Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-11-15 / 46. szám

8 TÄNCDAIFESZTIVÄI IJTÄN Többéves szünet után a CSEMADOK Központi Bizottsága — a Népművelési Intézet Nemzetiségi Osztályával és a SZISZ Központi Bizottságával közösen — az idén Ismét megrendezte a csehszlovákiai műkedvelő magyar táncdal- énekesek országos döntőjét, amelyre Bratlslavában a Kul­túra és Pihenés Parkjában került sor október 29-én. Az országos döntőt járási rendezvények előzték meg. Ti­zenegy járás két-két versenyzőt nevezhetett be az országos elődöntőbe, melyet Plaveck^ Stvrtokban rendeztek meg. A bét tagú bíráló bizottság a megjelent 18 versenyző közül kilencet javasolt az országos döntőbe. Minden versenyző két dallal indult. Ml Is volt a táncdalfesztlvál célja? Legfőképpen az, hogy a magyar ajkú fiatalok között felfedezze a legtehetsége­sebbeket, és lehetőséget adjon további fejlődésükhöz. Ez egyben alkalom volt a legjobb magyar, szlovák, valamint a szocialista országok táncdalainak terjesztésére Is. A tánc­dalfesztivál a fiatalok százait mozgósította, és már a járási döntők során, ugyanúgy, mint az országos döntőben, a nézők ezreit szórakoztatta. Minden verseny legizgalmasabb fordulója és a legjob­bak találkozója a döntő Természetesen ez alkalommal sem volt másképp. Tanúskodik erről a nézők száma is. Annak ellenére, hogy a döntő napján, azaz szombaton este egy elmulaszthatatlan sportmérközést közvetített a televízió, mégis meghaladta a közönség száma az ezerkétszázat. A rendezvényen több neves személyiség is megjelent, többek között Lőrlncz Gyula, a CSKP KB tagja, a CSEMADOK or­szágos elnöke, dr. Rabay Zoltán CSc., az Oj Szó főszer­kesztője, dr. György István, a CSEMADOK KB főtitkára és Juhos Pál, a Szlovák Kultúrálls Minisztérium képviseleté­ben, valamint Benyó Pál, a Magyar Népköztársaság bratls- laval alkonzula Is. Minden verseny után felmerül a kérdés: Miért volt jobb az egyik versenyző, mint a másik? Mit Is éTtékelt a bírá­lóbizottság? Többek között nagy figyelmet fordítottunk a kultúrált éneklésre, a rltmusérzékre, az Intonációra (a hangok tisztaságára), az énekes hanganyagára, a szöveg- mondásra (kiejtés), a színpadi mozgásra, valamint a zene­karral való összhangra. Ezeket a kritériumokat szakembe­rek értékelték, azaz Janda Iván. a bratislavai Magyar Gim­názium Igazgatója, a zsűri elnöke; Szarka Viktor az Opus munkatársa; OCenáSová Dagmar, a bratislavai Népművelési Intézet zenei szakelőadója; Heger Eduard, a SZISZ képvi­selője, prof. Tugendlleb Frantléek énektanár, Vlczay Pál, a CSEMADOK KB népművészeti osztályának vezetője és Papp Sándor, a Csehszlovák Rádió magyar főszerkesztősé- gének zenei szerkesztője. A bíráló bizottságnak nem volt könnyű dolga. Ezt a szoros pontszámok is igazolják. Az első helyet Pethő Edit diószegi (Sládkoviőovo) ver­senyző szerezte meg 134 ponttal. (A maximálisan elérhető pontszám 140 volt.) Miroslav Bro2 Credo, Illetve Presser Gábor Rock and roller című számát adta rtö. Mindkét dalt sajátos stílusban, előadásban tolmácsolta. Jó néhány pontot szerzett mozgástechnikájával, saját bevallása szerint ezt a népi táncegyüttesben való szereplésének is köszönheti. De nemcsak ezért lett a verseny győztese, a táncdaléneklés- hez ez kevés. Az első helyet kultúrált hangjának, tiszta In- tonálásának köszönhette és megérdemelten kapta a CSE­MADOK KB díját, egy rádiókészüléket. A második díjat Kopper Sándor sajótlbal (Bohuftovo) versenyző nyerte 124,5 ponttal, aki a rozsnyól (Ro2fiava) járást képviselte. Vele már nemegyszer találkoztunk hason­ló rendezvényeken, és mindig a díjnyertes versenyzők kö­zé tartozott. Gyakorlott versenyző, aki nagyszerűen tud bánni hanganyagával, előadása bizonyos sajátosságot nyújt a hallgatónak, nézőnek. Csupán fél pont különbséggel, 124 ponttal következik a harmadik helyezést elérő két versenyző: Rácz Alajos és Farkas Zsuzsa, mindketten bratislavai énekesek. Rácz Ala­jos szintén nem kezdő. Előadásában Peter Hanzely V slo- venskych dollnách című dalt hallhattuk. A bíráló bizottság magasra becsülte technikai felkészültségét, valamint hang­anyagát. Farkas Zsuzsa esetében viszont egy fiatal kezdő énekes­nőről van szó, aki mindjárt a kezdet kezdetén felhívta ma­gára a figyelmet. Előadása megfelel a mai táncdaléneklés szabályainak, de éneklését még külső tényezők is befolyá­solják, mint például a lámpaláz. A kabala-baba, amelyet bal kezében szorongatott, sem oldotta ezt fel. A „trémá- soknak“ csak egy tanács: Szerepeljenek minél többet, éne­keljenek minél többet közönség előtti Mint ahogy az már lenni szokott, a szakemberek véle­ménye nem mindig egyezik a közönség véleményével. A szervezők erre Is gondoltak, amikor a nézők között kiosz­tották a szavazólapokat, amelyen mindenki az éppen neki legjobban tetsző versenyszámra. Illetve annak előadójára szavazhatott. így a közönség díját Belokosztolszky Zoltán udvardy (Dvory nad Zltavou) énekes nyerte a Nővé Zám- ky-I járásból, ö természetes, közvetlen előadáséval lopta be magát a közönség szívóba Sikerét műsorválasztásának Is köszönhette, hiszen ki ne tapsolna olyan dalnak, amely nem is olyan régen nagy sláger volt — Szécsl Pál Caroli- nájáról van szó. Sajnos nem kaphatott minden, versenyző díjat, de valamennyien elismerésben részesültek. Külön di­cséretet érdemelnek azok, akik a nehezebb megoldást vá­lasztották, vagyis saját szerzeményeiket adták elő. Ezek közé tartozott Radő Szilvia Is. A rendezvény színvonalának emeléséhez hozzájárult a Za-Ja-Ce együttes Is, akik az énekeseket kísérték. A nagy­számú közönség nemcsak a hazai táncdalénekeseknek tap­solt, hanem a rendezvényen vendégként fellépő Bontovlcs Kati és az Express-együttes előadásának Is. A verseny pozitívumaiji közé tartozik, hogy énekesekben nem volt hiány. Ez bíztató jelenség, mert igazolja, hogy a fiatalok szeretnek énekelni, versenyezni. Az Idei rendez­vény bebizonyította, hogy a fiatalság Igényli az Ilyen és ehhez hasonló fesztiválokat. Természetesen hiányosságok előfordultak, amelyeket bizonyára kiküszöbölünk a követ­kező években. Reméljük nem utoljára láttuk, és hallottuk énekeseinket. Közülük jó néhányon tanulással, komoly mun­kával, felvehetnék a versenyt hivatásos pályán is, és ezál­tal aktívan hozzájárulnának könnyűzenei életünk fejlődé­séhez. Papp Sándor SZOVJET fiimer FESZTIVÄUA November 3. és december 12. között Szlovákia negy­ven városában rendezik meg a szovjet filmek nagyszabá­sú fesztiválját. A hat egész estét betöltő játékfilmen kí­vül több gyermek- és rövid­film kerül bemutatásra. A Lenfllm és a finnorszá­gi Fennada Film közös al­kotásában készült Bizalom Viktor Tregubovics és Edvln Laine rendezése. A film az 1917. december 31-1 történelmi eseményt I- dézi fel, amikor Vlagyimir Iljics Lenin aláírta a Finn­ország függetlenségét meg­hirdető dokumentumot. Ez volt tulajdonképpen az el­ső lépés azon az úton, a- mely a két különböző tár­sadalmi rendszer békés e- gyüttéléséhez vezet. A film címe is arra utal, hogy ezt az együttélést csupán a köl­csönös bizalom pillérei tart­hatják fenn. Ennek pedig két forrása van: a szocialis­ta forradalom és a lenini politika. A film főszerepét Klrlll Lavrov, Matti Ranin és Mar­garita Tyerehova alakítják. Szovjet-chilei koproduk­cióban készült az Éjszaka Chile felett, amely az Idei moszkvai filmfesztiváion kü- iöndíjat kapott. A két ren­dező, Sebastian Alarcon és Alekszandr Koszarev doku- mentumszerűen fedi fel a tragikus chilei napokat és emléket állít a hős, bátor chilei népnek, amelyet a fa­siszta juntának sem sikerült megtörnie. A film főszere­pét A cigánytábor az égbe megy című nagysikerű film­ből Ismert Grlgorij Grigorlu jártssza. „A külkereskedelem prob­lémái már régen érdeklő­dést keltettek bennem. Az ... és más hivatalos egyéni­ségek című filmemben Is ezzel a gondolattal foglal­kozom. Vajon milyen mértékben függ egy jól megkötött szer­ződés magától a külkereske­delmi attasétól? Egy konk­rét nemzetközi kereskedel­mi egyezmény megkötésé­nek „kulissza titkait“ dol­goztam fel, a kezdettől e- gészen a hivatalos aláírá­sig“ — mondja új filmjéről Szemjon Aranovlcs rendező. Egy nagy kapitalista cég képviselője a lehető legtöbb kedvezményt akar elérni a Szovjetunióval kötött üzleti egyezmény által. Konsztan- tyln Ivanovo! az egyik fej­lődő ország képviselője kel­lemetlen helyzetbe hozza a tárgyaláson, amikor azzal a kéréssel áll elő, hogy vala­ki más képviselje a Szovjet­uniót. Ivanov felettese a ta­pasztalatlan Tulkonovot bíz­za meg a feladattal, és tu­lajdonképpen ekkor kezd kl- . bontakozni a film monda­nivalója. A főszerepben a népsze­rű Vjacseszlav Tyihonovot és Irina Mlíosnylcsenkót lát­hatjuk majd. A vakáció elmarad című film a barátság és a fele­lősségtudat kérdéseivel fog­lalkozik. Három jóbarát bosszú Idő után együtt a- karja eltölteni a szabadsá­got. Jura sebész, Valerij pe­dig mérnök. Ondrej, műe­gyetemi tanulmányainak megszakítása után bábszín­házban keres állást. Tehet­séges, de határozatlan egyé­niség, ám tragikus halála mégis nagyban befolyásoija barátai további magatartá­sát, életszemléletét. Timur Zolojev filmjében Andrej Mlagkov, Mihail Zsi­galov és Alekszandr Leny- kov játsszák a főszerepet. Humor, szomorúság, öröm és tragédia vegyül Leonyld Blkov alkotásában. A Men­tek, mentek a katonák Bo­risz Vaszlljev és Kirill Ra- poport forgatókönyve alap­ján készült A film két eseménysorból áll. A Urai jelenetek — fia­talok csoportja keresi fel az ukrajnai hősök emlékművét — napjainkban játszódnak. Ezt a képsort váltogatja a rendező, Leonyld Blkov a harminc évvel ezelőtt le-i zajló háborús események bemutatásával. A film főszerepében Leo­nyld Blkovot és Vlagyimir Konklnt láthatjuk. Jevgenyij Leonov és Szvet­lána Ketlerova főszereplésé­vel készítette el G. Aronov legújabb alkotását. Az ügy elhúzódik című filmet A bűnügyi történetet Lu- zsin felügyelő egyénisége teszi érdekessé, akit egy gyilkosság kivizsgálásával bíznak meg, s mint ahogy az lenni szokott, a film vé­gén mindenre fény derül. Szabó László Milyen lesz a FÄBRY-ünnepseg? Hogy erről tájékoztatást kapjak, beültem KoSIcén a Fábry-napok elő­készítő bizottságának ülésére. A gyű­lés elején felosztott műsortájékoztató­ból a következőket tudtam meg: A VI. Fábry Zoltán Irodalmi és Kultu­rális Napok 1977. november 18-án kezdődnek. A Fábry-szimpózlum ün­nepélyes megnyitása után Az író kap­csolata az orosz irodalommal című előadás következik, majd Fábry cseh és szlovák kapcsolatairól kapunk bő­vebb tájékoztatást. Az első nap ese­ményei között szerepel még fotókiál­lítás, Fábry és a fiatal írók című e- löadás, könyvklállltás, ami Koáicén kívül Klrályhelmecen (Král. Chlmec), Rozsnyón (Roüüava), Szépéiben, Nagykaposon (Vei. KapuSany) is nyí­lik. A nap műsorát a Thálla Színház­ban ünnepi emlékest zárja. Szomba­ton folytatódik a Fábry-szlmpózium, Sándor László, magyarországi vendég, elemzi Fábrynaik a Sarlóhoz fűződő kapcsolatait, majd a délutáni órák­ban kerül sor az író sírjának megkö- szorúzására Stőszon. Ezen a napon este a koélcel, a rozsnyól és a tere­besl járás egyes falvaiban író-olvasó találkozókat tartanak ... Röviden ennyit a műsorfüzetből, a- melynek elolvasása után örömmel le­pődtem meg: az idei műsor minden eddiginél gazdagabb. Sajnos, az a tény még mindig elszomorít, hogy a Fábry Napok rendezvényei ebben az évben is csupán a kelet-szlovákiai ke­rület területére korlátozódnak. Már több helyről Is hallottam országos ünnepségre kiterjedő törekvéseket, amelyeket — látva a műsortervet — az idén sem sikerült megvalósítani. Kárl Hiszen a gazdag Fábry-életmű még mindig nem közklncs, és nem túlzók, ha azt állítom, hogy Fábry munkásságát még mindig csak az Iro­dalom megszállottjai ismerik, hiszen az előző ünnepségeken is a résztve­vőkön kívül alig volt közönség. Sem az előadások, sem a színes műsorok nem vonzották a tömegeket, csak a hivatalosan meghívott vendégek vol­tak jelen. Ami a szélesebb tömegeket is mozgósította, az az író-olvasó ta­lálkozó volt, ahol bizony alig esett sző Fábryről. Az Mel ünnepségeknél azt is eredményként kell elkönyvel­nünk, hogy már nemcsak KoSlcén és esetleg a koSlcel járásban zajlanak az események, hanem a szomszédos két körzetben is. Fábry tevékenysége már életében Is közérdekű volt, könyvel, munkás­sága pedig, most az egyre nagyobb fegyverkezési hajszában — és hadd hivatkozzak itt az író antifasiszta munkásságára — még inkább aktuá­lisak, írásait akár mozgósító jellegű­nek Is nevezhetnék. Könyvel már nem kaphatók — még az antikváriu­mokban sem — és újabb kiadásuk is ki tudja mikorra várható. Ezeknek a megismertetése, közklnccsé tétele lenne tehát a Fábry Napok legfonto­sabb feladata — és még egyszer mon­dom: nem öncélúan, önkényeseni Nemcsak olyan előadások megtartá­sával, ahol csak a magyar szakos ta­nárok vesznek részt, hanem a töme­gek. Várjuk, milyen lesz a Fábry Na­pok idei megrendezése? (zolczer)

Next

/
Thumbnails
Contents