Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1977-10-25 / 43. szám
4 feladatok és a választási programok teljesítésére; az ifjú* Ságot közéleti problémák megoldására, munkahelyük, üze- műk. iskolájuk, intézményük, lakhelyük fejlesztésére ösztönzik; d) magas szintűvé fejlesztik a szakköri tevékenységet, kulturális, testnevelési, sport- és honvédelmi tevékenységet fejtenek ki, hozzájárulnak a szabad idő ésszerű hasznosításához; e) rendszeresen törődnek a Pionírszervezettel, védnökséget vállalnak a pionírosztagok és -csoportok fölött, legkiválóbb tagjaikat a SZISZ Pionírszervezetében munkával bízzák meg; f) teljesítik a felsőbb szervek és a taggyűlés határozatait, gondoskodnak a szervezeti élet gazdagításáról, az észszerű gazdálkodásról és a tagsági nyilvántartás megfelelő vezetéséről. 16. A nagy alapszervezetekben — ahol arra a többműszakos vagy a folyamatos termelés, a tanulócsoportok kialakulása stb. miatt szükség van — SZISZ-csoportokat hoznak létre. A bizottság javaslatára ezek élére csoportvezetőket állítanak, akiknek megválasztását a taggyűlés hagyja jóvá. A SZlSZ-csoportnk feladata az eszmei-politikai nevelésről való gondoskodás, az alapszervezet feladatai teljesítésének elősegítése, a taggyűlés és a bizottság határozatai teljesítésének biztosítása és ellenőrzése, a tagok és a többi fiatal munkahelyi, iskola! és magánéletben adódó problémáinak megoldásához való hozzájárulás. A SZISZ ÜZEMI, VÁLLALATI, HELYI ES VÁROSI BIZOTTSÁGAI 17. A SZISZ Üzemi és vállalati bizottságai Az üzemekben, az építkezéseken, a közlekedésben, az állami gazdaságokban, az efsz-ekben, a középiskolákon és a főiskolai fakultásokon, ahol több alapszervezet működik, a SZISZ járási bizottsága javaslatára és a kerületi SZISZ-bÍ- znttság jóváhagyásával üzemi, szakmunkásképző-intézett, iskolai és fakultást SZlSZ-bizottságokat létesítenek. Nagyvállalatoknál, országos intézményeknél és a főiskolákon a SZISZ KB a SZISZ kerületi bizottságának javaslatára — a SZISZ Szlovák vagv Cseh Központi Bizottságával való tanácskozás után — vállalati és iskolai SZlSZ-bizottságn- kát hozhat létre. Kzek helyzetét és jogkörét a SZISZ KB határozza meg. A vállalati, üzemi, tanintézeti, iskolai és főiskolai SZISZ- bizottságok hatáskörébe tartozó szervezetek egyesített taggyűléseit vagy konferenciáit a SZISZ KB döntése alap|án, rendszerint évente kétszer-háromszor hívják össze. A tag- ság egyharmadának kérésére, vagy felsőbb szerv döntése alapján rendkívüli egyesített taggyűlés vagy konferencia hívható össze. Az ilyen taggyűlés vagy konferencia összehívásának módjáról a bizottság vagy a tanácskozást elrendelő szerv doni. Az egyesített taggyűlés vagy konferencia megvitatja és jóváhagyja a bizottság és a revíziós bizottság beszámolóját, megítéli a szervezet hatáskörében kifejtett SZISZ-tevékeny- séget, meghatározza a soron következő feladatokat és a szervezet további tevékenységének irányát. A további tevékenységnek összhangban kell lennie a SZISZ felsőbb szerveinek határozataival és a szervezet szükségleteivel, munka- feltételeivel. Az egyesített taggyűlés vagy konferencia bizottságot és revíziós bizottságot választ. A bizottság megválasztja elnökét és a többi tisztségviselőt, jóváhagyja a revíziós bizottság elnökét. Az egyesített taggyűlések vagy konferenciák közötti Időszakokban a bizottság irányító és végrehajtó szervként működik, irányítja az alapszervezeteket, és felel ezek tevékenységéért, valamint a felsőbb szervek, az egyesített taggyűlés vagy konferencia határozatainak lebontásáért és tel* jesítéséért. Rendszerint 14 naponként tanácskozik. Tevékenységéről tájékoztatja a SZISZ járási bizottságát és a hatáskörébe tartozó aiapszervezeteket. A SZISZ KB a járást bizottság egyes jogait átruházhatja a vállalati és a főiskolai bizottságokra Döntő jelentőségű vállalati és főiskolai szervezetek bizottságai esetében a S7ISZ Szlovák Központi Bizottsága vagy a SZISZ Cseh Központi Bizottsága a SZISZ KB-vel megegyezve hozhat ilyen döntést. 