Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-11-01 / 44. szám

B i*l| ------­M l VÁR REÁNK NOVEMBERBEN? NE PIHENJÜNK BABÉKJAINKON! Térjünk vissza egy kis időre a kongresszusi paiotába, a prágai jűiins Pufiik Kuitúra és Pihe' nés Parkjába, ahol egy hfinappal ezeiőtt Oiésezett a Szocialista Ifjúsági Szövetség II. kongresszusa. Még emlékezetünkben él a kongresszusi ülések légkiire, hevítenek a CSKP KB főtitkárának és köz­társaságunk elnökének, Gustáv Husák elvtársnuk szavai, aki a kongresszus szénokt emelvényéről elismeréssel szólt a szövetség ntolsó ötesztendei munkájáról. De tudatosítanunk kell azt is, hogy mire kötelez bennünket ez a magas elismerés. Ha büszkén állithatjuk is, hogy a SZISZ I. kongresszusa határozatait sikerült teljesitenOnk, hogy ifjúsági és gyermekszervezetünk tagjainak zöme aktivén kiveszi részét a CSKP XV. kongresz- szusa határozatainak teljesitéséböl — nem szabad, hogy ez önelégültséggel töltsön el bennünket. Nem pihenhetünk babérjainkon. Most rajtunk a sor. minden tagon, hogy tuda­tosan és meggyőződéssel, Csehszlovákia Kom munista Pártja vezetésével kialakítsuk nemcsak a magunk, hanem a jövő nemzedéknek is Roidog éietét, hogy még céitndalosabban és kezdeménye­zőbben iássunk hozzá a II. kongresszus határoza- _ tainak megvaiósitásához, és a CSKP XV. kong­resszusa által kitűzött feladatok további teljesíté­séhez. 'vBŐ k Teljes mértékben vonatkozik ez a testnevelés és a honvédelmi nevelés feladataira is. £ppen november nyújt arra igen sok alkalmat, hogy a SZISZ II. kongresszusa határozatainak szellemében elmélyítsük ideolőgiai-nevelőmunkán- kai, honvédelmi testnevelési jellegű rendezvé­nyeket szervezzünk és biztosítsuk számukra a tö­meges részvételt. Lehetőség nyílik erre a NOSZF 60. évforduléja és a Nemzetközi Diáknap meg­ünneplésére. A SZISZ a NOSZF BO évfordulója tiszteletére „A forradalom vörös csillaga nyomában“ jelszó alatt rendez esti felvonulásokat, amelyekre egységes időpontban: 1977. november 5-én, 17. órai kezdet­tel kerül sor. A felvonnlásokat a turisztikai és testnevelési egyesületek szervezik — karöltve a SZISZ-el, a Pionlrszervezettel, a Csehszlovák- Szovjet Baráti Szövetséggel, a helyi nemzeti bi­zottságokkal, iskolákkal és más társadalmi szerve­zetekkel. A felvonulások a városokban vagy azok közeli környékén lesznek és 30—50 percig tartanak. A menetelések kiindulópontjául egy-egy nevezetes helyet (a felszabadítók szobrai, emléktáblák és hasonló helyek) választanak majd. A menetelések végcéljánál gyújtsunk tábortüzet és rendezzünk szép műsort a NOSZF BO. évforduléja tiszteletére. A végcélnál a fiatalok megkapják a részvételt Igazoló lapokat, amelyeket a SZlSZ-alapszerveze- -L-t«k vagy a pionircsapatok az illetékes CSTSZ IB-én szerezhetnek be. Természetesen, november folyamán még folytat­juk a Sportfesztivál, a BPPOV és a PPOV-jel- vényért sorra kerülő feltételek teljesítését. Novemberben kell megkezdeni a röplabda, kézi­labda, kosárlabda és sakkbajnokságok alapfordu- lólnak lebonyolitását. A pionircsapatok atlétikai bajnokságai is no­vemberben kerülnek sorra 1977. XI. 15-lg, a kosár­labdabajnokság pedig XI 30-ig. Novemberben kell megkezdeni a röplabda- és sakkcsoportbajnoksá- gok alapfordnlóinak előkészítését. November 17-ét — a Nemzetközi Diáknapot — a középiskolások és főiskolások kOlönböző rendez­vényekkel már hagyományosan ünnepük meg. A