Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1977-11-29 / 48. szám
fPl 3 PANASZKODOTT EGY SZISZ-ELNÖK __„Másképp képzeltem az elnökösködést: Gyűlést összehívni, jelentéseket írni^az nem lehet olyan igényes munka. Elnökösködésem másfél éve alatt aztán rájöttem, hogy könnyebben összehívok égy SZISZ-gyűlést a Marson, mint a falunkban. Nálunk leggyakrabban csak a vezetőségi tagok jelennek meg a taggyűléseken. Hogyan kezdeményezzünk, ha nem tudjuk, mit akar a tagság? Valamit bizonyára rosszul csinál a vezetőség, de mit? Vagy egyedül én vagyok a hibás? Nem vagyok eléggé következetes? Lehet, de hogyan legyek, ha nincs tekintélyem. Tizenkilenc éves vagyok és a szervezetben nagyon sokan idősebbek nálam. A múltkor hívtak sörözni, talán rosszul tettem, hogy nem tartottam velük.. __________________________ M l a csudának vállalkoztál olyasmire. ami meghaladja a képességeidet, mondtam volna a panaszkodó szisz-elnöknek. Akartam mondani, de úgy sem hallotta vglna meg, mert felpattant a kerékpárjára és elvlhar zott. Az eset — féleg a panaszkodás — találkozásaink során még néhány szór megismétlődött, csak a szereplők és a helyszín változott. Természetesen elmaradt a kerékpár és az az elviharzás Is. Annak ellenére, hogy a SZISZ-re nem Jellemző Jelenségről van sző, úgy gondoltuk, utánnanézünk az alapszervezetekbep ennek a problémának, felvetjük a témát SZISZ-funkclonárlusoknak és véleményOket, tapasztalataikat az Oj Ifjúság olvasói elé tárjuk. Hogyan jöJJOnk össze? Ez talán a legnagyobb probléma, mert minden alapszervezetben a tagok egy része Ingázó, sőt a diákok és főiskolások csak havonta vagy kéthavonta Járnak haza és a munkás- fiatalok Is rendszerint műszakokban dolgoznak. Ezenkívül számolnunk kell a tévé befolyásával, ezzel a legkényelmesebb szórakoztató eszközzel, amely mellől csak a legerősebb mágnes képes elmozdítani a fiatalokat. Jelentősen befolyásolja a SZISZ-gyű- lések résztvevőinek létszámát a tagok kora Is: egy unalmas SZISZ gyűlésnél Is vonzóbb számukra egy unalmas randevú... Hát még egy nem unalmasi De ez már egy további probléma: milyen az a gyűlés, amelyet összehívunk? FOtEK ÍFifakovo), VIUÄMINTER-,, |D AZ ÜZEMI KLUB ELŐTT: MI TŰR TÉNIK EGY SZISZ-GYŰLÉSEN? — Az elnök bejelenti, hogy szombaton brigád lesz, megyünk cukorrépát szedni, — esetleg hozzáteszi, hogy nem kötelező, de azért mindenki jöjjön el. Néha meghallgatunk egy előadást Is, de ezt már borzasztóan unjuk és nagyon sokan átalusz- szák... — Nálatok csak az elnök szokott beszélni a SZTSZ-gyűlésen? — Ha van vendég, akkor az Is. — És ti hallgattok? — Hallgatunk, mert akkor hamarabb vége a gyűlésnek és táncolhatunk ... Képzeljük el panaszkodó elnökünket, mint nem elnököt. Szerdán meghívót kap: Péntek este SZISZ-gyűlés a következő programmal: beszámoló, munkaterv elfogadása, vita. A megjelenés kötelező. Hogyan fogadja egy nem elnök SZlSZ-tag ezt a meghívót? Ez attól függ, hogy az elnök Jó barátja-e Talán elmegy a gyűlés re akkor Is, ha az elnök szoknyát visel, csinos és történetesen még a szive is szabad Különben túlságosan nem lelkesedik a péntek esti SZlSZ-gyűlésért Meglehet, hogy nyomdafestéket nem tűrő kijelentést 1b tesz az elnök címére. ZDENÉK JDKIN A PRÁGÁI NERUDA gimnázium SZISZ-SZERVEZE TÉNEK ELNÖKE: „Iskolánk SZISZ-bizottságának tagjai egy szombat délelöttjüket áldozták a SZISZ-gyflIések formájának boncolgatására. Volt aki azt állította, hogy túlságosan ragaszkodunk a külsőségekhez és ezt a fiatalok utálják. Aztán volt, aki a gyűlések népszerűségét a résztvevők számával mérte le, és közben megfeledkezett arról, hogy főleg az évzárókat rend szerint az utolsó tanítási óra rovásé ra szoktuk lebonyolítani. Jó, mond tűk, tegyünk egy próbát A határo zatl pontok közé besoroltuk a követ kező mondatot: A harmadik C tanú lói kötelezettséget vállalnak, hog\ naponta 15 koronái fizetnek az ősz tály SZISZ elnökének magáhpénztá rába Amikor szavazásra bocsájtot tűk az egyes Javaslatokat, minden kéz a magasba lendült, senki sem vette észre a becsempészett monda tot Szerencsére ezzel az esettel ts kolá”i:i'jin véget ért a külsőségekhez forn' is^gokhoz ragaszkodó SZISZ élet.