Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1977-11-01 / 44. szám
3 m ina három kilométerre fék szik a magyar határtól es> hu'izonkettöre Kosicétöl. Ezt 6 falut — a krónika szerint — előbb emelték városi rangra mint Kosicét már IV. Béla király idejében A két ezer lakosú falu roppant érdekes nép rajzi szempontból Is; a hosszúkás tornácos, tagerendás házak még áll nak, de mögöttük, az udvar végében már épülnek a modern emeletes há zak Ogy épült fel az új falu, hog> természetes eredetiségében megma radt a régi is. A falu határának földje nehéz a gyagos talaj itt mindig nehéz volt a megélhetés, kemény parasztokat ne veit ez a föld. 1748 ban még a kole ra is .rácsapott“ a falura. Tizenhét házban csak egy két élő ember ma radt A falu szívósságra nevelt lakó sál azonban minden bajt kihevertek Sok esetben csodálatos, hogy az élet ösztön mennyire erős így maradha tott meg a faluban a magyar iskola és ilyen öntudatos emberek alkotják ma a tánccsoportot Is, Példát talál hatunk másutt Is — az ilyenfajta in ternaclonalista egymás mellett élés ről, a jó szándékú boldogulásról. Es a baráti szovjet kolhoz, a szov jet falu? Nagykaponya a szovjet-ma gyar-román határon fekszik, a Tisza mellett Magyar és szovjet nemzetisé gü emberek dolgoznak ott is, egy cél eléréséért. Kováőik július mondja: — Szövetkezetünk 1965-ben, negye diknek az országban vette föl a Cseh szlovák-szovjet Baráti Szövetség ne vet. Még abban az évben barátokra találtunk a nagykaponyat kolhozban Azóta rendszeresen, minden évben két alkalommal cserelátogatást szervezünk. Kováőik mérnök, a szövetkezet elnöke feledi (Jesenskéj ezért jól beszél magyarul. Felesége is a környékről származik, tgy került előbb KoSicére, majd négy évvel ezelőtt a szövetkezet élére. A színál efsz 3750 hektáron gazdálkodik Sajnos a szövetkezet gépparkja és állattenyésztési berendezései már teljesen elavultak. Az előző vezetők nem törődtek a korszerűsítéssel, sőt még adósságot is hagytak az utódra. 1970-ben még egy főiskolai végzettségű fiatal sem dolgozott a szövetkezetben, a középiskolát végzettek száma Is csupán öt volt. Ma már tizenöt mérnököt és huszonöt érettségizett fiatalt tartanak számon Több fiú és lány tanul a gazdaság pénzén közép- és főiskolákon Az új szakképzett vezetőség és természetesen a dolgozók szorgalma és munkakedve mellett az eredmények sem maradtak el. A hét évvel ezelőtti tlzenkllencmllliő koronás bevétel helyett ma már negyvenmilliós nyereséggel dicsekedhet az elnök A biztató eredmények ellenére mégis munkaerőhiánnyal küzd a szövetkezet. — Sajnos, csak 378 dolgozónk van — mondja az elnök. Több, sokkal több munkás kézre lenne szükségünk, de a közeli koSicei vasgyár és az egyre növekvő város elszippantja a fiatalokat. Amikor átvettem az irányítást, láttam, hogy nehéz lesz új munkásokat toborozni Ezért elhatároztuk, hogy gépekkel gyarapítjuk a gazdaságot, hiszen a szövetkezet főleg mag- termesztéssel foglalkozik, és a földet csak korszerű gépekkel lehet gyorsan és jól megmunkálni Az elnök még hosszan beszél a termelésről majd hirtelen más témára vált; gondolatban Nagykaponya határát járjuk és szemléltetésképpen az iroda falára felfüggesztett hatalmas festményen velem is érzékelteti gondolatmenetét. — Itt, ez a hegy már Romániához tartozik. A hegy lábánál folyik a Tisza. Jobbra a gazdasági udvar, baloldalt, ahol a képen még iákat látunk, már egy 500 hektáros gyümölcsös van, és a közepén egy gyönyörű tó. Utolsó látogatásom alkalmával hitetlenkedve néztem a gyors változást. Ez jellemző orosz barátainkra mert a- kárhányan megyünk hozzájuk, mindig meglepnek valami újdonsággal Nyugtalan természetű emberek, állandóan újat, korszerűbbet akarnak. Náluk a propaganda Is egészen más, mint nálunk. Nemcsak a munkások heti vagy havi teljesítményét értékelik, hanem az aznapi munkát is. Ezt ml is szeretnénk megvalósítani. A földieper termesztésének titkát tőlünk tanulták Űk még a hagyományos módon termesztették az epret. Nálunk látták, hogy ezt fóliázással Is lehet, ami sokkal kevesebb