középiskolások leány és fiú kosárlabdacsa­patai, a kerületi tordniók győztesei, és a kis­pályás labdarúgás kerületi fordnlóinak győztesei, az SZNF hősének Mlrko Neépornak az emlékét tisztelik a róla elnevezett emlékverseny XI. év­folyamával. Ennek keretében először kerül sor idén: a SZISZ-tagok kispályás labdarúgú-bajnoksá- gának VI. évfolyamára. Ezt a rendezvényt 1977. november 3—B. között Skalicán bonyolítják le. A Nemzetközi Diáknap ünnepségeinek keretében a főiskolákon megrendezik a November 17. Kupa terepfntást — a bratislavai Testnevelési Főiskola, nov. 11-én; november 17 Kupa — villámsakkbaj- nokság, Testnevelési Főiskola, Bratislava — 1977. nov. 11—12-én; november 17. Kapa asztalitenisz- bajnokság — Híradástechnikai Testnevelési Egye­sület, Bratislava, 1977. nov. 11—12-én. Ezeken a rendezvényeken a különböző fakultások fordulói­nak győztesei vesznek részt. i Ezenkívül még sportversenyekre is sor kerül a köztárseság minden főiskolás klubja és külföldi főiskolás klubok részvételével: November 17. Ku­pa — férfi röplabda-torna, 1977. nov. 4—B-án, Nitra. — férfi kosárlabda-bajnokság — November 17. Kupa — 1977. okt. 30—nov. 2. — Zllina; — női röplabda-bajnokság — November 17. Kupa - 1977. nov. 5-B., Nitra; Országos jellegű akciók az SZSZK területén: — főiskolás férfi kosárlabda-bajnokság — No­vember 17. Kupa — Bratislava, 1977. nov. IB—19.; — Főiskolás női kosárlabda-bajnokság — No­vember. 17. Kupa — Bratislava, 1977. nov. 19—19. között. A testnevelés további fejlesztését a CSTSZ és SZISZ járási és kerületi fnnkcionárinsai mozdít­ják elő, továbbá a járási és kerületi nemzeti bi­zottságok inspektorai, akik 1977. november 11-én Bratislavában országos aktíván vesznek részt. Az aktivét a CSTSZ KB az SZSZK Iskolattgyi Minisz­tériumával és a SZISZ KB-val karöltve rendezi meg. Elvárjuk, hogy a SZISZ és PSZ minden szerve és szervezete a jövőben is minden Igyekezetével járuljon hozzá a SZISZ II. kongresszusa határoza­tainak megvalósításához; hogy a CSKP XV. kong­resszusán elénk tűzött célok elérését szolgáló fel­adatok elvégzésére serkentse a fiatalokat, bizto­sítsa részvételüket. KOKOSKA jOZEF, a SZISZ KB testnevelési és honvédelmi osztályának vezetője. “ hogy azt már évek óta megszok­tuk a birkózók világversenyein, a Szovjet­unió sportolói aratják a legtöbb sikert, így volt ez a nemrégen lebonyolított kö­tött- és szabadfogású világbajnokságon is. A gyóztesek között találjuk Szoszlan Ángyi- jevet is, akit a természet daliás termettel és kivételes erővel ruházott fel, mégis gyermekkora óta szinte elviselhetetlenül szégyenlős volt. Nehéz megmondani, med­dig tartott volna ez az állapot, ha nem jön közbe egy váratlan esemény ... Amikor £szak-Osztétiában (Kaukázus) egy ősi népi ünnepségen a falu birkózói s/őnyegre léptek, Szoszlan csak nézője volt a küzdelmeknek. Az egyik birkózó, Zate, miután sorra legyőzte ellenfeleit, ön­telten várta a következő „áldozatot“. A kihívásra azonban senki sem Jelentkezett. „Mit szól ehhez az Angyijev család leg­fiatalabb tagja“ — csattant tel váratlanul az ősz szakáliú, öreg Mikala, aki valaha maga is híres birkózó volt. Szoszlan hall­gatott. „Egész Kaukázusban nem akadt párja apádnak“ — folytatta Mikala; — ..Most a fiaival, Gennagyljjal és Szergej- jel büszkélkedünk. Bátyáidat országszerte híres birkózókként tartják számon. Nos, mit szól a kihíváshoz a legfiatalabb fiú? Vagy talán ö a leggyengébb sarja az An­gyijev családnak?