18 A SZISZ helyi és városi bizottságai Nagyobb községekben és városokban, amelyekben több SZlSZ-alapszervezet is működik, a járási biznttság beleegyezésével helyi vagy városi SZISZ-bizottságot hoznak létre. Ezek segítik a járási bizottságot a SZISZ-ben és a szervezeten kívül tevékenykedő fiatalok érdekeinek egyesítésében, az alapszervezetek irányításában, a munka összehangolá.sá- ban és a fő feladatok teljesítésében. Ezeknek a bizottságoknak a munkáját a járási bizottság Irányítja, jogaikat és kötelességeiket a SZISZ KB Irányelvei szerint határozzák meg. A szisz t az államhatalmi és közigazgatási szervekhez, a többi szervezethez, kulturális Intézményhez fűződő kapcsolatainál a helyi és városi bizottságok képviselik. Az ifjúság a közéletbe a fiatal nemzeti bizottsági tagok és a Nemzeti Front szerveiben működő SZISZ-tagok révén kapcsolódik be. A szervezetek minden tÖlUk telhetőt elkövetnek annak érdekében, hogy a fiatalok sokoldalú tevékenysége fejlesztéséhez. a szabad idő kultúrált kihasználásához kedvező körülményeket teremtsenek. Biztosítják a tömeges politikai akciók, közhasznú munkák, a társadalmi és építő tevékenység egységes mederbe terelését; hozzájárulnak az ifjúság kulturális. testnevelési és társadalmi tevékenységének fellendítéséhez. A helyi és városi bizottságokat valamint a revíziós bizottságokat az egyesített taggyűlés. Illetve az alapszervezetek küldötteinek konferenciája választja meg két-három évre. Az ilyen taggyűlés vagy konferencia összehívásának módját a járási bizottság határozza meg. A helyi vagy a városi bizottság az elnököt és a többi funkcionáriust a járási bizottság utasításai szerint és a helyi körülmények figyelembe vételével választja meg. Brnóban, Koáicén, Ostraván és PIzehben a SZISZ KB a SZISZ kerületi bizottságai javaslatára körzeti SZlSZ-blzott- ságokat hozhat létre. Ezek hatáskörét és feladatait a SZISZ KB határozza meg. A SZISZ JÁRÁSI SZERVEZETEI 19. A járási szervezetet a járásban működő összes SZlSZ-szer- vezet és a járási pionfrszervezet alkotja (a hadseregben és a belügyminisztériumi egységeknél működő SZISZ-szervesetek kivételévelj. A járási szervezet legfelsőbb szerve a járási konferencia, a konferenciák tanácskozásai közötti időszakban pedig a SZISZ járási bizottsága. Rendes járási konferencia összehívására — a SZISZ KB döntése alapján - két-háromévenként kerül sor. Rendkívüli járási konferencia összehívására az alapszer- vezett tag.ság egyharmada követelésére és a SZISZ KB beleegyezésével vagy 8 iárási bizottság illetve felsőbb szervek javaslatára kerülhet sor. A járási konferencia összehívásának módját a járási bizottság — illetve a konferencia ősz- szehívásáról döntő szerv — határozza meg. A járási konferencia megvitatja és jóváhagyja a járási bizottság és a revíziós bizottság beszámolóját; megvitatja a járásban élő gyermekek és ifjúság életével összefüggő kérdéseket és a felsőbb SZISZ-szervek határozataiból valamint a járás adottságaiból kiindulva meghatározza a további tennivalókat. A konferencia megválasztja a járási bizottságot, a járást revíziós biznttságnt és a kerületi konferencia küldötteit. ]ó- váhagyja a SZISZ járást pionírtanácsának összetételét. A járási bizottság elnökségét, elnököt, alelnököt, titkárokat választ, és tisztségében megerősíti a járási revíziós bizottság elnökét valamint a SZISZ járási pionírtanácsa elnökét. 30. A járási bizottság a konferenciák közötti Időszakban irányító szervként működik. A SZISZ-alapszervezetel, üzemi, vállalati, helyi és városi szervezeteinek tevékenységét Irá- nyitja. Felel a 'árási szervezet tevékenységéért, saját és a felsőbb szervek határozatainak teljesítéséért. Gondoskodik H tisztségviselők politikai-szakmai képzéséről. Háromhavonként legalább egyszer tanácskozik. A SZISZ járási bizottságának elnöksége végrehajtó és Irányító szervként működik. A járási bizottság tanácskozásai közötti időszakban ez a szerv irányítja a munkát, szervezi és ellenőrzi a határozatok teljesítését. A függetlenített funkcionáriusok munkájának irányítása és ellenőrzése az elnökség feladata. Munkájáról a SZISZ járást bizottságának számol be. A Prágában és Bratislavában működő körzeti SZISZ-szer- vezetek hatásköre megegyezik a járási szervezetek hatáskörével. Á SZISZ KERÜLETI SZERVEZETEI 21. A kerületi SZISZ-szervezetet a kerületben miiküdfi Hsizei járási SZISZ-Bzervezet alkotja. A kerületi szervezet legfelsőbb szerve e kerületi konferencia, a konferenciák küzütti Időszakban pedig a SZISZ kerületi bizottsága. Kerületi konferencia összehívására rendszerint két-háromévenként — a SZISZ KB döntése alapján — kerül sor. A kerületi konferenciát a kerületi SZISZ-bizott- ság hívja össze. Rendkfvüli kerületi konferencia összehívására a SZISZ KB beleegyezésével, a kerületben működd alapszervezatak tagsága legalább egyharmadának követelésére vagy a kerületi bizottság. Illetve felsőbb szerv javaslatára kerülhet sor. A konferencia összehívásának mödjárél a kerületi bizottság vagy az üsszehlvásrél döntő szerv rendelkezik. A kerületi konferencia megvitatja és jővéhagyja a kerületi bizottság és a kerületi revlziős biznttság tevékenységéről szőlő beszámolőt; megvitatja a kerületben élő gyermekek és Ifjúság életével összefüggő további kérdéseket és meghatározza a kerületi szervezet további fő faladatait. Kküz- ben a kongres.szusok. országos konferenciák, felsőbb szintű SZISZ-szervek határozalaibál és a kerület teltételeiből, Igényeiből Indul ki. A konferencia megválasztja a kerületi bizettságnt, a kerületi revíziós bizottságot és a SZISZ csehországi. Illetve szlovákiai kongresszusának és a SZISZ-kongressznsnak küldötteit. jéváhagyja a SZISZ járási pionírtanácsának összetételét. A kerületi bizottság megválasztja a SZISZ knrHIeti bizottságának elnökségét és titkárságát, elnökét, alelnökél és titkárait, tisztségében megerősíti a kerületi revlziős bizottság elnökét és a kerületi plunlrtanács elnökét. 22. A kerületi bizottság a konferenciák közötti időszakban irányité szervként működik, a járási bizottságokat éa a velük azonos szintű szerveket Irányítja. A felsőbb szintű SZISZ-szervek határozataival összhangban a kerületi Ifjúsági mnzgalom fejlesztésével, a határozatok teljesítésének ellenőrzésével, a funkcionáriusok kiválasztásával, politikai-szakmai felkészítésével és a káderek elosztásával foglalkozik. Háromhavonkénl legalább egyszer tanácskozik. A SZISZ kerületi bizettságának elnöksége végrehajtő és Irányító szerv. A kerületi bizottság tanácskozásai közötti Időszakokban a munkál Irányítja, a határozatok teljesítését szervezi és ellenőrzi. Tevékenységéről a SZISZ kerületi bizottságának számol he. A SZISZ kerületi bizottságának titkársága a mindennapi mnnka irányltá.sára léteslteti operatív végrehajtő és ellenőrző szerv. Elsősorban szervezési szempontböl biztosítja a kerületi bizottság és annak elnöksége határozatainak végrehajtáséi. Ez a szerv Irányítja és ellenőrzi a függetlenített funkcinnárlusok mnnkéjál. Tevékenységéről a SZISZ kerületi bizottságának számol be. A prágai és a bratislaval városi szervezet kerületi hatáskörrel rendelkezik. A CSSZK ÉS AZ SZSZK SZISZ-SZERVEI 23. A CSSZK-ban működő kerületi szervezetek alkotják a Cseh Szocialista Köztársaság területi SZISZ-szervezetét. Az