munkát Igfinvni % Az udvar végében már épülnek az emeletes, modern házak. A szövetkezet elnöke a vendégkönyvben lapoz Barátság. Mit jelent ez a szó Szinán? (Sena). Varga Mihály, raktárnok: — Ha igazi a barát, akkor több, mint testvér. Kovácik Július, szövetkezeti elnök: — Igaz barátság mindig volt és lesz is, mert az ember barátok nélkül nem élhet. Labanc János, gépjavító: — A barátság kimondhatatlan jó érzés. Miért faggatom én az embereket éppen Szinán a barátságról? Mert a falu földművesszövetkezete már tizenkét éve viseli a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség nevet, és baráti kapcsolatok fűzik a szovjetunióbeli Velikaja Kopanya-i kolhozhoz. Amikor nálunk jártak két évvel ezelőtt, meglepődtek azon, hogy mi az orosz búzafajták termesztésében jobb eredményeket érünk el, mint ők. Nálunk 50 mázsát arattunk le egy hektárról, míg náluk csak 36 mázsa volt az átlag. Elmagyaráztuk nekik a termelés agrotechnika! titkait. A következő évben már náluk Is 43 mázsás termést takarítottak be egy hektárról. — Eddig a két szövetkezet gazdasági kapcsolatairól beszélgettünk. E- zek sem lebecsülendők, de milyenek az emberi kapcsolatok? — A találkozás számunkra ünnep, ők is azt mondják, ml is így érezzük. Alig érünk oda, máris gyermekek lépnek hozzánk, virágokkal köszöntének, mindenütt szíves szóval fogadnak bennünket. Ismerjük egymás sikereit és őszintén örülünk Is nekik. Hadd említsem meg itt a magyarországi baktakéki gazdaságot is, amelynek dolgozói mindig szívesen látott vendégek Szinán, ha a szovjet elvtársak Is nálunk vannak. így a barátságunkat, tapasztalatainkat még egy harmadiknak is tovább adjuk — az országhatáron túlra. így lett Szinából — bátran mondhatom — egy internacionalista központ, a- hol egymásra talál a magyar, a szovjet és a szlovák szövetkezeti dolgozó. LabBEic jános: „Ötször voltam már a Szovjetunióban“ ' ,s. Labanc János gépjavító már öt alkalommal járt a Szovjetunióban. Igaz, Nagykaponyán még egyszer sem. de amikor a baráti gazdaság munkásai ellátogatnak Szinára 6 is találkozik velük. Munkács, Kljev, Jalta — ezek utazásainak főbb állomásai. János fényképet vesz elő, hosszan elnézeget egy-egy színes fotót, majd kommentálja is azokat. Főleg a tengeri hajöutakra emlékszik szívesen, ahol feleségével együtt lubickolt a hajó hatalmas uszodájában. A szövetkezet legjobb munkásait küldi a Szovjetunióba nyaralni. Labanc jános legutóbb a barátságvonat utasaként járt Kljevhén. Első lett az aratási versenyben, ezzel érdemelte ki a juta- lomutat. Hatvannégy vagon gabonát vágott le. Sokat, részletesen mesél utairól. Mondja, látták azt a helyet, ahol a II. világháború Idején vplt a front, a pazar metrót, Kljev új városnegyedét .., Aztán a mindennapi munkára terelődik a szó, a gépjavításra. Ha egy- -egy gép délután meghibásodik este tízig is a műhelyben vannak, hogy másnapra már indulhasson a földekre. János huszonkilenc éves Egyike a- zoknak a fiataloknak, akik az iskola elvégzése Után a szövetkezetbe jöttek dolgozni és Itt szeretnék továbbra Is megkeresni a kenyerüket. A falu főutcája Varga Mihály, a szövetkezet alapító tagja, negyvenhattól párttag. Elmesélte, hogy negyvenkilencben tizenöten alakították meg a szövetkezetét. Azóta sokféle beosztásban dolgozott. Jelenleg raktáros. Ű Is járt már a Szovjetunióban, nevezetes napon: 1975. május 1-én Moszkvában részt vett a felvonuláson. — Óriási fölvonulás volt az — am- lékezlk. — A Vörös téren egy tű^ sem lehetett volna leejteni, olyan sokan voltak. £n csak bámultam az éljenző, vidám tömeget, a hatalmas tizenhat sávos utakat. Hát ilyet én, kérem, még nem láttam nálunk. Persze kihasználtam az alkalmat, megnéztem Lenin sírját is a Kremlben, meg az őrségváltást. Ötvenöt éves vagyok, de azért legalább még egyszer szeretnék eljutni a Szovjetunióba, ha lehet Nagykaponyára. Amikor nálunk jártak ottani barátaink nagyszerűen elbeszélgettünk és meghívtak, ha tehetem, menjek el hozzájuk. Megnézni, hogyan élnek, hogyan dolgoznak. Zolczer János fotó: a szerző ItfUriiyMUBSIIflHM