“ Ezekre a szavakra Szoszlan. mintha pus­kából lőtték volna ki, úgy pattant fel, egyetlen ugrással a szőnyegen termelt. Es ekkor olyasvalami történt, amire senki sem számított. A legyőzhetetlen Zate úgy vonaglott Szoszlan szorításában, mintha satuba fogták volna ... És Szoszlan Angyijev tulajdonképpen ennek a győzelemnek köszönheti sport- pályafutását, mert a sikeres „premier“ ön­bizalmat adott neki. komolyan elkezdte az edzéseket. És az utcabeli gyerekek nagy örömére világbajnok lett.. A munka és a tehetség hamar meghozta Szoszlan számára a sikert, 17 esztendős korában a szabadfogású birkózás junior világbajnoka lett. Három évvel később a felnőttek között lg aranyérmet nyert. 1973- ban a Világ Kupa New York-1 versenyén a 200 kilós amerikai Ch. Taylor volt Szosz­lan ellenfele. Az amerikai szabadfogású birkózó erejéről legendák keringtek. A reklám kedvéért Taylor egy autót emelt a vállára. Ám szovjet ellenfelével nem bírt. Szoszlan rá tudta kényszeríteni Taylorra Egy világbajnok portréja a maga gyors, támadó stílusát és győzött. Ezután végérvényesen a világ legerősebb nehézsúlyú birkózói közé sorolták. Ugyanabban az évben a teheráni világ- bajnokságon Szoszlan a földkerekség öt legjobb birkózóját fektette kétvállra, és jelentős fölénnyel, tíz ponttal győzte le az ezüstérmes bolgár Bojevet. Az irániak, a birkózás rajongói és szakértői, vállukon vitték Angyljevet a győzelmi dobogóra. — Szoszlan támadó stílusú versenyző — mondotta Gennagyíj, Angyijev legidősebb bátyja és „háziedzője,“ a Szovjetunió volt nehézsúlyú bajnoka. — A támadás a szov­jet birkózóiskola jelszava, ilyen felfogás­ban küzdöttek leghíresebb birkózóink is, mint az olimpiai bajnok Besztajev, Kulajev, Balavadze, Ivanylcklj és főleg az utolérhe­tetlen, hétszeres világ- és háromszoros olimpiai bajnok Alekszandr Medvegy.i Szosziannak teh,át volt kitől tanulnia. Támadó, stílusa nagyszerű összpontosító­képességgel párosul. Ennek köszönheti re­mek győzelmeit. A sportban azonban min­den előfordul, még a vereség te. 1974-ben elvesztette világbajnoki elmét a román Si­monnal szemben, akitől pontozásos vere­séget szenvedett. „íme, ide vezet a korai siker — hangoztatták egyesek. — Most majd lelkileg összetörik, többé már nem lesz világbajnok ...“ Azok, akik jól ismerik Szoszlaitt, to­vábbra is bíztak benne, ős türelmetlenül várták az 1975-ös minszki világ-bajnoksá­got. Ezt. megelőzően Angyijev győzött az országos bajnokságon és Madridban Euró- pa-bajnok lett. A minszki szőnyegen Szosz­lan tünemépyes sikert aratott; mind a hat ellenfelét tussal verte, s wilamennyit röpke percek alatti Utána több versenyt kihagyott, mivel aspirantúrára jelentkezett, és a tanulás sok idejét lefoglalta. De nem annyit, hogy ne készülhessen fel elsőrendűen a montre­ali olimpiára, ahol fölényes biztonsággal nyert aranyérmet. Aztán ismét kihagyott néhány versenyt, köztük a májusi Európa- bajnokságot is, hogy aztán néhány nappal ezelőtt világbajnoki elsőséget szerezzen. Most újra egy kis „lazítás“ következik, mert Szoszlan az idén be akarja fejezni az aspl- rantúráját. Utána jöhet a kemény munka. Szoszlan Angyijev nagy’ álma az 1980-as moszkvai olimpia.