Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1977-10-11 / 41. szám

TUDOMÁNY VAsAR világszínvonalon Igaz!, hamisítatlan vásárláz­ban élt az elmúlt napokban Morvaország metropolisa. Na­ponta ezerszámra érkeztek az ország minden tájáról az ér­deklődők, a 19. brnói nemzet közt gépipari vásárra. Mint Andrej BarCák, cseh szlovák külkereskedelmi mi­niszter az újságíróknak el­mondta, az ipari újdonságok világszínvonalú vásárán a kül­kereskedelmi forgalom terje­delme a két évvel ezelőtti ada tokhoz viszonyítva 9,3 száza­lékkal nőtt, a szocialista or­szágok közötti forgalom pedig 11,4 százalékkal emelkedett az említett Időszakban. Gyümöl csözőnek és rendkívül ered ményesnek nevezhetők keres­kedelmi kapcsolataink a Szov­jetunióval, amit az alábbi né­hány adat Is szemléltetően bi­zonyít: A háború utáni évektől kez­dődően a tavalyi év végéig 14 000 hűtőberendezést. 1 mii lió '40 ezer motorkerékpárt 42 000 teherautót stb. szállítot­tunk szovjet megrendelésre. Természetesen számottevően emelkedett a behozatal is. A .Qsehszlg.yélí Sajtóirpda ta- jéközfatója szeflnf*a""s2ocialls- ta országokkal megkötött szer­ződések értéke a. következő­képpen alakult: — az exportszerződéseké 16,7 milliárd koronát, az Import­szerződéseké 9,4 milliárd koro­nát tett ki. Más országokkal hazánk 1,6 milliárd korona értékű export- és 1,2 milliárd korona értékű importszerződést Kötött. Á leg-' nagyob értékű szerződést a Szovjetunióval kötöttük meg, éspedig 11,5 milliárd korona értékben. A vásáron a legnagyobb Uz-. letet — hangsúlyozza a hírügy­nökségi jelentés — 9,5 milliárd korona értékben — a Moto- kov külkereskedelmi vállalat bonyolította le. A Strojexport 3,9, a Strojlmport 3,7, a Skoda- ■’vport 2,2 milliárd koronával V' ­■. “"í i ém járult hozza áruforgalmunk gyarapításához. A 19. nemzetközi gépipari vásáron — nyilatkozta jaroslav Procházka mérnök,, a vásár csehszlovák részlégnek az igazgatója — megközelítőleg 29 milliárd korona értékben kö­töttek árucsere-forgalmi szer­ződéseket a csehszlovák kül­kereskedelmi vállalatok. Ez a mintegy 5800 üzletkötési tár­gyalás eredménye. Az Idei vásár forgalma a ta­valyihoz képest 13 százalékkal volt nagyobb, s egyre emelke­dik a műszaki színvonala Is. A látogatók száma elérte a 370 ezret. A felsorolt számadatok egyéb­ként Ipari üzemeink dolgozói­nak becsületes munkáját, szor­galmát, Igyekezetét bizonyítják. A vásár keretében megtartott tudományos-műszaki ■ progra­mok több mint 14 000 szak­ember részvételével 43 akciót szerveztek. A látogatók a mechanikus vezérlésű megmunkáló közpon­tokat, esztergákat, maró- és fú­rógépeket többnyire működés közben láthatták. A legtöbb Ilyen elmés szerkezet a KGST- tagországok műszaki és terme­lési együttműködése alapján jött létre. A tagállamok sike­res együttműködéséről tanús­kodik az Interelektro-társulás kiállítása Is. Itt, a brnói Mű­szaki Múzeumban őrzött Ide- jétmúlta gépek (például az ismert kutató, V. Kaplan kí­sérleti turbinája] mellett lát­hattuk a szovjet Atomenergo- export és a Skodaexport által közösen bemutatott, a szocia­lista államokban épülő, VVER- 440-es atomerőművek egyes tartozékait. A vásáron bemu­tatott termékek azt bizonyítot­ták: a csehszlovák kohászat és gépipar kimagasló eredmé­nyeket ért el. A színvonalas 19. Ipari vá­sáron, az emberi agy és mun­ka eredményeinek bemutatóján 29 kiállító ország termékeit i tekinthették meg a látogatók.,' A hagyományosan nagy látoi| gatottságnak örvendő „G“- pavilonban az egészségügyi technika vívmányai szerepel­tek. Az NDK-gyártmányok mél- I tón váltották ki a szakembe- 'j rek elismerését, hiszen a llp- ; csel vásáron aranyéremmel df jazták őket. Gazdag vásár volt az Idei. i Zolczer László * Foto: a szerző á szovjet-francia űrkuta- ** tásl egyezmény kereté ben érdekes kísérlet élőké szítésén dolgoznak. Alkal más Időpontban indított ra­kétával ballont juttatnak fel a Vénus légkörébe. A műszereket hordozó lég­gömb — amely automatiku­san, a szomszéd bolygó kö­zelében fúvódik tel — mé­réseket végez majd a Vénus felső légkörében. VALÓBAN GOMB A léggömbnek, mint ku- tatóeszköznek érdekes a pályafutása a tudomány történetében. Századunk el­ső évtizedeiben Hess és Kohlhörster léggömbbel e- melkedett a magasba, s fel­fedezte a máig sem tisztá­zott eredetű, nagy energiá­jú kozmikus sugárzást. Ez az anyagi részecskékből ál­ló sugárzás tulajdonképpen minden Irányból egyforma erősséggel érkezik a lég­kör felső rétegeibe. A Föld gömb alakját spa­nyol és portugál hajósok útjai bizonyították. Az 1930- as években az amerikai Stevens és Anderson ballon­nal több mint 20 kilométer magasságig emelkedett, s lefényképezte a Csendes­óceán fölött a látóhatárt, izeken a fényképeken lát szott először, hogy a hori­zont nem egyenes, hanem görbült. S aki az első volt: 1961-ben jurlj A. Gagarin a Vosztok ablakából — 300 kilométer magasságból — szabad szemmel figyelhette meg a látóhatár erős gör­bületét. A LÉGKÖRÖN TOL Negyed századdal ezelőtt, 1952-ben Audoin Dollfus francia csillagásznak érde­kes ötlete támadt. A világ­hírű Piccard professzor SZOVJET­FRANCIA KÖZÖS ÜRTERV BALLON A FÖLÖTT léggömbkísérletein felbuz­dulva különleges megoldású ballont konstruált. Az ész- lelökosarat gyakran több léggömb, ballonfürt emelte a magasba. Dollfus a Mar­sét vette célba! Neki sike­rült először kimutatnia a magasból, hogy ennek a 6860 kilométer átmérőjű bolygónak a légkörében csekély mennyiségű vízpára van. Akkor már mindenki tudta, hogy a távcsöves megfigyeléseket a Föld lég­körének vibrálása torzítja. A levegő, mint láthatatlan fátyol, a távoli égitestei finomabb részleteit egysza* rüen eltakarja előlünk. Ml» nél magasabbra emelikedli a megfigyelő, vizsgálódása annál pontosabb lehet. Doll» fustól származik az az ér» dekes magyarázat, hogf miért narancsszínű, vöröses» sárga a Mars? A francia kutató szerint a szomszédos bolygó sivatagos vidékeit vörös vasérc, llmonlt, bo» rítja, elporladt állapotban. Ezt az elméletet eddig sem cáfolni, sem igazolni nem sikerült. A STRATOSCOFE Két évtizeddel ezelőtt Schwarzschild amerikai csil­lagász automata távcsövet szerkesztett, amely a stra- toscope nevet kapta. Óriási léggömbbel 24 kilométer magasságba küldte fel a be­rendezést. Elektromos ener­giával vezérelt parányi szervómotorok odafönt meg­szüntették a léggömb hin­tázását, majd a műszerek megkeresték a Napot, s több ezer felvételt 'készí­tettek róla. A csillagászati fényképezés száz éve alatt addig a Napról alig néhány . felvétel készült: megaka­dályozta a fotózást a lég­kör. A napraforgó strato- scope azonban a légkör 99 százaléka fölé emelkedett, s elsőrendű képek egész so­rát készíthette el automati­kusan. A bolygókra nem lehet bármely időpontban rakétát indítani. A legközelebbi kedvező időpont a Venus felé 1978 augusztusa, addig a tervek szerint elkésrúlhet a Venus-ballon. A szovjet- francia kísérlettől sokat vár a tudomány, mert most nem a bolygó felszínét, ha­nem 50—70 kilométer ma­gasságú légrétegeit vizsgál­ják majd. A világ élelmiszerellátása ; 2000-ig , Az emberiség fele napjainkban is csak nagy ne­hézségek árán és hiányos összetételben jut hoz­zá a táplálékhoz. A rossz termést hozó esztendők­ben sok millió ember esik áldozatául az éhhalál- nak, pedig az ezredfordulóra még tovább nő a föld lakosainak száma, és az ENSZ élelmezési bi­zottsága, a FAO már 1960-ban meghirdette az éh­ség elleni nemzetközi összefogást, mely azóta szá­mos kedvező fordulatot eredményezett. Megálla­pította, hogy nem kellene aggódnunk a Föld la­kosainak sorsáért még négyszeres szaporulat ese­tén sem, mert az összes technikai feltételek ren­delkezésre állnak az emberiség egyenletes és jó táplálkozása megvalósításához. Csupán azt kelle­ne elérni, hogy Dél-Amerlka, Dél-Azsia és Afrika népei modern termelési módszerekkel állíthassák elő az élelmiszereket (műtrágyák és növényvédő szerek alkalmazása, öntözési lehetőségek megte­remtése, földművelő és halászati gépek és beren­dezések használata stb.) Jóllehet a világ jelenlegi, fejlett technikával megművelt vetésterületei és legelői Is elláthatnák napjaink éhezőit, az élelmiszerelosztásban még semmi nyoma a nemzetközi szemléletnek. T. R. 4 falusi emberek Idő» jós madárnak tekin­tik a fecskét. Ha alacso­nyan repül, abból ,azt kö­vetkeztetik, hogy a nyári, derült, meleg idő hama­rosan esősre, hűvösebb­re fordul. Ha pedig ma-- gasan repül, akkor az esős, hűvös Időt rövidé-^ sen száraz, meleg idő váltja fel. Ha a fecskék borult, hűvös Időben kö= zépmagasságban repüD nek, másnap kiderül az ég. Ml az alapja a fecskék időjóslásának? Ezek a madarak repü­lés közben kapdossák el a táplálékul szolgáló ro'^ varokat. Magas és ala= csony repülésüknek tehát az az oka, hogy ezek a rovarok magasabb vagy alacsonyabb levegőréteg= ben repülnek. Ebből az következik, hogy valójában nem is a fecskék, hanem a rovarok az időjósok, minthogy a fecskék csak utánuk re­pülnek alacsonyabban vagy magasabban. T. R. IDÖJÚSOK-E A FECSFÍK?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents