Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-10-25 / 43. szám

m I

A SZOCIAUSTÄ IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG

alapszabályai

(JÓVÁHAGYTA A SZISZ II. KONGRESSZUSA)

A Szocialista Ifjúsági Szövetség egységes és önkéntes társadalmi szervezet. Saraiban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ifjait és lányait, a haza aktiv építőit és védőit tömörfti.

A SZISZ tevékenységét társadalmunk vezető ereje. Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetése alatt fejti ki.

Tevékenységében a kommunista párt programjábúl és céljaiból indul ki, az ifjú nemzedéket sokoldalú tevékenységével nyeri meg ezek végrehajtásához. A fiatalokat alkotó é- letmódra, munkára és tanulásra, a fejlett szocialista társadalom épftésére ösztönzi, arra törekszik, hogy a SZISZ-ben az ifjúság politikai és közéleti tapasztalatokat szerezzen, hogy az ország jő gazdáivá váljon. A SZISZ segíti a fiatalokat a szocialista életmód, a szocialista osztálytudat és erkölcs kialakításában.

A SZISZ céltudatosan felkészíti és javasolja tagjait a kommunista pártban való tagjelöltségre és tagságra. A CSKP tagjai közé való felvétel a SZISZ-tag tevékenységének legmagasabb elismerése.

Tevékenységében a SZISZ a marzizmus-lenlnizmus, a munkásosztály forradalmi tanításából indul ki. Arra törekszik, hogy ezt a fiatalok céltudatosan elsajátítsák és mindennapi munkájukban alkotóan érvényesítsék.

A SZISZ állandóan tanul munkásosztályunk és annak élcsapata — Csehszlovákia Kommunista Pártja — forradalmi örökségéből, nemzeteink haladó hagyományaiból, a haladó ifjúsági és gyermekmozgalom legjobb tapasztalataiból, a munkások, szövetkezeti parasztok, értelmiségiek és az Osz- szes dolgozó szocializmust építő mnnkájáből és hősiességéből.

Tevékenységével a SZISZ a szocialista hazafiság, a proletár és a szocialista nemzetköziség ifjúságunk körében való fejlesztésére és elmélyítésére törekszik; gondoskodik arról, hogy fiataljaink öntndatas hazafiakká és a szocialista közösség védelmezőivé váljanak. Aktívan kiveszi részét a csehek, a szlovákok és a CSSZSZK-ban élő nemzetiségek testvéri internacionalista kapcsolatainak, a cseh és a szlovák valamint a szovjet ifjúság és a szovjet ifjúság szervezete — a dicső lenini Komszomol — kapcsolatainak elmélyítéséből. Fejleszti együttműködését a szocialista közösség országaiban dolgozó ifjúsági és gyermekszervezetekkel; a háborúk és az imperializmus elleni küzdelemben, a békéért és a szocializmusért folyó harcban szilárdítja a barátságot a világ haladó ifjúságával. Aktívan tevékenykedik a haladó nemzetközi gyermek- és ifjúsági szervezetekben, főleg a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségben és a Nemzetközi Diákszövetségben.

A SZISZ a népgazdaság összes ágazatában fejleszti a fiatalok munkahelyi kezdeményezését, részt vállal a tudomány, a technika, a kultúra és a művészet, a testnevelés, a turiz- mns és a honvédelem fejlesztéséből. Tagjait a munkahelyt, iskolai és az állampolgári kötelességek példás teljesítésére ösztönzi, hozzájárni a kötelességtndat fejlesztéséhez, szerénységre és becsületességre nevel. Tagjait a munka, a szo- ciifista épftés eredményeinek megbecsülésére, az idősebbek, szülők, munkatársak, barátok iránti figyelmességre oktatja.

A SZISZ tovább szilárdítja saját szervezeti egységét, és azt a demokratikus centralizmus alapelvein, a tagság és a SZISZ-szervek alkotó kezdeményezése és aktivitása alapján épftl.

A SZISZ a Nemzeti Front elválaszthatatlan része. Kozde- ményezően együttműködik annak összes szervezetével, főleg pedig a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal, a Csehszlovák Testnevelési Szövetséggel, a Honvédelmi Szövetséggel, a Csehszlovák Nőszövetséggel, és a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Szövetséggel. Ezekkel együtt hozzájárni az egységes nevelés megvalósításához, a fiatalok sokoldalú tevékenysége fejlesztéséhez, gazdasági, szociális, knltnrálls igényeik és érdeklődésük kielégftéséhez.