- Még csak 26 éves. És ez a birkózók között serdülőkornak szá­mít ... (T. V.) pAlyAröi a börtönbe A CSEHSZLOVÁK-SZOVJET SPORTKAPCSOLATOK KEZDETEI Negyvenhárom évvel ezelőtt a csehszlo­vák kormány az európai országok közül az utolsók között de jura ismerte el a Szov­jetuniót, és felvette vele a diplomáciai kap­csolatot. A Proletár Testnevelő Szövetség (FPT — Federativna proletárska telovjlcho- va) központi vezetősége, amely szorosan együttműködött a kommunista párttal, e lé­pés után elhatározta, hogy szovjet sport- küldöttséget hív hazánkba. A szovjet sportolók látogatása Idején a- zonban olyan példátlan esemény történt, a- mely az egész világ előtt, dlszkreditálta a burzsoá hatóságokat. A koáicet rendőrség ugyanis letartóztatta a küldöttség tagjait. Ilyesmire nemigen volt a sportkapcsolatok történetében példa. A szovjet sportolók öt hónappal a dip­lomáciai kapcsolatok felvétele után, 1934. októberében érkeztek hazánkba. A küldött­ség, amelynek soraiban labdarúgók és at­léták voltak, Csehország több városában (Prága, Brno, OstI nad Labem) lépett pá­lyára, hogy összemérje erejét proletár spor­tolóinkkal. A Proletár Testnevelő Szövetség (PTSZ) 54. körzetének meghívására a kül­döttség egy része Koéicére is ellátogatott, és itt nagy sikerrel lépett fel a kerületi sportnapon. A szovjet sportolók KoSicére október 26- án este érkeztek. A pályaudvar előtt a sportnapra érkezett hazai sportolókon kívül töhbezres tömeg fogadta őket. A koSicel rendőrség, amely „nagy érdemeket szerzett“ a kommunisták és a baloldali pártok tag­jainak üldözésével, nem engedélyezte a szovjet sportküldöttség hivatalos fogadását. Elegendő volt azonban, hogy valaki a tö­megből elkiáltsa megát, hogy: „Zdravsztvuj- tye, tovariscsi!“, és a tömeg hangosan él­tette a Szovjetuniót. Aztán gyalog mentünk a Munkás Otthonba, amely mintegy 300 mé­terre volt a pályaudvartól. A hivatalos fogadtatás a Munkás Otthon nagytermében zajlott le, mintegy 200—250 ember vett rajta részt. Sokan azonban kint maradtak az épület előtt Az üdvözlő be­szédet a jelen levők nagy lelkesedéssel fo­gadták, és az egész összejövetel a Szovjet­unió mellett tüntető tömeg felemelő meg­nyilvánulása volt. A rendőrséget módfelett bosszantotta, hogy a szovjet sportolók jelenléte éppen egybeesik a köztársaság kikiáltásának év­fordulójával. Attól tartottak, hogy az évfor­duló megünneplésének fénypontja éppen a proletár sportolók ünnepélye lesz s nem pe­dig a díszszemle, és ügy is történt. Másnap, október 27-én a szovjet sporto­lókat fogadta Janoudt, Koäice polgármester- helyettese (szociáldemokrata). Ugyanaznap a polgári sportklub pályáján sor került az atlétikai versenyekre, amelyet többezer fő­nyi közönség nézett végig. A szovjet atlé ták — mind a nők, mind a férfiak — kivá­lóan szerepeltek. Már akkor nyilvánvaló volt a szovjet sportolók előretörése. Október 28- án a szovjet vendégek Janoudt polgármes- terhelyettes meghívására résztvettek a Cseh­szlovák Köztársaság megalakulásának 16. évfordulója tiszteletére rendezett katonai díszszemlén. A szovjet sportolók mindenütt nagy érdek­lődést keltettek, ahol csak megfordultak. Olyan népszerűek lettek, hogy a polgári sportklub vezetői hivatalosan is meghívtak őket a délután sorra kerülő Nemzetközi Ma ratonra, amely már akkor is nemzetközi hírű volt. A rendezők járművet bocsátottak a rendelkezésükre, amelyről az egész pá lyán figyelemmel kísérhették a futókat. A maratoni futás után a szovjet sporto lók városnézése kaptak meghívást, többek között elvittük" őket a