SZSZK-ban működő kerületi szervezetek alkotják a Szlovák Szocialista Köztársaság területi SZISZ-szervezetét. A CSSZK-ban a legfelsőbb SZISZ-szerv a CSSZK-bell 5ZISZ- kongresszns. Az SZSZK-ban az itteni SZISZ-kongresszns a legfelsőbb SZISZ-szerv. A kongresszusokat a SZISZ Szlovákiai, illetve Csehországi Központi Bizottsága rendszerint ötévenként, a SZISZ KB döntése alapján hívja össze. Rendkívüli köztársasági kongresszus a SZISZ KB beleegya- zésével hívható össze, ha ezt a CSSZK-ban vagy az SZSZK- ban működő alapszervezatak tagságának legalább egyharmada, vagy a SZISZ Csehországi, illetve Szlovákiai Központi Bizottsága követeli. Sürgős esetben a SZISZ KB is összehívhat kongresszust. A kongresszus megvitatja és jéváhagyja a SZISZ Cseh, Illetve Szlovák Központi Bizottsága, a Cseh, illetve a Szlovák Központi Revíziós Bizottság tevékenységéről szóló beszámolót, meghatározza a területi szervezet további tevékenységének irányát, miközben a két köztársaság körülményeiből és a SZISZ KB határozataiból indul ki. A kongresszusok megválasztják a SZISZ Csehországi, illetve Szlovákiai Központi Bizottságát és a SZISZ Caehországi, Illetve Szlovákiai Központi Revíziós Bizottságát, jóváhagyják a SZISZ Csehországi, Illetve Szlovákiai Központi Pionlrtanácsá- nak összetételét. A két központi bizottság elnökséget, titkárságot. elnököt, alenököt ás titkárokat választ, tisztségében megeröeiti a Cseh, Illetve a Szlovák Központi Revíziós Bizottság elnökét és a Cseh, illetve a Szlovák Központi Pionír- tanács elnökét. 24. A Cseh, Illetve a Szlovák Központi Bizottság a kongresszusok közötti Időszakban a SZISZ csehországi, illetve szlovákiai Irányító szerveként működik, és a hatáskörébe tartozó kerületi bizattságokat, továbbá a SZISZ Csehországi és Szlovákiai Központi Pionirtanácsát irányítja. Biztosítja a SZISZ kongresszusa és p SZISZ KB határozatainak teljesftését. Há- romhavonként legalább egyszer ülésezik. A Szlovák, illetve a Cseh Központi Bizottság Elnöksége a központi bizottsági ülések közötti időszakban végrehajtő és irányltá szervként működik. Tevékenységéről a SZISZ Cseh, illetve a Szlovák Központi Bizottságának számol be. A Cseh, illetve a Szlovák Központi Bizottaág Titkársága a mindennapi mnnka operativ Irányításával foglalkozik, ás vég- rehajté. Illetve ellenőrző szervként működik. Elsősorban a határozatok végrehajtásával foglalkozik. A függetlenített funkcionáriusok tevékenyságét ez a szerv Irányítja és ellenőrzi. Tevékenységéről saját központi bizottságának számol be. A SZISZ Cseh, Illetve Szlovák Központi Bizottságát a SZISZ KB Irányítja. A köztársasági központi bizottságok a SZISZ Központi Bizottságit tevékenységükről rendszeresen tájékoztatják és beszámolnak a legfelsőbb választott szervnek. A SZISZ LEGFELSŐBB SZERVEI 25. A SZISZ-t a CSSZK 6s az SZSZK területi szervezetei ás a központilag irányított SZISZ-szervezetek alkotják. A SZISZ legfelsőbb szerve a kongresszas, amelyet a SZISZ KB rendszerint ötévenként hív Össze. Rendkívüli kongresszust e SZISZ tagjai legalább egyhar- madának kérésére vagy a SZISZ Cseh és Szlovák Központi Bizottságának javaslatára vagy a SZISZ KB kezdeményezé* sáré lehet összehívni. A kongresszus összehívásának módját a SZISZ KB határozza meg. A kongresszas megvitatja és jéváhagyja a SZISZ KB és a Központi Revíziós Bizottság beszámolóját, megvitatja az Ifjúság és a gyermekek életével kapcsolatos tevékenység legfontosabb kérdéseit és meghatározza a további tevékenység irányát. A kongresszus jóváhagyja a SZISZ Alapszabályait, valamint a SZISZ Pionírszervezeta programja és szervezése alapelveit. A kongresszas megválasztja a SZISZ KB t, a SZISZ Központi Revíziós Bizottságát, jóváhagyja a SZISZ Központi Pionírtanácsának összetételét. A választások és a szervek tisztségbe helyezésének módjáról a kongresszas dönt. 26. A kongresszusok közötti időszakban a SZISZ legfelsAbb szerve a SZISZ KB. Lebontja a kongresszusi határozatokat, meghatározza a fő feladatokat és e SZISZ tevékenységének koncepcióját, tartalmát. A SZISZ KB a csehszlovákiai Iffúság és gyermekok képviselője. Az alacsonyabb szintű szerveket ez a csúcsszerv irányítja. Rendszerint háromhavonként ülésezik. Fontos kérdések megvitatására a SZISZ KB országos SZISZ-knnferenciát hívhat össze. Az országos konferencia határozata — miután azt a SZISZ KB jóváhagyta — az összes SZISZ-szerv, szervezet és tag számára kötelező érvényű. 27. A SZISZ KB megválasztja: al az elnökséget, amely a SZISZ KB ülései közötti időszakokban a munkát irányítja, és tevékenységéről a SZISZ KB-nek számol be; b) a titkárságot, amely a KB operatív szerve; ■ mindennapi munkát Irányítja, főleg pedig ellenőrzi a határozatok teljesítését. Ez a szerv irányítja és ellenőrzi a függetlenített tisztségviselők munkáját; tevékenységéről a SZISZ KB-nek számol be; c) a SZISZ elnökét, alelnökelt és titkárait, és megerősíti tisztségében a SZISZ Központi Revíziós Bizottságának elnökét és a SZISZ Központi Pionirtanécsának elnökét. DIFFERENCIÁLT TEVÉKENYSÉG A SZISZ BEN 26. A SZISZ állandóan a csehszlovák Ifjúság összes társadalmi és korcsoportja szocialista egységének szilárdításán munkálkodik. Az egység rendszeres elményftése érdekében konkrét tevékenységében differenciált módon hajtja végre 8 feladatokat. A dolgozó és tanulóifjúság, a hadseregben működő fiatalok és a gyermekek körében különféleképpen kell biztosítani a feladatok megoldását, így az Irányítás minden szintjén Illetékes tanácsokat hozunk létre. A tanácsok módszertani és szakmai szervek, és a SZISZ Illetékes szerveinek megbízásából irányító szervekként is működnek. összetételüket (a pionirtanácsok kivételével) a SZISZ illetékes szerveinek tanácskozásán hagyják jóvá, és a szerv vezetése alatt is működnek. A tanácsok szerepét, helyzetét és feladatait a SZISZ KB irányelvei szabályozzák. 29. Differenciált tevékenység folyik a főiskolások körében is. Ez a főiskolai SZISZ-szervek munkájában jut kifejezésre. Ezeknek a szerveknek helyzetét, szerepét, feladatait a SZISZ KB irányelvei szabályozzák. 30. A fegyveres testületeknél működő SZISZ-szervezetek a SZISZ Alapszabályai szerint tevékenykednek és a kongresszus, valamint a SZISZ KB határozataihoz Igazodva dolgoznak, az illetékes katonai és belügyminisztériumi politikai szervek utasításait és irányelveit teljesítik. Együttműködnek az üzemekben. Iskolákon és helységekben működő szervezetekkel és pionírcsapatokkal, és főleg a katonai-hazafias, valamint a honvédelmi neveléshez járulnak hozzá. A SZISZ PIONÍRS7ERVEZETE 31. A SZISZ Pinnlmzervezete sznclallsta KTermekszervezet és a SZISZ elvilazzthatatlan alknlóaleme. A Flonlrazervezel agyséces és enkéntes tümegszervezat. A Pinnirszervazat szocialista hazafiságra, proIatAr és szocialista nemzetküziségre neveli a gyermekeket, és hozzá- járul nemes erkölcsi tulajdonságaik kialakításához. Tagjait a kommunista párt. a szocialista haza és a dolgozó nép Iránti tiszteletre, odaadásra neveli és ösztönzi. A szervezel aktív szervezeti tevékenységre, a szocializmus építésére és értékelnek elsajátftáséra nevel. Felismeri a pionírok jogos Igényeit, és velük együttműködve munkálkodik azok kielégítésén. 