Az ifjúság aktívan részt vállal az állam, a társadalom irányftásában, a társadalmi kérdések megoldásában, fgy a SZISZ hozzájárni a socialista demokrácia fejlesztéséhez és elmélyítéséhez, a szocialista államiság és törvényesség megszilárdításához. Legkiválóbb tagjait és tisztségviselőit a nép- képviseleti testületek képviselőivé, közéleti és társadalmi funkciókba javasolja. Támogatja az ilyen fiatalok tevékenységét, igényes feladataik végrehajtásában segítségükre van, és kezdeményezéseket tesz a fiatalok jogos igényel kielégítésére.

Az ifjú nemzedék képviselőjeként működő SZISZ a CSKP szervei és szervezetei, az állami és gazdasági szervek és a társadalmi szervezetek elé javaslatokat terjeszt, hozzá- járnlva fgy a fejlett szocialista társadalom építéséhez, a fiatalok sokoldalú és harmonikus fejlődéséhez. Ehhez saját eszközeit és — megegyezés alapján — a szocialista állam, a gazdasági és társadalmi szervezetek kezelésében levő eszközöket veszi igénybe. Saját anyagi-műszaki bázisát ezek segítségével építi és gyarapítja.

A SZISZ elválaszthatatlan alkotóelemeként működik a SZISZ Pionfrszervezete, amely a CSKP programja és céljai értelmében alkotó munkával és érdekes tevékenységgel á- polja a gyermekekben a szocialista hazafiság, a proletár és a szocialista nemzetköziség érzését, hozzájárni a nemes erkölcsi tulajdonságok kialakításához és felkészíti a pionírokat a SZISZ-be való belépésre. A SZISZ céltudatosan gondoskodik a pionírszervezet tevékenysége színvonalának rendszeres fejlesztéséről. A SZISZ legkiválóbb tagjait és azokat a további állampolgárokat, akik politikai, erkölcsi és szakmai szempontból kedvező adottságokkal rendelkeznek a gyermekekkel végzett mnnkához, megnyeri a legfiatalabb nemzedék szocialista szellemben való nevelésére. A párt- állami és társadalmi szervek elé kezdeményező módon javaslatokat terjeszt a gyermekek nevelésével és a SZISZ Plonírszer- vezete tevékenységének problémáival kapcsolatban.

A SZOCIALISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG TAGJAI, A TAGOK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI

1. A Szocialista Ifjúsági Szövetségben való tagság feltételei;

A CSSZSZK minden 14—30 év közötti állampolgára a SZISZ tagja lehet, amennyiben egyetért a SZISZ küldetésével, céljaival és Alapszabályaival, és ezekkel összhangban a szervezetben aktívan dolgozni és a fejlett szocialista társadalom épftésénél tevékenykedni kíván.

A SZISZ-nek külföldi állampolgárok is tagjai lehetnek, a- mennyiben azok huzamosan a CSSZSZK területén élnek. Ezek felvételét a SZISZ KB hagyja jóvá, de a jóváhagyás jogát a központi szerv alsóbb szervekre is átruházhatja.

A SZISZ-be való belépés önkéntes. A jelentkező felvételéről az alapszervezet taggyűlése írásos jelentkezés alapján egyenként dönt.

A tagság érvényes SZISZ-tagsági igazolvánnyal igazolható.

A tagsági igazolvány átvételekor az új SZISZ-tag aláfrá- sával bitelesfti a következő szövegű fogadalmat; „A Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjává válók, hogy tevékenységemmel és életemmel segítsem szocialista hazám építését és védelmét.“

2. A SZlSZ-tagság megszűnése:

A SZISZ-tagság következőképpen szűnhet meg:

a] a nyilvántartásból való törléssel, amennyiben a 30. életévét betöltött tag nem tagja a SZISZ vagy a SZISZ Pionírszervezete valamely szervének, illetve annak nem dolgozója. A 30. életévét betöltött SZISZ-tag kívánságára az alapszervezet a tagságot meghosszabbíthatja.

b) a tagság komoly okokból való megszűntetésével, ha a SZISZ-tag számára a szervezetben való tevékenység hat hónapnál hosszabb időtartamra lehetetlenné válik, és így nem teljesítheti az Alapszabályokból reá háruló kötelezettségeket. A tagság megszüntetéséről — a kérdésnek a bizottságban való alapos megvitatása után — az alapszervezet taggyűlése dönt.

n| kizárással, amennyiben a SZISZ-tag tudatosan megsér tette a SZISZ hírnevét és érdekeit, a SZISZ Alapszabályait vagy a szocialista törvényességet.

3. A SZISZ-tag kötelességei

A SZISZ tagja köteles;

a) teljesíteni a SZISZ Alapszabályait és a SZISZ-szervek határozataiból reá háruló kötelezettségeket, elsajátítani a marxista-leninista világnézetet, megismerkedni a CSKP politikájával és céljaival, és alkotóan munkálkodni azok vég- réhajtásán.

b) a szocialista ember tulajdonságainak elsajátítására, a CSSZSZK iránti hazaszeretet elmélyítésére, a munkában, a tanulásban és a honvédelemben való példamutatásra;

c) tovább szilárdítani a Szovjetunióval, a szocialista közösség többi országával és az egész világ haladó ifjúságával az internacionalista kapcsolatokat, a nemzetek közötti békét;

d| aktívan és kezdeményezően részt vállalni alapszervezete munkájából és tevékenysége sokoldalú fejlesztéséből. Konkrét feladatok teljesítésével el kell mélyítenie a SZISZ e.sz- mel, szervezeti és akcióegységét;'

e) a fejlett szocialista társadalom építése javára gyarapítania kell politikai és szakmai ismereteit, sokoldalúan tovább kell fejlesztenie szellemi és testi képességeit;

fj megbízatásait felelősséggel kell végrehajtania, és erről annak a szervnek vagy szervezetnek kell beszámolnia, amelyikben dolgozik;

g) rendszeresen fizetni e tagdíjat, és törődni tagsági igazolványával.

4. A SZISZ-tag jogai

A SZISZ-tag jogai a következők;

a) részt vehet alapszervezete tanácskozásain, befolyásolhatja a közös döntéseket. A szerveknek azokon a tanácskozásain, amelyeken személyéről, tevékenységéről és magatartásáról esik szó, jelen lehet;

bj választhat, megválaszthatják, jelölteket javasolhat a SZISZ és a SZISZ Pionírszervezete szerveiben;

n| javaslataival, hozzászólásaival, elképzeléseivel, pana szávai, bírálatával, támogatás iránti kérelmével (társadalmi érvényesülésével, magánéletével kapcsolatban) a SZISZ-szer- vekhez fordulhat. E tekintetben a SZISZ KB is igénybe vehető. .A megkeresett szerv köteles a tag javaslataival, kérelmével és hozzászólásaival foglalkozni, és azokra két hó- nanon belül válaszolni;

d) a SZISZ Alapszabályai szellemében nézeteit és a szervezet tevékenységével kapcsolatos tapasztalatait az ifjúsági sajtóban közzé teheti:

e) alapszervezete beleegyezésével nyilvántartott (regisztrált) tagként más alapszervezetben is tevékenykedhet;

f) tevékenysége közben igénybe veheti a SZISZ berendezéseit, a szervezet által nyújtott előnyöket.

5. jutalmak a SZiSZ-ben

A SZISZ és a SZISZ Pionfrszervezete tagjait, kollektivált. alapszervezeteit és szerveit, a pionfrkollektfvákat és -szerveket a munkában elért rendkívüli eredményekért, a szervezetben vagy a szervezeten kívül kifejtett kiemelkedő tevékenységéért a SZISZ-szervek jutalomban és kitüntetésben részesítik.

A SZISZ olyan állampolgárokat is kitüntetésben és jutalomban részesít, akik nem tagjai a szervezetnek, de az ifjúságnak példát mutatnak, vagy tevékenységükkel hatékonyan támogatják a SZISZ-t és annak Pionfrszervezetét. Külföldi állampolgárok is kaphatnak ilyen kitüntetést.

A legkiválóbb egyéneket és kollektívákat, amennyiben tevékenységükben rendkívüli eredményeket érnek el. a SZISZ- szervek állami kitüntetésre is javasolhatják.

A SZISZ Központi Bizottsága a csehszlovákiai ifjúság! és gyermekmozgalomban, illetve a haladó ifjúsági és gyermek- -vllágmozgalomban szerzett rendkívüli érdemekért SZISZ- -dísztagságot adományozhat. Egyéb kitüntetések odaítélése a SZISZ KB által jóváhagyott alapelvek szerint történik.

A SZISZ-tagoknak joguk van az ifjúsági szövetségben végzett munkáért adományozott kitüntetések és a testvéri ifjúsági szervezetektől kapott kitüntetések viselésére.

6. Büntetések a Szocialista Ifjúsági Szövetségben

A SZISZ Alapszabályainak megsértéséért — az elvtársi bírálat és az eset nyilvános megvitatásának eredménytelensége esetén — az alapszervezet taggyűlése vagy a SZISZ- -szerv dönthet a vétkes megbüntetéséről. SZISZ-szerv tagja csak annak a szervnek a beleegyezésével büntethető meg. amelynek az illető tagja, illetve felsőbb szerv hozhat döntést az illető megbüntetéséről.

Az alapszervezetek és a SZISZ-szervek elsősorban neveléssel kötelesek hatni a tagságra, és a fiatalokat az elkövetett hibák kiküszöbölésére kell ösztönözniük. A büntetés elsősorban nevelő szándékú legyen.

A büntetés lehet;

a) figyelmeztetés

b) megdorgálás;

c) kizárás.

A SZISZ-bőI való kizárást —- amely a szervezetben alkalmazható legsúlyosabb büntetés — csak a SZISZ Alapszabályainak dnrva megsértése vagy a szocialista törvényesség megszegése esetén, az összes többi nevelési eszköz alkalmazásának eredménytelensége után, szélsőséges megoldásként alkalmazzák. A kizárásról szóló döntést az illetékes járási bizottságnak vagy felsőbb szervnek kell jóváhagynia.

A SZISZ-ből kizárt személy egy év elteltével újból folyamodhat felvételért. Amennyiben magasabb szintű szerv zárta ki, újbóli felvételéhez e szervnek is hozzá kell járulnia.

A megbüntetett SZISZ-tagnak joga van egy hónapon belül felsőbb szervekhez — egészen a SZISZ KB-ig — fellebbezni.

A büntetés Ifjúsági szövetségi kitüntetés megvonásával is összekapcsolható. Ehhez a kitüntetést adományozó szerv jóváhagyása szükséges.

7. A kitüntetések és büntetések nyilvántartásánál a SZISZ KB által jóváhagyott irányelvek szerint keli eljárni.

A SZISZ SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS BELSŐ DEMOKRÁCIÁJA

B. Szervezeti szemponlböl a SZISZ önálló. Szervezeti felépítésénél — miközben óllamonk szövetségi felépítését teljes mértékben figyelembe vesszük — a demokratikus centralizmus érvényesül. Ennek értelmében;

aj az összes SZISZ-szerv megválasztása alulról felfelé történik;

b) a SZISZ-szervek az okét megválasztó szervezeteknek és a felsőbb szerveknek rendszeresen beszámolnak tevékenységükről;

cj megtartják a szervezeti fegyelmet, a kisebbség és az egyének alávetik magukat a többség döntéseinek; a határozat elfogadása után mindenki aktívan köteles tevékenykedni annak végrehajtásáért;

d) a felsőbb szervek határozatai kötelező érvényűek az alsóbb szervek, szervezetek és a tagok számára.

9. A szervezetek és szervek elrendezése és kiépítése területi-termelési elv szerint történik.

Alapszervezeteket munkahelyeken, iskolákon és a SZISZ- -tagok lakóhelyén létesítenek. Ezek járási, kerületi és köz- társasági szervezetekbe tömörülnek. Egy bizonyos területen hatáskörrel bíró szervezet rendszerint a területen működő összes SZISZ-szervezet fölé van rendelve.

10. Az alapszervezet legfelsőbb szerve a taggyűlés; a járási és kerületi szervezeteknél a konferencia, a CSSZK-ban és az SZSZK-ban a köztársasági kongresszus, a CSSZSZK viszonylatában pedig a SZISZ-kungresszus a legfelsőbb SZISZ-szerv.

A szervezetek és szervek a tagok és küldöttek többségének jelenléte esetén határozatképesek.

A szervek döntése a jelenlévők többségének helyeslő szavazatával válik érvényessé. Felsőbb szerv semmissé nyilváníthatja az alsóbb szintű szerv határozatát, ha az ellentétes a SZISZ Alapszabályaival és a felsőbb szervek határozataival.

A gyűlések, konferenciák és kongresszusok bizottságokat választanak, amelyek a tanácskozások közötti Időszakban és hatáskörökben az illetékes szervezetek tevékenységét Irányítják. A választások nyílt vagy titkos szavazással történnek. A szavazás módjáról a SZISZ-szerv dönt. A választási időszakban a SZISZ-szervek létszámát kooptálással Is ki lehet egészíteni. A kooptált tagok létszáma a választással megválasztott tagok létszámának legfeljebb egyharmada lehet, ti. Tanácskozásaikon és tevékenységükben a SZISZ-szevvezo- tek és szervek a kollektív döntés alapelveihez igazodnak.

A szervek és szervezetek tanácskozásain biztosított a szabad véleménycsere; nézeteiért senki sem üldözhető.

A SZISZ minden tagja részt vállalhat a szövetség tovább feílesztésével kapcsolatos kérdések tárgyilagos megvitatásából. Ez minden egyes tag alapvető joga és a szervezeten belüli demokrácia fontos alapelve, amelynek érvényesítésével hozzájárulunk az öntudatos fegyelem és. a szervezethez fűződő kapcsolatok szilárdításához.