téglagyár melletti proletámegyedbe, ahol a versenyen indult sportolók zöme is lakott. Bementünk néhány elvtárs lakására. Vendégeink szemtanúi le hettek annak a nyomornak, amelybe a búr zsoá köztársaság juttatta a dolgozókat. Ezzel a városszemlével a rendőrség ré­széről betelt a pohár. Amikor a szovjet sportolók hazai proletár társaikkal a bel városba tartottak, és közben halkan fórra dalmi dalokat dúdoltak, egyszeresük észre vették, hogy az arra haladó tehergépkocsi­ról sötét alakok ugrálnak le, és gumlbotok- kal hadonászva a küldöttség tagjait ki a- karják ragadni a tömeg soraiból, közben azt üvöltözték, hogy „a törvény nevében letartóztatom“. Az elvtársak saját testükkel védték a szovjet sportolókat, és csak a rendőri erő­sítés után sikerült elfogniuk őket és több koSlcei elvtársat: Valót, Ménesyt, Pajort, Drotzárt, Flrnstált és engem, e sorok íré ját. Erős rendőri fedezet mellett a rendőr kapitányságra kísértek bennünket. Amikor a város dolgozói másnap értesül­tek a letartóztatásokról, tüntetést szervez­tek a rendőrterror ellen. A tüntetés alatt további személyeket tartóztattak le. Csupán Való elvtársat helyezték szabadlábra, mert védte őt a képviselői mentelmi joga. A letartóztatott elvtársakat egyenként két­heti fegyházra ítélték. Nekem, mint a sport­ünnepély egyik fő szervezőjének még fél évi börtönbüntetést adtak ráadásnak. A botrány következménye lett, hogy a dolgozók körében fokozódott a Szovjetunió iránt érzett rokonszenv. A fiatalok is töme­gesen jelentkeztek a proletár sportolók kö­zé. A szovjet sportolók így Ismerték meg a burzsoá köztársaság urainak „vendégszere­tetét“. Pedig olyan híres atléták voltak kö­zöttük, mint Lulko és Kozlov futók, Domin ■ súlylökö, Ozolin rúdugró, a hosszútávfutó Znamenszklj-fivérek, Zina Boriszova súlylö­kő és Samanova futónő. A csehszlovák hatóságok ellenséges maga­tartása azonban még nem fejeződött be. Há­romnapos fogvatartás után a szovjet spor­tolókat kiutasították az országból. Erős rendőri őrizet mellett a fasiszta Németor­szág hatóságainak adták át őket, amelyek bűnözök módjára kísérték a küldöttséget az ország területén keresztül a szovjet határ­ra. A felszabadulás után kötelességünknek tartottuk, hogy helyrehozzuk a vétséget, a- melyet a burzsoá köztársaság hatóságai kö­vettek el a szovjet sportolókkal szemben. Mindenekelőtt semmisnek nyilvánítottuk az országból történt kiutasítást, és az akkor nálunk járt elvtársakat újra meghívtuk ha­zánkba. Az újabb találkozásra 1961. május 27-én került sor Prágában. Az örömteli és baráti találkozásnak szomorú mozzanatai Is vol­tak. Szovjet részről nem jelenhettek meg a Znamenszklj-fivérek, akik a Nagy Honvédő Háborúban életüket áldozták hazájuk sza­badságáért. Közülünk hiányzott Frantiáek Zabloudil Prágából, aki akkor KoSicére kí­sérte a szovjet sportolókat, továbbá Méne- sy' Pajor és Firnstál elvtársak, akik szin­tén mártírhalált haltak a fasizmus elleni küzdelemben. A legnagyobb kegyelettel és azzal az ígé­rettel emlékeztünk meg róluk, hogy harcos forradalmi emléküket örökre .megőrizzük, és az egykori proletár sportolók váltóbotját átnyújtjuk a mai fiataloknak. Hadd lássák, hogy az egykori proletár sportolók a hazá­ért, a dolgozó nép győzelméért életüket is képesek voltak feláldozni. Így, e sorokkal egy régi adóscá.vr'! Is tör- lesztek. DÉNES FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents