Új Ifjúság, 1977. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1977-09-06 / 36. szám
Ilyen méí nem volt az Cj fflÜSÄCBAN TíiN^ lÖN^ .lyii* Olvasóink nagy versenye, mely lapunk 38. szamában kezdődik. Összesen húsz díj, húszezer korona értékben! Ki lesz olvasóink közül az, aki ingyen töltheti Kubában a szabadságát? Akarja kettesben tölteni a szilvesztert Budapesten? Vagy a karácsonyt a Magas-Tátrában? A felsoroltakon kívül még tizenhét értékes díjat sorsolunk ki azon olvasóink között, akik sikeresen bekapcsolódnak a versenybe. Jövő számunkban ismertetjük a verseny feltételeit. Már most biztosítsa lapunkat, az Oj Ifjúságot! 36 A szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói az idei aratás során kitettek magukért. A hagyományos nyitrai seregszemlén a CSKP Központi Bizottsága nevében a mezőgazdaság dolgozóinak Jozef Lenárt elvtárs mondott köszönetét. CSTK felvétele .........................‘ A SZOCIALISTA IFfOSAGI SZOVETSfiG SZLOVÁKIÁI KÜZPOBm BIZOTTSÁGÁNAK lAPjJt " KXVL ÉVFOLYAM — 1177 SZEPTEMBER I. Ara - 1 Küs Es milyen volt az ellátás? — faggattam a nyaralásból most hazatért barátnőmet. — Isteni! — lelkendezett 6. — Különösen csapadékkal, légáramlattal s a legváltozatosabb fajta hazat és külföldi ciklonokkal voltunk prímán ellátva. Kár volt magunkkal hurcolni a vekkert például, mert minden hajnalban hangulatos mennydörgés ébresztett. Ahogy kiléptünk a sátorból, márts hullott kobakunkra pár csacska csepp, frissítőnek, öt percnél szerencsére sose csepergett tovább, öt perc múlva ugyanis már zuhogott a nyakunk közé, mintha csebérből öntötték volna. A reggelt kósza orkán szomorkás szürke fellegeket terelt fölénk. Ml vlsszabüjtunk a ponyva alá, s kacagva élveztük az elemek fenséges tombolását! Persze, csak addig röhögtünk, míg a sátrat el nem vitte a fejünk felöl. Akkor két kézzel kapaszkodva egymásba, ponyvába, kalapunkba, mindenbe, üdítő reggelt tornába kezdtünk. S míg az utolsó sátorcövek a helyére nem került, elragadtatva ordítottuk egymásnak, hogy soha nem oly pompás a Balaton, mintha sötétkék ciklonok tornyosul nak felette, továbbá zápor fodrozza, vihar korbácsolja a tükrét. — Ve délre aztán mindig kiderült! Kiderült az, hogy délután is esedékes valamennyi csapadék. Ha a csacsi légáramlás tévedésből szerte fújta a felhőket, nyargal- vást rohantunk a balatonhemzsegt strandra. Amint leterítettük a pokrócot, tüstént kopogni kezdett a jégeső, darával keverve, orkánnal dúsítva. Es a déli ebéd árába természetesen beleszámítottak személyenként három villámlást és egy kis felhőszakadást is. — Tihany fölött tizenkilenc nagy villanás jelezte, hogy elindultunk sorba állni uzsonnáiéiért, zsugorpap rikáért és betonkijliért. Útközben kósza szellő hűsített. s fújt egyik oldalról az utca túlfelére. Estére pedig zsúfolásig megtelt a kultúrterem fogvacogó nyaralók kai. Nyilván, mert megrázó részleteket hallhattunk a „Tízezer új mai költő“ című kötetből, futrinkasíp, nye- nyeredoromb, esőkopogás és mennykőcsapás kísérettel — Rengeteget fürödhettünk! — kiáltozta. — Ébredés után rögtön térdig cuppantunk az esőiébe, ebédre menet és visszafelé üdítő lábfürdöt vettünk, este hideg zuhany nyugtatta idegeinket, tizenhárom, a fülünk mel lett becsapott istennyila mondott nyugodalmas jóéj- szakát. Most már csak egyet nem értek, — suttogta berekedve En minden évben máskor veszem ki a szabadságomat — hajolt közelebb, s bandzsított Izgatottan a szemembe. — Honnan tudja a ciklon, hogy mikor megyek nyaralni? 'S,- •‘‘i Szeptember 4. óz 11. között hazánkban is megemlékezünk a chilei hazafiak harcáról. Ez a szolidaritási hét a fasizmus ellen küzdő chileiekre emlékeztet. A katonai junta ebben az országban már négy éva terrorizálja a népet. Ez alatt az idő alatt ezreket végeztek ki, és még ma is sokan sínylődnek koncentrációs táborokban és börtönökben. A fasiszta vezetők igyekeznek az utóbbi időben olyan látszatott kelteni, mintha a helyzet változott volna, de a tények ellentmondanak ennek. A képünkön látható plakátot a Prágában székelő Nemzetközi Diákszövetség titkársága adta ki, hogy összefogásra buzdítsa a világ tanulóit jóságát a chilei fasizmus elleni lankadatlan harcban.
