repülőgépen mindössze 2350 koronába kerül majd. Ter­mészetesen a szocialista or­szágokon kívül, a tőkés or­szágokba is rendez kirándu­lásokat a szövetkezeti uta­zási Iroda. így például Ausztriába, Franciaországba, Angliába, sőt — egzotikum­ként említem meg — a Ball- •szigetekre isi Befejezésül hadd említ­sem még meg, hogy ezzel az írással semmi esetre sem a- kartam holmi utazási nap­tárfélét kivonatolni. Csupán a Tatratour jövő évi jubi­leumi esztendejére szeret­tem volna az olvasó figyel­mét felhívni. Azt azonban már most Is megígérjük, hogy bizonyos időközökben részletesebben Is beszélünk majd a szövetkezeti utazási iroda érdekesebb útitervei­ről. (nenmann) SZISZ-TAGOK TÁRSADALMI MMÄBAN Társadalmi munkával kö­szöntötték a SZISZ II. kong­resszusát a nagykéri (Mila- novce) fiatalok. Faluszépf- tési brigádot szerveztek. Az ifjúsági klub, vagy ahogyan ők nevezik a „barak“ körü­lötti területet hozták rend­be. A brigád keretén belül 30 órát dolgoztak le. Októ­ber 2-án, szabad vasárnap­jukat feláldozva a fiatalok az efsz őszi terménybetaka- rításánál segédkeztek. A szőlOszüretelésnél 50 brigád órát dolgoztak le. A nagykéri fiataloknak a zonban nem ez volt az első segítségük, amit a szövetke zetnek nyújtottak. A nyári szünidőben több, mint har­minc fiatal kapcsolódott be a mezőgazdasági munkákba. Ezek a fiatalok 2700 órát dolgoztak le az aratásnál, szalmabehordásnál, gabona szárításnál, az efsz épitke zéseinél, szőlészetben és a kertészetben. A nagykéri a- lapszervezet „Egy szem se vesszen kárba“ (Anl zrno nazmar) elnevezésű verseny­ben a legjobbak közé tarto­zott. Maly Erzsébet xieveie?’ A BARÄTSÄG JEGYÉBEN A salgőtarjánl Jüiási KISZ-szer TBiet meghlTásSra iljűsagi kUl döttség látogatott a rimaszombB ti járásbál a szomszédos Magyai Népköztársaságba. A fiatalokat Pál PavBl alvtárs, a SZISZ rima szombati járási bizottságának al nSke TBzetta. Az első napon kOI düttségfink megkoszorúzta Nagy bátonyban a bősük emlékművét majd knltúrműsoron vett részt. Szintén itt Nagybátonyban ke rült sor az Edzett Iljfiságért nr vfl itjásági mozgalom keretéber sokrétű, színvonalas, járási sport napra, melyen tfibb száz fiatat vett részt. Másnap küldöttségünk tagja megismerkedtek a Mátra szépsé geivel, jártak tObbek kOzütt Ga lyatetón. Kékestetőn is. A szörakozás, kirándulás kSz. ben volt idő megbeszélni a két járási szervezet közős akeiáit is. Ez az év is számos szép közös ak- clőt ígér. Többek között még az ősz folyamán sor kerül egy szak­mai ügyességi versenyre, amely­ben a vegyi üzemek fiataljai mé­rik össze szaktndásnkat. A ver­seny előreláthatálag hazánkban, Hűúéfán fog lezajlani. Farkas Ottó Tevékeny vegyészhallgatók A főiskolás fiatalok aktivitása az elmúlt két év alatt fellendült. Bizonyos mértékben részük van ebben a Zl- llnai Köizleikedésl Főiskola hallgatóinak, akik 1975-ben meghirdették a „Keressük a legrátermettebb fakultást* (Hladáme najzdatnejälu fakultu) versenyt, amelyet az idén immár másodszor a Sport szerkesztősége értékel ki a következő kritériumok szerint: rátermettségl jel­vény megszerzése, sport és honvédelmi akciók szerve­zése, önkéntes véradás, ledolgozott brigádórák. Ez a verseny nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy megélénküljön a SZME Vegyészeti Karán tanuló hallgatóik aktivitása is. Ez elsősorban a fakultás SZISZ szervezetének Németh Michal vezetésével dolgozó sportkomlsszlójának és a fakultás tesnevelésl tanszéké­nek név szerint dr. Jozef Vengloänak köszönhető, akik ■izabad időt nem kímélve irányították az akciókat. Az nimúlt iskolaévben további 280 hallgató szerezte meg I rátermettség! jelvény bronzfokozatát, összesen 145 nportakclót szerveztek: 18 fakultást, 3 akciót nemzet cözl részvétellel, 3 részvételt külföldi sportakclökon U akción alapszervezetekben, 50 akció a fiatalok nyár iktivltása keretében. Ezeken az akciókon összesen 444t lallgató vett részt. A fakultás 210 hallgatója tagja e ilávla SVST sportegyesületének. A hallgatók a Slávla -:vST ovslgtel sportpályáján ledolgoztak 2100 brigád őrát. A vegyészek a verseny utolsó kritériumát Is pél dásan teljesítették 253-an adtaik önkéntesen Ingyenesen vért. A SZME Vegyészeti Karának hallgatói ezzel az ered ménnyel várhatják, hogy a „Keressük a legrátermettebb fakultást“ versenyben az elsők között végezneik. Oláh Gyula A mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése nagy mértékben függ a szakembe­rektől is. A lévai járásban nagy gondot fordítanak az e- gyes mezőgazdasági üzemek megtelelű tudással rendelkező szakemberekkel valé ellátásá­ra. Példaként megemifthetfi, ÜJVÉR A MEZ0GAZDASÄGBAN hogy csapán a harmadik ne­gyedév alatt 15 főiskolát vég­zett fiatal került a szövetke­zetekbe, közöttük agronémnsok, gépesítők, zootechnikasok és mellorátorok, bár nem mind­annyian vezető beosztásban, de tény, hogy rövid időn belül a legtehetségesebbeknél erre is sor kerülhet. A középiskolások közül 4B- ho látottak munkalehetőséghez 1 járásban, mint gépesítők, ál- 'attenyésztők és agronömusok. Ami a szaktanintézeteket 'égzettek elhelyezését illeti, az Ipolysági (Sahy) Mezőgazdasá­gi Szaktanintézetben az idén 94 tanuló tett záróvizsgát, kö­zülük B9-en úgy, hogy mező- gazdasági üzemekben tevékeny­kednek tovább, a többi öt pe­dig felépítményi iskolákban bő­víti tovább ismereteit. Nem feledkeznek meg az n- tánpötlás biztosftásáröl sem, hiszen az idén 144 fiatal, köz­tük 29 lány kezdte meg tanul­mányait az Ipolyság: Abel Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents