Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1977-11-15 / 46. szám
5 Diákünnep a kongresszus jegyében Ezekben a napokban fejeződött be a Nemzetközi Diákszövetség XII. kongresszusa Szűfiában. A szövetség hagyományainak megfelelően az elnöki tisztséget ismét a csehszlovák diákok képviselője tölti majd be. Ouéán Ulöák után most MIROSLAV STEPÄN lesz majd a következő időszak NDSZ elnöke. Mint ismeretes az NDSZ egész története szorosan egybefonódik a haladó nemzetközi diákmozgalom történetével és visszanyúlik a náci Németország a fasizmus elleni harcok, a nemzeti ellenállási küzdelmek hősi napjaihoz, amikor a népek közös kívánsága elemi erővel jelentkezett békét és biztonságot teremteni végre már a földön. A Nemzetközi Diákszövetség több mint 30 esztendős munkájával nagy tekintélyt szerzett szerte a világban. A XI. és XII. kongresszus között az NDSZ számos világkampányt is elindított vagy támogatott. Legnagyobb szolidaritási akció sorozata „az ifjúság és a diák súg vádolja az imperializ must" megkülönböztetett fi gyeimet fordított a szabadsá gukért harcoló népek igazsá gos harcának támogatására Ezek közül is elsősorban a chilei néppel és diáksággal vállalt a világszervezet szolidaritást. Közös szolidaritási találkozókat szervezett Afrika, Ázsia és Latin-Amerika küzdő diákjaival és messzemenően támogatja ezeket a monopol-kapitalizmus, a fajüldözés és a társadalmi megkülönböztetés minden formája ellen vívott harcukban. November 17-e a Nemzetközi Diáknap, ebben az esztendőben is a diákaktivitás napja lesz és jelzi már az 1978-ban Havannában megrendezendő XI. VIT közeledtét is. —S— OSZTAMIÓ Jő néhány évvel ezelőtt a moszkvaiak csak sűrű, árnyékos ligeteiről ismerték Osztankinőt. Aztán felépült a világhírű tévétorony. A környéken most ismét dübörögnek a teherautók, buldózerek, szerelődaruk ágaskodnak. Megkezdődött az olimpiai rádió- és televízióközpont építése. A komplexum tervét a Moszpro- Jekt—1 tizennégyes számú kollektívája dolgozta ki, Batalov állami díjas építész vezetésével. Annak idején, amikor az osztankinói televíziós központ tervei készültek, még kevés szó esett a műholdak segítségével sugárzott műsorokról. Osztankinőt hat program közvetítésére tervezték, melyek közül kettő az ország távoli körzeteibe sugároz műsort. A műholdak felbocsátása után, a telekommunikációs rendszerek fejlődésével párhuzamosan, természetesen ez nem elegendő, hiszen tíz különböző időzónába kell sugározni a programokat, mégpedig úgy, hogy a nézők a nekik megfelelő időben nézhessék a műsort. Az olimpiai játékok alatt is olyan közvetítőhálózatra lesz szükség, amely több programot képes továbbítani a világ különböző körzeteibe. Problémát jelent, hogy a mostani televíziós központ többnyire nagy stúdiókból áll. Az olimpiai játékok idején viszont sok kis stúdióra lesz szükség, hiszen minden külföldi tévétársaság kialakítja majd a saját „ollmlpial stábját“. Ezek a tényezők AZ OLIMPIA EIÖIT tették szükségessé az új rádió- és te- levlziősközpont építését. Az új központ húsz nemzetközi televízió- és száz rádiőprogramot fog egyidejűleg közvetíteni. Az olimpiai játékok után az adókat bekapcsolják a Szovjetunió rendszeres műsorszóró hálózatába, és segítségükkel a hatalmas ország távoli vidékeire sugározzák a központi televízió programját. — Az olimpiai rádió- és televízióközpont — mondja Akanfljev, a létesítmény vezető építésze —, az osztankinói toronytól ötszáz méterre é- pül fel. A központ két egységből áll majd, egy ötszintes stúdióépületből és egy közvetítőtoronyból. A torony antennáit hatvanméteres magasságban szerelik fel. Segítségükkel egyenesen közvetíthetik az olimpia' valamennyi sporteseményét. Érdemes megjegyezni, hogy a rádió- és televízióközpont az olimpiai objektumok egyik legbonyolultabb létesítménye lesz, s ezért építését már jóval a játékok hivatalos megnyitása előtt be kell fejezni, hiszen a modern telekommunikációs berendezések üzembe állítása, műszaki próbája akár másfél évig is eltarthat. KÖDÖS ŐSZ A SÁRGA-FOLYAM MENTÉN Kínában még soha ilyen mértékben nem mérgezték az emberek millióinak elméjét a háborús pszichózis terjesztésével, a félelem légkörének, az „ostromlott e- rőd“ hangulatának kialakításával. Az egyszerű kínai embert, aki a sok éves ideológiai megdolgozás folytán nem tud tájékozódni a valóságos világhelyzetben, elárasztja a propaganda, a- mely azt hirdeti, hogy „már nemsokára“ harcolnia kell az „elkerülhetetlen nagyarányú“ háborúban, mert van valaki, aki Kínát „le akarja Igázni“, „el akarja pusztítani“, „gyarmattá akarja tenni“ stb. A jelenlegi helyzetben „semmilyen tartós béke nem lehetséges“, a háború „nem függ az emberi akarattól“ — jelentette ki a Kínai Kommunista Párt XI. kongresz- szusán tartott beszámolójában Hua Kuo-feng, a párt elnöke. „Az enyhülés ópium a népnek“ — jelentette ki nemrégiben L1 Hszien-nien, az államtanács elnökhelyettese. „A propagandakormány e- gyik célja, hogy igazolja a Kínában folyó háborús előkészületeket, amelyek súlyos károkat okoznak a népgazdaságnak. A Vörös Zászló című elméleti folyóirat hangsúlyozta, hogy a kínai hadsereget „korszerűsíteni és forradalmasítani“ kell, korszerű fegyverekre van szüksége, „köztük irányított rakétákra és atomfegyverekre.“ A pekingi militaristák voltaképpen az egész országot katonai táborrá szeretnék változtatni, a hadsereg képére és hasonlatosságára átalakítani. A jelszó: „Az e- gész nép a népi felszabadító hadseregtől tanul.“ „Mind a nyolcszázmillió embernek tudnia kell puskából lőni, tudnia kell harcolni“ — írta a hadsereg lapja. A kínai vezetők, akik ,,morálisan“ felkészítik a kínai népet a háborúra, kijelentik, hogy ,,ha a háború kitör, sokáig fog tartani“, „eltarthat tíz vagy húsz évig“. A pekingi politika a Szovjetuniót tekinti a kínai líép „főellenségének“, és ez kell ahhoz, hogy militarizálják az országot. A pekingi vezetőktől a, helyi lapok-’cikkíróiig* min*** denki azt a képtelenséget fejtegeti, hogy a Szovjetunió „egy percre sem mond le Kína leigázásának gondolatáról“, „milliós szovjet' hadsereg fenyegeti Kínát“, „váratlan támadásra“ kell számítani a Szovjetunió részéről. Minden kínait már kisgyermekkorától kezdve a „külső veszély“ mumusával ijesztgetnek. Egyszer any- nylra elvetették a sulykot, hogy azt híresztelték: a Szovjetunió hidrogénbombát készül ledobni Kínára. (Lityemturnaja Gazetaj ÖTVENHAT NYELVEN A repülőgépek, a helikopterek az ország legtávolabbi vidékeire is elviszik az újságot. A heti- és napilapokat a megjalanás napján egyszerre olvashatják a Szovjetunió legkeletibb ás legnyugatibb részében, a nagyvárosokban és az apró falvakban. Az elmúlt hatvan év alatt óriásit fejlődött a Szovjetunió újságkiadása. Az újságfajták száma kilencszeresére, példányszámuk pedig hatvanszorosára emelkedett. Az országban megjelenő nyolcezer újság átlagos példányszáma százhatvannyolcmillió; az ötezerféle folyóiratból és képeslapból közel négymilliárd példány fogy el. Ezek az újságok nemcsak orosz nyelven jelennek meg — a napilapok ötvenhat, a folyóiratok pedig negyvennégy nyelven. A számok hatalmas fejlődést mutatnak, hiszen az októberi forradalom előtt a legtöbb nemzetiségnek nemhogy saját újságja, de még ábécéje sem volt. Ma egy család átlagosan négy újságot járat, s az olvasók igényei gyorsan növekednek. Ezért a Szovjetunióién nagy gondot fordítanak a papírgyártás és a nyomdaipar fejlesztésére. Moszkvában nemrégen a Krasznaja Presznyán üzembe helyezett nyomdában a szovjet fővárosban megjelenő újságok a legmodernebb gépeken ofszetnyomással készülnek. HETED Az Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának ünnepségei a nemzetközi élet alakulása szempontjából is igen jelentősek. A moszkvai Pravda ezzel kapcsolatban méltatja az ünnepi ülésen elfogadott felhívást, melyet a Szovjetünió vezető szervei a világ országai, kormányaihoz, parlamentjeihez és népeihez intéztek. A Pravda közli Tito jugoszláv elnök cikkét is, amely hangsúlyozza, hogy a Nagy Október döntő hatással volt Jugoszlávia dolgozóinak forradalmi harcára is. Ma a szocializmus létével öntudatos erőinek tevékenységével, jelentős hatást gyakorol a világ valamennyi ors^gának a fejlődésére, — állapítja meg a cikkben Tito elnök. Waldheim, ENSZ főtitkár is nyilatkozott az évforduló alkalmából s arra mutatott rá, hogy a Szovjetunió óriási szerepet tölt be a jelenlegi nemzetközi életben, kiemelkedő helyet foglal el a világszervezetben. A főtitkár aláhúzta annak a jelentőségét, hogy a Szovjetunió számtalan kezdeményezést kezd a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítására, szakadatlanul küzd a leszerelésért és állandó baráti kapcsolatainak fejlesztéséért. Az Egyesült Államok külpolitikai tevékenységét viszont a jelek szerint beárnyékolja a belpolitikai helyzet alakulása. A helyzetre való tekintettel Carter elnök elhalasztotta november végére tervezett kilenc országot érintő körutazását, mivel ezekben a hetekben kerül a kongresszus elé az elnök e- gyik legfontosabb programja, az energiatakarékossági törvény tervezete. Folytonosan a halasztás veszélye fenyeget egy másik nemzetközi eseményt, a genfi közelkeleti konferenciát is. Egyiptom legújabban bejelentette, hogy csak akkor vesz részt az értekezleten, ha előzetesen ,’..teljes uiBgegyezés“ MÜ- letik a fa témákban és olyan munkaokmányt terjesztenek elő, amely „kielégítő valamennyi fél számára.“' Az egyiptomi főváros egyébként élénk diplomáciai tevékenység színtere volt, itt tárgyalt Szityenko, szovjet külügyminiszter-helyettes, utána Husszein jordániai király is. A közel-keleti helyzet állt annak a találkozónak is a középpontjában, amely Andrej Gromiko, szovjet külügyminiszter és FáWk Kadumi, a Palesz- tíniai Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának tagja között került sor Moszkvában. Andrej Gromiko a szovjet vezetés nevében megismételte, hogy a Szovjetunió teljes mértékben támogatja a palesztin-arab nép harcát, elidegeníthetetlen jogaiért, beleértve azt a jogát, hogy létrehozza saját államát és hogy a PFSZ képviselője teljes jogú résztvevő legyen a genfi konferencián. Az ENSZ-közgyűlés most folyó 32. ülésszaka határozatot fogadott el, amelyben elítélte a repülőgép-eltérítéseket és a polgári légiforgalom ellen elkövetet mindenfajta merényletet. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kötelező érvényű és átfogó fegyverszállítási embargót fogadott el a dél-afrikai Köztársaság ellen. A testület felkérte az ENSZ-hez nem tartozó országokat is arra, hogy a fegy- verszállftási embargót tartsák be. Ez az első eset a szervezet történetében, hogy egy ENSZ- -tagállamra ilyen szigorú szankciót foganatosítanak. A határozat az ENSZ alapokmányának 7. fejezetére hivatkozik, amely lehetővé teszi, hogy a világszervezet diplomáciai elszigetelést, embargót, vagy a- kár .fegyveres akciót foganatosítson minden olyan ország ellen, amely a békét és a biztonságot veszélyezteti.