Az alacsonyabb szintű szervek és szervezetek javaslataikkal és bírálataikal a magasabb szintű szervekhez fordulhatnak. Ezek kötelesek a kérdésekkel foglalkozni, és támogatni az alacsonyabb szintű szervek és szervezetek helyes kezdeményezését.

12. Á SZISZ'Szervei tevékenységükben az Ifjúsági aktívákra támaszkodnak, az egyes munkaterületeken pedig szakmai .segédaktívákat — tanácsokat és szakbizottságokat — hoznak létre. Ezek az illetékes szerv vezetésével és döntései alapján részt vállalnak a végrehajtásból, az ellenőrzésből, az úf tagok megnyeréséből és a többi fiatal alkotó tevékenysége és kezdeményezőkészsége kibontakoztatásából.

AZ ALAPSZERVEZETEK

1.3. A SZISZ-szervexetI telépitésónek láncszemei az alapszer- vezetek. Elsősorban ezekben dől el. milyen konkrét eredményeket érünk el a SZISZ tevékenységének sokoldalú fejlesztésében, a fiatal nemzedék miként veszi ki részét a kommunista párt politikájának megvalósitásában, a szocialista állam és a Nemzeti Front feladatainak teljesítésében; főleg ezen a szinten mutatkoznak meg a gyermekek ét az ifjúság életével kapcsolatos tennivalók.

Létrehozásokra ipari és mezőgazdasági üzemekben, építkezéseken és más munkahelyeken, szakmunkásképző Intézetekben és iskolákon, fegyveres alakulatoknál és lakéhe- lyeken kerül sor, amennyiben legalább 5 SZISZ-tag van a kérdéses területen.

A SZISZ-alapszervezet megszűnik létezni, ha a taglétszám 5 alá csökken. Erre csak az összes pénzügyi és vagyonjogi igényok kielégitése után lehet sort keríteni.

Szervezet létrehozását és megszűnését a SZISZ illetékes járási bizottsága hagyja jóvá.

Felsőbb szerv döntésével SZISZ-alapszervezet abban az e- setben szüntethető meg, ha tevékenysége ellentétes a SZISZ Alapszabályaival. Ilyen döntés ellen — egy hönapon beiül — egészen a SZISZ KB-Ig fellebbezhetnek az érintettek.

14. Az alapszervezet leglelsőbb szerve a taggyűlés, amelyet havanként legalább kétszer keli összehívni. Hatáskörében ez határozza meg a tevékenység irányát, ez a szerv dönt a pénzeszközökkel és a szervezet vagyonával való: gazdálkodás kérdéseiben. Az alakuló vagy évzáró taggyűlésen — kétéves időszakra — bizottságot és ellenőröket választanak. Az évzáró taggyűlés megválasztja az össznzemi (és a vele azonos szintű) konferencia, a helyi, a városi és a járási szisz-konferencia küldötteit. A bizottság elnököt és más tisztségviselőket választ, és a taggyűlések közötti időszakokban irányítja a szervezet munkáját, biztosítja a felsőbb szervek és a taggyűlés határozatainak teljesítését. Saját tevékenységéről a taggyűlésnek, az alapszervezet tevékenységéről pedig a felsőbb szerveknek rendszeresen beszámol. Az alapszervezet — választott küldöttei révén — jelen van a magasabb SZISZ-szervek megválasztásánál.

15. Az alapszervezeteknek ezek a tő feladatai:

a) sokoldalú tevékenységükkel hozzájárulnak a fejlett szocialista társadalom fiataljainak munkára és életre való felkészítéséhez, az ifjúság jogos igényeinek kielégítéséhez és minél több fiatalnak a SZISZ-be való megnyercsebez, felvételéhez;

b) aktívan fejlesztik az eszmei-nevelő munkát, elmélyítik a marxista-leninista ismereteket, a CSKP politikájának ismeretét, a fiatalokat megnyerik e politika tudatos megvalósítására; tevékenységükben továbbfejlesztik a mnnkásosztály és a kommunista párt forradalmi hagyományait; tudatosítják, hogy a szocialista építésben elért eredmények jogos büszkeséggel tölthetnek el bennünket; elmélyftik a szocialista hazafiság, a proletár és a szocialista nemzetköziség érzését, ápolják a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országa ifjüságához és népéhez fűződő szeretet és testvériség érzését.

c) a fiatalokat a mnnka tiszteletére és öntudatos munkaszeretetre, tanulásra, szakképzettségük és ügyességük fejlesztésére ösztönzik; akciékat szerveznek a népgazdasági