32. A Pionfrszervezet specifikus, viszonylag önállé része a SZISZ-nek. Tevékenységében a SZISZ Alapszabályaiból és szerveinek határozataiból indul ki. Céljait, feladatait és tevékenységi eszközeit a SZISZ Pionfrszervezetének Szervezési és Működési Alapelvei rögzítik. Ez a dokumentum egyúttal a pionfrszervezeli tagság feltételeit is meghatározza. A szervezetnek salát jelkénrendszere van, amelynek létrehozásánál a gyermek- és Ifjúsági mozgalom forradalmi ha- gyományelbél indultak ki. A SZISZ Pionfrszervezetének tanácsait a Pionfrszervezet dolgozóinak konferenciáin választják meg. A pienfrtaná- csok összetételét a SZISZ ..konferenciái ás kongressznsai hagyják jóvá. A SZISZ VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA 33. A SZISZ vagyona a szervezet sokoldalú tevékenységúf és annak gazdasági biztosítását szolgálja. A vagyon a szervezet szocialista tulajdona. Alkotóelemei: a tagdíjakból származó anyagi és pénzeszközök, a SZISZ tevékenységéből származó jövedelem, az ajándékokból és egyéb forrásokból származó értékek. A SZISZ gazdasági létesítményeinek anyagi és pénzügyi eszközei is a szervezet vagyonához tartoznak. Egyes szervek, alapszervezetek, pinnírcsoportok és gazdasági létesítmények a szervezet vagyonának egy részét feladataik teljesítése közben használják és kezelik. A szervezet vagyonát a SZISZ-szerveknek és tagoknak gazdaságosan, céljának megfelelően kell felhasználntnk és gondoskodniuk kell annak védelméről. 34. A SZISZ gazdálkodásában egységes költségvetés érvényesül. Az éves költségvetést a SZISZ KB Elnökségének javaslatára a SZISZ KB hagyja jóvá. Vagyonjogi tekintetben a következő SZISZ-szervek és szervezetek tekinthetők saját vagyonnal rendelkező Jogi személynek: a SZISZ KB, a SZISZ Cseh. lllgtve a Szlovák Központi Bizottsága, a vállalati, helyi és városi SZISZ-bizott- ságok, az üzemi és a velük egyenrangú SZISZ-bizottságok. a SZlSZ-alapszervezetek (a közép- és főiskolai SZlSZ-szer- vezetek kivételével a pionírcsopnrtok. A SZISZ KB, a SZISZ Cseh, Illetve Szlovák Központi Bizottsága ideiglenesen vagy állandó jelleggel további szervezeteket és szerveket is felruházhat vagyonszerzési joggal. Illetve bizonyos szervezetek, szervek számára megtilthatja a vagyonszerzést. A SZISZ KB, a SZISZ Cseh, Illetve Szlovák Központi Bi Zottsága a SZISZ feladatainak teljesítésére a jogszabályok értelmében gazdasági létesítményeket alapíthatnak, és ezeknek kezelésre anyagi és pénzeszközöket adhatnak ét. A SZISZ gazdasági létesítményei mindig szocialista szer vezetként. jogi személyként szerepelnek, mégpedig a létesítmények vállalattá nyilvánításától kezdődően. A SZISZ és a Pionírszervezet tagja! a szervezetbe való belépéskor beiratkozási díjat fizetnek, amelynek összegét a SZISZ KB határozza meg. A SZISZ és a Pionírszervezef tagjai tagsági díjának összegét It a SZISZ KB határozza meg. Az alapszervezetek, ptonírcsoportok, szervek és gazdasági létesítmények gazdálkodásának összhangban kell lennie az érvényes jogszabályokkal. A SZISZ ELLENŐRZŐ SZERVEI 39. A SZISZ gazdálkodásának ellenőrzésére az alapszarve- setek és a pnnírcsoportok ellenőröket, az egyesített taggyűlések, konferenciák és kongresszusok pedig revíziós bizottságokat választanak. A revíziós bizottság elnököt vá laset. 36. Az ellenőrök és a revíziós bizottságok felülvizsgálják az Illetékes SZISZ-szervek és az azoknak alárendelt létesítmények gazdálkodását, ellenőrzik a pénzügyi eszközök szerzésének és hasznosításának, a SZISZ vagyonával való gazdálkodás módját, a költségvetés teljesítését és a tagság nyilvántartását. A revíziós bizottság elnöke és az ellenőrök tanácskozási joggal részt vesznek az illetékes SZISZ-szervek ülésein. Az ellenőrök és a revíziós bizottságok tevékenysége a SZISZ KB által jóváhagyott irányelvekhez igazodik. A SZISZ JELKÉPRENDSZERE 37. A SZISZ jelképrendszere a SZISZ-zászlóböl és a szövet ség jelvényéből áll. A jelképrendszer kivitelezéséről és alkalmazásának mód járói a SZISZ KB dönt, A SZISZ és a SZISZ Pionírszervezete egyenruhájával és az egyenruha viselésével kapcsolatban is ez a szerv dönt.