“ A SZISZ-alapszabályal többek között előirányozzák a taggyűlések számát és nagy vonalakban azok lebonyolítási formáját Is. Sajnos, nagyon sok helyen a SZISZ- JB-k módszertani dolgozóinak rovására kell írnunk az alapszervezetek vezetösé gének téves felfogását a gyűlésezés ről. „Gyerekek, össze kell Jönnünk mert a .Járásról’ állandóan zaklat nak, már csak mi nem küldtük el a jelentést.“ Aztán, hogy minden rend ben legyen, a Jelentés még a gyűlés előtt „elmegy“ a Járásra... Az el i}ök megkönnyebbül, kipipálhat egy pontot a noteszében. Már szóltunk arról, hogy a SZISZ alapszabályai magukba folalják a SZlSZ-gyűlések fontosságát. Ennél azonban sokkal behatóbban, terje delmesebben foglalkoznak a fiatalok érdektevékenységével. A fiatalok tehetségének és tudásának érvényre- Juttatásával a SZISZ-ben. NQVAK TAMAS, A KOMAROMI SZISZ JB IDEOLÓGIAI TITKÁRA: „A SZISZ-gyűlés alkalom, ahol a OROS MARTA, A SOMORJAI (Samo- rin) FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK SZAKINTÉZETÉNEK II-os DIAKJA: „Mi a gyűléseken nemcsak arról beszélgetünk, hogy mit teljesítettünk, mit nem, hanem arról Is, hogy meny nyit fejlődött a Jellemünk. Boncol 'atjuk egymás erényeit és hibáit lemcsak az elvégzett munka meny nyiségét és minőségét tesszük mérleg ■e, hanem az embert Is. Így tanulunk véleményt mondani Sokáig nem tud mnk megszabadulni a „mit szólnak a többiek“ állandó gátjától, és szinte görcsösen belénk Ivódott a többiek leselkedésének tudata. Ez elmúlt." GAL TIBOR, A NAGYKURTOSI (Vei KrtU) SZISZ JB ELNÖKE: „Ha a vezetőség és a tagok fel készületlenül Jönnek a gyűlésre, ak kor csak növelik annak unalmassá gát. ötletek, elképzelések, Javasla tok, viharos légkör Jellemzi a vérbeli SZISZ-gyűlést, Fontos, hogy a prob lémákat flgyelemkeltően tálaljuk. A hatást, a vitában lehet csak igazán lemérni, mert tudni kell, hogy a vita a gyűlés tükre. Egy konkrét eset: A SZISZ JB aktivistájaként részt vettem egyik alapszervezetünk évzáró gyűlésén. A SZISZ-elnök felkészületlenül vezette a gyűlést, makogott. Képtelen volt papír nélkül beszélni. Az ilyen elnöknek aztán nem marad más hátra, mint hogy elpanaszolja kudarcát az Oj Ifjúság riportereinek... Ha ugyan képes erre papír nélkül. Szeretnénk még az Ifjúsági szervezetek figyelmébe ajánlani, hogy gyűléseikre esetenként hívjanak meg egy- egy közéleti személyiséget, orvost. Jogászt, önkéntes véradót stb. Az ilyen vendégek tartalmasabbá tehetik a fiatalok összejöveteleit. molnár SAROLTA, A NYITRAI mezögazoasAoi Főiskola elsőéves HALLGATŰJA: „Életem első SZISZ-gyülése volt eddig a legérdekesebb. Amikor aztán a már sokszor hallott mondatok egy re Ismétlődtek, a megszokott környezetben és arcok között, unatkozni kezdtem. Bekapcsolódtam a vitá ba, ez felbátorított és később már javaslatokkal jöttem. Többé nem unatkoztam a SZISZ-gyűlésen. Ezzel csupán a tagok kezdeményezésének azok szisz-munkába történő bevo násának Jelentőségét szeretném aláhúzni. Nemcsak a vitafelszólalók számára lehet érdekes egy ötlet, hanem a többiek számára Is. Mikor jó egy SZISZ-gyűlés? Akkor bizonyára nem, ha a fiatalok állandóan az órá ikra figyelnek. Legyünk megértéssel a bejárók Iránt, és olyan Időpontot válasszunk a gyűlésezésre, amely valamennyiünknek megfelel. Tudom, hogy ez nagyon nehéz, de ez a sikeres SZISZ-gyűlés első alapfeltétele. A fiatalok csak akkor közlékenyek, ha megbíznak társaikban és a gyűlés vendégeiben Ezért nem mindegy, hogy kit hívunk meg magunk közé. Annyi problémánk van, amelyekről szívesen elbeszélgetnénk a SZISZgyűléseken, de a gátlások, és a többiek közömbössége esetleg az, hogy nevetségesekké válunk, ezt meggátolja. Miért?“ A fiatalok, de az idősebbek is szívesen mennek oda, ahol valami történik. A gylilésezést sajnos a SZISZ- gyűléseket is még nagyon gyakran konzervatlvan, hagyományosan értelmezzük. A fiatalok csak kevés helyen merték felrúgni ezeket a hagyományokat, ragaszkodnak az elnöki asztalhoz, pedig inkább az „egyenlős* dit“ szeretik. írásunkban szóltunk a papírmunkáról is. Ügy ahogy az alap- szervezetek vezetőségeinek ismerniük kell a tagok véleményét, úgy a felsőbb szerveknek is ismerniük kell azokat a problémákat, amelyekkel a fiatalok foglalkoznak. Ezért tájékoztatni kell őket tevékenységükről. Tájékoztatni — ez az alapszervezetek járosokra küldött jelentéseinek célja és sémi más. A jelentések, a statisztika sémiképp sem lehet egy SZISZ- szervezet tevékenységének célja. Ha a tagok hallgatnak a gyűlésen, akkor nincs joguk szidni az elnököt. Minden SZISZ-tagnak tudatosítania kellene, hogy nem az elnök miatt vannak, nem az ő boldogságának szekerét tolják, hanem fordítva. Az a véleményünk, hogy a SZISZ-szervezet tevékenységéért nemcsak az felelős, aki azt irányítja, hanem mi, valamennyien, akik a szervezetet alkotjuk, vezetőinket válesszuk és passzívan hallgatjuk azt, ami azon az „unalmas gyűlésen“ elhangzik. Vagy ti mégis más véleményen vagytok? Ha egyetértőtök velünk, akkor írjátok meg tapasztalataitokat. De ha nem, akkor is írjatok. Az oldalt írták és összeállították; MOLNÁR SAROLTA BODZSAR gyula és ZACSEK ERZSÉBET ÜNATKOZOl-E A SZISZ-GYÜIESEN? tagok elmondhatják véleményüket az alapszervezet munkájáról, a vezetőség tevéksnységéről, tervezgethetnek stb. Sok szervezetben ugyan elfogadják a munkatervet, de nem váltják azt „aprópénzre“, nem bízzék meg a tagokat konkrét feladatokkal és a fiatalok úgy érzik, semmi szükség rájuk. Az elnökök beszámolóikban rendszerint csak a munkával foglalkoznak, megfeledkeznek az emberi kapcsolatokról. Nem beszélnek a tagok viszonyáról, a fiatalok szociális problémáiról. Ott, ahol Ilyesmivel hozakodik elő a vezetőség, ott nagyon viharos gyűlések vannak. A közelmúltban részt vettem ilyen gyűléseken a komáromi cipőgyárban, és az építőipari vállalatok Ifjúsági szervezeteinek gyűlésén. A beszámoló, a bevezető szó provokáljon a tárgyilagosságával, konkrét, személyenkénti felelősségre- vonásával, vagy ha kell, az elnök önkritikájával Is, csak ne keltse azt a hatást, hogy csupán a vállalt munkák gépies kiplpálásáról van szó. Az iskolában a tanulás legyen az első, az osztályok tanulmányi eredményeinek felülvizsgálása legyen a SZISZ- gyűlések tő pontja, összeszokott társaságban azt Is meg lehet engedni, hogy a szórakoztató részt a komoly rész elé helyezzük. Így van ez például Marcellházán (Marcelová) a tagok nagy elégedettségére. Tény, hogy nincs mindenütt fedett úszoda és kevés a tornaterem Is. De ez nem ele gendő Indok a semmittevés megmagyarázására, mert a rendelkezésünkre álló sportlétesítmények Is sok esetben kihasználatlanul maradnak. A sportolásról nem beszélni és vitatkozni kell, hanem egyszerűen menni, mozogni — sportolni. SZŰGYÉNBEN (Svodin) EGY SZISZ- GYŰLÉSEN A SZISZ-GYŰLÉSEKRŐL: (A vitatkozókat csak az épület gondnokának egyre türelmetlenebb látogatásai figyelmeztették arra, hogy már lassan éjfél felé jár az Idő.) „Emlékezzetek csak vissza, mennyi félreértést, bizonytalanságot tisztáztunk egymás között az öszejOvetele- Inken. Emberi problémákat Is. Nagy erőt, biztos hátteret Jelentett mind- annyiunknak a másik segítsége, a közösség tanácsa. Néhány kollektívában a fiatalok túlzottan „becsomagolják“ véleményüket attól félve, hogy tragédia lesz, ha gondolataik nem nyerik el a többiek tetszését, nedig a SZISZ gyűlés nem szépségverseny ahol kell, hogy minden versenyző szép legyen.
